Semmi különöset nem tesz a Google, mint amit a jó üzletemberek tudnak: úgy teszik tömegtermékké a saját cuccaikat, hogy felpörgetik a kiegészítő termékeik használatát, amelyek használata húzza a saját cuccaikat, és így tovább. Sokan írtak már erről, nekem hirtelen ez jutott az eszembe:
Stratégia a színfalak mögött V. rész hungarian.joelonsoftware.com/Articles/StrategyLetterV.html

szerintem teljesen rendben van ami most ezzel kapcsolatban történik. a helyzet az, hogy lassan el lehet felejeteni a net teljes semlegességét. persze tudom, hogy ezért sokan küzdöttek, hogy létrejöjjön valamiféle egységfront. de még a hazaifas népfront is hülyeség, nemhogy a világméretű egységfont. békeidőben nincs ilyen. persze ha támadnak az iszlamisták, vagy az ufók, az más.

van a html4, amit ma minden lényeges szereplő majdnem tökéletesen támogat. mondjuk ebből az explorer legfeljebb saját magával kompatibilis, de azzal se nagyon. ezzel együtt ott van. tessék. van egy közös nevező. nem lehet azt mondani, hogy nincs.

ezek után mindenki hozza a saját komponens technológiáját a microsoft hozza a .net-et, az adobe az airt, a sun a javát, az apple az iphone-t, google a chrome-ot, stb. lesz egy csomó platform, amire lehet majd fejleszteni hálózati alkalmazásokat. semmi nem írja elő, hogy mindent http keretekbe kell ágyazni. különféle elképzelések vannak erről forgalomban. a mozilla úgy képzeli el, hogy a jövő hálózati alkalmazásai firefox pluginek. a sun meg úgy, hogy java appletek, a yahoo meg úgy hogy az ő widgetei, a microsoft szerint a silverlight komponenseknél nincsen jobb, stb.

nem lesz itt semmiféle böngészőháború. a microsoft sose akart html-be ágyazott alkalmazásokat, de az apple se akart. meg a sun se. meg az adobe se. és most már a google sem akar, mert nagyon úgy néz ki, hogy html fronton nem tud növekedni. és a yahoo meg időközben majdnem bedőlt, szóval nem nagyon mondja ma már senki, hogy a jövő hálózati alkalmazásait html keretbe kell ágyazni. persze ettől még lehet. nem is tiltja semmi.

azt meglátjuk, hogy eric schmidt a novell és a sun után parkolópályára viszi e a google-t is, vagy térdre kényszeríti ballmer jóskát, illetve pistát.

www.googlefight.com/index.php?lang=en_GB&word1=mostm%E1r&word2=most+m%E1r
;)

Nézd meg!
seeta.atw.hu/

Egy cég sem, akár olyan nagy, mint a Google, sem teheti meg, hogy csak a saját alkalmazásaira támaszkodva csináljon egy böngészőt - az ilyesfajta árukapcsolások, termék-arcbatolások sohasem működtek (a Windows alkalmazásai közül is talán csak az IEnek sikerült - eddig). A Google érve inkább a fentebbi felvetés lehet, a Firefox nem növekszik elég gyorsan.

Versenyhivatalok stb. ilyen bongészos hidegháborúkat nem engednének meg.

Ez azzal járnak, hogy szándékosan rossz kódot kapnak, vagy egyszeruen semmit a bongészok stb., ami a konkurenciáé.

Ezért a Microsoftot már egy rakásszor megbuntették, tehát szerintem ilyennel nem fognak játszani. :D

imrityinko: lehet, hogy én úgy emlékszem, hogy a Netscape vs. IE monoploiumos pert végül a MS megúszta, a Netsccape meg mehetett a süllyesztőbe? az USA-ban a verseny fogalma más ám, mint nálunk.

de nekem inkább Android érzésem van. most már egyre jobban kiderül, hogy ez a verzió nem véletlenül 0.2 és nem 0.9. az IE8 lehet, hogy tényleg felszívja magát, és megint előre hirdetés van, hogy várjál, várjál, nehogy megtaláld az IE8-at. és ez már a második, hogy a Google nem termékkel, hanem termékígérettel akar piacot foglalni. nem tetszik ez nekem, nagyon nem.

kutacs: a net semlegessége gazdasági fogalom, nem technikai. az XML és a körülötte lévő ajánláscsalád pedig igen-igen erős, a MS is igába hajtja a fejét. a kliens oldali plugin-alapú alkalmazásokat pedig igenis hátráltatja, hogy ahány böngésző, annyiféle. én még bátran fejlesztenék XHTML+CSS+Javascript+DOM+Flash+AJAX cuccokat, főleg, hogy a JS felgyorsítását ígérik. ha pedig a JS ott lesz kliens oldalinak, szabványosan (persze JScript, khmm), akkor minek fejleszteni még másra is?

óó, de milyen egyszeru lenne, ha a sokfelé huza helyett mindegyik közel 100%-osan implementálnák a webes szabványokat.

Mitől "baráti" nekik az Apple?
Az iPhone sync nem támogatja sem a Gmail-kontaktokat, sem a Google Calendart.

De ami közröhej:
Bookmarksot egyedül IE-ből szinkronizál...
:(

a microsoftnak van böngészője?
nocsak, mióta?

is,
a w3c amúgy valami orákulum vagy mi. amit mondanak az van, ők valami pápaság, vagy micsoda. miért nem írtak egy html4 referencia implementációt mondjuk ansi c-ben, és akkor kezdettől fogva lett volna egy html4.dll a windows-on, a többi oprendszeren is előállt volna megfelelő komponens, vagy csomag.

jött egy társaság, és kitalálta, hogy kell valami egységfront. most az van, hogy minden hálózati alkalmazás html lapokból áll, és úgy kezdődik, hogy doctype. oké. én nem mondom, hogy ne kezdődjön így. csak azt tudom, hogy ez ugyanolyan, mint a amikor a sun kitalálta, hogy legyen minden java. és minden komponens úgy kezdődött, hogy 0xCAFEBABE. ez volt az első néhány bájt. (érted ez egy hexaszám). de a sun nem mondta azt, hogy aki ettől eltér az faszszopógeci. hanem csak azt, hogy ő ezt favorizálja.

nem azt mondom, hogy az ágazat fontos szereplőinek semmiben nem kell megegyezniük. sőt azt mondom, hogy kell egy közös nevező. és ez lehet a html4. ennél többet mondani szerintem nem kell.

miért kellene plugin alapú alkalmazásfejlesztést mindenkinek egységesen támogatnia. a mozilla azt mondja, hogy minden hálózati alkalmazás legyen a böngészőben egy plugin, a microsoft ezt korlátozottan támogatja. a microsoft helyében azt mondanám, hogy egyelőre semmiféle plugin nem lesz az explorerben, viszont lesznek helyettük kisalkalmazások. a böngésző statikus weblapok nézegetésére való, és az összetettebb feladatokat a böngészőn kívül futassuk. a microsoft egy olyan úton indult el ahol az alkalmazások a böngésző keretein kívül futnak, és ha a microsoft mérnöke lennék, akkor azt mondanám, hogy erről az útról nem kell letérni. de támogatni kell a html4-et, vagy akkor le kell ülni, és tartani kell egy konferenciát, hogy akkor mi legyen a közös nevező. döntsük el végre. és fejezzük be azt a hisztit, hogy a microsoft a jeti.

egyáltalán nem tartom bajnak, hogy többféle platform van kialakulóban, és felbomlóban van a nagy egységfront. és nem hiszem, hogy most van olyan veszély, hogy a web teljesen szétesik inkompatibilis részekre, mert van közös nevező. ez a html4. és ez mindenki által támogatva van. és az általad felsorolt technológiák is.

de hogy világos legyen a mozilla mérnökeként meg azt mondanám, hogy legyen minden plugin. a mozillának van egy böngészője, ami ott van minden második gépen. eszembe nem jutna kitalálni olyat, hogy a népek kilépjenek onnan. de nem gondolnám, hogy most akkor mindenkinek be kell állnia ebbe a sorba.

ez a versenyzéses dolog kezd már rémisztő méreteket ölteni :s

Vfair: Eric Schmidt igazgatósági tag az Apple-nél, ettől baráti. A WebKit és környéke fejlesztéséből nem csak a Chrome, hanem a Safari, így az Apple is profitálhat.

"A Firefox előnye a fejlesztői közösség. A Chrome-é pedig a Google marketingereje. Az IE-é meg a Microsoft piaci fölénye."

A Safarijé meg a fehérszappantartó-dizájn.

joco,
az apple számára finoman szólva sem jó, hogy mac-en megjelenik az ingyen piac. szerinted miért jó az, ha platformjukon megjelennek az ingyenes megoldások. az apple termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból élni, ők nem a reklámból akarnak megélni.

a google (a linux, a mozilla, és a többi komcsi alapítvány) ingyenes megoldásokkal próbálják a piaci termékeket helyettesíteni, a szoftvert próbálják nullázni.

és mindezt persze jól felfogott érdekből teszik, mert ők nem az eladásból, hanem a reklámból próbálnak megélni. az ingyenesség forgalmat generál.

most ennek felhasználóként éppen lehet örülni, ha ingyen osztanak bármit, akkor lehet, hogy én is azt mondanám, ki nem szarja le, aki pont azt akarja eladni, tojok rájuk, és akkor járjon jól a sok buzi marketinges. de lehet, hogy azt mondanám, inkább járjon jól a programozó, de akkor csináljon jobbat, vagy sokkal jobbat az ingyenesnél. felhasználóként ez egy dilemma.

a sok hülye fejlesztő itt véresre tapsolja a tenyerét, hogy de kurva jó ez nekünk. miért is jó. a komcsi marketingeseknek jó, akik mást sem akarnak, hogy hatalmas forgalmat produkáljanak, és legyen minden a propagandának, a reklámnak alárendelve.

engem ez amúgy nem zavarna, csak valamiért ez a csoport a liberális jelzőt aggatta magára, holott ez a csoport ingyen piacot akar, és nyilvánvalóan kommunista. civilizált kommunisták persze.

kutacs mai komcsizását olvashattátok.

Nem lehet kommunista a nyílt szoftverek, mivel a kommunizmusba mindenkinek bele is kell rakni. Holott az FF esetén is pl. van egy jól behatárolható fejlesztői kör, és van jópár millió felhasználó, aki csak kivesz belőle, és nem rak hozzá semmit.

[kutacs], a Safari eddig is ingyenes volt, ha Mac-ed van, nem fizetsz érte külön, Windowsra szintén igyenesen letöltheted. Nem értem, mi változott szerinted?
A linux meg a reklámok viszonylatában: nem teljesen világos, min akadtál fenn, de én még nem láttam bannerektől villogó linuxot. A Firefoxban sincsenek bannerek, kimondottan a reklámból a három általad felsorolt közül egyedül a Google él.

Nem, a microsoft nem a yeti. A felhasználók egyszerűen nem szeretik, ha tojnak a fejükre. Az ms régivágású klasszikus formában űzi a kapitalizmust, ami azt jelenti, hogy győztes kvázi-monopoltermékre nem költ, mivel az veszteség. Ezért zárta le a 6-os után a böngészőfejlesztést. Az explorer azonban nem a fokozhatatlan tökéletesség szinonímájaként lett egyeduralkodó, hanem egy másik kvázi-monopoltermékhez kapcsolással. Az ms pedig úgy gondolta, hogy ezzel ez a kérdés ki is van pipálva, bedeszkázta az eget és hazazavarta a fejlesztőket: az „internet” kész van, csá!
A user azonban egy hálátlan utolsó dög, akinek érdekei és igényei messze nem fedik billék érdekeit, ráadásul a technológiai fejlődés sem állt meg (bár hatalmas kolonc az, hogy az ms elkefélt frissítési policy-ja miatt 7-8 éves böngészőkkel kell kompatibilissé tenni a friss alkalmazásokat).
Szóval az ms nem a yeti, csak egy borzalmasan nehézkes lusta bálna, akinek fontossági sorrendjében első, második, harmadik és negyedik helyen is saját maga áll, a felhasználó meg nem túl boldog, ha nem kerül legalább dobogóra, és az iránta való érdeklődést költséghatékonyságból leírják nullára.

Igen, sokféle stratégia mentén lehet elképzelni a böngészőfejlesztést. Ezek közül az ms fix, zárt doboz elképzelése talán a legkevésbé inspiratív. Esélytelen benne bármiféle felhasználói egyéni igény megjelenítése, azt eszed, amit kapsz, és ha nincs kedvünk agyalni, meg pepecselni, akkor nem kapsz kutyafülét se. Cserébe mindig tökéletesen kompatibilis lesz önmagával.
Ezt a kört sokal jobban vette a Firefox, megszólítva a külső fejlesztői kapacitást. Rengeteg ötletet felgyűjtenek neki a plugin-írók, amiket a userek kipróbálnak, tesztelnek, és adott esetben bekerülhetnek egy későbbi alapverzióba. A zsákutca itt a böngésző- és verziófüggés, ha mások számára is használható jószágot akar valaki pluginként elsütni, eleve lemond a nethasználók nagyobb részéről. Nem csak sexplorert (Safarit, Operát) használókról, hanem a rókások nagy részéről is. Aztán ha egy verzióváltásnál inkompatibilis lesz a plugin és a készítő nem frisíti, az eszközhöz ragaszkodó user beleragad az előző verzióba (mint most a ff2-3 váltás esetén).

Ergo, a legjobb egy böngésző- és platformfüggetlen megoldás lenne, amire van is jópár próbálkozás, melyeknél cserébe a futtatókörnyezet lehet a szűk keresztmetszet. Ezért marad jobb híján legkisebb közös többszörösnek a html és a sikeresen elterjedt flash plugin. A legjobb az lenne, ha legalább ezen közös metszeten belül kiszámítható lenne a helyzet. Aztán ezen felül mindenki innoválhat ECMA4-et, amit akar, és reméljük, hogy ezek közül lehetőség szerint a leghatékonyabb és nem a legagresszívabban képviselt megoldás terjed majd el.

mindenkinek a munkája, és a képességei szerint kell belerakni. aki elsőzni tud az elsőzzön, aki programozni, az meg programozzon. ez az eszme. és közben mondani kell, hogy világforradalom.

jocó,
persze ezek különféle érdekcsoprtok. a linuxot eredetileg a supportosok nyomatták. a linuxosok eredetileg a supportból akartak megélni, és közben rátelepedett a reklám.

az alapötlet az volt, hogy a letöltések köré híreket és hirdetéseket kell szervezni, és akkor majd letöltesz valamit, de ki lesz írva, hogy vegyél hp hardvert. és a hp nagy ívben tojt arra, hogy a szoftverpiacot az open source ledúrja, ő ezt pont leszarja, úgy volt vele, hogy ő majd többet kér a hardverért.

és erre az öltetre épült a google is. csak ők nem a hardver eladást próbálták előtérbe helyezni, hanem a reklámot és supoortot. volt egyébként olyan törekvés, hogy a google hardvert ad el, volt olyan, hogy google mini, aminek a célj az volt, hogy a keresőt eloszottá tegye. aztán ez lekerült a napirendről, mert sokkal jövdelemzőbb volt a reklám.

és rájöttek, hogy nem egyszerűen a letöltés, hanem a letöltés és a feltöltés köré kell híreket és hirdetéseket szervezni. így jóval nagyobb forgalom generálódik.

a linux még nem működött, de a google már igen.
persze a google nem nyitotta meg a keresője forráskódját, miért tenné volna. viszont igyekszik minden más szoftver terméket ingyenes megoldással helyettesíteni. és ehhez használta, illetve használja a különféle alapítványokat, akik célkitűzése semmi egyéb, mint az ingyen szoftver. árazzuk be a szoftvert nullára és úgy versenyezzünk.

a gazdasági elv ugyanaz. nullázni kell az alapterméket, és a kapcsolódó szolgáltatásokból megélni. hogy most ez reklám, vagy support, vagy micsoda nem érdekes.

vang_so,
no igen. de a népek megveszik a vistát, és a macet. pedig ott vannak a linuxos gépek a polcokon.

a ms elég sok erőfeszítést tett azért, hogy a windows mindenféle lim-lom hardveren fusson. fussanak például a játékok. és hogy a cégeknek legyen jó kis irodai programcsomagjuk. nem mondom, hogy az microsoftot nem lehet lehagyni, de azt, hogy ők nem törődnek a felhasználóval, ezt mondani nem lehet.

az igaz, hogy tojtak a html-re. de baszki hol van az leírva, hogy hálózati alkalmazást html keretben kötelező futtatni. hol. nézz már meg egy window media editiont, az is hálózatban fut, és nézd meg youtube-ot. és akkor döntsd el, hogy ki az aki tojik a felhasználókra.

és ugye a google is most azt mondja, hogy lehet, hogy ők is szakítanak a html keretekkel. erről szól a sztori. és akkor ez azt jelenti, hogy különféle szabványok léteznek majd a weben, és lesz egy közös nevező a html4. és szeritem ez inkább jó, mint rossz.

Ha mindenki ugyanoda fejlesztene, tehát megszűnne valami szent megegyezés következtében a konkurenciaharc, és egy platform, egy nyelv, egy böngésző, illetve "A" ... lenne, akkor szépen lassan elhülyülne a programozói társadalom (is).
Azonkívűl a feltörekvő fiatalok már miért állnának be a sorba? Soha nem lesz "béke" és ez így van jól.

"és nyilvánvalóan kommunista. civilizált kommunisták persze."

A kommunizmus a tehetségtelenség lázadása (forradalom), majd rémuralma (proletár diktatúra), csak úgy lehetnek az emberek egyformák, ha kivégzik, bezárják, elkergetik az értelmeseket.
A webfejlesztés terén azért elég ritkán lehet szerintem tehetségtelenségről beszélni (mármint a tárgyalt szinten). Diktatúráról?... hááát... esetleg próbálkozásról, valós lehetőség nem igen van rá.

HTML 4 mint közös nevező?
Igen ez jó, de ez olyan mintha azt mondanánk, hogy az a közös nevező a házainkban, hogy telekre épültek.
Igaz, csak ettől még nem tudjuk, hogy mi a közös a házainkan.

HTML 5, CSS 3?
Amit eddig láttam belőle, attól nem fog megváltozni a világ.

Mindenki fejlesszen mindent mint az őrült, aztán majd az idő eldönti, mi lesz a győztes, kb. mint eddig, sohasem a legjobb (Windows, IE, PC, qwerty billentyűzet, Napoleon konyak).

Nem olvastam el a kommenteket, de had tegyem hozzá, hogy a Google szemmel láthatólag lépéshátrányba került, mert az MS már rég nem böngészőben gondolkodik, hanem egy teljesen új platfrom kidolgozásán dolgozik a Silverlight és Live Mesh képében. Érdekes, hogy a behemót rugalmasabban áll a dolgokhoz, és előrébb tart innovációban.

Csillagpor,
1) a linuxosra, googlerre nem tudok jobb szót: civilizált kommunisták. jelzem, most linuxon futó firefoxról írom a kommentet. a unix miatt használom a linuxot. mert azon tanultam meg igazán programozni. de egyáltalán nem vallom azt az ideológiát, amit a szabad szoftver alapítvány hirdet. ezzel együtt a kommunista számomra nem szitokszó. ezért mondom, hogy civilizált kommunista, eufemizálok, komcsik.

2) természetesen szó nincs háborús bűnökről, munkatáborokról, népírtásról, akasztásról, stb. ez nem a kommunista ideológia része, hanem a háborúk, polgárháborúk következménye.

3) itt az ingyenesítésről van szó. egy csoport azt hideti, hogy a szoftvert adják ingyen. mindenféle szoftvert. ingyen szoftvert mindenkinek. ingyen szoftver piacot. ők civilizált kommunisták. nem akar senki se haláltábort.

4) vannak ingyen szofter alapítványok, és az ingyen szoftverre épülő kockázati tőkealapok. ezek komcsi alapítványok és pénzalapok. az előbbiből a legnagyobbat úgy hívják: mozilla. az utóbbiból a legnagyobbat úgy hívják: google. és az alap támogatóit és részleges haszonélvezőit úgy hívják: googler. az alapok működése természetesen nem átlátható. mint minden szci egyházban.

5) ezek a népek azt mondják, hogy a szoftvergyártásban az ingyenességnek ne legyenek korlátai. itt gergő is. és nagyon sokan. és ezt nem felebaráti szeretetből mondják, hanem önérdekból. mert így a marketing és a support kerül előtérbe. az határozza meg a hatalmi pozíciókat. a propaganda és a támogatás. semmi egyéb.

6) a komcsik mindig is ezt mondták. mindent alá kell rendelni a propagrandának. a rendszer első számú haszonélvezői a propagandisták kell hogy legyenek, ehhez az ingyenességet és a permanens forradalmat kell hirdetni.

7) erre a szovjet modellre épül fel a google. mindent a nép által. tojd le az alkotókat, másold össze a filmet, zenét az archívumba, és így minden online bevétel a komcsi alapot illeti. de abból nem az alkotóknak juttatnak vissza, nem a kultúrát támogatják, hanem ebből fizetik a komcsi programozókat az ingyen szoftver alapítványoknál.

8) így nem csak a szoftveripart lehet alárendelni a propagandának, hanem a médiaipart is.

9) larry és szergej szuperintelligens stanfordi kommunisták. egyébkét ballmer, aki nem akkora barom, mint amilyennek elsőre tűnik, régóta ezt mondja. hogy ezek komcsik.

10) a google erre a szovjet modellre van felépítve. pusztán a vállalatok befizetéseiből ingyenes közösségi szolgáltatások nyújthatók az összes háztartásnak. ez a szovjetunió gazdasági modellje. aminek semmi köze a gulághoz.

11) csak régen az volt a propaganda, hogy az ingyenességet az állam bizosítja majd, a kommunisták állampártiak voltak, ma meg az van, hogy a piac, az új kommunisták piacpártiak.

12) egy rakás bölcsészkarosnak ez tetszik. mert ők a marketingen kívül máshoz nem értenek, van belőlük egy rakás, külföldre nem kell egyik sem, és a komcsi ideológiát használják arra, hogy elfoglalják a kulcspozíciókat az iparban, it szektorban.

13) az internet hungary-n hány mérnök előadó lesz, és hány marketinges. durván 1-99 az arány. a hazai it szektort a bölcsészkar irányítja.

+1) és persze nem azt mondom, hogy rekesszük ki őket, különben ők rekesztenek ki minket. nem kell senkit sem sehonnan sem kirekeszteni.
a komcsikkal versenyezni kell, és az ingyen piacot tisztességes versenyben kell legyőzni. szerintem.

még annyit teszek hozzá, hogy világos legyen a mondandóm, hogy itt a váltásra, vagy változtásra nem ideológai megfontolásból van szükség.

hanem gazdasági okokból. az a forradalami üzleti modell, amit ez a marketing bagázs kitalált, illetve amit átvett errefelé nem működik.

az amcsiknak kellett, mert ott egy csomó média vállalkozás elinduljon, hogy az lökést adjon az amerikai médiaiparnak. a web2 győzelmi jelenetések kivétel nélkül amerikai felméréseken alapultak.

éppen a múltkor volt a bbc-n egy hosszú beszélgetés, hogy az brit média romokban van. és ennek oka az ingyenesség. nem tudnak tudósítani háborúkról. nincs pénz. nem tudnak utána járni az eseményeknek. nincs pénz. a komolytalan bulvárt lehet csak ingyen adni. a komoly médiát nem lehet.

és ugye ott nem az van mint errefelé, hogy hát az természetes, hogy média ócska, mert ott ugye a bbc a mérce, és nem a blikk, vagy az index, vagy a bloghu.

a helyzet az, hogy a web2 (inda) csak forgalmat generálja, viszont nem messze nem tud úgy eladni, mint a web1 (index). az elején még lehet azt hazudni, hogy a web1 és a web2 forgalmát összeadjuk, és az egészet kivetítjük a web1 eladásaira. de a hirdetők előbb utóbb rájönnek, hogy becsapják őket.

az ingyenes közösségi oldalak az internet forgalmának jelentős részét viszik el, és ebben a forgalomban alig van eladás.

két kommentírás előtt, után, között senki sem rendel az interneten könyvet, laptopot, utazást. azaz az ingyenes web2 nem tud eladni.

ez a helyzet skacok. már ha van 2 ember aki olvassa, és indokolt a többes szám. ennyi.

k. Látom nem szereted a bölcsészeket, és a közgazdaságtudomány is bölcsészet, de azért alapvető külömbség van egy cég üzleti modellje és egy ország gazdasági modellje között.
Másrészt két ingyen szoftver közt szerintem nem csak a support meg a marketing dönti el a versenyt, nagy szerepet játszik az is, hogy melyik jó. (mivel eleve versenyeznek ezért a kommunizmus mint rendszer itt ki is van zárva)

semmi bajom a marketingesekkel. sőt azt gondolom, hogy a szoftveriparnak is igen nagy szüksége van marketingre.

de az abszurd, hogy a szoftvergyártást rendeljük alá a marketingnek. és a szoftvergyártók kizárólag reklámból éljenek. ezt egyetlen ágazat sem tudja megtenni.

amelyik ágazat nem kér pénzt a tömegektől, az előbb utóbb összecsuklik, mint egy zollstock. ehhez nem kell közgazdász diploma.

értem, hogy a van egy ilyen kísérlet. a szovjetunió is működött egy darabig. 70 évig a második szuperhatalom volt.

a google szerintem régen nem úgy működik, ahogyan azt a sok googler mondja. elég beleolvasni a hivatalos pénzügyi jelentésekbe.

a google kintélvősége $2,641Mrd (2008Q2). ezt magyarázd már meg. honnan származik. kisvállalkozó reklámozni nem tud, ha a számláján nincs pénz. a nagyvállalatok meg nem hiszem, hogy nem tudnának fizetni.

a google esetleg helyzetbe hoz középvállalatokat, vagy bizonyos kockázati tőke alapokat. esetleg kiajdák a fölösleges szerver parkot. mi történik. akármi is, a google nem ingyen teszi ezt. ha $2,6Mrd a kintlévőség, akkor gondolom ennek többszöröse az árbevétel.

arra már nem is merek gondolni, hogy helyezést lehet vásárolni. ez ugye időről időre felmerül a különféle fórumokon. semmiféle bizonyíték nincsen rá.

akkor szokott ez felmerülni, amikor a seo szakértők észreveszik, hogy egy magas pagerank brutálisan megzuhant. "megbüntette a google" írják. és aztán eltelik egy pár nap, és "büntetést visszavonták". mert rájöttek, hogy az mégsem jár.

nem állítom, hogy ilyenkor az van, hogy lejár a tartozás, és akkor ha nem fizetnek, akkor leesik a pagerank arra az értékre, mint a mezei juzer esetén, és amikor fizetnek, akkor visszemelkedik, állítják helyettem ezt elegen, csak azt, hogy milliárd dolláros kockázati tőkealapok léte múlik ezeken a le fel mozgáson.

én elfogadom a hivatalos indoklást, az van, hogy bizonyos irányokba néha elromlik a google, mert egy alkalmazottjuk hibázott. azt állítom, amit a seo szakemberek. semmi egyebet.

3) a google készpénzállománya: $12,733Mrd (2008Q2). ennek egy része kötelező tartalék.

de mégis mi a fenének ekkora készpénzállomány. alig lehet elképzelni, hogy a google az árbevételét nem forgatja meg mielőtt elköltené.

a google helyében az utolsó dollárt is befektetném, amíg a cég növekvő árbevételt produkál és kapnék olcsó hitelt. a kamatok alacsonyabbak, mint az átlaghozamok akkor ezt érdemes megtenni. sok nyereséges vállalat játsza ezt.

ezt amúgy nem kötelező kimutatni a könyvekben, mert a negyedéves zárás előtt ezeket a befektetéseket ki lehet futtatni.

ez a készpénzállomány amúgy meredeken ívellt felfelé $14,218Mrd is volt, egészen a pénzpiaci válságig. hogy a fenében csökkent ez. amikor a google minden negyedévben többlettel zárt. azaz több bevétele volt, mint kiadása. mitől csökkent a készpénzállománya, ha nem voltak befektetései.

én csak azt tudom, hogy a yahoo a pénzpiaci válság után majdnem beborult. és nem azért mert ekkor az usában nem akartak hirdetni, nagyon is akartak.

elfogadom a hivatalos indoklást, hogy a felhasználók hirtelen elpártoltak a web másik zászlóshajójától, mert a yahoo nem figyelt a felhasználókra. oké. de hová mentek át. mert a google is ekkor volt mélyponton. és nem igaz az, hogy az usában ekkor nem akart senki hirdetni. mindenki eladni akart. nem az árbevétel zuhant meg, hanem a profit.

4) nem azt mondom, hogy ne forgassák a pénzt, és ne kössenek egyedi szerződéseket. és a többi, hiszen a világ így működik.

csak ne mondjuk azt, hogy a google kizárólag a reklámokból él. és gyorsan hozzáteszem, hogy hivatalos jelentések egyébként ezt sohasem állítják. azt mondják, hogy az árbevétel hirdetésekből származik (from advertisment), és a profit a működésből (from operations). mindehol ez szerepel. tehát nem hazudnak, legfeljebb nem bontják ki az igazság minden részletét.

és azt sem mondom, hogy a google valami gonosz cég, mert az sem volna korrekt, de nem egy szent tehén. olyan cég, mint a többi, mint a mol, vagy a gazprom. ők is érdekes dolgokat állítanak néha.

de ez nem egy leleplezés akar lenni, csak azt mondom, hogy ezek tabu dolgok, és azon az állásponton vagyok, hogy a katolikus egyháznak kellene azt mondani, hogy a kispapok sose maszturbálnak.

k. 1. Továbbra is: Az ingyenességnek csak így magában semmi köze a kommunizmushoz a kommunizmusnak meg semmi köze egy cég üzleti modelljéhez.
2. Ha fektetnél egy kis időt olvasásba is, akkor látnád, hogy az általad boncolgaott dolgok (amiknek megintcsak semmi közük a korábbiakhoz) szépen le vannak írva a negyedéves jelentésben.
Kinnlevőség - ez egy forgó összeg. Pl. ha valaki hitelkártyával fizet a hirdetéseiért, akkor nem mindennap terhelik a kártyáját hanem havonta + nem gondolom, hogy az e-bay hitelkártyával fizetne. Így egy adott pillanatban lehet egy csomó kintlevősége az egyébként normálisan működő cégnek. (hogy ehhez hogy jönnek a kockázati tőke alapok azt nem tudom, de szerintem Te se)
Árbevétel: ott van a jelentésben olvasd el nyugodtam.
Készpénz: A jelentésben készpénz az nem papít tízezreseket jelent egy páncélszekrényben. Persze, hogy befektetik. A jelentésben ez is benne van, nyogodtan nézd meg.
Végül: Vannak dolgok amihez nem árt érteni egy kicsit, mielőtt bármilyen elméletet gyártasz belőle. Például ilyen dolog a pénzügyi jelentések elemzése. (amellett, hogy elolvasni meg szintén nem árt őket az elemzésük előtt) Te mint nagy mérnökpárti ezt beláthadnád, a mérnökösdi is azon alapul, hogy tudsz valamit amit nem mindenki tud, és hiába vagy jobban konfrontálva a pénzügyi jelentésekkel mint az egyszeri közgazdász a kernel programozással, ettől még nem feltétlenül értessz is hozzá.

1) kommunizmus (gazdasági és nem politkiai értelemben) = ingyen piac.

az áruk, termékek, szolgáltatások szabadon (ingyenesen) áramlanak a piacon. a vállalatok kiviszik az árut, terméket, szolgáltatást, és azokhoz mindenki szabadon (ingyenesen) hozzáfér.

ez errefelé soha sem valósult meg, törekvés volt rá, és ma is vannak ilyen törekvések.

ennek semmi köze a háborús, polgárháborús bűnökhöz. de nem írom le sokadjára, mert nem tudok mit kezdteni azzal, sokak fejében a ez valami jeti, amivel ijesztgetik a gyerekeket. egy spanyol, francia, brit, vagy akármilyen közegben lehet erről beszélni, itt nem.

2) szovjetunió gazdasági modellje akkor: pusztán a vállalatok befizetésiből ingyenes közösségi szolgáltatások nyújtása az összes háztartásnak.

google üzleti modellje ma: ugyanez. a szoftverek esetén.

3) továbbra sem értem, hogy a fenében lehet ekkora kintlévőségük. de oké, biztos hitelkártya tartozások.

csak azt mondom, hogy van egy csomó kockázati tőkés, akik pénzel egy rakás ingyenes közösségi szolgáltatást, hátha ott ragad valami a topon, és akkor sokszoros áron továbbadhatja. és ez vagy bejön, vagy nem. igen nagy divatja van ennek. és akkor éppen lehetnek egyedi megállapodások, és nem csak úgy lehet, ezek milliárd dolláros alapok is beregisztrálnak, mint józsi. és furcsa, amikor liftezik a pagerank, de elfogadoma azt, amit ilyenkor hivatalosan mondanak. hogy egy link megítélésében hibáztak, és ezért van, hogy a google elromlik bizonyos irányokban. a gazprom is elromlik néha. lehet. elképzelhető.

mindig vannak juszt lászlók, akik azt mondják, hogy itt valami svindli van. és még csak azt sem mondom, hogy itt tuti svindli van, hanem csak azt, hogy azt hogy ilyen vélemények is léteznek. de látom ezt is kurva nehéz megérteni.

4) még mindig nem értem, hogyan csökkent a készpénzállományuk egy negyedév alatt, ha egyszer több bevételük volt, mint kiadásuk, és nem voltak rossz befektetéseik. és pont a pénzpiaci válságban. ejnye.

errefelé minden mainstream elemző azt mondja, hogy ilyenek a google profitja közvetlen a reklámból származik, és nincsenek egyéb tranzakciók, csak a kötelező tartalék.

5) csak azt állítom, ha én lennék a google, akkor bizony kötnék egyedi reklám megállapodásokat kockázati tőkésekkel. és bizony folyamatosan forgatnám az árbevételt.
ez teljesen normális. de a mainstream bloggerek ennek az ellenkezőjét állítják. a google mit csinál nem tudjuk.

6) az általános kioktatást köszi. tanuljak meg olvasni. akkor te meg helyesírni. remélem megérteSZ, és fogadd el, hogy vannak a közöttünk nézetkülöNbségek.

olvasd el az előző kommentet. tele van kétségekkel. sehol nincs az, hogy ez itt a tuti. csak azt, mondom, hogy vannak olyan vélemények is, hogy a google nem egy szent tehén.

Kazi: > Nem olvastam el a kommenteket, de had tegyem hozzá,
> hogy a Google szemmel láthatólag lépéshátrányba került,
> mert az MS már rég nem böngészőben gondolkodik, hanem
> egy teljesen új platfrom kidolgozásán dolgozik a Silverlight
> és Live Mesh képében. Érdekes, hogy a behemót rugalmasabban
> áll a dolgokhoz, és előrébb tart innovációban.

Hat persze, hogy elorebb tart. Ehhez csak az kell, hogy az o fejleszteseiket nagyobbra ertekeld :). Pl. a SilverLight-ban nem tudom mi az innovacio, gyakorlatilag a flash player konurenciaja, kicsit nyilvan jobban kihegyezve a vekony kliensek irasara. Hat ez mar 10 eve sem volt innovativ. Nem szarozom, ettol meg lehet jo technologia, de hogy ez valami nagy ujjitas lenne az azert eros.

Az uj platformozason meg a szoftevriparban dolgozok egy ido utan azert jokat mosolyognak ezeken a mindent megvalto platformokon. Erdemes visszanezni a 10-15-20 eves cikkeket, hogy hany ilyen volt. Marmint az ujsagokban. A szoftveresek nagyon szeretnek platformot _csinalni_, mert az olyan erdekes melo, nincs benne a mindenbe belekuszalo UI, messze van a felhasznalotol, es egyaltalan majd masok csinalnak a platformra szoftvereket, es akkor ok kuzdenek majd a mindennapi gusztustalan kis reszletekkel, nekik kell a felhasznalok ele allni es elmagyarazni, hogy akkor ez most mire is jo.

Ezert aztan elegge lehet gyanakodni, ha valaki vilagmegvalto platformokat vizional, mert nagyon gyakrannem lesz am beloluk semmi. Vagy modnjuk egy-ket szolgaltatast hasznal majd csak belole egy-ket szoftver, amit adott esetben platform nelkul, egyedi megoldassal is meg lehet oldani. Altalaban gyorsabban es olcsobban. Ez a mesh dolog ez annyira nem uj, hogy 2001 korul voltegy Groove nevu projekt, ami nagyjabol pont ugyanezt igerte. Hallani nagyjabol senki nem hallott roluk, en nezegettem oket, mert gyakorlatilag ugyanerre hajazo EUs kutatasi projetben dolgoztam. Igen, platform volt az is, az ismertetok tele voltak a platformokra jellemzo dolgokra, minel kevesebb konkretum arrol, hogy mire is lehet hasznalni. (Peldaul Xre, de az csak egy pelda, mert igazabol barmire... :) ) Na a lenyeg az, hogy ez a mesh dolog a groove nevu sehova sem jutott projektre epul - az MS felvasarolta a ceget, es az akkori foarchitekt vezette az MS-en belul is a totalis ujratervezest, ujrairast.

Ennyit az innovaciorol, meg az elorebb tartasrol (a webalkalmazasok utana kezdtek igazan aggresszivan elterjedni). Persze ahogy mondani sozktak, a jo szoftvernek 10 ev kell, mint minden masnak, meg legalabb 2-3 ujrairas. Hat lehet, majd meglatjuk :)

Lasd meg a meshrol: www.joelonsoftware.com/items/2008/05/01.html

Kutacs: tudom, hogy a kedvenced a tema, de tovabbra is az van, hogy az, hogy valaki az egyik termeket nagyon olcson, vagy ingyen adja, mig mashol beszedi a penzt, az nem kommunizmus. BTW a kommunizmus nem az ingyenessegrol szol, hanem arrol, hogy mindenki egyenlo, es az igenyeinek megfeleloen kap mindenbol amennyit kell (ebben persze mar onmagaban van egy szep ellentmondas). Tehat nem ingyen. Dolgozol lelkiismeretesen, es azzal fizetsz az etelert, lakasert, TV-ert, meg ami mindenkinek jar. Az allam meg majd tudja, hogy mi jar neked a pofadon kivul :).

A google nem kommunista. A google nagyon olcson adja az egyik termeket, amit masok nem tudnak olyan olcson adni, aztan mashonnan beszedi ra a penzt. Mar irtam neked sokszor, hogy ugy kell a dologra tekinteni, mint szoroajandekra. Az ingyen osztogatott hamutal meg ongyujto nem jelenti, hogy a dohanygyar komcsi. Ha a google nem vonzana be sokszazmilla juzert a szoroajandek termekeivel, akkor nem tudna eladni a hirdeteseket, amiket azok a cegek fizetnek, akiknek a google felhasznaloi fizetnek. Hol itt a kommunizmus? Ajanlottam mar, hogy olvasd ek a wikipedian a King Gillette-rol szolo szocikket (en.wikipedia.org/wiki/King_Camp_Gillette)
illetve az onnan linkelt kapcsolodokat (en.wikipedia.org/wiki/Razor_and_blades_business_model , en.wikipedia.org/wiki/Loss_leader ). Ez nem kommunizmus, ez kokemeny kapitalista marketing. A dolog ironiaja, hogy a WP szerint Gillette amellett, hogy mindezt eloszor sikerre vitte (kitalalta), hitt az utopista szocializmusban. Gyakorlatilag a kommunizmusban. :)

Az IH-rol irtakban egyetertunk, de hat az ilyen esemenyek szervezesehez a marketingesek meg a salesesek ertenek a legjobban, nyilvan ok is akarnak szerepelni. Ez ilyen. Nekunk marad a meetup meg az egyeb szuk koru szakmai osszejovetelek.

k. még mindig nem olvastad el azt a fránya jelentést igaz? Nem baj akkor inkább hagyatkozz olyan hiteles forrásokra mint, "vannak ilyen vélemények" vagy "minden mainstream elemző".
Helyesírni valóban nem tudok, de ettől még nem nézetkülönbség van köztünk. (olyan mintha azt mondanám, hogy nekem meg az a nézetem, hogy úgy kell írni, hogy értessz - nem úgy kell írni és kész, ez nem nézet kérdése)
1. Nem beszéltem semmilyen elnyomásról én közgazdasági fogalmakról beszélek amikkel nyilvánvalóan nem vagy tisztában, ez nem baj, csak akkor nem kell nyomatni, hogy neked az a nézeted...
A kommunizmusban nincs piac. Ezért a kommunizmusban nincs verseny. Ha ingyenes programok versenyeznek egymással az nem kommunizmus.
3a. A kinnlevőség az amikor neked tartozik valaki. Ha valaki ad neked pénzt, amit visszavár azt tartozásnak hívják.
3b. Miért fogadna el a Gugli pénzt másoktól, ha úgyis van egy rakás készpénze, meg szakértelme. Gondolom inkább maga szeretné megcsinálni a nagy üzletet és nem szeretné megosztani mással.
4. Itt ismét jön az, hogy nem olvastad el a jelentést, illetve nem értesz hozzá (még egyszer, ez nem baj). Ezt inkább könnyen pénzé tehető eszközöknek kéne nevezni = készpénz, kötvények, állampapírok, részvények, bármi amit a tőzsdén ha kell akkor rövid határidővel készpénzzé lehet alakítani. Ezzel természetesen bukni is lehet. Ki mondta, hogy nem voltak rossz befektetéseik... ja igen a mainstream elemzők...
5. Nézz körül a részvénypiacon, azért van benne egy kis rizikó. A Google meg tudja, hogy a saját üzlete frankón jövedelmező, akkor miért ne abba fektetne pénzt, miért "forgatná" azt...
6. Ezzel én végeztem. Még egyszer, amit, írtam annak nagy része nem nézeteken múlik, akárcsak a szavak helyes írásmódja sem az. Egy szakma szakszavait egyszerűen helytelenül használod/értelmezed. Nem baj egyébként. Peace.

A kommunizmus az én értelmezésemben:

1. soha nem létezett (mert ugyen sehol sem szűnt meg a pénz, és mindig voltak egyenlőbbek)

2. soha nem létezhet (mert soha nem fognak az emberek egyformán hasznára válni a közösségnek és soha sem fognak méltó juttatásban részesülni ezért úgy, hogy ezzel mindenki egyetértsen)

3. kommunizmus csak akkor létezhet, ha valahogy (pl. genetikai úton) mindenki valóban egyenlő képességekkel fog rendelkezni, és belátja, hogy semmi szükség versenyre (akár tisztességtelenre), mert pontosan ugyanolyan erőbedobással dolgozik anélkül is. De ha lenne ilyen akkor meg semmi szükség nem lenne izmusokra.

4. a kommunizmus a hatékonyságnak, a minőségnek és a tehetségnek minden értelemben ellensége.

Tehát csakis gazdasági értelemben értettem én is, még ha mindenféle megsemmisítést is említettem.

Gondolatébresztő dolgokat válaszoltál (kutacs), csak szerintem mindenáron rá akarod húzni a Google-ra ezt a bőrt.

Abban egyébként egyetértünk, hogy sokáig ez az ingyenesség és olcsóság nem fog menni, mert mindennek (tehát az említett tehetségnek, minőségnek) rombolója.

De sokban hasonlítanak a gugli reklámpiaci résztvevők (adsense, adwords) a gugli maga és pl. Kina.
Ingyen és olcsón és gyorsan PÉNZt, igen pénzt, aztán be kell következni annak, hogy ezt a pénzt (amit groteszk módon ingyenességből és olcsóságból szereztek/tünk), minőségbe fektessék a delikvensek, különben valóban lerombolja a civilizációt egy harkály (ha ismered az építész-programozó összehasonlítást).

rico,
a kommunizmus röviden: az ingyen piac. van piac, csak ott minden ingyen van. ez a definíciója. mi a fenét nem lehet ezen megérteni. mondj egy másik definíciót, és abból vezesd le, hogy abban a konstrukcióban nincs piac.

de induljunk ki abból, amit a wikipédia mond, bár ott ritkán definiálnak frappánsan valamit:
"Communism is a socioeconomic structure that promotes the establishment of an egalitarian, classless, *stateless* society based on common ownership of the means of production and property in general."

nem azt írják: piacnélküli, hanem: államnélküli. át lettél verve. tankönyvileg. a kommunistát összekevered az állampártival, és azt hiszed, hogy a piacpárti nem is lehet kommunista. pedig csak az lehet igazán.

a második felében egyetértünk. itt a népek azt mondták, hogy a google semmiféle pénzügyi tranzakciókban nem vesz részt. én meg csak azt mondom, hogy a közgazdasági racionalitás az, hogy részt vesz. de ezt nem tudom, mert nem látom át a google gazdálkodását.

de azt tudom, ha egy vállalat növekvő árbevételt produkál (és a google ezt kezdettől tudja produkálni), akkor elegendő a bevételeit és a kiadásait egyensúlyban tartania, és a növekedéssel együtt érdemes eladósodnia, mivel a kamatok magasabbak, mint az átlaghozamok.

tehát még az is lehet, hogy nem a google nyereséges, hanem a google pénzalapok. hogy ezek a stanfordi srácok kezdettől fogva ezt csinálják. az utolsó dollárt is befektetik. eladósodnak, és befektetnek. ehhez minden feltétel adott.
-- folyamatosan növekvő árbevétel
-- folyamatosan felértékelődő vagyon
-- a bevételi és a kiadási oldal egyensúlyban tartása
-- a kamatok alacsonyabbak legyenek, mint a hozamok

de ennek itt összeesküvés elmélet szaga van.

atléta,
"Az ingyen osztogatott hamutal meg ongyujto nem jelenti, hogy a dohanygyar komcsi."

de egy kicsit azt jelenti. a dohánygyár viszon nem ad mindent ingyen a tömegeknek, csak alig valamit. szerencsére.

ha teljesen szabad a piac, akkor az a dohánygyár a nyerő, amelyik ingyen adja a cigit, és a kapcsolódó termékek (öngyújtó, pipaszár, hamutál) forgalmából próbál megélni. a dohánygyártást alárendeli a reklámnak.

és abból dohánykommunizmus lesz. ingyen osztogatnák a cigit. ez addig működne is amíg a világ képes volna kielégíteni az ingyen dohány iránti kereslet.

azzal tisztában vagyok, hogy a google így működik. ingyen adja a szoftvert (öngyújtó, pipaszár, hamutál), ami eladja hirdetést (dohány). advergyár, és nem szoftvergyár. és azt mondod, nyugi öcsi, a szoftver csak szóróajándék. én meg azt mondom, ez szoft kommunizmus.

és egyáltalán nem jó, hogy a szoftverek jelentős része nincsenek tisztességesen beárazva és ingyen piac van. (fair market vs. free market). természetesen azzal is tisztában vagyok, hogy szükség van ingyenességre, és ágazati szabályoknak kellene megmondani, hogy hol az ingyenesség határa. és ma az unióban elvben már az a default, hogy önköltségi ár csak azt lehet értékesíteni, amire külön szabályozás vonatkozik.

ha a social network be lenne árazva évi 1 dollárra, ennyit muszáj volna mindenkinek elkérnie, mert hirközlési hatóság azt mondaná, hogy ennyi az önköltségi ára egy minimális tárhelynek, és még egy subdomain is ennyi, ez alatt nem lehet értékesítni, akkor nem ilyen szoftverek lennének.

és a nemzetközi forgalomban minden regisztrációért ennyit vámot beszedne, az isp szépen kiszámlázná, hogy van n regisztrációd, akkor az n dollár, vagy forgalomarányosan számlázna, majdnem mindegy, és azt mondanák, hogy ebből a pénzből akkor cigánytelepen is lesz wifi, nem ingyen, de lesz, akkor nem itt tartanánk.

egy bejegyzést még írok, de ennek a vitának sok értelme nincs.

CsP,
1) léteznek a világtól teljesen elzártan az offline kis kibucok. a google egy hatalmas online kibuc.
2) az ingyenesség mellett is létezhet verseny természetesen. csak az nem az ágazaton belül, hanem az ágazatok között zajlik. mire költesz inkább: élelmiszerre, ruhára, információra, szórakozásra, energiára, stb.
3) abban igazad van, hogy a társadalmat úrja akarták szocializálni (szocializmus). marx ezt úgy képzelte el, hogy a fiatal generációt (y-generáció, ismerős fogalom a marketingben) a szüleiktől elválasztva, külön térben, arra kell nevelni, hogy a javakat feltétel nélkül osszák meg egymás között.
4) a megosztás egyébként természetes igénye a fiataloknak. egy kollégiumi szobában az étel sok esetben közös, éppen úgy, mint a családban, sok esetben a ruha is, add már kölcsön, persze vidd csak, szoros barátságok esetén a barátnők is közösek. egyik dobja, másik elkapja. ez azonban csak kicsi, zárt közösségekben megy végbe.
5) marx úgy látta, hogy a megosztás iránti igény egy idő után elvész, és a birtoklási vágy kerekedik felül, és ezért van az, hogy a kommunizmus nem győz világméretekben. és vezet el a kizsákmányolásig, ami a társadalmi problémák okozója.
6) marx úgy látta, hogy ez a kizsákmányolás a kapitalizmusban csúcsosodik ki, holott ez a feudalizmus (brutális állami tőkekoncentráció), és a kommunizmus (brutális piaci tőkekoncentráció) velejárója. a kommunizmus a közhiedelemmel ellentétben nem azt jelenti, hogy nincs piac, hanem azt, hogy a piac teljesen szabad, minden ingyen van. (free market) és a kettő között van az angolszász kapitalizmus, amelyik cégek és céhek hálózata, ami szerintem az európai társadalmak természetes létformája. (fair market).
7) kiváncsi lennék mit szólna marx, ha látná azt a gépezetet, amelyik az y(oung)-generációt próbálja átnevelni. azt a gépezet amelyik az összes hírt és hirdetést egyetlen központból rangsorolja. látná, hogy az ehhez kapcsolódó propaganda milyen mértékű tőkekoncentrációt idéz elő.
7) vagy mit szóla marx, ha látná a kultúra brutális központosítását. a google azt mondja, hogy a szellemi javak, a könyvek, a filmek, a zenék ingyenesek. az alkotókat nem illeti meg semmiféle jog.
8) ez ugye a kínai kulturális forradalom erőszakmentes formája, amit ezen a blogon sokszor és sokan meghirdették. egyébként kodály is meghirdette nem kell megijedni. a szellemi javak (zenék, filmek, könyvek, programok) szabad javak, ezen a területen szabad rablás van (nyílt forrás).
9) a nyílt forrás a nyílt rendszerek teljes félreértelmezése. ugyanis az a rendszereknek nem a szabad másolását, hanem a szabad összekapcsolását célozza. a specifikáció nyílt, az implementáció zárt, a specifikáció védelmi indokkal elzárható, és az implementációt oktatási céllal meg lehet nyitni.
10) nem kell magyarázni, hogy a google a youtube bevételeiből nem az alkotókat finanszírozza, hanem a mozillát. és most itt bukdácsol a dolog. mert a programadó, programozó kommunisták konkurenciái a pártközpontnak.