Erre a receptre is igaz az, mint az összes ételreceptre: csupán ajánlás. A saját konyhájában mindenki a saját ízlése, lehetőségei és egyéni tapasztalatai szerint módosítgathatja.

1. Rövid bekezdések. A szövegtörzset mindig tagoljuk bekezdésekre. Egy bekezdés - ha magyar nyelven íródik - ne legyen több körülbelül 40-50 szónál.

2. Belső cím vagy kiemelés. Ha kb. 100-150 szónál (három bekezdésnél) hosszabb szöveggel van dolgunk, kevés, hogy azt bekezdésekkel tagoljuk. Használjunk belső címet a bekezdések tagolására. Másik módszer, ha a szövegben valamiképpen kiemeljük a tézismondatokat, kulcskifejezéseket. Használjunk szöveghátterezést vagy vastag betűket. Vagy belső cím, vagy kiemelés. A kettő együtt már sok.

3. Egyszerű fogalmazás. Ne (nagyon) használjunk többszörösen összetett mondatokat. Próbáljunk minél lényegretörőbben és egyszerűbben fogalmazni. A tudatalattinkat tréningezzük arra, hogy "gyakrabban kell használnom a pont karaktert, mint a vesszőt".

4. Normál szöveghasábméret. A szöveg hasábmérete ne legyen szélesebb 350-650 pixelnél. Ne feledjük, nem az a lényeg, hogy minél több karaktert pakoljunk ki egy képernyőnyi helyre. A nem túl széles szöveghasáb könnyebben kelti azt az érzést az olvasóban, hogy halad az olvasással. (Ugyanezért érdemes a sortávolságot és a betűtávolságot is szellősebbre állítani. De ez már igazán csak finomhangolás.)

5. Balra rendezett szöveg. A sorkizárt (justified) szövegstílust rendszerint azért használják, hogy szebb, kompaktabb képe legyen a textusnak, akárcsak egy könyv esetében. Csakhogy a szövegszerkesztő programok nagyon rossz minőségben rendezik sorkizárttá a szövegeket. (Pl. nem ismerik az elválasztást.) Ennél is rosszabb hír, hogy az automatikusan sorkizárttá módosított szöveg nehezebben olvasható. A szöveg olvasásakor elveszítjük a ritmust, mivel a betűk/szavak között változik a távolság. Nem meglepő, hogy az sorkizárt online szövegek rendre rosszabbul teljesítenek a usability-teszteken, mint a "normál" balra rendezettek.

6. Kontraszt. A szöveg, annak háttere és környezete mindig legyen kontrasztos. A szöveg háttere lehetőség szerint legyen fehér, vagy nagyon halvány színárnyalat. A betű színe lehetőség szerint legyen fekete, vagy egy nagyon sötét színárnyalat. A szöveg környezetében ne legyen más domináns betűszín.

7. Talpas betűt csak címben. Talpas betűtípust (Georgiát vagy Times New Romant, stb) ne használjunk folyószövegben. A talpas betűk jól mutatnak címben, de nehezebben olvashatóak folyószövegben. Az esztétikai szempontok maradjanak meg a címnek, az olvashatósági szempontok pedig a szövegtörzsnek.

8. Verdana, Arial. Weben publikált folyószövegre mindig Verdanát vagy Arialt, esetleg Helveticát vagy Lucidát használjunk. Én személy szerint a 12-es vagy 14-es Verdanát, illetve Arialt javasolnám. Szerintem ez a legjobban olvasható betűtípus és betűnagyság a monitoron. Persze van még pár kiváló társítás ezeken kívül is. A kommentekben majd összeszeditek.

9. A link az link. A linknek markánsan el kell ütnie a normál szövegstílustól. A linkké alakított szöveg színe legyen elütő a normál szövegétől. Támogassuk meg a link stílusát aláhúzással vagy vastagbetűs szedéssel. Hoverre használjuk az inverz színeket, vagy egy, a link színénél picit halványabb/erősebb árnyalatot.

10. Jelölni a nem-htmlre mutató linket. Ha pdf-re, valamilyen multimédiafájlra, flashes oldalra, stb linkelünk, mindig hívjuk fel az olvasók figyelmét (legalább egy zárójeles megjegyzésben), hogy a linkre kattintva nem html-oldalra fog jutni.

Akkor nincs más hátra, mint ízekre (sic!) szedni ezt a receptet, és beletenni a többi hozzávalót is, amit kihagytam. Finomabb weboldalakat kívánok minden kedves kommentelőnek és passzív olvasónak!

Címkék: usability how to