Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.
 

Milyen a jó termékdizájn? (Braun, Apple, Ammunition, Nokia)

jonathan ive apple design

Jonathan Ive valószínűleg minden idők egyik legismertebb termékdizájnere. Az ő nevéhez kötődik az Apple egy sor formaterve: az iMac, a titánium és alumínum PowerBook G4, a PowerMac G4, a PowerMac G5, a G4 Cube, az iBook, a Mac Pro, a MacBook, a unibody MacBook Pro, a MacBook Air, az iPod, az iPod Touch, az iPhone és az iPad is.

Az is köztudott, hogy Ive nem csak a termékdizájnt vezeti az Apple-nél, hanem mindezt vezető alelnöki pozícióból teszi. Esztétikai kifinomultságát jelzi, hogy amikor a kilencvenes évek második felében Steve Jobs megbízta azzal, hogy készítse el az iMac mindent verő dizájnját, állítólag napokat töltött egy édességgyárban csak azért, hogy a legfinomabb és legvonzóbb színárnyalatokat megtalálja a termékcsoport számára. Nem csoda, hogy 1997-ben Steve Jobs az Apple Keynote során úgy jellemezte ezeket a gépeket, mint amik olyan jók, "hogy legszívesebben megnyalnád őket".

Sokk volt ez 1998-ban. Az első szép számítógép a történelemben...

A konkurens gyártócégek még fel sem ocsudtak az új iMacek bejelentéséből, máris érkezett a kegyelemdöfés. A Hófehér... 

Önmagában a termékelnevezések is azt az esztétikai finomságot tükrözték, ami 1998-tól az Apple-t jellemzi: áfonya, eper, mandarin, szőlő, mész, grafit, rubin, zsálya, hó, indigó. "Nekem mandarin iMacem van." "Nekem rubin iMacem van". Már önmagában a nevük is olyan volt, mintha tényleg egy édességboltból vásároltuk volna. 

Nekem volt szerencsém a 2000-es évek legelején egy áfonya, majd egy hó iMac-kel dolgozni. Összehasonlíthatatlan élmény volt, főleg, ha a korabeli PC-k élményvilágával kellett összevetni. És nem, mégcsak nem is a szoftverről beszélünk.

Persze ezek nem csak szép, de egyben jó és jól használható személyi számítógépek is voltak. Jól működtek. És ami engem pluszban külön lenyűgözött bennük, az a beépített harman/kardon hangszórók minősége volt.

Jonathan Ive előképe, példaképe Dieter Rams. Az a Dieter Rams, aki a Braunnak annyi kiemelkedő terméket tervezett a világháború után.

Ive saját elmondása szerint nem csak nagy példaképnek tekintette Ramsot, de a Rams-féle 10 termékdizájn alapelvet is következetesen magáénak vallja. Az 50-es, 60-as években járunk...

1. A jó dizájn innovatív
Az innovációs lehetőségek semmilyen szempontból nem merülnek ki. A technikai fejlődés mindig új lehetőségeket kínál az innovatív dizájnra. De az innovatív dizájn mindig együtt fejlődik az innovatív technológiával, és soha nem lehet öncélú. 

2. A jó dizájn a terméket használhatóvá teszi
A termékeket azért vásárolják, hogy használják azokat. Egy sor kritériumnak meg kell felelniük - nem csak funkcionális, hanem pszichológiai és esztétikai kritériumoknak is. A jó dizájn kihangsúlyozza a termék használhatóságát, és elutasít mindent, ami a hasznosság ellen hat. 

3. A jó dizájn esztétikus
A termék esztétikai minősége szerves része a termék hasznosságának, mivel a termékek mindennapi használatra készülnek, és hatással vannak az emberekre és az ő közérzetükre. Csak a jól megtervezett tárgyak lehetnek szépek.

4. A jó dizájn a terméket értelmezhetővé teszi
Letisztítja a termék struktúráját. Sőt, lehetővé teszi, hogy a termék tisztán kifejezze funkcióját, azáltal, hogy a felhasznló intuíciójára apelllál. Legmagasabb fokon: magától értetődővé teszi a terméket.

5. A jó dizájn diszkrét
A termékek eszközként teljesítik be küldetésüket. Nem dekorációs tárgyak és nem is művészeti tárgyak. A termékek dizájnja éppen ezért semleges és visszafogott kell, hogy legyen, hogy teret engedjen a felhasználó önkifejezésének. 

6. A jó dizájn őszinte
A dizájn önmagában nem teszi a terméket innovatívabbá, erőteljesebbé vagy értékesebbé, mint amilyen. Nem próbálja manipulálni a felhasználót olyan ígéretekkel, amiket nem képes beváltani.

7. A jó dizájn időtálló
Tartózkodik attól, hogy divatos legyen, és ennek eredményeként sosem lesz divatjamúlt. Az öltözködési divattal ellentétben sok évig életképes marad - még a mai "egyszer használatos" társadalmunkban is.  

8. A jó dizájn a legapróbb részletekig alapos
Semmi nem kell öncélúnak vagy választás kérdésének lennie. A dizájnolás folyamata során tanúsított törődés és akkurátusság a felhasználók tisztelete.

9. A jó dizájn környezetbarát
A dizájn fontos hozzájárulás a környezetünk megmaradásához. Takarékos az erőforrásokkal, minimalizálja a fizikai és vizuális szennyezést a termék teljes életcikulsa során. 

10. A jó dizájn olyan kevés dizájn, amennyire csak lehet
Keveset, de jobban - ennek a kevesebb dizájnak viszont a lényegi aspektusokra kell koncentrálnia. A termék nem terhelhető lényegtelen elemekkel. Vissza a letisztultsághoz, vissza az egyszerűséghez!

Nem kérdés, hogy Ive nem csak magáévá tette, de az Apple-nél következetesen képviseli is a Rams-féle alapelveket. 

Pár éve a Gizmodón jelent meg egy blogpost, mely a Braun és az Apple termékei közötti hasonlóságra próbálta meg felhívni a figyelmet. A párba állított képeken valóban hasonló, minimalista dizájnok láthatók. Ám, mint a fenti alapelvekben is világosan ki van mondva, a lényeg nagyon sokszor a részletekben rejlik. Ive megszállottságáról sokat elmond a következő videó (mely egyébként egy Rams-interjúrészlettel kezdődik):

Az Apple-nél a dizájn részleg nem csak rajzolgat, tervezget. Ive abban hisz, hogy a jó dizájnnak együtt kell járnia a termék tervezésével és a prototípusok készítésével is. A termékdizájnerek esztétikailag hiperérzékeny iparos emberek. Az Apple-nél a termékdizájnoláskor tehát nem csak a hardveres és szoftveres változásokat veszik rendszeresen figyelembe, hanem rengeteget kísérleteznek is 3D modelleket készítő gépek segítségével. 

Visszatérve még egy picit a Braunra és Dieter Ramsra. Egy interjúban Rams maga így fogalmaz: "hatalmas tisztelet az Apple dizájnerének. Egy kicsit emlékeztet a Braunhoz fűződő egykori viszonyomra."

(Igen, a Wagenfeld lámpa, az Ulmi iskola, a Bauhaus, és a modern nappali megteremtődése... Ezek voltak a Braun és ilyen módon az Apple előképei is.)

Ive-ot egyébként az Apple korábbi termékdizájnere, Robert Brunner vette fel, a kilencvenes évek közepén. Ő később viccelődött is azzal, hogy a sírjára bizonyára az lesz írva, hogy "az ember, aki felvette az Apple-höz Jonathan Ive-ot." 

Amúgy Brunner is kiemelkedő munkát végez saját cégénél, az Ammunitionnél. Kiváló példa erre az általuk tervezett Nook e-reader vagy a Beats fejhallgatók

Teljesen véletlenül épp egy olyan könyvet olvasok ("Do you matter? How great design will make people love your company"), melynek Brunner a társszerzője. Az egyik fejezetben épp azt taglalja, hogy önmagában egy termék - például az iPhone - lemásolása nem hoz létre automatikusan jó terméket. Mivel a termékdizájn szervesen része kell, hogy legyen egy ideának, egy filozófiának, aminek csupán megtestesítője, hordozója maga a termék dizájnja. 

Visszatértünk megint a Rams-féle alapelvekhez...

Ive egy interjúban úgy fogalmaz, hogy önmagában az ötletek és a kreativitás nagyon törékeny dolgok, egészen addig, amíg nem készítünk el egy prototípust, és onnantól kezdve mindenki számára, aki a projekten dolgozik, elkezdenek világossá válni a célok. 

"A céljaink nagyon egyszerűek: jobb termékeket tervezni és készíteni. Ha nem tudunk valami olyasmit csinálni, ami jobb, akkor egyszerűen nem csináljuk meg."

A konkurensekről pedig azt mondja, hogy ők többnyire valami mást vagy újszerűt akarnak csinálni. És ezek a célok rosszak. A terméknek hitelesen jobbnak kell lennie. Ehhez pedig valódi alapelvekre van szükség, ami hajt bennünket. A bizottságosdi, az árpolitika, az időzítés vagy a  bizarr "legyünk mások" marketingcélok nem működnek. Ezek csak vállalati célok, melyek aligha veszik figyelembe az embereket, akik a termékünket használni fogják. 

Persze az Apple sem teljesen konzisztens ezen a téren. Nem kell említeni Steve Jobs harsány ellenállását az Intellel szemben, majd a későbbi behódolást az Intelnek. Vagy a multitask-ellenességet, mely aztán heveny multitask pártiságba csapott át egy idő után, amikor az Apple-nek éppen ez állt a vállalati céljainak érdekében. Ebben tehát képlékenyek voltak a fundamentumok.

Dizájn, tervezés szempontból pedig bizarr inkonzisztenciát mutat a fizikai Apple-termékek koherens minimalizmusa és például az iCal műbőrt imitáló dizájnelemei. Valahogy az Apple-nél a szoftver UI tervezés soha sem volt olyan konzisztens és következetes, mint Jonathan Ive mestermunkái. Nagyon szép termékdizájnokat készítenek, miközben ezekben a számítógépekben olyan szoftverek, interfészmegvalósítások kerülnek, amik semmilyen szinten nem visszhangozzák a fent citált Rams-féle alapelveket. PhotoBooth... Ezt Jonathan Ive sosem engedné meg. 

A termékek fizikai valója és a bennük működő szoftverek harmóniájára furcsa módon nem az Apple a legjobb példa manapság, hanem a Nokia Lumia készülékei, és a bennük futó Windows Phone 7. 

A megújuló Nokia esetében főhősünket Stefan Pannenbeckernek hívják. Egy rövid zsánerfilm az ő történetükről:

Igen, a recept ugyanaz, amit az Apple másfél évtizede nagyon következetesen és magas színvonalon visz: a fejlesztésnek, a tervezésnek, a termékdizájnnak együtt kell tudnia lélegezni. Egyértelműen jobb terméket kell letennie az asztalra. Nem ráncfelvarrás. Nem kompromisszumos marketingcélok. Hanem egy jobb termék. Erős alapelvekkel és ideákkal.

Pannenbecker egy interjúban így fogalmaz: 

Nem a formák, vonalak megjelenésén gondolkodtunk, hanem a belsővel kezdtük. Azt kerestük a leginkább, hogy hogyan tudunk egy jobb terméket készíteni. Néhány ösztönző, mint a vékonyság, kompaktság, antennateljesítmény és hasonlók - ezek voltak a kiindulópontjaink. Majd azt kérdeztük magunktól, hogyan tudjuk a zajt csökkenteni a szoftver körül - termékdizájn értelemben értve. Sokféleképpen lehet "monobody" vázat tervezni egy telefonnak. De mi olyan módon akartuk ezt megtenni, ahogy értelme is van, amennyiben ez végső soron egy jobb terméket eredményez. 

Nem állíthatjuk, hogy a Nokia-Microsoft páros képes lesz olyan magasságokig elvinni a termékdizájn-szoftverdizájn tandemet, mint akár - a maga hibáival - az Apple. Még akkor sem, ha a WP7-Lumia párosítás nagyon ígéretes és impozáns törekvés. Mindkettő mögül hiányzik az a szilárd meggyőződés, az az értése az adott platformnak, területnek, ami hitelessé is tenné a Lumiát, és benne a Windows Phone 7-et. 

Mindkét cégnek (a Microsoftnak és a Nokiának) is nagyon sokat kell bizonyítania és nagyon hosszú távon ahhoz, hogy elhiggyük róluk (újra), amit az Apple-ről már elhiszünk. Mert a jó termékdizájn nem csak innovatív, hanem őszinte és időtálló is. Mint egy jól megtervezett betűtípus...

Címkék: apple nokia helvetica braun objectified industrial design wp7 dieter rams ammunition apple design jonathan ive robert brunner termék design termékdizájn stefan pannenbecker metro design
2012.03.18. 17:22. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

ADAMEX · http://www.adamexdesign.hu 2012.03.18. 20:40:06

Ez a bejegyzés nagyon jól el lett találva! Gratulálok!

Az Apple termékek ambivalenciája nekem is nagyon szúrja a szemem. Szép termékdizájn, de az UI már nem. Újra és újra megdöbbenek például, hogy merik még azokat az ikonokat használni az iPhone/iPod/iPad menüjében. Mint valami ovis, csillogó vackok 2000 tájáról.

A Nokia Lumia 800 valóban ütős dizájnt kapott, kár is lett volna elvesztegetni az N9 innovációját, csak azért mert a MeeGo rendszert elmeszelték.

(Ez a Kate Freebairn milyen aranyos csaj)

devDavid · http://blog.hu 2012.03.18. 21:59:00

Wagenfeld lámpa mai ára 400 euró (+szállítás). 1928-ban tervezték, azóta azért a gyártási költsége lejjebb mehetett volna ;)

D.

capor_ 2012.03.18. 23:20:54

A Samsung dizájnerekről is szívesen olvasnék egy cikket :)

N9-em van, nagyon jó telefon. Viszont a dizájn egyértelműen ezt a modellt szolgálja a "swipe" gesztusok miatt. A Lumiából ez már sajnos kimaradt... :(

Az iCal és társai meg engem is hihetetlenül irritál, de gondolom megvan az oka (pl. piackutatás stb..)

twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX · http://freewaresoftwarenews.blogspot.com/ 2012.03.18. 23:22:00

Anno '98-ban amikor meglattam a szines iMac-et nem mondom, hogy elajultam a latvanytol, inkabb megragadott.
Udito latvany volt a sok csontszinu szamitogep doboz kozott.
El lehet mondani, hogy az uj kinezet rantotta ki a szarbol az almas ceget.
Az emberek nem az OS miatt vettek meg a gepet hanem a kinezet miatt.
Lehet akarmint mondani, hogy az alma OS milyen stabil stb.
Ettol fuggetlenul ugyan ugy elszallt '98-ban, mint a Win, csak nem kek halallal hanem egy fekete kis bomba ikonnal.

patzal_prklt 2012.03.18. 23:35:33

jó téma, szépen kifejtve!
bár én nem teljesen értek egyet azzal, hogy csak a teljesen "háttérbe húzódó" dizájn lehet jó, sok termékben a robusztusság iránti igény felülírja ezt.

rockjano 2012.03.19. 01:19:14

Szerintem az UI is nagyon kitalált és nagyon sokat finomodott az évek során (van egy Mac-em amin 10,2-es szisztem megy nagyon más ám).

Viszont voltak azért hardver és igen design tévedéseik is.

Ezek elsősorban Jobs design-fanatizmusai miatt lehettek szerintem.

Legismertebb példa a Cube ami ugyan szép volt de a forma eluralkodott a funkción, nem volt bővíthető pedig akkor még azt akarták a profik mert az akkori gépek még nem voltak úgy tele mindennel mint a maiak, no meg drága is volt.

De a legkegyetlenebb példa az eredeti iMac kerek egere. Azt soha kézbe fogni sem voltam hajlandó kapásból vettünk más egeret hozzá (egyébként a mai simogatóst sem szeretem).
Van itt még a polcon vagy kettő ilyen kerek kék kütyü (G3-al jöttek). Külön iparág lett a rákattintható hosszabbítók gyártása. Nem értették meg hogy az egér formája a pozícióját is meghatározza nem jó egy szabályos kőr alakú egér. Állítólag még az Apple főhadiszálláson is feltüntek ezek az "egérhosszabbítók" végül Jobs beadta a derekát és átterveztette...

jano

a chinese lollipop man 2012.03.19. 01:39:31

Nagyon jó kis poszt lett ez, aki viszont kimaradt szerintem, az Peter Behrens az AEG-től. Behrens volt az első, aki a design-t vállalati filozófiává tette, és az AEG betűtípusától kezdve, funkcionális tárgyakon át, a híres turbinacsarnokig mindent megtervezett. A legtöbb bauhausos is Behrensnél kezdett.
Enélkül a szemlélet nélkül tényleg nincs jó design. A Microsoft annak idején Philippe Starckkal terveztetett egeret: szerintem senki nem emlékszik rá. Amikor az Apotheker lett a HP elnöke, rögtön nagy arccal bejelentette, hogy a HP lesz az új Apple, mert "már most hogy meg vannak dizájnolva" a cuccaik. (Néhány hónapra rá majdnem lepadlózta az egész HP-t, ami nem kis teljesítmény.) Fel lehet bérleni komoly és jónevű designereket, hogy megtervezzenek egy-egy terméket, de főleg a számítástechnikában ez tök értelmetlen. Csak úgy lehet, hogy a designt vállalati kultúrává teszik, mindent ennek rendelnek alá. Persze ez sem garancia semmire: olyan cégek tűntek el, mint a Silicon Graphics (OS X ide vagy oda, a legszebb oprendszer a SGI IRIX volt) vagy a SUN, pedig nekik mélyen a kultúrájukban volt a jó formatervezés. Ha az Apple megmaradt volna csak a számítógépgyártásnál, ma már valószínűleg nem létezne.

webfejlesztő · http://www.ipage.com/join/index.bml?AffID=683834 2012.03.19. 11:20:55

@a chinese lollipop man: "Ha az Apple megmaradt volna csak a számítógépgyártásnál, ma már valószínűleg nem létezne."

azért létezne, bár nem lenne 600 dolláros részvényárfolyama. Igazából azért mindig stabilabban lehetett rajtuk dolgozni, mint a wineken, és a mac os tele van olyan funkciókkal, amik miatt nagyon kényelmes használni. az elmúlt években töretlenül fejlődtek az oprendszereik, aki használja, tudja.

az IBM processzor lecserélése viszont nagyon rosszat tett a használatnak. főleg a nagy teljesítmény-igény lebegőpontos számításoknak. nem tudom, hogy ez teszteken kijön-e, de aki sokat használ pl photoshopot, az tudja, hogy a régi G procik ultra jól muzsikáltak.

bahahaha 2012.03.19. 11:22:09

@poszt: "Sokk volt ez 1998-ban. Az első szép számítógép a történelemben..."

Ez azért így erős túlzás ám. Az SGI workstationök mindig jól néztek ki, pl. az O2 (1996): en.wikipedia.org/wiki/SGI_O2

Vagy, hogy SJ korábbi munkásságát hozzam, NeXTcube (1990): en.wikipedia.org/wiki/Next_cube

Meg egy egészen más kategóriából a Cray-1 (1976): en.wikipedia.org/wiki/Cray-1

azigazivideki 2012.03.19. 11:22:59

Ez a tudatos design-szemlélet kombinálva a tudományos eszközökkel támogatott marketinggel vezetett az Apple sikeréhez...
Van még Ive-n kívül hasonlóan következetes formatervező jónéhány, de talán a legkomolyabb az ausztrál Marc Newson (marcnewson.com), akinek minden munkáján ugyanez az elmélyült, emberközpontú design-szemlélet látszik.
A modoros, pózer sztár dizájnerek kora lejárt (bocs' Starck, pedig ő sem senki... : ).

a chinese lollipop man 2012.03.19. 15:10:03

@webfejlesztő: Igazad van, nyilván létezne, ugyanakkor láttunk már néhány olyan neves IT céget, amikről azt hittük örökre létezni fognak, és megszűntek (DEC, sgi, SUN, Compaq). Abban biztos vagyok, hogy az ipod megjelenése sokakat ösztönzött mac gépek vásárlására. És annak ellenére, hogy nem érdekel az iphone-őrület, örülök neki, hogy sokan veszik, és az Apple-nek így lesz pénze a mac-ek fejlesztésére is.
A processzorokat nem tudom, engem eléggé meglepett, amikor a régi iMac G5-ömön elindítottam a Word 2004-et, és hihetetlenül gyors volt az inteleshez képest. Akkor azt hittem, hogy a Rosetta miatt, de valahogy az intelre írt Word 2011 is lassú... (Ja, és az ikonja annyira rondára sikerült, hogy le kellett cserélnem a régire.) És akkor még ott volt az az érzés is, hogy az én gépemben RISC processzor van (bármit is jelentsen ez), mint az "igazi" számítógépekben. :)
Én elég lassan fogadtam el az ilyen újításokat, (a 2004-es ipodomban kétszer cseréltem azóta akkut, de még tökéletes) de végülis beletörődtem. Azon kevesek közt voltam, akik megszívták a Firewire nélküli MacBook-ot, akik ellenálltak a tükröződő Cinema Displaynek (aztán mégis megvették, mert kicsit tükröződik, kicsit kékes, de a miénk) és még mindig nem tértek át Lion-ra (pedig minden héten tervezik, de frankón).
@dabadab: Szerinem minden Linux-fejlesztőnek kéne néhány napot dolgoznia SGI IRIX-en, hogy megértsék, egy UNIX-rendszer nem az alaposan megrajzolt Kandalf-sárkánytól, meg a gyogyós/vicceskedő ikonoktól lesz szép.


Blog, azoknak, akik a weben élnek, és már elfelejtették, hogy merre van Offlájnia.

A szerző (Szabó Gergely) design/ux és product vonalon tevékeny. Most épp a Ringier-nél is.

Email: webisztan at gmail

wwbutton.png

Hirdetés

Ezt olvassátok ti

Munkához friss linkek

Témák

android (109) app (40) apple (82) beharangozó (53) bloggerek (126) blogok (129) blogszolg (33) böngészők (34) bulvár (159) copyright (30) dev (83) dizájn (51) facebook (204) feed (30) filozomatika (120) firefox (34) gmail (83) google (515) google maps (49) hirdetés (34) how to (44) ingyen (31) ipad (31) iphone (87) iwiw (102) kávéhoz (84) keresők (51) kommuniti (133) konferenciák (51) lol (91) magyar (383) marketing (71) mashup (45) média (113) meetup (39) microsoft (95) mobil (115) myspace (46) politika (34) social network (161) startup (124) stat (111) térképalkalmazások (50) twitter (164) üzlet (129) videó (150) videómegosztók (94) wikipedia (35) yahoo (57) youtube (94) zene (63) MÉG TÖBB TÉMA

Olvasó szez

A Webisztánon még

Feedek