Ello.co: fekete-fehér hipszter emberkísérlet, rengeteg pénzből

ello.png

Az elmúlt hetekben futótűzként terjedt el az Ello híre a nemzetközi dizájnerközösségben. A divatszájtok és divatblogok hangulatát idéző, szürkeárnyalatokból felépített szájt elsőre tényleg ilyen pici, aranyos ellenkultúrát képviselő anti-Facebooknak tűnik. 

Ello's minimal design puts emphasis on high-quality content, and makes it easy to connect with the people you really care about. Ello does not allow paid ads, and will never sell user data to third parties.

Jó azonban tudni, hogy az Ello mögött már most rengeteg pénz áll. A FreshTracks Capital befektetőcég már tavasszal 435 ezer dollárt nyomott a cégbe, és a tőkepumpálás valószínűleg azóta is tart. 

A FreshTracks vermonti cég, mint ahogy az alapítók is Vermontból és Coloradóból jönnek. Nagyrészük grafikus. Ha ezt nem tudnánk, a dizájn alapján akkor is jó eséllyel erre tippelnénk. A hazai szájtok közül talán a VS.hu-ról rí le a leginkább, hogy nem webdizájner, vagy UX ember, hanem egy grafikus készítette a terveket. Az Ellóra is jellemző, hogy a megjelenés tele van öncélúan értelmezett felületi elemekkel és felhasználói folyamatokkal. 

Jeffry van der Groot nagyon jól összefoglalta, hogy mitől katasztrofális jelen állapotában az Ello megjelenése. Nincs egyedül ezzel a véleményével.

Ettől persze az Ello még lehetne sikersztori, hiszen olyan UX-katasztrófának számító szájtok is elképesztően népszerűek és jók, mint amilyen a Reddit vagy a Wikipedia. (Igen, sok esetben a rossz UX is lehet feature.)

Nekem amúgy bejön ez a monospaced (pontosabban Atlas Typewriter) világ, fekete-fehérben. 

Az Ello üzleti modellje az alapítók szerint egy egészen furcsa elképzelésre épül: hirdetések ugyan nem lesznek, de a felhasználóknak fizetniük kell majd, ha egy-egy feature-t használni szeretnének a szájton. Valamint azért is, ha profiljuk, aktivitásuk egyes részeit privátban szeretnék tartani. 

Emellett pedig engedik a pornót, és elképsztően sok pénzt ölnek abba, hogy a hipszterek körében népszerűvé tegyék a szájtot. 

A fenti üzleti modell számomra kissé szedett-vedett és értelmezhetetlen. Még a közben elhalálozott Diasporához képest is. Főleg az alapító befektetés mértékéhez viszonyítva. 

Az Ello valahova a Pinterest és a Tumblr közé van pozícionálva. Alapvetően itt is a képmegosztásokon alapuló pinboardok a népszerűek. Mint közösségépítő szájt viszont nem annyira működik. A Facebook kiváltására minden ízében alkalmatlan és komolytalan kezdeményezésről van szó. De egy szebb és jobb Tumblr miniközösség még kijöhet belőle. Sok szakállas, szemüveges ember szép dolgokat oszt meg egy helyen. És közben néha befigyel egy kis pornó. 

Százmillió forintnyi befektetést a hülyének is megérne.

Én mindenesetre itt lakom, akit érdekel: ello.co/hirbehozo

Címkék: közösségi szájt ello ello.co
2014.09.29. 10:59. írta: hírbehozó

Jön a Netflix Magyarországra

Azt már eddig is tudtuk, hogy a Netflix Európában terjeszkedik, csak az nem látszott eddig biztosnak, hogy a közeljövőben tényleg elérnek-e Magyarországig. Annyit lehet hivatalosan tudni, hogy szeptember közepén Németországban, Franciaországban is elindultak. És soron következik Ausztria, Belgium, Luxemburg és Svájc. 

Nos, ebben az álláshirdetésükben nyelvspecialistákat keresnek. És a felsorolt nyelvek között ott szerepel az olasz, a lengyel és a magyar is. Azt gondolom, hogy ezalapján 99 százalékos biztonsággal állíthatjuk, hogy a közeljövőben tényleg elérhető lesz a Netflix a .hu domain alatt. MEGMENEKÜLTÜÜÜÜNNNNKKK!!!! 

Ha már Netflix. Tudtátok, hogy az egyik legszofisztikáltabb ajánlórendszert fejlesztik? Próbálnak a filmeket leíró metaadatoknál mélyebb mintákat kinyerni a képsorokból, annak érdekében, hogy ne kelljen a szerencsétlen felhasználónak a világ végéig Jim Carrey vígjátékokat ajánlgatni, amiért egyszer rá mert kattintani a Dumb és Dumberre. Szóval hogy ennél azért mélyebben akarják megérteni, hogy mitől tetszik vagy nem tetszik nekünk aktuálisan egy film vagy egy sorozatepizód.

Címkék: magyarország netflix
2014.09.26. 00:02. írta: hírbehozó

Apple Watch: a töltőmániás Luis Vuitton-generáció megméri a pulzusát

iphone6nexus4.png

Nos, az Apple szeptemberi bejelentéseiben semmi érdekeset vagy meglepőt nem láthattunk. Kínos, hogy 2014 őszéig örlődtek azon, hogy ellent merjeneke mondani Steve Jobsnak, és ki merjenek-e hozni egy nagyobb kijelzős telefont. Megtették végül. Itt a tepsi méretű iPhone végre.

Remélem, hogy azok az Apple fanboyok emlékeznek még pár évvel korábbi önmagukra, akik a tenyérben elférő telefonokra esküdtek fel (Jobs kinyilatkoztatásához igazodva), és kiröhögték a nagyméretű telefonokat. 

Ismerjük már az Apple-nek ezt a marketingtaktikáját. Kezdetben a natív appokra mondta Jobs, hogy az bizony hülyeség. Aztán a multitaskingra. Végtelen a sor. Az Apple minden évben megmondta a tutit, aztán évek kellettek ahhoz, hogy végül belássák, a fogyasztói igényeket egy ember ízlése nem tudja megváltoztatni. 

Szóval nagyobb telefonok. Nem lennék most iOS fejlesztő. Tényleg, vajon most minden pixelpontosan, aprólékosan kidolgozott app a nagy kijelzős iPhone-on extra nagyban fog megjelenni? Mint az iPad Minin futtatott iPhone alkalmazások? Megérkezett a bébitelefon az iPhone 6 képében. 

The iPhone 6 Plus renders at a 1242×2208 virtual canvas, using @3x assets, then takes the entire texture and bitmap scales it down to 1080×1920.

Apple Watch. Hát igen. Kezdjük a jó dolgokkal. Dizájn szempontból nagyon tisztességes munka, és jó ízlésre vall, hogy megtartották az analóg órák tekergetős navigációját, és gyakorlatilag újraépítették - több kevesebb sikerrel - az összes mikroalkalmazás interfészét, ami elfut ezen a telefonon. 

Szép dizájnmunka az egész. Kívül is és belül is. 

Hátrányok. Mindenekelőtt hátrány, hogy iPhone-kapcsolathoz van kötve a készülék. Biztos a marketingosztályon megint nagyon okosnak gondolja magát mindenki az Apple-nél, hogy újabb kényszerhelyzetet sikerült előidézni az androidos, blackberrys felhasználóknál. Ugyanakkor nálam ez a fejlemény egyértelműen blokkoló. 

A másik nagyon fontos hátrány, amiről a prezentációban jótékonyan nem beszéltek, hogy ha minden igaz, szűk egy napot fog bírni az óra egy feltöltéssel. Szerintem aki igazán szeret karórát viselni, az ezzel soha a büdös életben nem fog megbarátkozni. A karóra az nem egy újabb nyűg az életünkben, amit minden egyes nap fel kell tölteni. Amivel pöcsölni kell. Hanem egy jó barát, aki mindig velünk van, még akkor is, amikor a szerencsétlen iPhone-unkat elfelejtettük éjjel a töltőre tenni, és emiatt fogalom nélkül bandukolunk a világban az első töltésre alkalmas helyiségig. 

Szóval nekem nincs iPhone-om. Én az Androidban és a Nexus szériában hiszek. Én a material designban hiszek. Nem vallási okokból, hanem azért, mert átgondolt, előremutató, mérnöki munkának gondolom, amiről el tudom hinni, hogy valóban jobbá teszi az életemet.

Az iOS 6-7-8-at egy visszamaradott, elkesertően kiforratlan mobil oprendszernek gondolom (elsősorban funkcionális és UX szempontokból. Tényleg, hány lépésben is lehet manapság tetheringet ki-be kapcsolni egy iPhone-on, vagy Apple ID-t váltani?).

Másrészt ha viselnék is karórát, olyan karórát vennék, ami elegáns, időtálló (sic!), és a magát az analóg világban is feltaláni képes férfiideált testesíti meg. Nekem nincs szükségem ilyenfajta önmegerőstésre, de akinek van, az legyen férfi, és merjen időtálló órát viselni. Ez az én véleményem.

Harmadsorban: az Apple Watchot én őszintén szólva egyetlen dologra használnám: megnézni rajta a pontos időt. Sportolásnál is leginkább erre az információra van szükségem. Minden másra ott a telefon.

Arról nem beszélve, hogy mondjuk a homokos tengerparta vagy vízbe nyilván nem vinném be ezt az órát. Arra ott vannak az ötven dolláros sportórák. Amik tökéletesen hozzák azt, amire valóban szüksége van az embernek ebben az élethelyzetben. 

Szóval az én életemben semmit nem oldana meg egy karóra. Egy okosóra sem. Egy drága okosóra sem. Még akkor sem, ha az Apple Watch messze szebb termék, mint a konkurens próbálkozások. Én pont a másik irányba megyek: minél kevesebb digitális eszközzel hatékony és békés életet élni. Ezért én maradok a 11-es Macbook Air + Nexus 5 kombónál. Nekem ez a kombó értelmes szinten tartja az életemet. A 11-es Macbook Air mellé nem hiányzik iPad, a Nexus 5 mellé pedig egy okos karóra. 

Kíváncsian várom jövőre az okos fülbevalókat, esetleg az okos hasitasik megjelenését. Illetve a Louis Vuitton - Apple összeolvadást.

Címkék: smartwatch apple watch okos karóra
2014.09.11. 16:03. írta: hírbehozó

Hogyan kínozzuk hatékonyan a felhasználóinkat?

freemium.png

Nagyszerű írásban foglalja össze Eshan Shah Jahan, a The Orchard termékfelelőse, hogy hogyan kell úgy megkínozni a felhasználóinkat, hogy azok úgy válasszák a fizetős szolgáltatásunkat az ingyenes verzió helyett, hogy közben kínjaik még ne nőjenek olyan nagyra, hogy elhagyják a szájtunkat. 

Én bizonyos szempontból ebbe a modellbe sorolom az összes paid wall próbálkozást is a weben, de nagyon sok freemium szolgáltatás is éppen ezen rosszindulatú filozófia mentén mozog, amikor egy ingyenes szolgáltatás felhasználóinak az életét igyekszik a legkörmönfontabb eszközökkel megnehezíteni, és ennek az ügyeskedésnek a végén valahogy fizető felhasználókká alakítani őket. De legalább egy részület: a hálás túlélőket.

Biztos vagyok benne, hogy vannak ennek a modellnek sikeres, hatékony megvalósításai. Ezeket a modelleket, gyakorlatokat az egyre rezignáltabb üzleti döntéshozó követelőzése hívja életre, amikor egyre mérgesebben próbál nem fizető felhasználókból fizető felhasználókat varázsolni. Pontosabban: varázsoltatni.

Jahan megjegyzi az írás végén, hogy a felhasználók tűrőképessége meglehetősen magas tud lenni, de egy vérbeli UX kínzómesternek ez nem szegheti kedvét. A sok kísérletezés meghozza az eredményt, miként a középkori tömlöcökben, kínzókamrákban is sikerült kitapasztalni, hogy meddig érdemes elmenni az emberek nyomorgatásában. 

Amíg a középkorban a kínvallatások elsődleges célja az információszerzés volt, addig a modernkori UX kínzás célja a hitelkártyaadatok önkéntes megadása, fizetős júzerekké konvertálás. 

Tegyük hozzá: mérhető, kontroll alatt tartható rossz felhasználói élményt tervezni valóban nagyobb mestermunka, mint közepes minőségben lekoppintani valamelyik Dribble screenshotot vagy "flat design" majomkodást, illetőleg megnövelni az oldalon eltöltött időt 1,12 százalékkal, esetleg ákombákom drótvázakkal felidegesíteni a fejlesztőket.

A UX kínzómester egy fontos dolgot biztosan jobban ismer tehát, mint a UX "szakemberek" többsége: a felhasználók tűrőképességét.

Címkék: web design freemium ux design bad user experience rossz felhasználói élmény fizetős szolgáltatások
2014.07.16. 11:23. írta: hírbehozó

Animáció és dizájn: a html5 videó

Az animált gifek, svg animációk webdizájnban betöltött újabb szerepéről, jelentőségéről korábban már írtam. Most következzék a html5 videó. Az elképzelésünk a következő volt: szerettünk volna megmozgatni egy grafikai elemet, végtelenítve. Viszont maga a grafikai elem elég nagy méretű, és korábbi tesztjeinknél már láttuk, hogy az animgif sem minőségben, sem mérethatékonyságban nem ideális választás. 

Az animált svg megoldás pedig a grafikai elem összetettsége miatt nem jött végül szóba. Tettünk egy kísérletet a html5 videóval. 

Mindenekelőtt a videót kellett úgy megszerkeszteni, hogy végteleníthető legyen a mozgás, majd pedig a fájlméreten kellett annyit nyerni, amennyit csak tudtunk. Egy néma, 200x200 pixeles videó lett az eredmény, 631kb méretben. Ugyanilyen minőségben animgifben 4,7 megabyte-ra jön ki. 

A másik problémánk az volt, hogy egy kör alakú elemet szeretnénk mozgatni, viszont a videó természetszerűleg négyzetes. A transzparens videó nem tűnt jó választásnak, fájlméret és böngészőtámogatás miatt, így azt az egyszerű megoldást találtuk ki, hogy a négyzetes videót CSS-ből kerekítjük le border-radiusszal. 

Maga a videó megkapta a preload=auto, autoplay, loop tageket, a rá vonatkozó CSS-osztályban pedig az opacity lejjebb húzásával oldottuk meg, hogy az animált videó szépen harmonizáljon a háttérrel.

A videó méretét az eredeti 200x200 pixelről CSS-ből megnöveltük, és még így is egy kiválóan működő, méretében barátságos nagy animációt tudtunk illeszteni a dizájnba. Az mp4 mellé az ogg verziót is belinkeljük. Azokban a böngészőkben, amelyekben nem támogatott ez az eszköztár (szerencsére már nem gyakori), oda sima png-t alkalmazunk. A videót természetesen linkelni is tudjuk, ha akarjuk.

A vonatkozó kódrészlet: 

<video id="videoContainer" width="200px" height="200px" preload="auto" autoplay loop> <source src="ANIMACIO.mp4" type="video/mp4"> </video>

#videoContainer { border-radius: 50%; border-style: solid; border-width: 0px; width: 400px; height: 400px; opacity: 0.5; padding-left: 5px; }

Még egy érdekesség: egyre több szájt úgy próbálja optimalizálni az oldalán megjelenő animgifeket, hogy egy képet tesznek a videó fölé, és csak arra kattintva indul el a videó. Érdekes próbálkozás lenne, ha az animgifeket a háttérben html5 videókká konvertálnák, és ezeket a sokkal kisebb fájlméretű, végtelenített videókat szúrnák be az animgifek helyére.

Címkék: animáció webdesign html5 videó videó animáció
2014.07.07. 14:10. írta: hírbehozó

Jön a megváltás a reszponzív dizájnban: picture element és srcset/sizes

Untitled-2.png

Ha a nagy platformok fejlesztői képtelenek uralni egy fontos problémakört, képtelenek hatékony megoldásokkal előállni, majd jön a közösség, és megoldja. A Responsive Images Community Group arra jött létre, hogy a reszponzív dizájnok korában az egyik legégetőbb problémára, a képkezelésre adjon hathatós megoldást.

A <picture> és srcset/sizes bevezetése végre egy okos megoldás arra, hogy htmlből lehessen kezelni a különféle kijelzőméretek, különféle felbontások kérdéskörét. A problémát nem csak az adja, hogy különféle felbontásokon és különféle képernyőméreteken kell megjeleníteni ugyanazt a képet, hanem az is, hogy különféle eszközök és felhasználók különféle adatátviteli preferenciákkal rendelkeznek (adatátviteli sebesség, adatátvitel költségessége). Illetve a képernyőarányok és layoutok változása portrait és landscape módban is más ás másfajta képkezelést igényel. Ezen provblémák uralása nélkül a képet használó reszponzív dizájnok nem nyújtanak jó élményt a felhasználók kisebb-nagyobb csoportjainak.

A részletes dokumentációt itt lehet elolvasni.

Illetve kötelező tananyag mindenkinek, aki webdizájnnal, frontend fejlesztéssel foglalkozik: Matt Steele összefoglalója a picture element létjogosultságáról és felhasználási lehetőségeiről:

 

Címkék: viewport reszponzív design reszponzív képek képkezelés html picture element srcset mediaquery
2014.07.04. 11:08. írta: hírbehozó

Nagyszabású technológiaváltás a Prezinél, 4 év lemaradással

prezi_1.jpgEgészen 2014 nyaráig kellett várni arra, hogy a Prezi legalább részben búcsút mondjon a Flashnek. A mostani változások elsősorban a prezinézegető változatát érintik a szájtnak, vagyis a Prezi.com-on ezentúl már nem csak azok a szerencsések nézhetnek prezentációkat, akik még mindig ragaszkodnak az erőforrászabáló, archaikusan működő Flash pluginjükhöz, hanem... mindenki más is. 

A technológiaváltás rögös útját Halácsy Péter CTO ecseteli egy tekintélyes méretű, ironizálástól és önreflexiótól sem mentes posztban. HP arra vezeti vissza a 4 éve tartó szenvedésüket a technológiaváltással, hogy a Prezi zoomol, és emiatt megoldhatatlan problémát jelentett a html5 + dom + css3 irány.

A kutatás-fejlesztés egy ponton kudarcot is vallhatott a cégnél, és egy huszáros vágással inkább a natív appok fejlesztésére kezdtek el fókuszálni, abban a reményben, hogy így iPaden és iPhone-on is megoldódik a nagy probléma: a prezis prezentációk szerkesztése és nézegetése. (Ha minden igaz, valamikor 2014 második felében már Androidon is lesz Prezi app. Bár teljesen biztosat senki nem mer mondani egyelőre cégen belül.)

Az appokra fókuszálással egyszersmind a Prezi kiírta magát a webről. Hosszú ideje talán csak az online elérhető prezentációik átiratainak megjelenése jelentett bárminemű fejlődést az amúgy a weben többnyire ismeretlen, közösségként nemigen funkcionáló Prezi.com oldalon.

Az utóbbi évben viszont újra nekiveselkedtek a web témának. Ennek eredménye a mostani Javascript-alapú prezinézegető szoftver.

Visszakanyarodva még egy kicsit a történet elejére: HP tehát azt mondja, hogy a technológiaváltás náluk azért késett 4 évet, mert ők zoomolnak, ellentétben a többi prezentációkészítő vagy megosztó szolgáltatással. És ők szépen akarnak zoomolni. És ezt nem bírta a html5/dom/css3 világ.

Nos, én azt gondolom, hogy a Prezinek pont nem előnye, hanem épphogy hátránya ez az eszement zoomolás dolog. A végtelen canvasban ki-be zoomolás minden nagyvásznas prezentáció halála. Én azt vettem észre, hogy a Preziben megírt prezentációk túlnyomó többsége túlhasználja a zoomolás fícsört, nem kevés esetben tengeri betegségbe kergetve ezzel a mozivászon méretű prezentációra gúvadó közönséget.

A Prezi szerintem nem a zoomolásról szól, hanem a “végtelen canvas” élményről, és a nem-lineáris történetmesélés lehetőségéről.

Ilyen módon szerintem a zoomolás kiiktatása/újraértelmezése sem jelentett volna nagyobb problémát azoknak, akik olyan eszközön szeretnének megnézni egy prezis prezentációt, mely nem Flash-képes. Nekem semmi bajom nem lenne azzal, ha a zoomolás mindössze egy animáció, egy effekt lenne és semmi több. Mint ahogy azzal sem lenne problémám, ha a “végtelen canvas” valójában csak egy illúzió lenne, miként mondjuk a Google Maps esetében is.

A digitális világ, miként azt az Android “Material Design” filozófiája is mondja, egy olyan nem-fizikai világ, melynek megvannak a fizikai világhoz kapcsolódó törvényszerűségei. Ezek a törvényszerűségek viszont absztrakciók. Teljesen mindegy, hogy ténylegesen zoomolódik-e az az istenverte prezentáció, vagy csak olyan hatást kelt, mintha.

Mindegy, ezt csak azért írom le, mert bár minden tiszteletem a JS-vieweren dolgozó csapatnak, azt is látni kell, hogy a Prezi értékes éveket veszített azzal, hogy nem reagált elég hatékonyan a mobilwebes világ, az androidos világ, a sokképernyős világ kihívásaira, illetve nem volt képes közösségi médiába szerveznie impozáns felhasználóbázisát.

A Prezi egy elég rugalmas és nyitott cég ahhoz, hogy ezt a 4 év hátrányt ledolgozzák a következő időszakban. Jól mintázza a fent hivatkozott poszt is, amiből azért kiviláglik, hogy aprólékos és kérlelhetetlen küzdelem zajlik a cégben a Flash kiváltására, nem kevés tudás felhalmozásával:

We invested a huge amount of engineering time in building our own toolset, something I really recommend to all teams working on large applications.

Steve Jobs mosolyog odafönt.

Aki úgy érzi, hogy szeretne részt venni a Prezi heroikus küzdelmében, most csatlakozhat a csapathoz. Van egy Compile-to-JS engineer nyitott pozíciójuk. Illetve még nem késő betársulni az androidos fejlesztőcsapatba sem.

Címkék: flash javascript prezi prezi mobil prezi android
2014.07.01. 17:31. írta: hírbehozó

Design trend 2014: az apró animációk uralkodása

Néhány hónappal ezelőtt Józsi egyik posztja nyomán poroltuk le a témát, és kezdünk el újra behatóbban foglalkozni az svg kínálta lehetőségekkel. Bennem is az élt még, hogy az svg valami pluginen keresztül támogatott, weboldalakon iszonyatosan körülményesen és pazarlóan használható formátum. 

Közben a világ elég nagyot változott, gyakorlatilag univerzálisan alkalmazható, szóval tettünk vele még egy kísérletet. Az svg legelső és legfontosabb előnye nyilvánvalóan a vektorosságban rejlik a raszter képekhez (png, gif, jpg) képest. 

A vektorfájl persze arra is csábítja az embert, hogy animálja azt. Hiszen megteheti. És részemről itt lett világos, hogy - túl az svg-ken - a finom animációk kidolgozása szemléletformáló erővel bír. A webdizájn fontos, meghatározó részét képezhetik a részleteiben kidolgozott mozgások. Van tehát a UI elemek animálásának egy szemantikája, amire elég könnyű rákapni, ha az ember elkezdi csinálni. 

A UI elemek animálása rendszerint csak kontextusában érthető és értelmezhető a felhasználó számára. Mégis, a példa kedvéért íme egy részleteiben kidolgozott animáció, amin jól látható, hogy miről is beszélünk: 

bounceimage.gif

A fenti demo érdekessége, hogy teljes mértékben CSS keyframe-ekre épül, és a Bounce.js segítségével készítette Joel Besada, aki a kapcsolódó posztjában részletesen véggiveszi azokat az aprólékos, ám egyszerű lépéseket, amikből összeáll egy ilyen UI mozgatás

Még egy példa, szintén SVG + CSS kombóval megoldva: 

tweet.gif

Mi első felvonásban egy spinner ikont mozgattunk meg. Itt is lehet látni. Hogy aztán egyre komplexebb megoldásokban is merjünk gondolkodni.

Az animációkkal ugyanaz a veszély, mint bármi mással a webdizájnban: ha nem kellő érzékenységgel és visszafogottsággal használjuk, könnyen nevetségessé teszi a munkánkat. Ráadásul fölöslegesen zabálja fel erőforrásainkat. Viszont ha rászánjuk az időt, és kikísérletezzük az adott funkcióhoz és felületi jelentéshez/eseményhez illő minimális animációt, nagyon sok felületi problémától meg tudunk szabadulni, ráadásul életre is keltjük a dizájnt, pont annyira, amennyire a felhasználót segíti a weboldal, folyamat, navigáció értelmezésében. 

Azért is írok minderről, mert úgy érzem, hogy erre a témára nagyon rímel az, amit tegnap a Google "Material Design" néven bejelentett. Persze más dolog oprendszert tervezni, mint mobil alkalmazásokat vagy weboldalakat, de ezzel együtt is én mindenkinek csak tanácsolni tudom, hogy szánjon rá pár napot, hogy elmélyüljön az svg animációk, css keyframe és ui elemek megmozgatása témakörben. Már amennyiben eddig még nem tette meg. 

Ajánlom még tanulmányozásra az snapsvg.io oldalt. Illetve ezt a demót. Meg ezt, meg ezt.

Nem vadonatúj dolgokról van szó, viszont szerintem hamarosan olyan uralkodó témává fog válni, mint pár éve a flat design. (A Google tegnapi dizájn demója még egy érdekes témát dobott be szerintem, ez pedig a való világhoz kapcsolódó felületi megoldások. De erről majd egy másik posztban.)

Címkék: svg css keyframes svg animáció material design webdesign animációk
2014.06.26. 07:22. írta: hírbehozó

Felkészültek-e a magyarok az Uberre és az Airbnb-re?

Néhány napja osztottam meg Twitteren azt az álláshirdetést, melyben az Uber helyi képviselőt keres magának. Olyan embert szeretnének felvenni Budapesten, aki a közösségi fuvarszolgáltatás népszerűsítését és piaci terjedését fogja helyben segíteni. 

Az Uber már letarolta az amerikai nagyvárosokat, és most európai hódító útra indul. Nyugat-Európában már tüntetnek is a hirtelen jött konkurens ellen. A londoni és berlini taxisok azt szeretnék most elérni, hogy az Uber rendszerében működő fuvarosok is ugyanolyan licencekhez legyenek kötve, mint a hagyományos taxisok. Vagyis ne legyen olcsóbb Uberen keresztül utasszállítani, mint a hagyományos módon. 

Idehaza egyelőre szerintem a taxisok többsége - hát még a törvényalkotók - nem is hallottak az ilyen közösségi szolgáltatásokról, melyek gyorsan és alapvetően változtatnak meg egy-egy piaci szegmenst. 

A másik érdekes fejlemény az Airbnb-jelenség. Nyugati országokhoz hasonlatosan idehaza is egyre többen próbálják az Airbnb-n kiadni lakásukat. Rendszerint külföldieknek, feketén. Én legalábbis egyre több ismerőstől hallom, hogy nem csak külföldi útja alkalmával használja az Airbnb-t, de budapesti lakását is ott kínálja kiadásra. Jelenleg több, mint ezer budapesti ingatlan közül lehet válogatni a szájton.

Szerintem egyik közösségi szolgáltatásra sincs felkészülve sem a piac, sem a hazai szabályzás. És megint az a helyzet, hogy bár előre látjuk, hogy jön a cunami, és még lenne idő valamiféle védekezésre, inkább mégis megvárjuk, amíg minket is elborítanak ezek a szolgáltatások, és akik eddig taxiztak vagy hagyományos módon próbáltak lakást értékesíteni, bérbe adni, nézni fognak, hogy nem értik, miért apadt el a bevételi forrásuk.

Az Uber és az Airbnb persze azért megy jól, mert egyszerűen jó használni mindkettőt. Ki ne szeretne kedves, barátságos, korrekt, olcsó taxissal utazni? Ki ne szeretne sokkal több pénzt (valutát) keresni ingatlanával, akár úgy is, hogy rövid távra adja azt ki jó modorú, kedves, barátságos, pénzes külföldieknek? 

Az Uber és az Airbnb is nagyon jól és hatékonyan szűri a rendszerükbe tartozó szolgáltatókat: a jó szolgáltatást nyújtók maradnak a felszínen, a kiskapuzó ügyeskedők pedig gyorsan hoppon maradnak. Merőben idegen ez a magyar kultúrától. Annál is nagyobb sikerrel lehet számolni.

Címkék: ingatlan bérbeadás ingatlan bérlés airbnb uber taxi app
2014.06.12. 14:21. írta: hírbehozó

Prezi 5

2008-9 magasságában a Királyi Pál utcában volt a Prezi, a Moloko/Tripla nevű hely fölött. Akkoriban Razót, Farkas Szilvesztert és Pécsi Julit ismertem személyesen a néhány fős csapatból. Julinak például arról is sikerült meggyőznie, hogy a Prezi lakás alatti kocsmában tartsam a Webisztán Mikulás Partyt. 

Így néztek ki a Királyi Pál utcai idők

prezi.jpg

2009-ben éppen jött a jó hír, és a világmegváltás ígérete, tök jó további alapembereket vett fel a céghez a három alapító. Elkezdtek egy tényleg érdekesebb szoftvert készíteni, mint akár a PowerPoint, akár a Google online prezentációkészítője vagy a Keynote.

Ez a nem-lineáris történetmesélés egyszerűen kreatív dolognak tűnt, messziről nézve is. És nem volt még körülöttük az a sok nyakkendős amerikai. Szóval szabadabb volt a levegője a... hát cégnek nem is mondanám. Mondjuk inkább munkaközösségnek.

Aztán teltek múltak az évek, néha volt, hogy majdnem dolgoztam is náluk, aztán végül mindig másfelé mentek az útjaink. Számomra akkor döccent egy picit a történetük, amikor visszafordultak HTML5 témában, és maradtak a flashnél...

Szerintem ez volt az a fordulópont a Prezi történetében, amikor először komolyan újra kellett volna gondolni a termék alapkoncepcióját. Az a prezentációkészítő/néző, mely a touch screeneken nem képes szépen működni a táblagépek és okostelefonok évtizedében, az nem jár jó úton. Én legalábbis ezt gondoltam. 

Illetve még egy dolog feltűnt nekem, aki főleg online médiát csináltam az elmúlt évtizedben: a Prezi webes jelenléte hervatag. Egyszerűen nem működik a termék online médiaként. Elkészítik a júzerek a prezijeiket, zárt ajtók mögött levetítik a célközönségnek, majd hazamennek és el is felejtik az egészet. 

A Prezi az első öt évében nem törekedett arra, hogy valódi közösségi médiát építsen a felhasználók által létrehozott tartalmakból. Zárvány maradt. Egy offline szoftver. Egy céleszköz a tálcán. A drága csavarhúzó a kredencben.

Kevés embert ismerek, aki prezis prezentációkat fogyasztana... Olyanokat ismerek csak, akik néha elküldik az ilyenolyan konferenciára készített prezentációikat. De ők is többnyire Slideshare-en keresztül, mert azt legalább meg lehet nyitni bármilyen eszközön. Mobilböngészőben is.

A Prezi nagyvállalat lett. Elképesztő mennyiségű ember dolgozik azon, hogy üzletileg még 3,76 százalékkal jobban teljesítsen a core termék, mint az előző negyedévben. A kolumbiai júzereknek túl fehér a háttér, a koreaiaknak túl monokróm. Megy a globális pótmétertekergetés.

Remélhetőleg a három alapító ennek ellenére képes lesz még egyszer egy nagyobbat lépni, mint ami racionálisan indokolható lenne, és ahelyett, hogy egy eggyel színesebb és mosolygósabb PowerPoint lenne a Prezi végső állapota, valóban újragondolnák az egész prezentálás, kommunikálás, ötletmegosztás, tudásmegosztás mikéntjét. 

Lehet, hogy hülyeségnek hangzik, de szerintem a Prezinek már a Slideshare-t és az Instagramot is maga alá kellett volna gyűrnie. (Ambíciózus? Miért, a PowerPoint lenyomása nem az? Dehogynem. És nagyon helyesen az.)

Öt év elképesztően rövid idő. Ahhoz képest, hogy 2009-ben még a Királyi Pál utca kövén törökülésben ittuk a rozé fröccsöt, kifejezetten impozáns a cég transzformációs képessége. Főleg idehaza. 

Boldog szülinapot és még ambíciózusabb következő öt éves tervet kívánok a tisztelt prezistáknak!

 

Címkék: prezi prezi.com prezentációkészítő prezi 5 éves
2014.04.17. 11:04. írta: hírbehozó


Blog, azoknak, akik a weben élnek, és már elfelejtették, hogy merre van Offlájnia.

A blog szerzője Szabó Gergely.

Email: webisztan at gmail

wwbutton.png

 

Hirdetés

Ezt olvassátok ti

Munkához friss linkek

Témák

android (109) app (40) apple (82) beharangozó (53) bloggerek (126) blogok (129) blogszolg (33) böngészők (34) bulvár (159) copyright (30) dev (83) dizájn (51) facebook (204) feed (30) filozomatika (120) firefox (34) gmail (83) google (515) google maps (49) hirdetés (34) how to (44) ingyen (31) ipad (31) iphone (87) iwiw (102) kávéhoz (84) keresők (51) kommuniti (133) konferenciák (51) lol (91) magyar (383) marketing (71) mashup (45) média (113) meetup (39) microsoft (95) mobil (115) myspace (46) politika (34) social network (161) startup (124) stat (111) térképalkalmazások (50) twitter (164) üzlet (129) videó (150) videómegosztók (94) wikipedia (35) yahoo (57) youtube (94) zene (63) MÉG TÖBB TÉMA

Olvasó szez

A Webisztánon még

Feedek