Olvasom Józsi írását arról, hogy nem adnak a művészeti vezetőknek elég szabadságot a nagy, főként technológiai irányultságú/alapítású cégeknél. És ez szerinte baj. Mert hadd döntse már el az art director, hogy milyen széles legyen az a border. Ne jöjjenek itt mindenféle NEM művészeti vezetők, és legfőképp ne legyenek kompetensek beleszólni abba, ami dizájn.

Nos, egyrészt megértem - mint ahogy különféle munkáim során mindig meg is értettem - a dizájneri érzékenységet. (Az érzékenység itt nem pejoratív értelmében értendő. Sőt. A jó programozó is a problémákra/dilemmákra szenzitív programozó. Hát még a dizájnerek semmiből valamit teremtés művészei.) 

Deviszont. Szeretnék röviden felemlegetni két olyan jelenséget, melyek szerintem egyre meghatározóbbak.

Egy. Borderpixel szintű problémák (értsd: lényegtelen témákon végtelenségig rugózás) akkor jönnek elő, amikor az irányvonal (a projekt célja) nem elég határozott. Nincs megfogalmazva egyértelműen, hogy mi a cél, és nincs is meg az a workflow, ami mentén az teljesülhetne is. Ilyenkor jön az, hogy megragad a munkafolyamat a borderszélesség szintjén. Hogy most akkor ki merjük-e engedni ilyen "vállalhatatlanul" (!) "következetlen" borderekkel azt a felületet, vagy sem. Ez előfordul sok, vállalatvezetésben és projektmenedzsmentben nem túlságosan szervezett cégnél (kompetenciakérdések, igen). Viszont nem hinném, hogy a Google-nál, és más hasonló cégeknél erről lenne szó. (Térjünk is át a második, lényegi pontra.) 

Kettő. Visszatérve a Józsi-sejtéshez, ha egy munkafolyamat során az art directort (vagy sokkal inkább: az "acting designer"-t) arra kérik, hogy indokolja meg a borderpixel méretét, az rendszerint abból fakad, hogy a cégen belüli inkrementális fejlesztések és többlépcsős dizájnolások nyomán a borderstílus is éppen olyan összetett kérdéssé válhat, mint mondjuk a céglogó színeinek módosítgatása. (Ezeregy felületen jelenik meg, ezeregy felhasználási módja van, amit mind számba kell venni, egyre nehezebb "utánanyúlni" minden egyes megjelenési formán, felületen. Ergo: bár logószínt módosítani technikai értelemben egy másodperc, céges szinten mégis egy nagyon összetett, és kompetenciákon átívelő folyamattá alakulhat. "Molinón nem néz ki jól a monokróm logó, de a webszájton isteni." Ki dönt?)

Majdnem biztos vagyok benne, hogy egy olyan cégnél, mint a Google, éppen erről van szó. Tud odáig nőni, főként a horizontális, szolgáltatásközi dizájnolások mentén egy webes cég, hogy a dizájner keze egyre több mindenben meg van kötve. Ezek a megkötések pedig egy idő után már nem dizájneri szinten eszkalálódnak, hanem áttevődnek más kompetenciákba. 

Ahogy haladunk előre az időben (különösképpen igaz ez a weben 2005 után), a dizájner éppen olyan összetett és kooperatív munkát kell, hogy végezzen, mint a körülötte dolgozó "technikai", "féldizájneri" emberek. Mára a webdizájn nem csak arculat vagy look'n'feel megálmodása. Szempont a fejlesztés módszertana, a usability, a felülettervezés, a sitebuild, vagy akár a célplatform, és a menedzsmenti irányelv, valamint a szájtközi (horizontális) szinergia is.

A dizájner, bár kreatív, alkotó munkát végez, amiben - és ebben egyetértek Józsival - a többi munkatársnál is nagyobb szabadságot kell biztosítani számára. De ha a dizájner, vagy art director nem képes belesimulni abba a pragmatista világba, ami mostanában egy jobb webszájt tervezésénél kialakul, akkor ott marad hoppon, és csak annyit fog szajkózni, hogy "ez azért lesz így, mert én így tartom jónak". Aztán majd jön például a seo guru, aki jól megmondja, hogy ilyen mennyiségben ide linkeket ugyan nem teszünk, flashben ezt-meg-azt nem dizájnolgatunk így. Majd jön a usability szakértő, aki azt mondja, hogy lehet, hogy ez szép, Józsikám, de tízből kilencen eltévedtek ezen a felületen. Majd jön valaki a menedzsmentből, és azt mondja, hogy fasza dolog ez a borderpixel vastagítás a Gmail "compose" ablakánál, de akkor ezt át kellene vezetnünk az összes szolgáltatásunk hasonló felületére is, amire meg nincsen pénz, se idő, se energia. Pont. 

És akkor ott állsz Apple vagy Google art directorként, és vagy rájössz, hogy a kreativitás ezen a szinten inkább egy bonyolult logikai készség, és nem annyira a szabad ötletek szabad áramoltatása, vagy ideges leszel, frusztrált, és menekülőre fogod.

Minden Google-méretű és szintű cég esetében az 1-es pont meghaladása, és a 2-es pont következetes véghezvitele a cél.

Ne feledjük, a designer kifejezés a "tervezés" szóból ered. Ami elsősorban nem művészi koncepciót, hanem tervszerű építeni tudást jelent. Komplex szolgáltatásoknál pedig ez csakis kooperatív, egymásra utalt munka eredménye lehet.

A webdizájn mindig funkcionális dizájn kell, hogy legyen. És mint ilyen, mindig indokolható is.

• Új Index: a dizájner színre lép

Címkék: dizájn filozomatika