A mobilon fusson vagy a mobil böngészőjében?

Maradjunk még egy kicsit a közelmúltban már többször feszegetett mobil app kontra mobil web app témakörnél. Vajda Zoltán küldött Twitteren egy összehasonlító táblázatot a Webmonkeyról, mely elég jól összefoglalja, hogy mik is itt az előnyök és a hátrányok. (Érdemes elolvasni a kommenteket is.)

Én a magam részéről úgy foglalnám össze a témát, hogy a natív mobil appok elsősorban a marketplace-eket üzemeltetőknek (Apple, Android) kedveznek. (Nem csak azért, mert nekik tényleg direkt bevételük van az alkalmazásokból, hanem azért is, mert több információt szereznek az appok használóiról, mint maguk az appok tulajdonosai.)

Na meg persze a felhasználóknak, hiszen ezek a piacterek bizonyos kontrollt gyakorolnak nem csak az alkalmazások gui-ja és dizájnja felett, hanem a kód minősége és az alkalmazás biztonságosságossága tekintetében is. Ezek pedig egyáltalán nem elhanyagolható előnyök.

Ezzel szemben a mobil web appok, vagyis a mobilra optimalizált szájtok nagyon fontos előnye a korábban már említett platformfüggetlenség. Vagyis hogy tetszőleges böngészős telefonon futtahatók. A másik, hogy a fejlesztő sokkal szabadabban munkálkodhat, hiszen sem az App Store, sem az Android Marketplace, sem az OVI, sem egyebek nem őrködnek felette.

Ugyancsak nagyon fontos, hogy a mobil operációs rendszerek verziózását nem kell olyan szigorúan követni, mint a natív appok esetében. Ezzel nem csak a tesztelésre szánt idő csökken le, hanem a különböző fejlesztési fázisok is gördülékenyebben vihetők.

Az összehasonlításban további előnyként említett kereshetőség, seózhatóság is ismétcsak fontos tulajdonsága a web appoknak. Ugyanakkor az is igaz, hogy a web appok esetében a felhasználónak sokkal jobban meg kell bíznia a fejlesztőben, a web app tulajdonosában. Hiszen rosszindulatú web appokat legalább olyan könnyű előállítani, mint egy egyszerű weboldalt. Nincs kontroll, ugye.

Ugyancsak problémát jelenthet, hogy a mobilok böngészői azért mutatnak eltéréseket. Mégha az ezzel való szopás nem is tűnik olyan nagynak, mint a deszktop böngészők esetében.

Én továbbra is azt mondom, hogy mindkettőnek van létjogosultsága, csakhogy egy webes projekt megtervezésekor körültekintően kell kiválasztani, hogy melyik útra lépünk. Van, amire az egyik jó, és van, amire a másik optmiálisabb.

A lényeg, hogy szakítani kell azzal a tévképzettel, hogy egy iPhone- vagy Android-júzer csak az AppStore-ban, Android Marketplace-en szponzorált alkalmazásokkal utolérhető.

A telefonok elkezdtek tömegével miniszámítógépekként működni. Számítógép?! Ja, hogy már évek óta a böngészővel azonosítja az átlag júzer a számítógépet? És az okostelefon-felhasználók a telefonálás mellett leggyakrabban épp böngészésre használják a kütyüjüket? Hát pont ez az! Ezért van fontos küldetése a mobil web appoknak. És egy sor más dolog miatt is.

Még foglalkozunk a témával.

Címkék: dev mobil filozomatika iphone smartphone android app web app
2010.08.18. 08:57. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Teljesen egyetértek ezzel a posttal.

Kíváncs vagyok mikor kezdenek el rájönni végre a fejlesztők tömegesen, hogy a webappokkal ki tudják kerülni az Apple szigorú appstoreját, és hogy ezzel piaci réseket tudnak betömni az iphoneon. Valószínűleg ahogy terjed és fejlődik a html5, egyre gyakrabban fogjuk ezt látni. Minden, ami az appstoreban tabu kesz, arra lesz webappos megoldás.

Más: a Samsung Galaxy teszt mikor fog kikerülni? :)
A technikai megvalósíthatóság másodlagos, az anyagi motiváció döntőbb. Ha nem hobbi, megrendelő fizette, reklámból élő vagy szerveroldali üzleti modellel rendelkező projektről beszélünk akkor marad az eladható app.
Komoly különbség, hogy miközben egy webapp generál hálózati forgalmat, addig egy natív alkalmazás nem, vagy csak minimálisat.
én a webapp-eknek abban látom legnagyobb hátrányát, hogy nem tudnak értesítést küldeni, pedig ez egy csomó alkalmazástípusnál már elég alapvető lenne, pl. email, rss olvasók stb.
egy web appnak sem kell folyamatosan forgalmat generalnia. pontosabban nem tobbet, mint egy nativ appnak.
www.w3.org/TR/offline-webapps/

a masik kerdes, hogy ugyan egy app store-os alkalmazassal mennyi penzt is lehet keresni. szerintem a hirdetesi/beveteli potencial erosen korlatos a marketplace-eken.

(off: galaxy s teszt meg a heten varhato.)
a ket irany nem zarja ki egymast.

ha az adott app funkcionalitasara a html5/javascript megoldas jo, akkor webes technologiakkal fejlesztenem - attol fuggetlenul, hogy bongeszoben vagy sajat appban akarom futtatni. ti. egy webappot is lehet offline hasznalni es appstoreban terjeszteni (lasd pl. www.phonegap.com/), es sokkal konnyebb tobb platformon hordozhatova tenni.

nativ appot csak abban az esetben keszitenek, ha a funkciok miatt ez szukseges (jo pelda barmi grafikailag intenziv, pl. streaming video, augmented reality, stb)...
Egy igen fontos tényezőt szerintem nem vesztek figyelembe: a webappok nem férnek hozzá a mobilok hardveres extra képességeihez/funkcióihoz úgymint accelerometer, 3d, kamera, gps(?).

Természetesen, ha olyan alkalmazásokról beszélünk, ahol ezekre nincs is szükség pl időjárásjelentés, vagy a már említett szig.it, ott tényleg fölösleges platformspecifikus mobilalkalmazásokat írni, teljesen megfelelő egy jól megírt weboldal, azaz webapp, ott a pont.

Azonban pl játékoknál, augmented reality-t kihasználó alkalmazásokról beszélünk amik igen erősen építenek a telefon hardware-es képességeire, ott nem kérdés, mobilplatform specifikus appok fejlesztésére van szükség, ezeket nem tudják (jelenleg..) kiváltani a web appok.

Összegezve tényleg van létjogosultsága a webappoknak is, de nem tudják mindenhol kiváltani a sima mobilappokat, mindennek megvan a maga helye. Uff.
@buGhunter: alapvetoen web technologiak hasznalataval is irhatsz cross-platform appot, ugy, hogy hozzafersz a notification, accelerometer, gps, webcam, stb apikhoz is.. lasd peldaul az elozo kommentben linkelt phonegap-et - reszletesebben: docs.phonegap.com/

de valoban, koltsegvetestol es apptol fugg (no pun intended), hogy mi a jo irany, mennyire fontos a teljesen "nativ" elmeny vs. valamilyen kozos nevezo.
Ahogy buGhunter írta, pontosan erről van szó. Sőt, nem csak azoknál a fajta appoknál hanem rengeteg másnál, még viszonylag egyszerűeknél is. Az értesítések kezelése szintén nagyon fontos, bár ebben az irányban van fejlődés a webappoknál is, de még messze messze nem az igazi.

Plusz ami nálunk fontos szempont szokott lenni az appok javára az offline elérhetőség (ide tartozik a szakadozó_nem_állandó_3G - ezt rengetegen figyelmen kívül hagyják...), illetve a célcsoport használati szokásai. Példaként a Sziget idelátogató külföldi vendégei biztosan nem használnak webappot az adatforgalom miatt, viszont szívesen használnak egy letöltött programfüzetet appként.

Fontos szempont ugyancsak a marketing. Míg egy webappnál a cég egy lap a sok közül a mobil browserben, addig az appoknál a felhasználó naponta 200-szor megtekintett képernyőjén szereplő ikon(reklám).

Az appok ezen felül olyan interakciókat tesznek lehetővé amiket a webappok nem vagy csak nagyon nehézkesen, pl. felhasználói információk felrögzítése, tárolása, listázása helyben, stb..

Ettől függetlenül a webapp is jó út, a legjobb ha van ez is meg az is, a kettő nem zárja ki egymást, sőt.
bar megoldhato h a web app offline is mukodjon (mint mar utaltam ra parszor) a szigit idei verziojaban mi is ugy dontottunk h csinalunk egy androidos appot is, ami egy embeddelt bongeszon kivul a notificationt is tartalmazta. a kulfoldiek roaming problemait mi is bekalkulaltuk, bar sokan kozuluk magyar prepaidet hasznaltak. hisz egymas kozti kommunikaciora sem jo megoldas a roaming. szoval ez nem akkora problema, mint gondolnank.
Jelenleg a webappoknak felhasználói szempontból szinte nincs semmi előnye, főleg Androidon, ahol nincs különösebb kontroll a market fölött. A linkelt összefoglaló táblázatban megemlített előnyök (sharable, collaboration, stb.) hamisak, hiszen egy natív appnak is ugyan úgy lehet szerveres backendje, mint egy web appnak, ez nem az alkalmazott programozási nyelv függvénye. Sőt, pont az érződik azon a táblázaton, hogy az írója a webes appokra még mindig nem teljesen úgy gondol, mint valódi alkalmazásokra. (Hisz csak annyi a különbség, hogy az egyik kódot javaban írtam és a dalvik vm futtatja, a másikat meg javascriptben és a böngésző...)

Fejlesztői szempontból persze rengeteg előnye van, hiszen sokkal egyszerűbb, gyorsabb a fejlesztés, egyszerre akár több platformra. De cserébe a felhasználó egy lassabb, kevésbé a készülékére optimalizált, a rendszerbe nem beépülő dolgot kap. Látszik a törekvés a webes helyzet javítására, de még évek kérdése, hogy pl. egy geolocation API egyformán működjön minden nagy smartphone os-en. Jelenleg mint felhasználó inkább csak lustaságnak, vagy spórolásnak tekintem azt, ha egy szolgáltatás csak webről elérhető. (Érdekes módon a PC-s világban ez egyáltalán nincs így. Erről is el lehetne gondolkozni, hogy miért van..)
ha már a Phonegap szóba jött, akkor nézzetek rá az Appcelerator Titanium fejlesztő környezetére is. html5+css3+js amit befordít natív appnak, több platforma is.
@hírbehozó: valóban kézenfekvő egy ilyen cross-platform megoldás, s elég friss is, így nem hallottam róla, köszi!
Minden platformra létezik jvm, minden platformra létezik böngésző. Az, hogy ki melyiket favorizálja ízlés kérdése. Nincs különbség.
Legfeljebb annyi lehet, hogy egy app nem feltétlenül működik online, míg a böngészőben futó valószínűleg igen. Viszont én, mint paranoid felhasználó rühellem az online alkalmazásokat függetlenül attól, hogy milyen környezetben működik.
Úgy érzem a webapp nem az én világom lesz.
Adobe Air

Már Androidon is...

A postban szereplő összehasonlító táblázatban egy harmadik sort is megérdemelne.