Első, #1, +1... Bár sokan a Homárhoz vagy a Subbához kötik az elsőzés megjelenését, az első kommentért folyó verseny valójában a tengerentúlról ered. És valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, a blogolással egyidős. (Kicsit más téma, de ide kívánkozik az IndexFórumon elterjedt nullázás intézménye, mely idősebb talán a legősibb román szokásnal is.)
Sajnos az egész elsőzésről eddig nulla kevés átfogó írás született. Pedig bizonyára volt ennek valahol és valamikor kezdete meg oka is, amiért kialakult. (Szociológus-hallgatók, figyelem. Kiváló kutatási téma.)
Az UrbanDictionary is csak annyit ír, hogy az elsőzés "céltalan és szánalmas önelégült örömködés". A GraphJam még ennél is rosszabb véleménnyel van az elsőzőkről. Az én értelmezésemben az elsőzés inkább egyfajta egyszerű játék a kommentelők között. (Mondom ezt azzal együtt, hogy a Webisztánról rendszerint kigyomlálom az elsőzéseket.)
A blog szerzője rendszerint kétféleképpen reagál az elsőzés felbukkanására: vagy nagyon idegesíti, mert irreleváns és értelmetlen kommentnek tartja, hogy beírogatják az olvasók, hogy "első". Vagy pedig egyfajta elismerésként fogja fel. Mert az elsőzés mégiscsak annak a jele, hogy egyes olvasók igenis rendszeresen követik a blogját. És büszkék is arra, hogy ők kattintottak elsőként a legfrissebb postra.
Szóval itt a lehetőség. Ki (nem) tudja megállni, hogy ne elsőzzön erre a postra? Mi a különbség az elsőzők és az early adopterek között? Minden elsőzés flémmel végződik? És egyáltalán: miben különbözik a kommentelés a fórumozástól? A post topikindító a kommentelők számára, vagy csak ürügy, hogy egymással csetelhessenek? Jobban szeretitek azokat a threadeket, melyekből a blog szerzője kigyomlálja az elsőzőket és flémereket, vagy minden mehet?
Az utolsó 100 komment: