Engem speciel szórakoztat, amikor a Google I/O-n csipkedi Vic Gundotra az Apple-t, és ugyanígy, ha Steve Jobs teszi ezt a Google-lal. Ugyanakkor az ostoba számháborút igazán abbahagyhatnák már a srácok.

Tegnap Steve Jobs mondta azt, hogy ők úgy gondolják, "barátaik" a telefonaktiválási statisztikájukba beleszámolják az OS-frissítéseket is. Ezzel egyértelműen Eric Schmidt (Google CEO) múlt hónapban tett kijelentésére reagált Jobs. Schmidt akkor azt állította, hogy immár 200 ezer új androidos készüléket aktiválnak a világon, naponta.

Jobs egyébként tegnap azt jelentette be, hogy az Apple napi szinten 230 ezer eszközt aktivál. A prezentáción a szám mellett az is szerepelt, hogy ez az adat nem tartalmazza az OS-frissítéseket.

A keynote után a Fortune megkereste a Google-t, hogy kommentálják Jobs célozgatásait. Az egy mondatos válasz a következő: "az androidos aktivációs szám nem foglalja magában az upgrade-eket, sőt, az adat az androidos készülékeknek csak egy részét tartalmazza, hiszen mi csak azokat a készülékeket számoljuk, melyek Google-szolgáltatásokat is tartalmaznak." Ergo Steve Jobs tévedett.

Biztos így van. De nem tök mindegy? Nem tök lényegtelen, hogy 200 vagy 230, ne adj isten 231 ezer készüléket aktiválnak naponta az egyik vagy a másik platformon? Azt tudjuk, hogy mindkét platform nagyon jól teljesít. És azt is tudjuk, hogy amíg az iOS-be csak az Apple pár terméke számolódik bele, addig az androidos adatok rengeteg márkájú és típusú készüléket tartalmaznak. Tökéletesen irreleváns ilyen mennyiségeknél azon izmozni prezentációkban, hogy ki tol ki több készüléket napi szinten.

Az Androidnak jelen pillanatban sokkal jobb esélye van elhúzni, hiszen nem korlátozzák le magukat 3 készüléktípusra. Ugyanakkor azt sem gondolnám, hogy az Apple-termékek minőségét az fémjelezné a legjobban, hogy hány darab kel el belőlük. Nem lesz rosszabb telefon az iPhone 4 attól, hogy nem ebből az okostelefonból fognak eladni a legtöbbet a világon.

Tegnap jelentette be Steve Jobs az Apple Pinget, amit ő maga is úgy definiált, mint a zene Facebookja+Twittere. Persze mindenki másnak inkább a Last.fm vagy a MySpace ugrott be, ám ezzel együtt is érdekes kérdés, hogy az Apple be tud-e lépni egy olyan piacra, ahol semmi tapasztalata nincsen. Nézzünk is be a Pingbe.

A Pinget az Apple valószínűleg csak kísérletként fogja fel. Ez számomra abból derül ki, hogy a szolgáltatás kizárólag az iTunesból érhető el, ráadásul csak azoknak, akik amerikai számlázási címmel regisztráltak maguknak Apple-fiókot.

Nyilván a hardcore Apple fanboyokon kívül mindenki egy györtelmes, "szükséges rossz" dolognak tartja az iTunest. Az Apple mindent ebben az asztali zeneszoftverben akar az emberekkel csináltatni. Kicsit eddig is olyan érzésem volt, hogy az Apple egyszerűen nem mer rendes webszájtot készíteni az iTunes/App Store-nak. Most sem merték kivinni a webre a Pinget. Inkább megpróbálják még inkább böngészővé erőszakolni az iTunest. Ki ne ismerné ezeket a szörnyszülött redirektelő weboldalakat?

Ha mindezektől el is tekintünk, a Pingbe lépve valóban nem látunk mást, mint egy Twitter-logikával (followolás) összehozott Facebook klónt, ami csak és kizárólag a zenéről szól. Lehet persze lájkolni, meg egy-két előadónak a twitjeit (pingjeit) olvasgatni. Nyilván azok számára hasznos és használható lesz a Ping, akik már eddig is éjjel-nappal nyitva tartották az iTunest, és valami oknál fogva nem a weben, hanem az iTunesban akartak tájékozódni zenei témákról.

Csakhát a Ping jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy része legyen a közösségi webnek. Nincs kapcsolata a külvilággal. Be van zárva az iTunesba. Távol a Facebooktól, Last.fm-től, MySpace-től, zenei honlapoktól, zenei hírszájtoktól. Vagyis mindentől, amire a zeneszeretők, és főleg a tinédzserek annyira kattannak.

A zenekaroknak persze jó lehet a Ping, hiszen eggyel több felület, ahol promotálni tudják friss alkotásaikat, és a velük kapcsolatos híreket, történéseket. És nyilván jó dolog, hogy egyből vásárlásra is tudják ösztönözni a felhasználókat. Bár ezek a felhasználók eddig is könnyedén eltaláltak az iTunes Store-ba - a Last.fm-ről, a zenei hírszájtokról, előadók honlapjairól, stb.

Kevés inger.
 

Szerintem az Apple-nek egyetlen célja a jelenlegi Pinggel, hogy minél több netezőt regisztráltasson be az iTunes Store-ba. A bankkártyaszám vagy a PayPal account begyűjtése itt a cél, hogy amikor legközelebb beesik a felhasználó - mondjuk a Last.fm-ről - az iTunesba, akkor már tényleg csak egy klikkre legyen a vásárlástól.

A másik ok, ami indokolhatja az Apple számára a Ping létjogosultságát, hogy az Apple ezen keresztül is tudja terjeszteni az iTunes-t, amin keresztül meg a Quicktime-ot és a Safarit is terjeszti. Szép kis árukapcsolásos rendszer ez.

A Ping hamis ígéret marad (még akkor is, ha iPhone-on és iPod Touchon is kéznél lesz), egészen addig, amíg az Apple nem szedi össze minden bátorságát, és nem kezd el webszájtokat megálmodni hasonló kezdeményezéseinek. De akkor meg az iTunes-ra felépített stratégián kéne változtatni. És hát nagyon nehéz dolog olyan tyúkon kísérletezgetni, mely egyébként az aranytojást tojja.

Azért a golfütőknek és egy budai kínai étteremnek jó napja volt tegnap.

update 14:31 Közben - fél óra mélykóma után - elkezdett magához térni a Facebook. Halleluja.

Az európai felhasználók tömegesen jelentik, hogy elérhetetlenné vált a Facebook, körülbelül délután 2 óra magasságában. Egyelőre a visszajelzések alapján lokálisnak (Európa-szintűnek) tűnik a probléma. Amerikában például elérhető a szájt...

Több kutatás is foglalkozik azzal, hogy mire és hogyan használják az emberek az iPadet. Röviden úgy foglalhatjuk össze az általános tapasztalatokat, hogy az iPad és a többi hasonló gép elsősorban passzív médiafogyasztásra (olvasgatásra, videónézegetésre), valamint játszásra a legalkalmasabb.

Az világos tehát, hogy újságok és magazinok számára fontos, hogy jelen legyenek ezen a platformon. Bár, tegyük gyorsan hozzá, az iPad a papírújságok olvasására szánt időből is nyilván lecsippent valamennyit.

Hasonló lehet a helyzet a tévézésre fordított idővel is. Az iPad-felhasználók a tévé képernyője helyett az iPadet használják videónézésre. A fő médiaforrások közül tehát a tévékészülékkel és a papírújsággal verseng leginkább a táblagép - a figyelmünk és a szabadidőnk minél nagyobb részének megszerzéséért.

A héten kezdi el befrissíteni a Gmail-fiókokat a Google a "Priority Inbox"-szal. (update: A Google közben elkezdte frissíteni a magyar nyelvű Gmail-fiókokat is. Magyarul a "Fontos levelek" nevet kapta a funkció.)

A Priority Inbox nem más, mint egy olyan ajánlórendszer, mely a feladót, a levél tartalmát és a levelezés gyakoriságát veszi figyelembe.

A Google tehát nem tesz mást, mint a híresen jól működő spamszűrőjében felgyűlt tudást, algoritmusokat használja fel arra, hogy ezúttal a hasznos emailek elősválogatásában segítsen.

Biztosan lesznek, akik nem fogják szeretni ezt a funkciót. (Gondolom, kikapcsolható lesz.) Mindenesetre az én várakozásom az, hogy a Priority Inbox egy hasznos, életminőség-javító újítás lesz, főként azoknak, akik naponta sok tucat, esetleg több száz emailt kapnak.

Mert egy dolog kézzel felcímkézni, filterezni a beérkező emaileket. És egy másik, ha okos algoritmusok as-it-happens elvégzik ennek az előszortírozásnak az oroszlánrészét, helyettünk.

Ne feledjük, a felhasználók többsége valószínűleg a bacn-öket sem szűri az inboxában. Nekik biztosan nagy fellélegzés lesz, hogy a facebookos és egyéb értesítőemailek, hírlevelek nem fogják többé eluralni a levelesládájukat.

A Mashable-nek amúgy már volt alkalma tesztelni az új cuccot. Íme a véleményük: 

Our inboxes get filled with hundreds of e-mails daily, but only a few of them require our immediate attention. Even with dozens of Gmail filters, important messages often get lost in the pile, leading to lost opportunities or missed meetings.  Priority Inbox, while not perfect, is a dramatic step toward solving that problem.

Akinek már befrisült a Priority Inbox, nyomjon lájkot vagy not lájkot az első benyomásai alapján:

A Facebookot nem csak ismerkedésre, kommunikálásra, hanem képmegosztásra és videómegosztásra, videónézegetésre is egyre többet használjuk. Az elmúlt évben a Facebook vált a tengerentúlon a legnépszerűbb képmegosztó szolgáltatássá, és jó esélye van arra, hogy az online videópiacon is jelentős szerepet töltsön be a jövőben. A helyzet persze ezen a fronton sokkal összetettebb. Főleg akkor, ha a magyar piacra próbáljuk meg értelmezni az amerikai tendenciákat. Nézzük...

A legfrissebb adat, ami a rendelkezésünkre áll, a comScore idén júliusra vonatkozó statisztikája, mely szerint a Facebook immár a harmadik legnépszerűbb olyan hely a weben, ahol az amerikaiak videókat nézegetnek.

A piacvezető továbbra is a YouTube 143 millió havi egyedi nézővel. A második helyezett Yahoo nyakán viszont már ott liheg a Facebook. Előbbit 55,1 millió, utóbbit 45,6 millió amerikai használja videónézegetésre havonta.

A fenti adatok meglehetősen impozánsak, csakhogy a képet árnyalja, hogy a facebookos videónézések nagy része valószínűsíthetően youtube-os videók Facebookon történő megosztásából tevődik össze.

A negyedik generációs mobilkommunikáció (LTE) lehetővé teszi az összes hívás Internet-alapú továbbítását, ami így adatforgalmi költségként jelentkezhet az előfizető telefonszámláján, és mint ilyen, jóval kevesebbe kerül.

- írja egy iparági véleményt ismertetve a Terminál.

Mindeközben Nikhyl Singhal, a SayNow (hangalapú mobilalkalmazásokra szakosodott startup) társalapítója írt egy vendégpostot a TechCrunchra, melyben arról értekezik, hogy nem biztos, hogy a mobiltelefonszámok olyan nagyon sokáig velünk lesznek.

Szerinte több szempontból is elmaradott dolog a telefonszám használata. Egyrészt nincs nagy kontrollunk felette. Nem tudjuk meghatározni, hogy ki és mikor hívhat fel minket.

Másrészről egyetlen készülékhez (a telefonunkhoz) van kötve a telefonszámunk, ami a mai világban már meglehetősen korlátolt megoldásnak számít. Az emailcímhez vagy bármilyen egyéb online azonosításhoz képest...

Szóval egy sor olyan limitációja van a telefonszámnak, amit a mai kommuniációs közegben már nagyon elavultnak hat.

Ezen a problémán amúgy az androidos telefonok, köztük a HTC példányok úgy próbálnak segíteni, hogy ismerőseinket a Facebook és a Google kontaktlistája alapján próbálja meg azonosítani, és hozzájuk passzintani - mellesleg - egy mobilszámot is. És emailcímet. És IM kontaktot. És Skype azonosítót...

És bár lehet egy sor dolog miatt nem szeretni a Facebookot, de azért újabban mégiscsak onnan tudjuk meg azt is, ha egy ismerősünk hívószáma megváltozott. Hol vannak már azok az idők, mikor ilyen információkat kör-sms-ekben írtunk meg. Eleve a "kör-sms" ma már kőkorszaki fogalomnak hat. (Sőt, lassan már a köremail is.)

Ha ide vesszük még a Google eheti bejelentését, miszerint immát a Gmailből is kezdeményezhetünk hívásokat mobilra, jól érezhetően egy olyan jövő felé tartunk, melyben a mobilinternet-hálózaton keresztül történik majd a kommunikáció legnagyobb része, s a kommunikációnak csak egy (de nem elkülönülő) része lesz a hangalapú kommunikáció. Vagyis a telefonálás.

Már ma is sok cégnél alapvető kommunikációs eszköz a Skype. Sok cégnek egyáltalán nincs, vagy csak nagyon korlátozott számban vezetékes telefonja. A munkatársak egyre többet kommunikálnak online. Akár szóban, akár írásban.

Androidos és iphone-os ismerőseimmel már nem sms-eket küldözgetünk egymásnak, hanem csetelünk. Bárhol, bármikor. Miért várnánk sms-ekre, ha egyszer az instant üzenetküldés a mobilhálózaton keresztül sokkal jobban működik?

Miért ne használnánk a Skype-ot munkaidőben, ha egyszer kényelmesebb, olcsóbb, és hatékonyabb is (könnyedén tudunk hangalapú csetelésből szövegalapú csetelésre váltani és vissza.)

A "call me"-ből lassan végleg "contact me" lesz. Nem az utolérés módja, csatornája, hanem annak sikeressége a lényeg.

A sejtés tehát az, hogy - bár ma még nem tudjuk, hogy pontosan hogyan és milyen etapokban, de - bizonyosan alapvető változásokon fog átmenni a kommunikáció a következő egy évtizedben. Az internet döntő csapást mér a telefonos hálózatokra...

És ez a változás nem csak a mi mindennapi életünkre lesz nagy hatással, hanem a mobilszolgáltató cégek üzleti helyzetét is alapvetően átalakíthatja.

Amióta csak létezik a YouTube, mindig voltak olyan böngésző-kiegészítések, alkalmazások, melyek segítségével gyerekjáték volt mp3-ban lementeni egy adott YouTube-videó hangsávját.

A Dirpy annyival tud többet, hogy regisztráció nélkül használható, instant transzkódolja a fájlt, sőt, szerkeszthetjük a letöltendő mp3 ID3 tagjeit. És ami a legeslegjobb benne: elég jó minőségben tudjuk lementeni az audiofájlt.

Nekem 10-ből 10-szer a legjobb minőségre a 128 kbps-ot dobta, ami már hallgatható szint. De az sem ritka, hogy HD videók esetében 256kbps 44.1khz stereo transzkódolt mp3-at tudunk lementeni. Ami már bőven jó minőségnek számít manapság. (Még ha audiofileknek nem is ajánlott leereszkedni ebbe a zajtengerbe ;)

Sőt, azt is megadhatjuk, hogy a hangfájl hanyadik másodperctől kezdődjön, és mikor érjen véget. Vagyis nagyon gyorsan lehet vele csengőhangot is fabrikálni. Instant bookmark.

Dragontape + RD3

Ha már zene, jöjjön még két link. Az egyik ugye a nemrégiben a Meetupon is bemutatott magyar startup, a DragonTape, minek segítségével mindenki YouTube DJ lehet egy pillanat alatt. A másik pedig kifejezetten androidosoknak szóló történet. Az RD3-ről van szó, ami egy mobilra tervezett mixer. (via apcblog)

Kellemes zenés őszkezdetet mindenkinek.

Nekem már az is bejött, hogy az Indavideón megjelentek ingyenesen megnézhető filmek. Újabban pedig a YouTube gereblyézett össze 400 olyan mozit, amit ingyen és bérmentve lehet végigülni a laptop kijelzője előtt, szerte a világon.

A youtube.com/movies címen kategóriák szerint válogathatunk az ingyenfilmek között. Nagyon minőségi válogatást nem kell várni. Bár gondolom a jövőben azért bővülni fog a kínálat.

És hogy mennyire jó promó egy ilyen megjelenés egy régi, közepes filmnek? Vegyük például az 1984-es Jackie Chan-féle Gördülő kung-fut, amibe eddig több, mint egymillióan néztek bele a YouTube-on.

Persze a kép úgy teljes, hogy ha a kiemelt videók között nem reklámozott alkotások statját is megnézzük. A Fritz Lang-féle Metropolis például eddig mindössze 10 ezer nézést gyűjtött be.

Az IndavideóFilm statjai nem érhetők el. Ugyanakkor a filmek mellett szerepel egy szám, mely gondolom az adott videóoldal oldalletöltés-számát jelöli. Ha így van, akkor a Balaton retro 257 ezer oldalletöltése - azzal együtt, hogy Index címlapon is futott - nem is tűnik olyan rossznak.

(Ha kapunk az indexesektől ennél megbízhatóbb nézettségi statisztikákat, megosztjuk veletek.)

Kicsit ide kapcsolódik, hogy a napokban páran összeültünk beszélgetni szakmai dolgokról. És házigazdánk, Moldován Csaba vetette fel, hogy az állami pénzen digitalizált filmeket ugyan miért nem teszik elérhetővé például a YouTube-on? Ha egyszer a magyar fiatalok és idősebbek legkedveltebb videószájtja a YouTube, akkor tessék oda is kipakolni a magyar kulturális örökség részét képező alkotásokat. Mert ugye, az államnak mégiscsak az lenne a feladata, hogy a lehető leghatékonyabban népszerűsítse a magyar filmet az adófizető állampolgárok felé.

Persze az IndavideóFilm is nagyon jó kezdeményezés volt. Bár - legalábbis ezt csiripelik a madarak - nem biztos, hogy lesz folytatása a projektnek.

Visszatérve egy kicsit a YouTube-ra is, a Movies már működik fizetős verzióban is az USÁ-ban. Azon gondolkodtam, hogy milyen jó lenne, ha lokalizáltan is működne ez a modell. Például ha a magyar filmek jogtulajdonosai tudnák megmondani, hogy mennyit kérnek el a magyar YouTube-felhasználóktól az adott film megtekintéséért.

Rengeteg magyar filmalkotást meg lehetne ismertetni a magyar YouTube-generációval is. Nem mellesleg, az egész jogi hercehurca is oldódna egy kicsit, ha legálisan és egyszerűen lehetne filmeket streamelni azon a szájton, amit amúgy is minden magyar éjjel-nappal nyomogat (a.k.a. YouTube).

Szerdán a Digg alapítója, Kevin Rose mutatta be a linkmegosztó szájt új verzióját, amiről maga Rose is úgy nyilatkozott, hogy olyan alapvető változások jönnek, melyek elképzelhetően nem fognak tetszeni a Digg törzsfelhasználóinak. Így is lett.

A drasztikus változásokat az implikálta, hogy a Digg látogatottsága már jó ideje stabilan csökkenő tendenciát mutat. Kevin Rose pedig nem az a fajta vállalkozó, aki ölbe tett kézzel nézi végig vállalkozása tönkremenését.

Olvadó előny a konkurensekhez képest.
 

A változtatások nem csak a layoutot érintették, hanem alapvető logikai módosítások is történtek. A kiemelt médiatámogatók cikkei, hírek például minden Digg-felhasználó orra elé oda lesznek téve, vagyis az alulról építkező hírizélgető szájt szépen lassan átalakul hírtömködő üzemmé. A Digg partnerei fogják meghatározni, hogy mi a nap híre, linkje. Plusz ezentúl simán feedet is meg lehet etetni a Digg-gel, vagyis egy bloggernek nem kell minden egyes postját beajánlani a szájtra, hanem az egész sokkal automatikusabban fog működni. Ez egyrészt jó azoknak, akik szeretnék népszerűsíteni a híreiket.

Másrészről rossz a felhasználóknak, hiszen a Digg ebben az üzemmódban sokkal inkább egy hírszemétdombra fog hasonlítani, mintsem a közösségi által kiválogatott aktuális hírkötegre.

Sokan azt prognosztizálják, hogy a valódi közösségiséget kialakító alap olvasótábor jelentős része át fog vándorolni a konkurens Reddithez. El tudom képzelni, hogy csakugyan lesznek páran, akik átvándorolnak.

Ugyanakkor a legnagyobb probléma nem ez a Digg számára. Hanem valami teljesen más. Az elmúlt években ismét megváltoztak a hírfogyasztási szokásaink a weben. Híreket egyre kevésbé olvasunk úgy, hogy ellátogatunk egy-egy hírszájtra, hírgyűjtő oldalra.

A tartalomáramlásnak teljesen új csatornái nyíltak. Hogy csak két népszerűt említsek: Facebook, Twitter.

Esélytelen verseny.

Ezek azok a csatornák, ahol jelen kell lennie és saját tartalmait népszerűsítenie kell a tartalomelőállítóknak. És ha egyszer ezek hatékonyabb tartalomterjesztő hálózatok, mint mondjuk a Digg, akkor a tendencia nem fog megváltozni.

Mondok egy blogos párhuzamot. Régebben mindenki azt mondta - köztük én is -, hogy egy blogot érdemes a szerzőnek napi szinten frissíteni, mert ezzel szoktatja rá az olvasóit arra, hogy rendszeresen ellátogassanak az oldalára.

Mára azonban egy blog számára kicsit kényelmesebb a helyzet. A rendszeres publikálás már nem annyira fontos. Viszont ami nagyon fontossá vált, hogy a publikált tartalom elég jól tudjon áramolni a közösségi hálózatokban. Elég sokan retwitteljék, elég sokan lájkolják vagy ajánlják a Facebookon, és ezeken a csatornákon keresztül minél gyorsabban jusson el a hír minél több emberhez.

Ebben az egyenletben pedig egyre kevésbé van szerepe az olyan közvetítő csatornáknak, szájtoknak, mint amilyen a Digg vagy a del.icio.us.

A Facebook és a Twitter a két legfontosabb csatorna, amin keresztül információkat szerzünk a világ történéseiről. Persze továbbra is ellátogatunk kedvenc hírszájtjaink és blogjaink oldalaira, de ezek a látogatások is csak akkor érdekesek, ha adott tartalmakat visszaosztunk (retwitelünk, hivatkozunk, lájkolunk, ajánlunk) a közösség felé a Twitteren vagy a Facebookon.

A Reddit helyzete valamivel könnyebb. A Reddit a meglévő közösségét igyekszik minél jobban kiszolgálni. Nem nagyon változtatnak drasztikusan. Ez is jó taktika. Hiszen ők úgy gondolkodnak, hogy ha egy erős és aktív közösség szereti és használja a szolgáltatásukat, akkor a küldetésük sikeres. Erről szól a Reddit. A Reddit nem akar Twitter lenni. Pláne nem hírekre specializálódott Facebook. Ezt a filozófiát utoljára 3 éve vallotta Kevin Rose, a nagy Digg-fiaskó idején. Akkoriban persze még sokkal punkabb volt a Digg.

Kevin Rose azonban láthatóan máshogyan vélekedik. Ő úgy gondolja, hogy a Diggnek - legalábbis a tengerentúlon - fontosabb küldetése van annál, amit eddig elért. Ő szereti magát a Twitter és a Facebook és a Google alapítóinak társaságában látni. És ennek megfelelően az agresszív növekedés fontosabb számára, még a Digg fanatikus felhasználóbázisánál is.

Nem kárhoztathatjuk ezért. A közösségi weben nagy és agresszív iramot diktál a Facebook. Ehhez az iramhoz pedig csak hasonlóan agresszív tempóval lehet csatlakozni. Persze a Diggnek nem sok esélye van a növekedésre a Facebook és a Twitter árnyékában. Mint ahogy sok-sok egyéb közösségi webes szolgáltatásnak sincs. Hacsak nem úgy, hogy erős szimbiózisra törekszik ezekkel a szolgáltatásokkal.

Ez a taktika azonban legalább annyi veszélyt rejt magában, mint amennyire esetleg megkönnyíthetné a Digg növekedő pályára állítását. Szerintem a Digg következő egy éves küszködése nagyon fontos példa lesz mindenki számára, akinek van valami köze a közösség webhez. Akár szakmailag, akár felhasználóként.

Most érett be igazán a három évvel ezelőtti GrandCentral-felvásárlás. A Google tegnap jelentette be, hogy a Gmailbe integrált VoIP-telefonnal immár ingyenesen hívhatunk amerikai és kanadai mobilszámokat. Ha jól látom, a Voice ezen verziója nem csak az amerikaiak számára érhető el, hanem például a magyarországi Gmail-felhasználóknak is. Úgyhogy elméletben ingyen hívhatjuk amerikai és kanadai ismerőseink mobilját, közvetlenül a Gmailünkből. (Még nem teszteltem. De amint felébrednek New York-i ismerőseim, teszek egy próbát.)

Még ennél is jobb hír, hogy elvileg magyar számokat is hívhatunk a Gmailből. A Google árlistája kér percdíjat mutat Magyarországra: 0,02 USD (~4,45 forint) és 0,15 USD (~33 forint). Gondolom előbbi a vezetékes telefonokra, utóbbi pedig a mobilszámokra vonatkozik. A Google amúgy 0,10 dollárt ingyen ad. Szóval az első próbahívást kreditfeltöltés nélkül is meg tudjuk tenni. A kreditfeltöltéshez azonban egyelőre még egy Amerikában élő ismerőst kell szereznünk. Európából a Checkout feltöltés még nem működik. Elvileg a kreditfeltöltés is működik már.

Eddig egyetlen hasonló ingyenes szolgáltatása volt elérhető a Google-nak Magyarországról. Ez pedig a Google Calendar ingyenes sms-értesítése. Ha abból indulunk ki, hogy évek óta ingyen sms-ekben kérhetünk Calendar-értesítéseket, lehet, hogy az sem teljesen elképzelhetetlen, hogy valamikor a jövőben - valamekkora havi kredit erejéig - hazai mobilszámokat is ingyen hívhassunk, közvetlenül a Gmailből.

A Google a mostani újítással persze komoly riválissá lépett elő például a Skype-pal szemben. De ami még ennél is fontosabb, a Google egyelőre nem vitte ki a Voice-ot asztali kliensébe, a GTalkba. Ami arra enged következtetni, hogy a Google-nál továbbra is azon próbálnak erősíteni, hogy a felhasználók minél többet használják Gmailjüket. Vagyis a Facebook elleni hadjárat legfontosabb fegyvere továbbra is a Gmail marad.

Majdnem biztosak lehetünk benne, hogy a Facebook térnyerését megállítani hivatott, várható új Google-szolgáltatások is a Gmailhez lesznek kötve valamilyen szinten. (Akárcsak a Google Buzz. És egyre inkább: a Chat.) A pletykák szerint közösségépítő szájtot vagy játékszájtot fognak indítani, melytől azt remélik, hogy sok szempontból vonzóbb lesz a netezők számára, mint a Facebook.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy jelenleg a Facebookból nem lehet telefonálni, főleg nem ingyenesen. Avagy: a tegnapi naptól kezdve a Gmail nem csak a többi webmail szolgáltatáshoz képest tett szert nagy előnyre, hanem olyan fícsört sikerült kitalálni, ami a Facebookból is teljes mértékben hiányzik.

És nyílt egy még ennél is érdekesebb front: az androidos telefonokon alapból támogatott funkció a Google Voice. Így nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan percdíjak nélkül telefonálhatnak majd egymással az androidosok. Ez persze egy sor kérdést felvet. Például, hogy ezzel a mobilszolgáltatók levesébe mennyire köp bele a Google. Ez azért is érdekes kérdés, mert az Android terjedésében nagyon fontos szerepe van a mobilszolgáltatóknak. Hisz ezek a cégek tudják olcsóbban adni a készülékeket ügyfeleiknek.

Nem teljesen elképzelhetetlen, hogy a korlátlan mobilnettel rendelkezők a jövőben egyáltalán nem fognak sima mobilelőfizetéseket kötni, pláne nem roamingolni, hiszen a VoIP segítségével a nethálózatot fogják használni telefonálásra és hívásfogadásra. Pontosabban, ahogy újabban hívjuk: hangalapú csetelésre...

Néhány hete hívtak meg a szervezők az IBM idei Smarter Cities videopályázatának zsűrijébe.

A Smarter Cities azért támogatandó kezdeményezés, mert a versenyzőket arra ösztönzi, hogy kisvideókat készítsenek mobiljukkal egy olyan problémáról, mely előfordul a városukban. Valamint megoldási javaslatot is kér a versenyzőktől.

Szóval a szokásos "küldj vicces, bulizós videót a mobiloddal" ökörködés helyett az öntudatos állampolgárokat akarja egy kicsit előtérbe helyezni ez a verseny.

Ha nem lennék a zsűri tagja, biztosan én is küldenék be videót. Mint Budapesten élő és Budapestet szerető ember természetesen a város problémáit is próbálom nyomon követni. És szinte naponta találkozom olyan kisebb-nagyobb gondokkal, melyek kis odafigyeléssel, proaktivitással javíthatóak lennének.

Nem mellesleg a fődíj egy iPad, és tegnap este az új kanapén ücsörögve először éreztem úgy, hogy jó lenne egy táblagépen átfutni kedvenc online újságjaim címlapjait. Aki hasonlóképpen érez, és amúgy öntudatos állampolgárként, citoyenként éli életét a városban, szerintem tegyen egy próbát, és 5 percet szánjon arra, hogy civil újságíróként felmutasson egy városi problémát.

Mint zsűritag, természetesen az összes beérkező videót végig fogom nézni, nem csak amiatt, hogy pontozhassam őket, hanem azért is, hogy jobban tisztába lehessek azokkal a városi problémákkal, melyek amúgy nem kapnak elég teret a hivatalos médiában.

Délelőtt már megosztottam a mindenféle helyeken, de azért ide is kipostolom, hátha valaki épp nem tud csengőhangot választani magának...

Haladóknak erősen ajánlott a kupacrendezés szimfónia is.

Lehetne ebből valami kellemesebb hangokból álló verziót is kreálni. Ki tudja, még a végén kiderül, hogy a Gnome-rendezés jobban szól, mint Lady Gaga.

Pár napja kaptam a Joobili fejlesztőitől egy emailt, melyben azt írják, hogy nagyon örültünk neki, hogy "(...) a Szig.it nemrégiben megosztotta az olvasókkal eredményeit is. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozunk mi magunk is, amikor nyilvánosságra hozzuk a Joobili Sziget 2010 alkalmazással kapcsolatos tapasztalatainkat."

Nos, nagyon örültünk, hogy a Joobili is megoszt pár statisztikai adatot saját alkalmazása teljesítményéről (iTunes link). Márcsak azért is, mert legalább némi fogalmunk lehet arról, hogy mi lett volna, ha idén mi is inkább az iPhone platformot választjuk a mobil web app és az Android helyett, valamint ha a Szigettel partnerségben a Sziget összes online csatornáján keresztül be lett volna reklámozva a szolgáltatásunk, ráadásul nyereményjátékkal egybekötve.

• iTunes letöltés: 4085
• Összes egyedi látogató: 4098
• Összes látogatás: 34 380
• Összes oldalletöltés: 273 565
• Összes regisztrált user (a közösségi funkciókhoz volt rá szükség): 612

A fenti számsorból talán csak az oldalletöltés tűnik elsőre meglepőnek. Bár gondolom arról lehet szó, hogy ebben az adatban benne van az app automatikus frissülése is.

Amúgy abban a joobilisek is egyetértenek velünk, hogy a mobil app kontra mobil web app témakörben annak van a legnagyobb nyomatéka, hogy pontosan kinek és mit is akarunk fejleszteni. A célközönség és a feladat határozza tehát meg alapvetően, hogy milyen megoldásokkal operál egy projekt során a fejlesztőcsapat.

Ha jól vettem ki a levelükből, jövőre szintén össze szeretnének állni a Szigettel, hogy a fesztiválokra ismét megjelenítsék iPhone appjukat. Nem titok, hogy a Szig.it sem marad annyiban. Közép- és hosszútávon is vannak ötleteink arra, hogy hogyan lehetne még érdekesebb és még használhatóbb mobil útitársat kreaálni a fesztiválozóknak.

Remélhetőleg jövőre már egy sokkal nagyobb körnek lesz a birtokában mobilnet-előfizetés, sőt, okostelefon. Úgyhogy az alkalmazás-fejlesztés még izgalmasabbnak ígérkezik, mint idén volt.

Egyelőre Magyarországról nem elérhető a Places, de reklámvideók már vannak a weben: 

Vicces, hogy az emberek a videóban úgy beszélnek a közösségi helyzetmegosztásról, mintha azt a mai napon találta volna fel a Facebook. Mondjuk annyit azért hozzáadtak a törtenethez, hogy a facebookosok egymást is be tudják csekkoltatni különféle helyekre. (Nyilván én is ezt a funkciót fogom kikapcsolni először.)

Ennél sokkal érdekesebb, hogy a html 5-öt támogató böngeszőkkel is működik a cucc. So 2010. Ugyanakkor nagyjából végére is értünk az újdonságoknak. Egy Foursquare-t kaptunk a Facebookba. Ennyi a sztori.

Az bizonyos, hogy a helymegosztás a mai Facebook-bejelentéssel hivatalosan is a közössegi web legfontosabb jelensége lett. De vajon mit fog lépni a Facebook Places megjelenésére a Google...? Annyit már tudunk, hogy a Foursquare és a Gowalla rá fog kapcsolódni a Places API-ra. Nem tudni, hogy mi a háttérmegállapodás köztük és a Facebook között, de minden valószínűség szerint a két helyzetmegosztó szolgáltatás sarokba szorítva érzi magát egy picit, így nagyon sok választásuk nem lehetett. 

A fejlesztőknek mindenesetre jól fog jönni az új API. Hiszen a facebookos júzerek publikus csekinelései és helyei is lekérhetők, kereshetők lesznek. Ezzel pedig egy sor szájtnak megjöhet a kedve ahhoz, hogy a Facebookra kapcsolódó, geolokáció-alapú funkciót fejlesszen saját szolgáltatásához. 

Hirdetői és marketing oldalról nyilván nem kell magyarázni, hogy milyen potenciált fog rejteni magában egyes helyek felhájpolása a facebookos közösségi térben...

Nagyobb összegben fogadhatunk, hogy a Google nagy erőkkel próbálja majd meg lefojtani a Facebook Places népszerűsödését. A Facebook pedig, ha bejön az új irányvonal, egyértelműen jobb választás lesz a hirdetőknek, mint a többi közösségi szájt. És a hirdetői pénz vándorlása a Facebook felé alapvető hatással lehet az online piacra. Mostmár tényleg csak a Facebook ronthatja el...