A Google meglépte azt, amit valószínűleg minden operációs rendszer gyártójának meg kellett volna már lépnie. Az OS-t elsősorban a böngésző háttereként használja. (Nem véletlenül nevezték el a Google böngészője után.) Ez az első benyomás. Na de majd kommentbe kitárgyaljuk a részleteket is.

Anil Dash, az egyik legbefolyásosabb és legismertebb amerikai webes szakértő állt az élére annak a kezdeményezésnek, mely azt tűzte ki céljául, hogy az amerikai kormányt olyan technológiákkal segítse, melyek képesek hatékonyabb és aktívabb kommunikációt fenntartani a választópolgárokkal.

Az Expert Labs névre keresztelt projekt elsősorban a közösségi webben rejlő lehetőségeket kívánja lefordítani a kormányzat nyelvére, és felmutatni a közpolitika számára azokat a megoldásokat, melyek hatékonyabbá tudják tenni a digitális kor állampolgáraival való párbeszédet.

[Dash] will ask government agencies about their policy initiatives (say, fighting childhood obesity) as well as operating issues (like expensive, licensed billing software) and then host competitions, asking developers to code social media platforms so specialists can provide innovative solutions. (Forrás: Observer)

Sokszor, sokan szokták szidni a kormányzatok bénultságát az új technológiák, fejlesztések, megoldások kapcsán. Nos, az amerikai fejlesztők, digitális bennszülöttek számára elérkezett az idő, hogy konkrét javaslatokkal, technológiai megoldásokkal, tapasztalatokkal segítsék hozzá az amerikai adminisztrációt ahhoz, hogy az a kor követelményeinek jobban megfeleljen.

Azt hiszem, a projekt mögötti szándékot joggal tarthatjuk támogatandó digitális patriotizmusnak. Mert van az a pont, amikor a közpolitika és a kormányzat bénultságának pellengérre állítása már nem elegendő. És ha van egy platform, ahol a civil és üzleti szféra legjobb technológiái közvetlenül felérhetnek a kormányzati szintig, akkor esély is van arra, hogy egy hatékonyabb, naprakészebb, jobb online kormányzati kommunikáció ideje jön el... az Egyesült Államokban.

A YouTube Direct egy olyan platform, mely a videómegosztó szájt apijára épül, és a hírszájtok számára lehetővé teszi, hogy a saját, személyre szabott YouTube-ukat hozzák létre saját szájtjukon.

A tipikus felhasználási mód, ha a netezők a hírszájt oldalán közvetlenül tölthetik fel a YouTube-ra videóikat, melyeket aztán a hírszájtok szerkesztői kiválogathatnak, és saját hírtartalmaikhoz passzinthatnak.

A cucc tehát olyasmi, mint a CNN iReportja, csak épp YouTube köntösben. A Direct azoknak a hírszájtoknak lehet hasznos, melyek jelentős felhasználói aktivitással számolnak, és nincs pénzük/idejük saját videóplatformot legyártani.

A kezdeményezéshez máris csatlakozott négy nagyobb amerikai hírszájt, a HuffPost, a San Francisco Chronicle, az NPR és a Politico.

Könnyebb, jobb, szárazabb érzés mától a Google fordítóprogramjának használata. Az új verzióban szövegbevitel közben, röptében látható a fordítás. Sőt, újabban fel is olvassa a gép az angolra fordított szövegeket. A nem latin betűs nyelvek esetében pedig fonetikus, latin betűs átiratot kapunk. Gyönyörű.

Nem mintha eddig panasz lett volna a Translate-re, de az új funkciók jóval egyszerűbbé és gyorsabbá teszik a webes fordítást.

A Kiváló Termékek Fóruma rovatunkat olvasták.

A New Oxford American Dictionary idén is megválasztotta az év új szavát. A győztes az "unfriend", ami ugye annyit tesz, hogy a Facebookon egy ismerősünkkel megszakítjuk a virtuális kapcsolatot.

Az igének nem igazán van magyar megfelelője. Az iWiW-en "kapcsolat törlése" névre hallgat a hasonló funkció. De egyetlen szóval bajosan tudjuk csak kifejezni azt, hogy felbontjuk valakivel a virtuális kapcsolatot egy közösségi szájton.

Két éve még a "to facebook", vagyis a "fészbúkolás", a Facebookon való tevékenykedés volt a népszerű új kifejezés.

A híradás szerint az "unfriend" nagy versenyben volt a Twitteren rendszeresített "hashtag" kifejezéssel. Amit magyarul leginkább #csatornának szoktunk mondani.

Idehaza idén talán a "lájkolás" lenne az első.

Egyre több magyar startup látja elérkezettnek az időt arra, hogy megnyissa api-ját a fejlesztők előtt. A legutóbbi a Citatum.hu. Nem hallottál még az oldalról? Én sem. Mindenesetre azt állítják magukról, hogy ők az egyik legnépszerűbb idézetgyűjtemény a .hu domain alatt. Az idézetek pedig éppen olyan információk, mint mondjuk a twitek vagy a geolokációs adatok. Sok van belőlük, jól lehet velük legózni.

Aki tehát kedvet kap az idézetekel való játékhoz, az az api-n keresztül eléri az idézeteket szerző, könyv, kategória vagy szövegrészlet szerint. A részletesebb api doksi itt olvasható.

Ha már magyar szájtok api-jai: én továbbra sem látok nagyon sok olyan magyar mashupot, mely a magyar társszájtok adatbázisával próbálna meg kezdeni valamit. Ha tudtok ilyen kezdeményezésről, mindenképpen írjátok meg. Érdekel. Mint ahogy az is, hogy ti milyen api-kat látnátok szívesen. Jó, tudom, Gmail :) Na de azon kívül?

A múltkori postban tárgyalt nyers felvetés reakcióra ingerelt néhány bloggert. Sőt, a téma kapcsán megszólalt a magyar print média színeiben Indy is.

A fenti reakciók nagyjából egybehangzóan állítják, hogy a Google megdöntése lehetetlen azzal, ha a nagy tartalomszolgáltatók letiltanák magukat a keresőből. Szerintem a helyzet nem ennyire egyértelmű.

Mindenekelőtt szögezzük le, hogy bár mondjuk a Ringier Magyarország elképzelhető, hogy sokkal nagyobb bevételt realizál, mint mondjuk az Origo, ugyanakkor az is biztos, hogy a kiadásai is sokkal nagyobbak. Nemrégiben volt erről egy adok-kapok reklámkampány. Mármint, hogy akkor most melyik is a népszerűbb, a Blikk vagy az Origo.

Ebbe most nem is szeretnék belemenni. Legyen elég annyi, hogy a tartalomelőállítás (médiatermék) sikeressége nem formátumfüggő. Ugyanúgy lehet bukó print újságot csinálni, mint bukó hírszájtot. Indy például jótékonyan megfeletkezik a Népszabadságról. De persze hozhatnánk még kevésbé nyereséges print kiadványokat is példaként. Mint ahogy nyilván igen könnyű nettó bukó hírszájt projekteket is felemlegetni.

Amikor online tartalomszolgáltatóról beszélünk, akkor ma már ugyanúgy értjük ezalatt az online jelen lévő tévéműsorokat, print kiadványokat és online termékeket. A lényeg nem ez. Annyit állítunk csupán, hogy kinyomtatni valamit, ráadásul nagy példányszámban, rizikósabb biznisz, mint hírszájtot üzemeltetni.

Az eredeti felvetés ugyanakkor nem erre vonatkozott. Hanem arra, hogy a webes információforrások piaca lassan konszolidálódik. Magyarul fogalmazva: nem tekinthető komoly keresőnek, mely nem indexálja a legfontosabb információforrásokat.

A másik jelenség, amivel számolni kell, az a valós idejű információáramlás fontossága a weben. A Twitter közel valós idejű, releváns tartalmai bekerülnek a Google és a Bing találati listáiba. Ez elvileg jó mindenkinek. Ugyanakkor valószínűleg mindkét oldalon elég költséges móka valós időben tolni/indexálni tartalmakat. Ezeket a költségeket pedig előbb-utóbb valakinek állnia kell.

Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a Twitter vagy a Facebook valamilyen szinten részesedjen a Google érintett találati listáin futó hirdetésekből származó bevételekből. Mint ahogy azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a Twitter és a Facebook ezt a számlát a konverziók értékével tudja ellensúlyozni.

Tovább bonyolítaná a helyzetet, ha például a Facebook hivatalos keresője a Bing lenne, és a Twitter hivalaos keresője meg a Google. Mindkettőre van némi esély.

Annyi bizonyos, hogy a jövő évben egyre költségesebb és egyszersmind jobb megoldásokat fogunk látni webes információkeresés témakörben. És éppen ezért egyre többet fogunk beszélni arról, hogy a költségeket legalább részben ki kire próbálja majd meg hárítani. Ebben a nagy huzavonában nyilván azok lesznek sikeresek, akik dinamikusan és rugalmasan reagálnak a felmerülő problémákra.

Ne feledjük, az online piacon minden sikerért minden nap meg kell dolgozni. Az elért eredmények ugyanis sokkal könnyebben olvadnak, mint más szektorokban. Minden nap be kell bizonyítania a Google-nek, hogy alkalmas tízmilliók információéhségének másodpercenkénti kielégítésére. És mint a Bing felfutásából, vagy épp a Seznam cseh piaci sikereiből látható, nincsenek szent tehenek, megkísérthetetlen piaci elsőbbségek.

És ebben a buliban az online jelen lévő tartalomszolgáltatóknak (tévéknek, print lapoknak, hírszájtoknak) és komoly beleszólása lehet. Csak figyeljünk...

Másfél hét (majdnem) internetmentes szabadság után ez volt az első videó, amire rákattintottam.

Calacanis valójában persze egy régi érvet hoz fel. Tudniillik, hogy mi lenne a Google-lel, ha a top 10 amerikai hírgyár nem hagyná indexáltatni magát. Az ürügy, aminek kapcsán ez ismét felmerült, az az, hogy a Twitter bevételmegosztásos rendszerben indexálhatóvá teszi a Google számára valós idejű feedjét.

Eljátszhatunk a gondolattal, hogy mi történne, ha a Google.hu-ban nem találnánk meg a 10 legnagyobb magyar nyelvű online tartalomelőállító szájtjait. Vagy: ha ezek a szájtok mondjuk csak a Bingnek adnák oda a tartalmukat... sok-sok pénzért.

A feltevés persze abból indul ki, hogy az átlag netező átlag keresése nem a long tailre, hanem az általános hírtartalmakra, népszerű információkra irányul. Akár így van, akár nincs, bizonyosan erősen sérülne a Google brandje, ha a top 10-ek kimaradnának belőle. És komolyan erősödne az a kereső, mely képes lenne megállapodni velük exluzív indexálásról.

Exkluzív indexálhatóság, beárazott feedek... Hm.

Azzal igazán nem lehet vádolni, hogy elfogult Star Wars-rajongó lennék. Azóta meg különösen nem, hogy a webet rendre elárasztják a viccesnek gondolt csillagháborús ökörségek. Na de a kép, amit a BoingBoing, majd Kottke postolt be, a geek generációnak olyan szintű katarzist okozhatott, mintha valaki kiszúrt volna egy élőlényt a Google Marson.

Nem is nagyon szeretném tovább szaporítani a szót, inkább elemezzük ki közösen eme műalkotás minden jelentésrétegét:

Nemrégiben ellátogattam a Colabs-ba, hogy a saját szememmel lássam, működőképes-e egy városi közösmunkahely Magyarországon. A hely, és az oda dolgozni járó emberek is szimpatikusnak tűntek. Miként a projekt gazdái is.

Miről van szó? Ugye vannak páran, akik freelancerként dolgoznak, vagy olyan startupban vesznek részt, amelynek még nincs fix irodája. Nos, ezek az emberek is szeretik a rendszerességet az életükben. És adódhat olyan, hogy meetingeket, ügyfelek fogadását irodai környezetben kell megtartani. Ehhez kínál segítséget egy ilyen co-working iroda.

Íme az élő kép a Colabsból:

Itt van wifi, kulturált környezet, lehet kávéval kínálni az ügyfeleket, van tárgyaló, tábla, hasonszőrű emberek. Szóval az egésznek van egy klassz, irodai hangulata. Mondom, elsősorban neonomádoknak, szabadúszóknak, irodával még nem rendelkező kis cégeknek alkalmas arra, hogy a hét x órájában irodai környezetben tudjanak hatékonyabban dolgozni.

Nos, az új hír az, hogy a Colabs november folyamán ingyenes. Bárki becsöngethet hozzájuk, és beírhatja magát a jelenléti ívre. Szóval akinek stabil ingyen wifire, whiteboardra, tárgyalóra, szakmai társaságra van szüksége, és néha unja a saját lakását vagy a kávézókat, ne habozzon becsöngetni hozzájuk.

Több, videóval kapcsolatos változás is történt ma az Index háza táján. Az egyik, hogy a címlap legalján nagyobbak lettek a képgaléria-ajánlók (ráadásul vegyesen nézhetők a hivatalos indexes/ügynökségi fotók és a közösségi, indafotós galériák), valamint erősebb kiemelést kaptak a videók.

Utóbbihoz kapcsolódó változás, hogy az Index kipakolt néhány egész estés magyar játékfilmet is a most indult film.indavideo.hu oldalra. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábbi, a felhasználók aktivitására építő filozófiáról váltottak. És most inkább a passzív netezőkre koncentrálnak. Médiaként (online tévéként) értelmezik az eredetileg felhasználói tartalommegosztásra épülő videószájtot.

A harmadik változás pedig igazából egy kampány, amit a Blog.hu is támogat. A Neumann-ház több mint 5000 archív videót digitalizált és tol ki a netre. A webszájt címe filmhiradok.nava.hu. Néhány keresési tipp: találmány, tüntetés, tánc, nyaraló, játék, kerékpár.

Mindezek a változások éppen akkor történnek, amikor az RTL Klub is erősített online jelenlétén, a TV2 pedig klassz online meccsközvetítéssel hívta fel magára a netezők figyelmét.

Szóval úgy tűnik, elkezdett felvándorolni a webre az értékesebb, nézhetőbb magyar videotartalom. Ami mindenképpen jó hír így 2009 végére.