Tényleg a Facebook a kedvenc hírcímlapunk?

Anarki írt cikket a 444-re egy, a Mashable-ön is megjelent Pew-kutatásról, miszerint az amerikaiak harmada a Facebookról szerzi be a napi híreket. És bár többségük nem ezért megy fel a közösségi szájtra, mégis, ha már ott van, belekattintgat a hírtartalmakba is. 

Ezt a jelenséget már látjuk egy ideje. Nem csak fontos forgalmi forrás lett a Facebook az elmúlt években, hanem a hírolvasási szokásokra is alapvető befolyással van. 

Számos oka van ennek. Egyrészt a médiaszájtok címlapjai nem egészen azt mutatják az embereknek, ami őket ténylegesen érdekli. A szerkesztőségek gyakran presztízskérdést csinálnak abból, hogy egy sztorit csak azért nem dolgoznak fel, mert az régebbi történés ("ami nem friss információ, az nem hír"), másrészt mert "nem lehet a sztoriból annyit kihozni, hogy az megérjen egy cikket". Harmadrészt olyan tematikában tálalják a netezőknek a híreket, ami egyáltalán nem biztos, hogy lefedi a valós igényeket.

A szitokszóként használt "bulvár", vagy a bénultságig ismételt "ezt már olvastam", "már megírta más", "nehogy már ezt a celebet reklámozzuk" szerkesztői intelmek, valamint a sajtóközlemények kreatív átirogatásával töltött sok százezer munkaóra nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az emberek sutyiban inkább a Facebookon az ismerőseik által pörgetett butaságokat, érdekességeket, élettörténeteket, vicces fotókat, sztorikat kezdték el egyre gyakrabban fogyasztani. 

Idehaza amúgy még jobb a helyzet, hála az Index elmúlt tíz éves tevékenységének. Az Index képes volt olyan média címlapként üzemelni, melyet a magyar olvasni tudó internetezők minden áldott nap megtekintenek. Reddit light. Épp, mint a Facebook hírfolyama.

Ez azért is van így, mert az Index a kezdetektől próbált eltávolodni a hagyományos hírlapcsinálás, hírszerkesztés, újságírás szabályaitól, berögződéseitől. Több-kevesebb sikerrel. Az Indexen még ma is van annyi tartalom egy adott időpillanatban, hogy megérje rápillantani. 

Egy másik oka a Facebook népszerű újságcímlappá válásának, hogy elképesztően sikeresnek bizonyult a like gomb. És a médiacégek a nagyobb forgalom reményében szinte kivétel nélkül be is fűzték oldalaikba. Ma már azt is tudjuk, hogy ebből leginkább a Facebook profitált. A landing page-dzsé degradált médiaszájtok csak kisebb mértékben. Kitettségük a Facebooknak viszont kritikussá vált.

Ott tartunk, hogy ma már nem lehet sikeres médiavállalkozásról beszélni sikeres Facebook-jelenlét nélkül. Ez pedig kegyetlen hatással van a médiacégek hirdetési bevételeinek alakulására, márkaépítési lehetőségükre. De a címadási gyakorlatukat, témaválasztásaikat, működésüket is befolyásolja.

Középtávon a Facebook pozíciója az online média piacon nyilvánvalóan tovább fog erősödni. Az a közösségi réteg, amit ők a kontent fölé tudnak emelni az ismerősi hálókkal, hatalmas piaci előny.

Már nem csak a lájk gombok, de a Facebook comment plugin vagy a Facebook autentikációja is alapfunkciója sok médiaoldalnak.

Néhány érdekesebb megállapítás még a kutatásból:

the link came from a news organization they preferred is cited by just 20% as a major reason for clicking

Fully 59% of all adult Facebook users and 53% of Facebook news consumers mostly access the site through a desktop or laptop computer rather than a mobile device such as a smartphone or tablet.

Just 28% of Facebook news consumers have ever turned there for breaking news.

Azok a médiacégek, melyek az elmúlt években sokat foglalkoztak azzal, hogy hatékonyabbá és nagyobbá tegyék a Facebookról és a Google-ből érkező forgalmukat talán jobb esélyekkel versenyeznek most a piacon. 

A Facebook és a Google közönségének kell továbbra is játszani. És el kell fogadni, hogy médiaszájtunk legfontosabb felülete maga a cikkoldal. És még azt is meg kell érteni, hogy akárhogy ügyeskedünk, a Facebookról beeső látogató nagyon gyorsan és nagyon biztosan vissza is fog pattanni a cikkoldalunkról a közösségi szájtra.

Ezellen csak úgy tehetünk, ha olyan tartalmakban, szolgáltatásokban is gondolkodunk, melyek nagyobb elmélyültséget, több időt és napi szintű odafigyelést igényelnek a netezőtől. Szóval mindent, amire a Facebook News Feed spamfolyama nem képes kiszolgálni.

Fussunk ennek neki mégegyszer, mert több stratégiáról is beszélünk egyszerre a Facebook kapcsán

1. Facebookról érkező forgalom maximalizálása

A legfontosabb ebben a témában a gyors reagálás. A gyors reagáláshoz pedig arra van szükség, hogy értsük, hogy milyen hírek működnek a Facebookon, és mivel tudjuk növelni adott hírek újramegosztását, kommenteltségét. Ezen a ponton kénytelen maga a tartalmat előállító ember, az újságíró elemezni a facebookos adatokat. A Facebook Insights, valamint a Google Analytics rövid távú és real-time Facebook-referral adataiból kell megértenie, hogy az adott hír, amit kiposztolt a Facebookra, működik-e. Meg kell értenie, hogy egy hírt hogyan kell elmesélni, elsztorizni Facebookon. Emellett a médiaszájtnak kell, hogy legyen saját Facebook-szerkesztője, aki semmi mást nem csinál, mint 24/7 párbeszédet kezdeményez a szájt rajongóival történésekről, témákról, sztorikról, infomorzsákról, pletykákról. 

Nem csak azt kell megértenünk, hogy a saját tartalmunk miért működik vagy nem működik a Facebookon. Hanem azt is, hogy mások tartalmai miért működnek vagy nem működnek. Ehhez elképesztő időt kell tölteni a Facebookon és a facebookos adatokkal. Mondjuk értelmes mértékű befektetett munka nélkül nem nagyon szokott sikerülni sikeresnek lenni.

2. Hogyan fogjuk meg a Facebookról érkező felhasználót

Mint fentebb is említettem, nem érdemes azon görcsölni, hogy a felhasználó vissza fog pattanni a Facebookra a cikkoldalunkról. Olyan szolgáltatásokban és tartalmakban kell gondolkodnunk, melyek hosszabb távon válnak érdekessé. Van életciklusuk. És a Facebook News Feedje túlságosan esetleges hírcímlap ahhoz, hogy ne maradjunk le egy sztori folytatásairól. Igen, megint a régi zene: magunknak kell a saját olvasóinkból működő, aktív közösséget alakítanunk. És nem úgy, hogy engedjük a kommentezést vagy megkérjük őket, hogy küldjenek vicces képeket. Be kell vonnunk őket a saját termékünk életébe. Egy koherensebb, átláthatóbb, érdekesebb mikrovilágot kell nekik tudni mutatni, mint a Facebook zagyva, esetleges, túlpörgő hírfolyama. 

3. Good ol' organic

Miközben minden idegszálunkkal a pillanatban próbáljuk megfogni a Facebookon kóválygó júzereket, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a hosszú távú, stabil, értéket is képező organikus forgalmunk nélkül ezek a facebookos percanalitikák csupán csak ad hoc szerencsejátékok. A hosszú távú, átgondolt SEO-stratégia, tartalomépítés, brandépítés, értékképzés a legnagyobb előny egy ilyen hebrencskedő piacon, mint amilyen a web.

Címkék: facebook news feed facebook média a facebook a legnépszerűbb híroldal online média facebook
2013.11.14. 21:40. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Az Index stratégiai hibát követett el azzal, hogy elhanyagolta a Facebookot, persze piacvezető volt anélkül is. Talán akkor döbbentek rá erre a tévedésre, amikor a szinte nulla valódi tartalommal rendelkező blog.hu-s lájkblogok statisztikáit megnézték, s melyek azóta persze mind tovább álltak saját domainre.

Látom, hogy a Besocial(?) hozza fel szépen az Indexes Facebook jelenlétet, mégis a 444 FB-s jelenlétét valahogy jobban észre veszem, a 444 cikkeinek 90%-ára sohasem kattintanék máshol, de a Facebookon valahogy mindig elcsábulok.
Talán még annyit, hogy az Index simán betehetné az FB kommentelési opciót a cikkei alá, valódi arccal kevesebben trollkodnak és sokkal interaktívabb lenne az oldaluk.

Ráadásul sokan, köztük én is képes vagyok visszalátogatni újra és újra a válaszokért, nem beszélve arról, hogy a hozzászólások megjelenve az userek FB hírfolyamában újabb és újabb látogatást generálna.

Többek között ez a hiányosság még az, amit nem értek, és számomra ordítóan nagy hibának számít.
Sokat elmond, hogy erre a bejegyzésre a Facebook-on találtam rá :)

Persze, miután megírtam ezt a kommentet, én is "visszapattanok" a Facebook-ra, de ha következő alkalommal is érdekesnek tűnő tartalmat oszt meg a Webisztán (vagy az ismerőseim közül valaki, aki olvassa, és akinek adok a véleményére) akkor ugyanúgy vissza fogok jönni. Elvégre pont azért like-oltam a Webisztán oldalát, mert szokása, hogy érdekes tartalmat osszon meg :) És a Webisztánon kívül rengeteg olyan oldal van még, ami számomra érdekes tartalmakat kínál, és jó, hogy van egy hely, ahol ezek együtt vannak - mert egyébként lehetetlenség lenne észben tartani a rengeteg érdekes forrást.

Kicsit a TV-hez tudnám hasonlítani: régen, ha nem volt ötletem arra, hogy mit nézzek, végigkattintgattam a csatornákat, hátha találok valami érdekeset. Most hasonló a Facebook-hírfolyam: nem kell gondolkodnom, hogy mit is nézzek, elém rak egy csomó választási lehetőséget. Ettől még nem lesz elsődleges hírforrás a Facebook, a reggeli kávé-cigi mellett továbbra is az indexen fogom átfutni a nap fontosabb eseményeit, de hogy megváltoztatja a hírfogyasztási szokásokat, abban nincs vita.
@Vittore.: Azert azt orom nezni hogy milyen boldogan adjak fel egyesek az anonimitast a neten. En soha nem kommentalok a sajat nevemben semmi publikusat pedig nem szoktam trollkodni.
@Vittore.: "Talán még annyit, hogy az Index simán betehetné az FB kommentelési opciót a cikkei alá, valódi arccal kevesebben trollkodnak és sokkal interaktívabb lenne az oldaluk."

Attól félnek, hogy akkor látszólag az index felületén jelennének meg a kommentek, és bíróság nem foglalkozna azzal, hogy az csak egy iframe a cikk alatt, és az indexet büntetné amiatt, ha valaki beír oda valami hülyeséget. A facebook account ugye nem jelent önmagában valódi nevet/arcot, annyi troll account-ot csinálhastz ott is, amennyit csak akarsz.

Arra pedig nincs kapacitásuk, hogy ennyi olvasóval aktívan moderáljanak minden kommentet, amit beírnának a cikkekhez.