A Facebook új forradalma: a felhasználói preferenciákra épülő háló

Az elmúlt években a Facebook legfontosabb stratégiája a növekedés volt. A felhasználószám növelése, minden áron. Ez a korszak azonban lezárul. A Facebook lassan eljut a plafonig ezen a területen. Nincs más hátra, mint a hatalmas ismeretségi hálózatban keletkező információ- és aktivitásáradatot értelmezni a felhasználó számára.

A Facebook új törekvései nagyon hasonlítanak a szemantikus web filozófiájára. 2006 óta van terítéken ez a téma. Akkoriban a fő problémát, a legnagyobb fejtörést az jelentette, hogy hogyan sikerül sztenderdizálni a webes aktivitásokat. Plasztikusabban: ha rajongója vagyok egy írónak a Facebookon, hogyan fogja megtudni az Amazon, hogy attól a szerzőtől lenne érdemes könyveket ajánlgatnia? 

Nos, négy év elteltével lassan kezd világossá válni, hogy a nyílt sztenderdek helyett egy zárt rendszer, a Facebook fogja diktálni a szabványokat. A webszájtok, webes szolgáltatások fejlesztésekor egyre többet fogjuk bogarászni a Facebook dokumentációit, api-leírásait, irányelveit, kínált megoldásait.

A mai Facebook fejlesztői konferencián, vagyis az f8-on el is hangzottak azok az irányelvek, melyek mentén ez a szemantikus web megvalósulhat. Legalábbis a Facebookon és a Facebookhoz kapcsolódó tengernyi egyéb szájton.

Justin Timberlake Mark Zuckerberg egy példával illusztrálja, hogy mit is jelent a közösségi háló felhasználói preferenciákkal való feltöltése és kiértékelhetősége: a Pandorán hallgatjuk a zenéket, és jelöljük, ha valamelyik zeneszám tetszik nekünk. Azonban a Pandora mostantól arra is képes lesz, hogy megmutassa, ismerőseink mely számokat jelölték kedvencnek a szolgáltatásban. És ezen felhasználói preferenciák mentén újabb zeneszámokat ajánlgat a szolgáltatás. Vagyis immár nem csak a saját aktivitásaim és preferenciáim válnak kiértékelhetővé: az ajánlórendszerek a közeljövőben az ismerőseim preferenciáit (ők mit szeretnek, minek a rajongói, stb) is figyelembe fogják venni. 

A felhasználói preferenciák pedig egy ugyanolyan hálót képeznek mint az ismeretségi hálók. Sőt, e két háló szorosan össze is fonódik. Ha az ezekben a hálózatokban lévő kapcsolódási pontok (egyik oldalon: X ismerőse Y-nak, másik oldalon: X zenei ízlése hasonlít X ismerősééhez) sztenderdek mentén értelmezhetővé és kiértékelhetővé válnak a Facebookon túli szolgáltatásokban is, akkor az eredmény a szemantikus web felé tett eddigi leglátványosabb lépés lehet.

A Facebook most meghirdetett új irányában tehát nincs semmi újszerű. Az elmúlt években pont erről beszéltünk - többek közt ezen a blogon is. A Facebook nem csinál mást, mint szisztematikusan uralma alá vonja a web minden közösségi vonatkozású aktivitását. És mint a statisztikákból tudjuk, ez jelentős részét adja az össze webes aktivitásnak, elfoglaltságnak is.

Kérdés persze, hogy miért nem lépte meg ezt valamelyik más közösségépítő szolgáltatás korábban. Megléphette volna. Nem tette. Ez a hajó elment. A Facebook akkora hólabdává fog dagadni, hogy szinte lehetetlen lesz versenyezni vele. Még a Google-nek is hatalmas kihívást fog jelenteni a következő egy-két évben a mindent átfonó Facebook.

Ha a Facebook sikeres lesz mostani törekvéseiben, hamarosan nem lesz olyan közösségi szolgáltatás a weben, ami ne integrálná nagyon mélyen a facebookos megoldásokat: nem csak a szájtra való belépés fog Facebookon keresztül történni, nem csak a tartalommegosztásaink csatornázódnak be a Facebookra, nem csak a képeinket, eseményeinket fogjuk a Facebookon tárolni: a CNN.com-on látni fogjuk, hogy mely ismerősünk milyen híreket olvasott, mi tetszett nekik. Sőt, ezen ismerősi preferenciák alapján arra is lehetőség lesz, hogy a CNN a mi ismeretségi hálónkban érdeklődésre számot tartó tartalmakat mutassa meg számunkra.

Kicsit emelkedettebben fogalmazva: a Facebook megkísérli kitalálni, hogy mi tetszik, mi érdekel minket a weben. És miként a Twitter az @Anywhere-rel, úgy a Facebook a saját hírfolyamával is jelen lesz a CNN-en. Megtörténhet, hogy a CNN is úgy fog kinézni, ahogy manapság a Huffington Post: a twitteres és facebookos oldalelemek szinte uralják a szájtot. A Huffington Post hírei, cikkek, postjai csak az alapanyagok, amik átfolyva az ismeretségi hálókon és ajánlórendszereken egy személyre szabott, élő tartalommá változnak minden egyes netező (facebooker) számára.

A Facebook egyelőre like/tetszik szintre butítja le a felhasználók preferenciáit. De ha ez az értékelési logika elterjed és jól fog működni (vagyis a Facebook fogja adni a de facto lájkolási megoldást a weben), jöhetnek majd az ennél eggyel szofisztikáltabb értékelések, preferenciahálók is. (Pl: "X dolog tetszik, és meg is venném" vs "Y a legfontosabb dolog a számomra ezen a héten", stb.)

Az egészre rásimuló mélyen targetált hirdetési rendszert kegyelemből ne is említsük. Nyilván ez lesz a következő húzás...

[frissítve] Érdemes elolvasni a CNN összefoglalóját a változásokról.

Címkék: dev social network facebook szemantikus web
2010.04.22. 00:52. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Úgy látszik az emberek tényleg önként és dalolva fognak magukról mindent elmondani. Király... Kérdés persze, hogy tudják-e majd mit csinálnak.
már csak aza kérdés, hogy 2010 vagy 2011 év szava lesz-e a 'like'
van itt két kritikus pont (ha már a Huffingtont) emlitetted:

egyik, h a Huffingtonban erős az egyedi tartalom és ez szövödik össze a Connecttel. És főleg ezért az egyedi infoért és nem az ajánlottért jár oda az olvasó. Tehát ott a Connect csak lényegében egy stimulációs eszköz, hiszen adott a primér content és az a lényeg.

másik, ha a Connect a szemantikus háló + ajánlások alapján bizonyos akár alias vagy lopott tartalmakra terelheti a usereket és akkor vajon képes lesz-e Google refer (SEO) hatást elérni? (Eddig nem volt képes.) Ha igen, akkor bekerülhet a SEO mellé és akkor az oldal tulajok számára nemcsak a hype lesz érdekes.

Tehát röviden sztem a kérdés, h a Connect belülről vagy kivülről képes-e hatni? Ha kivülről is hat, akkor lesz ereje...

(lásd Google Friend Connect / Group sem tudta ezt beinditani..)
@hh ez nem teljesen áll: "A felhasználószám növelése, minden áron. Ez a korszak azonban lezárul."

a Google 1 mrd userért hajt.. és a Twitter is rástartolt, bár még zsenge. A FB-nak a fő rivális még mindig a Google, a TOP_ot is ő viszi még
szerintem azon is bukik ez hogy az ismeretsegi kor nincs strukturalva,mindenki jelol mindenkit.elobb nevelni kell a nepet. nehany onkenyes huzas,pl amit a pagekkel csinalnak mostanaba
nembiztos hogy nyero lesz
Jó ötletnek tűnik (amennyi leesett nekem). A másik, hogy oldalaknál már nem rajongás, hanem lájkolás lett.
@web0.1: Te rohadt hülye vagy! Attól, hogy valaki lájkol egy oldalt, még többet tudsz róla? Teszem azt, lájkolja a Star Warsot. Akkor te rögtön tudod, hogy hol lakik?
"Azonban a Pandora mostantól arra is képes lesz, hogy megmutassa, ismerőseink mely számokat jelölték kedvencnek a szolgáltatásban. És ezen felhasználói preferenciák mentén újabb zeneszámokat ajánlgat a szolgáltatás."

Az ajánlórendszereknél el kellene szakadni az ismerősök koncepciójától. Elvégre attól, hogy valaki az ismerősöm, még nem biztos, hogy hasonló az ízlésünk.

Az ajánlás akkor lenne a leghasznosabb, ha nem az ismerősökre építene, hanem megkeresné a felhasználók között azokat a usereket, akik ugyanazokat a tartalmakat hasonlóan értékelték, mint én (vagyis közel áll az ízlésünk), és tőlük ajánlana olyan anyagokat, amikkel még nem találkoztam.

Az azonos ízlésű emberek összepárosítása ajánlás céljából sokkal hatékonyabb lenne, mint pusztán az ismeretségre alapozni. Remélhetőleg ebben a Facebook idővel el tud majd szakadni az ismeretségi kapcsolatoktól. Attól, hogy a hálózat az ismeretségi kapcsolatokból épül fel, még nem következik, hogy mindent erre is kell alapozni, ha egyszer a felhasználói adatok már úgyis benne vannak a rendszerben. Lehet nagyobb léptékben is gondolkodni.
Jópofa ez az új mindentlájk rendszer.
Kétféle like gombot lehet berakni az oldalakra, az egyik csak egy "sima" like, a másik pedig egy az eddigi Pages FB oldalanak megfelelő, de fizikailag a FB-on nem létező Page-et csinál a like-olható oldalból, amihez hozzárendelhetők adminisztrátorok is, és tudnak a felhasználók news feedjébe tartalmat küldeni, mint a lájkolt oldal feedje.
Egyébként pedig mindkét variációt nagyon egyszerű beépíteni bárhova, én már be is raktam az utóbbi variációt az oldalamba :)
Last.fm-en nem az ismerőseim után, hanem az én ízlésemhez közel álló emberek aktivitása után kapok ajánlatokat,
és ez így jó.
Azért tegyük hozzá h a Facebook nem találta fel a spanyolviaszt, ezek a lépések ("újítások", új funkciók) mind adták magukat és szükségesek ha figyelembe vesszük a Facebook törekvését.

A Facebook PROFILALKOTÁSSAL foglalkozik és ehhez rengeteg infóra, beikszelésre, lájkolásra van szüksége, akár saját, akár külső forrásból. Minden funkció ennek van alárendelve...

Én inkább azon csodálkozom h más szolgáltatók (iwiw, index) miért nem mozdulnak ebbe az irányba?

Itt van pl az index forum/blogrendszere: rengeteg ember mond véleményt, amit mások lájkolhat(ná)nak vagy nem, ez alapján idővel körvonalazni lehetne hasonló érdeklődésű/értékrendű csoportokat, össze lehetne őket kapcsolni, ajánlani lehetne nekik plusz tartalmakat, stb ... a lehetőségek száma korlátlan. És ami a legjobb: (programozás)technikailag megoldani szinte nulla munka lenne.
@agyvihar:
Én valami hasonló hobbiprojekten dolgozom itthon, és innen nézve a Facebook még a következő dolgokat nem értette meg:

-Névvel rendelkező, nem anonim ismerősök sokkal kevesebbet adnak meg magukról, mint a név nélküliek, ilyen értelemben ez a dolog nem a Facebookra való.
-A Facebook sztori nagy tapasztalata a számomra az, hogy legyenek ők bármilyen nagyok, a felhasználói preferencia szempontjából igazán releváns szájtok (és vegyük észre, hogy pár kapcsolódási pontot: Reader, del.icio.us leszámítva az összes user számára ez mást jelent) egyelőre nincsenek bekötve az FB alá, és nem is látok arra utaló jelet, hogy ez középtávon megváltozna. Így a Facebook elég silány anyagból dolgozik. Az ő logikájuk szerint a szájtok maguk kell, hogy megcsinálják az appokat, ha értelmes információt akarunk bányászni, akkor nekünk, vagy még inkább az advanced usereknek kell bekötni az érdekes információforrásokat.
-A FB aktivitása Farmville-vel és egyéb hülyeségekkel van tele, ilyen értelemben sikerült azt a történelmi tettet végrehajtaniuk, hogy a spam előbb jelent meg, mint az értelemmel bíró információ. Ismerve a spam elleni háború más irányú tapasztalatait, a FB-ről egy dolgot mernék biztosan kijelenteni: _Nem_ a Facebook lesz az, ami hasznot húz, mert már most annyira elborították a reklámok, hogy reménytelen a küzdelem. Frappánsan megfogalmazva, ahogyan a M$ majd beszarik az erőlködéstől, hogy egy paradigmát váltva keresőóriás legyen, a Google beszarik az erőlködéstől, hogy paradigmát váltva uralja a social és a fast webet, úgy szeretné a Facebook a közösség bölcsességét uralni. Csak ők nem a kényelmeskedéssel tolták el a dolgot, hanem az ide-oda kapkodással.

hh többi meglátása (főleg az elméleti jellegűek) szerintem alapvetően igaz, a reklámok (innen már nem is nevezném feltétlenül reklámnak, inkább hasznos tippnek) bár én előbbre járok :)
A Facebooknak szerintem ott tudna nagyot alkotni, ha megoldaná, hogy egyértelműen, azonnal, könnyen és jól láthatóan szabályozni tudná a felhasználó azt, hogy az adott aktivitását az ismerőseinek mely köre láthatja.

Például lehetne egy kapcsoló a felső menüsávban, amin egy klikkel be lehetne állítani, hogy amit csinálunk, az kiknek szól. A menüsáv vagy oldalháttér színe pedig egyértelműen jelezné, hogy éppen milyen módban vagyunk.

Hasonlóan a böngészők privát módjához, facebookba is kéne ilyen "privát" vagy családi mód, és ha ebben vagyunk, akkor csak az általunk megadott kontaktok látják a lájkolásaink, a státusz üziket, a feltöltött képeket, stb.

Szóval nem úgy kéne, hogy minden egyes tevékenység előtt határozzuk meg, hogy az éppen kinek szól, hanem globálisan felvehessünk egy állapotot, és velük kommunikáljunk.

Ebbe persze beletartozhat az all contact is ha épp mindenkihez szólni akarunk (mint ami most a default), de ugyanúgy könnyen leszűkíthetnénk a fogadókat az általunk megcélzott körre.

Szóval szerintem nem az a baj, ha túl sok ismerőst gyűjtűnk facebookon, hanem az, hogy egyelőre nem lehet őket rendesen csoportként kezelni.
@John A. Dragon prof: A FB-ban megadod az adataid és ehhez a profilhoz szépen elkezdenek gyűlni a lájkok. Az nem lenne baj, hogy egy virtuális profilban, aminek semmi köze a valós személyedhez elkezdenek ezek gyűlni és a FB és egyéb más rendszerek így jobb dolgokat tudnak neked ajánlani. Mindenkinek jó, a szolgáltatónak és nekünk is. De ne legyen összekötve a valós személyemmel. Kérdés persze, hogy ha fent vagy a FB-on és az ismerősök használják ezt a feature-t, akkor egy idő után a rendszer "interpolációval" :) azt is sejtheti mi a te preferenciáid. Ez rosszabb, mint a Google, bár ők az analytics-szal egyelőre sokkal jobban nyomják az adatgyűjtést. :)
@web0.1: Ez ellen rögtön háromféleképpen is védekezhetsz:

1. nem lájkolsz semmit a neten
2. nem használod a facebookot
3. nem jelölsz be olyant ismerősnek, aki előtt szégyellenéd valamelyik lájkodat
Ok, úgy tűnik sokan tudják a tutit. Ha valakinek van kedve hobbiprojekt (c)KGyST keretében lenyomni a Facebookot (legalább hazai vizeken) vagy az iwiwet, akkor keressen...

Aztán majd lesz nagy meglepődés
@Asszem:
1. Ez biztos így lesz.
2. Webbel foglalkozó esetében nehéz megtenni. Kissé hiteltelen lenne szerintem így a munkám, még akkor is ha nem csinálok ott különösebben semmit.
3. Nem szégyenről van szó, csak ha ügyfelek is bejelölik az embert, akkor azért akármilyen képet nem jeleníthet meg magáról az ember.

De nem arról van szó, hogy a lájkolásomat más is láthatja, hanem hogy ezáltal épül náluk a személyes profilom. Mondjuk az enyém annyira nem fog, csak furcsállom, hogy mást ez nem zavar.
@web0.1: szerencsere evek ota van a facebookban csoportletrehozasi lehetoseg. es a csoportokhoz kulonfele beallitasokat tarsithatsz. pl h ne lassak az ugyfeleid a kepeidet. go smart!
attól félek, ez szemantikus háló megint nem fog MAGÁTÓL összeállni, ahogy már eddig még sose áll össze senkinek,

sajnos ez a "benne vannak az alkatrészek egy zsákban és rázom erősen hátha összeáll" módszer egyszerűen NEM MŰKÖDIK
visszaolvasva nem sok értelme volt a hozzászólásomnak, nekifutok mégegyszer:

ha csak egy magától kialakuló hálót használunk abból csak az "átlag", a "kommersz" jön ki, amit mondjuk a hirdetők lehet hogy szívesen használnak, de HASZNOS dolog megint nem lesz belőle,

hasonlatként a kereskedelmi TV-k műsorai jutnak eszembe, szórakoztatóak, de jobban belegondolva csak egy szarkupac az egész, amit azért nyomnak az arcunkba hogy közben el tudják adni a reklámokat
@kulcsarb: ha a szemantikus hálót nem az ismerősökön keresztül alakítják ki, hanem kikeresik a teljes rendszerből az én ízlésemhez közelálló embereket (akik a múltban leginkább hasonlóan értékelték a dolgokat, mint én), és tőlük ajánlanak nekem tartalmakat, akkor nem egy kommersz átlagot fogok kapni, hanem egy hozzám hasonló ízlésű emberekből álló csoport által előállított specifikus tartalomfolyamot, amiből valószínűleg elég sok minden bejön majd nekem is

Ennek csak az a technikai akadálya, hogy számítási szempontból nem triviális feladat sok százmillió ember halmazából megkeresni azokat a usereket minden felhasználóhoz, akik a múltban hasonlóan pontoztak, mint ő. A jelenlegi, ismerősökön keresztüli megközelítést azért alkalmazzák, mert ez leegyszerűsíti a problémát annyira, hogy a jelenlegi kapacitásokkal is megoldható.

De a jövőben a számítási kapacitás növekedésével remélhetőleg elérhető lesz egyszer a fent vázolt automatikus párosítás a hasonszőrűekkel, és akkor bontakozhat majd ki az ajánlórendszerek igazi potenciálja.
@agyvihar: "ha a szemantikus hálót nem az ismerősökön keresztül alakítják ki"

akkor viszont mi köze az egésznek a facebook-hoz? honnan tudná jobban a facebook hogy kik a hozzám hasonló emberek AZ ADOTT SITE SZEMPONTJÁBÓL mint maga a site?

abban visszont teljesen egyetértek veled, hogy a probléma nem triviális, sőt annyira nem, hogy szerintem a "számítási kapacitás" növelése is kevés

szerintem pont az a probléma, hogy szemantikát - azaz értelmet - akarunk keresni a statisztikákban, pedig nincs
@Könyvelő Mo:
Ettől nem kell félni, ugyanis egyfelhasználós a projekt :)
@kulcsarb: a facebook-hoz annyi köze van, hogy odagyűlt az emberanyag, ott van a legtöbb ember

Ha egy közösségi oldalra ismerősök alapján szerveződnek a userek, abból még nem következik, hogy a felhasználók által gyártott adatokat kizárólag ismerősök szerint érdemes csoportosítani és feldolgozni.

Természetesen számtalan felhasználáshoz érdemes az ismerősi hálót figyelembe venni, de az ajánlások rendszere nem feltétlenül ilyen, mert egy ismeretlennel lehet, hogy nagyobb átfedés van az érdeklődésünkben, mint bármelyik ismerősömmel, ezért a nekem ajánlott anyagokban a hasonszőrű ismeretlen értékelése nyugodtan latba eshetne nagyobb súllyal.
@KGyST: viszont ebben az esetben tökéletes eredményt is ad )
Érdemes picit óvatosabban bánni a fogalmakkal. Ennek a likeolási metódusnak nem a szemantikus webhez, hanem sokkal inkább a klasszikus ajánlórendszerekhez van kapcsolata. Ezek közül pedig pedig a sokadik a sorban (magyar vonatkozásban igen jó eredményekkel ott van pl. a Gravity team). Vagy ugyanilyen likeolásra és ezek feldolgozására épül pl. a getglue.com/ hüvelykujjazós ajánlórendszere. A Facebook tehát nem talált ki semmi újat, csupán a tömegméretet tolja mögé, ami ugye nagyobb súlyt és jelentőséget ad a dolognak.

Ami a problem a dologban, az egyébként éppen Cukorhegy maga, aki roppant lazán kezeli a privacy és egyéb kényes kérdéseket. A saját hirdetési rendszernél egyszer már megégett magát (szinte ugyanaezen témakörben), azután pedig egyszer csak azt üzente a usereknek, hogy a provacy kora lejárt, mert ő azt mondja, és innentől szabad a gazda (www.readwriteweb.com/archives/facebooks_zuckerberg_says_the_age_of_privacy_is_ov.php), a user-infókat tulajdonképpen saját tulajdonának tekinti stb. Na ezek miatt a csávó nagyon Gáz Géza.

Én nem félek attól, hogy a Fészbúk határozná meg ezután a webes informáciős struktúrát, pláne nem a szemantikus webet. A fészbúk egy vékony héjú éppen guruló telezabált kisgömböc, de ebbe a magán-gyártású zárt net dologba már beledöglött az AOL, az MS és mások is. Hálisten a net infostruktúrájának lényegét éppen az adja, hogy nem lehet egy segg alá belegyömöszölni.
És persze lesz jelentősége a közösségi alapú preferencia-kezelésnek, ez is egy elem lesz, kábé olyan, mint a Guglira való seózás.
Érdemes picit óvatosabban bánni a fogalmakkal. Ennek a likeolási metódusnak nem a szemantikus webhez, hanem sokkal inkább a klasszikus ajánlórendszerekhez van kapcsolata. Ezek közül pedig pedig a sokadik a sorban (magyar vonatkozásban igen jó eredményekkel ott van pl. a Gravity team). Vagy ugyanilyen likeolásra és ezek feldolgozására épül pl. a getglue.com/ hüvelykujjazós ajánlórendszere. A Facebook tehát nem talált ki semmi újat, csupán a tömegméretet tolja mögé, ami ugye nagyobb súlyt és jelentőséget ad a dolognak.

Ami a problem a dologban, az egyébként éppen Cukorhegy maga, aki roppant lazán kezeli a privacy és egyéb kényes kérdéseket. A saját hirdetési rendszernél egyszer már megégett magát (szinte ugyanaezen témakörben), azután pedig egyszer csak azt üzente a usereknek, hogy a provacy kora lejárt, mert ő azt mondja, és innentől szabad a gazda (www.readwriteweb.com/archives/facebooks_zuckerberg_says_the_age_of_privacy_is_ov.php), a user-infókat tulajdonképpen saját tulajdonának tekinti stb. Na ezek miatt a csávó nagyon Gáz Géza.

Én nem félek attól, hogy a Fészbúk határozná meg ezután a webes informáciős struktúrát, pláne nem a szemantikus webet. A fészbúk egy vékony héjú éppen guruló telezabált kisgömböc, de ebbe a magán-gyártású zárt net dologba már beledöglött az AOL, az MS és mások is. Hálisten a net infostruktúrájának lényegét éppen az adja, hogy nem lehet egy segg alá belegyömöszölni.
És persze lesz jelentősége a közösségi alapú preferencia-kezelésnek, ez is egy elem lesz, kábé olyan, mint a Guglira való seózás.
Érdemes picit óvatosabban bánni a fogalmakkal. Ennek a likeolási metódusnak nem a szemantikus webhez, hanem sokkal inkább a klasszikus ajánlórendszerekhez van kapcsolata. Ezek közül pedig pedig a sokadik a sorban (magyar vonatkozásban igen jó eredményekkel ott van pl. a Gravity team). Vagy ugyanilyen likeolásra és ezek feldolgozására épül pl. a getglue.com/ hüvelykujjazós ajánlórendszere. A Facebook tehát nem talált ki semmi újat, csupán a tömegméretet tolja mögé, ami ugye nagyobb súlyt és jelentőséget ad a dolognak.

Ami a problem a dologban, az egyébként éppen Cukorhegy maga, aki roppant lazán kezeli a privacy és egyéb kényes kérdéseket. A saját hirdetési rendszernél egyszer már megégett magát (szinte ugyanaezen témakörben), azután pedig egyszer csak azt üzente a usereknek, hogy a provacy kora lejárt, mert ő azt mondja, és innentől szabad a gazda (www.readwriteweb.com/archives/facebooks_zuckerberg_says_the_age_of_privacy_is_ov.php), a user-infókat tulajdonképpen saját tulajdonának tekinti stb. Na ezek miatt a csávó nagyon Gáz Géza.

Én nem félek attól, hogy a Fészbúk határozná meg ezután a webes informáciős struktúrát, pláne nem a szemantikus webet. A fészbúk egy vékony héjú éppen guruló telezabált kisgömböc, de ebbe a magán-gyártású zárt net dologba már beledöglött az AOL, az MS és mások is. Hálisten a net infostruktúrájának lényegét éppen az adja, hogy nem lehet egy segg alá belegyömöszölni.
És persze lesz jelentősége a közösségi alapú preferencia-kezelésnek, ez is egy elem lesz, kábé olyan, mint a Guglira való seózás.
A weboldal tervezés első lépése: hová kerül a Like gomb?