Web 4.0... wtf?

Épp csak kezdődik egy kiterjedtebb párbeszéd a világ rejtett zugaiban a szemantikus webről (a.k.a. web 3.0), máris képesek egyes műhelyekben továbbgondolni azt, amiről ma csak nagyon halvány és homályos elképzeléseink vannak. Az okos, strukturált, dinamikus és sokkal kezelhetőbb adathalmazokból álló web előképe persze önmagában is van olyan izgalmas, hogy egyre többen kapcsolódjanak be ebbe az elsőre talán túl merésznek és utopisztikusnak tűnő diskurzusba.

A ZDNet legutóbb már nem is annyira a szemantikus web problémáival, hanem annak lehetséges következményeivel foglalkozik. A Web 4.0-ként hivatkozott Web OS egy valóban távlati, idealisztikus, naív jövőképet jelent. A témát kapargató Nova Spivack elképzelése szerint a verziószám a "Web" után valójában az internet tízéves korszakainak feleltethető meg. Az első korszak az ezredfordulón ért véget, a mostani pedig ebből következően még három évig lesz velünk. Eddigre kellene összekaparni a szemantikus web alapjait. (Számmisztikával vegyített modernitás-hit. A nyolcvanas években nem ezen sajnálkoztak a legtöbbet? Nem, dehogy, sőt.)

Ahogy ő írja, a Web 2.0 elsősorban a front-enden, a felhasználói élményen frissített. Érthető és logikus tehát, hogy a 3.0, vagyis a szemantikus web problémakörével a back-end felfrissítése van terítéken. Márha lehetséges ez egyáltalán. A Web 3.0 célkitűzései nagyon fontosak és alapvetőek: egy egységes, jobb, hatékonyabb nyelven "beszélő" internet alapvetően emelné meg a webes szolgáltatások színvonalát.

És merre tart mindez? Ha egy strukturáltabb, skálázhatóbb webünk lenne, azzal végre elszabadulhatna mindenkinek a fantáziája. Belénk épülő nanorobotok fürkészik gondolatainkat, és szolgálják ki igényeinket a hatalmas, strukturált adatbázisból, amit egykoron internetnek hívtunk. Hol egy hollywoodi forgatókönyvíró?



A Web OS-törekvések nem azért hibásak alapjaiban, mert nem értelmes dolog arról beszélni, hogy egy technológiai oldalról jobban összekapott webbel mi mindent is kezdhetnénk, hanem azért, mert a szemantikus web-elméletből éppen arra alapoz, ami tényleg inkább a sci-fi kategória.
The WebOS implies that machine intelligence has reached a point that the Internet becomes the planetary computer, a massive web of highly intelligent interactions.
Ugye maga az elnevezés, hogy "szemantikus" azt sejteti, hogy a gépek, amiken az adatok vannak egyszer csak maguktól is képesek leszen értelmes kapcsolatokat keresni az adatok között: hogy képesek lesznek értelmezni azt a strukturált és dinamikusan változó adathalmazt, ami maga az internet.

A mesterséges intelligencia-mítoszt persze elsősorban a szórakoztató ipar keltette életre: könyvek, filmek százai suttogják a fülünkbe, hogy a gépek igenis képesek az emberhez hasonlóan speciális preferenciák alapján értékelni és értelmezni az információkat. Sőt, mi több: képesek önálló, autonóm döntéseket is hozni és végrehajtani azokat.
...remembering trillions of facts accurately, searching quickly through vast databases, and downloading skills and knowledge...
Hogyan érzi magát, uram? - kérdezi tőlünk a számítógép 2029-ben. "Klasszul" - feleljük.  "Nem uram, ön ma levert, nem szeretne dolgozni, viszont szeretné elhitetni a munkatársaival, hogy klasszul érzi magát. Rövid tanakodás után arra jutottam, hogy önnek ma [ezt és ezt] kell tennie, hogy a lehető legoptimálisabb napot élje át a következő órákban."

És Will Smith fellázad, rombol, visszahozza a világba az emberi érzékenységet és kiszámíthatatlanságot.

A témában még:
Címkék: filozomatika
2007.02.15. 10:31. írta: hírbehozó

Rekord az iWiW-en

A magyar social network hivatalosan is megugrotta az egymillió napi egyedi látogatószámot. (Tavaly májusban még "csak" 400 ezer, idén januárban pedig 700 ezer körül volt.) A Webaudit szerint.
A rekord elsősorban a felhasználók bizalmának, növekvő "iWiW-ezési" kedvének, valamint a portál tudatos fejlesztésének és a háttérben lévő szerverpark sikeres bővítésének köszönhető - hangsúlyozta Szabó Márton, az iWiW ügyvezető igazgatója. – A növekedés ugyanakkor az internetezés terjedésének is betudható. Kutatásaink szerint az iWiW-et az internetezők jó kétharmada használja. (sajtóközlemény)
Címkék: iwiw stat social network
2007.02.14. 14:41. írta: hírbehozó

Miért éppen a Szilícium-völgy?

Akik olvasták a New York Times kiváló cikkét arról, hogy az innováció szempontjából igenis számít, hogy hol lakunk, azoknak nem lesz sok újdonság ebben a postban.

Pascal Zachary szerint a Szilícium-völgy azért az innováció fellegvára, mert a merész lépéseket itt támogatják a leginkább. Nem csak az utóbbi években felvirágzó startup-kultúra egyedi jelenség a Szilícium-völgyben. (Emlékszünk még? Minden a csipgyártással kezdődött.)

Ha lehet ezt mondani, már mindenen túlvannak, kétszer is, amit a világ más szegleteiben csak mostanában ízlelgetnek.
“In terms of creativity, the Valley remains as far ahead of the rest of the world as ever,” she said. “People in the Valley generate new ideas and test them much more quickly than anywhere else. They aren’t a super race; it’s their environment.”
Zachary egykori kollégája, Om Malik blogjában azt írja, hogy azért máshol is vannak komoly innovációk, így például Észak-Európában (Norvégiától Észtországig), hogy a Távol-Keletet már ne is említsük.

Bár az igaz, hogy az innovációhoz ma már az is kell, hogy a végfelhasználók is érettek legyenek az újabb technológiákra, könnyedén adoptálják azokat. Ez a klíma lassan Európában és Ázsiában is adottá vált, így valójában tényleg fel kell tennünk magunknak a kérdést: mért éppen... pontosabban: miért még mindig a Szilícium-völgy?

Magánmegfejtésem a következő: nem csak arról van szó, hogy a Szilícium-völgyben sokkal koncentráltabban van jelen az innováció, a technológia és az a bizonyos közös érték, mely az úttörő gondolatokat, ötleteket, megvalósításokat ösztönzi és támogatja.

Kell hozzá ugyanez a mentalitás a befektetők, üzletemberek, vállalkozók részéről is. De persze még ebben is versenyezhetne az észak-európai vagy távol-keleti régió. Ami viszont nagyobb lökést ad a kaliforniaiaknak, az a történelmi lépéselőny: a Szilícium-völgy korán ébredt, magasra tört, azóta is kiválóan menedzseli magát. Már az is eleve ide kívánkozik hogy neve van ennek a helynek. Ki tud mondani egy észak-európai vagy ázsiai fejlesztési régiót, melynek neve ugyanilyen jól cseng?

Tehát a történelmi előnyből fakad, hogy a világ más tájain nem elég innovatívnak, kezdeményezőnek és sikeresnek lenni, hanem a szemük sarkából egyszersmind azt is figyelnünk kell, hogy mi történik a Szilícium-völgyben. Ez pedig gyakran az innovatív gondolkodást bénítja: "ha egyszer már kitalálták, nekünk már nem kell feltalálni a spanyol viaszt. Elég ha okosan másoljuk le, amit a Szilícium-völgyben megcsináltak és működik."

Miként Zachary cikke végén utal rá, mindezzel együtt a Szilícium-völgy, mint minden innovatív közösség, kiégésre van ítélve. Bár tegyük gyorsan hozzá, ennek egyelőre komoly jeleit nem látni. Ha lennének is, az még nagyobb baj lenne: ugyan a világ mely szeglete vállalná magára az új Szilícium-völgy presztízsét?

A New York Times-cikk szerint a kulcs, hogy a lét határozza meg a tudatot. Aki a Szilícium-völgyben él, annak nagyobb az esélye arra, hogy maga is innovatív legyen. Van ebben valami, mégha a nyugati világ kultúrája éppen az egyéni érvényesülést, az individualizmust helyezi is ezzel szembe. Európai magányos zseniből pedig mindigis kevesebb lesz, mint önbizalomtól duzzadó, az újra fogékony kaliforniai fiatalból.

És még mindig nem vagyunk a végén: a Szilícium-völgy nem is az innovációban a legerősebb. Hanem - mint Macmanus is megjegyzi - az innováció kommercializálásában, piacképessé tételében...
Innovation: the successful exploitation of new ideas. (WP)
Címkék: filozomatika innováció
2007.02.13. 10:57. írta: hírbehozó

Mennyit keresnek a főállású bloggerek?

Ne siessünk annyira. Először nézzük az amerikaiakat. A WSJ minapi összeállítása szerint egy átlag főállású blogger 2-10 ezer dollár (400 ezer - 2 millió HUF) között keres a blogján értékesített hirdetésekből. A kiemelkedően magas látogatottságú blogok esetében ez az összeg persze jóval magasabb.
Olvasom tovább »
Címkék: bulvár bloggerek
2007.02.12. 21:28. írta: hírbehozó

Gyász

Privát tartalommegosztás a Freeblog/vlog birodalomban

Most hallottuk, hogy a Freeblogon hamarosan jelszóval védett blogokat is lehet majd nyitni. Bár elsőre nehezen érthető, hogy ez a fícsör mire jó, gondoljunk bele, hogy egy egyetemi csoport vagy egy vállalat munkatársai nem feltétlenül szeretnék másokkal is megosztani közösen írt blogjukat. Az intranetes kommunikáció egyfajta ellenpontja lehet tehát ez a fícsör. Na meg persze az illegális tartalmmegosztásé. (Régebben: zárt levlisták.)

A Freevlog videómegosztóban hasonló fícsör jelenik meg hamarosan: jelszóval lehet védeni videókat, vagyis csak azok nézhetik meg ezeket a tartalmakat, akiket a videó gazdája arra érdemesnek tart. (A YouTube-on is van ilyen, bár nem túl jól működik. Épp a napokban akartam megosztani a youtube-os accountom alá feltöltött videómat egy ismerősömmel, de a privát, emailértesítéses videómegosztás csak nem akart működni. Úgyhogy inkább publikussá tettem néhány órára, krikszkraksz tagekkel, és érdektelen címmel.)
Címkék: freeblog videómegosztók blogszolg
2007.02.12. 20:37. írta: hírbehozó

Ingyen ebéd mit happy hour

A Webisztánon szeretnénk teret engedni magyar blogok bemutatásának. Nem csak tech, de nyilván a techblogok pici előnyben vannak. Minden blog jöhet, amit érdekesnek tartotok. Ebből válogatnánk, és minden szombaton megjelenne egy ajánló ezekből. Ha blogot akarsz ajánlani, küldd el a blog URL-jét és egy három mondatos ajánlólevelet (testimony!). Minden esetben úgy kezdődjön az érvelés a blog mellett, hogy "Akkor olvasd ezt a blogot, ha..." Ide küldjétek. Ha működik ez az akciózás, szombaton publikáljuk az első eresztést. Ha nem, akkor nem.
Címkék: blogajánló
2007.02.12. 10:40. írta: hírbehozó

Fizetni a Gmailért?

Úgy tűnik, nem csak ismerőseim körében népszerű a "nem elég a három giga" szemlélet. Persze a Gmail tárhelye a téma, ami most ugye 2,8 GB körül tart, és bár múltkor úgy tűnt, hogy megáll, a Google nem adja föl, és csak tolja, tolja a megákat az ingyenes webes levelezőbe. De nem elég gyorsan. Vannak, akik pénzt is küldenének, csak jöjjön már az az 5-6-25 giga...
Olvasom tovább »
Címkék: google gmail
2007.02.11. 20:59. írta: hírbehozó

Kávéhoz: rajzfilmvideók, Wikipedia alert, SL-szex, notebook hősök és egyéb fontosságok

A hét végére temérdek link gyűlt össze. Ez két dolgot jelez. Az egyik, hogy mostanában tech fronton hétvégén csúcsosodnak a történések (az okokat még kutatjuk), a másik, hogy sok mindent nem postolunk, amit szerettünk volna. De nem baj, mert vasárnaponként a "Kávéhoz" rovatukban rendre linkeket ajánlgatunk, úgyhogy vágjunk is bele...
Olvasom tovább »
Címkék: konferenciák videómegosztók wikipedia social network kávéhoz kommuniti social bookmarking second life web2.2symposium
2007.02.11. 10:39. írta: hírbehozó

Re: mit szeretsz és mit utálsz a blogolásban?

Néhány napja körkérdésben kerestünk meg jópár olyan magyar bloggert, akik hivatásszerűen, de legalábbis eltökélten és rendszeresen, netalán sikeresen blogolnak. Kérdéseink elsősorban arra vonatkoztak, hogy milyen élményeik vannak a blogolással és a kommentelőkkel (tehát szűkebb közösségükkel) kapcsolatban. Névtelen válaszok következnek...
Olvasom tovább »
Címkék: blogok bulvár bloggerek kommuniti filozomatika
2007.02.10. 16:32. írta: hírbehozó

Netvibes: jönnek az új, okos fícsörök

Nemsokára jön az új, Coriander kódnév alatt futó Netvibes. A Wired összefoglalója szerint a webalapú start page többek közt egy olyan modullal bővül, mely a híroldalak tartalmában képes keresni. De erősítenek a kollaboratív funkciókon is: a személyre szabható tartalommegosztást fogja támogatni az új változat.

A megosztható tartalomfüleket emailben vagy akár instant üzenetküldőn is meg lehet majd osztani. Az új Netvibest hivatalosan a Future of the Web Apps konferencián mutatják be február 21-én.

A francia Netvibes egyébként kezdetben elsősorban Európában volt népszerű. Mára azonban az USA-ban és nálunk összesen 9 millió felhasználójuk van. Mennyi idő alatt? Tizenöt hónap. Az amerikai piacon egyébként egyre jobban jönnek föl, úgyhogy itt lépéskényszerben van jelenleg az amerikaiak kedvence, a Google Reader.

Mindkét start page esetében azt szokták hangsúlyozni, hogy túlságosan bonyolult szolgáltatások ahhoz, hogy a szépesebb netező közönség is megszeresse és használja. Tapasztalataink szerint ez nem feltétlenül van így, ugyanakkor egyértelmű, hogy a cél egyre inkább egy széles közönség számára szóló, egyszerűen és mégis kreatívan használható alkalmazás fejlesztése.

A másik fejlődési út, az újabb nemzetközi interfészek legyártása. A Netvibes jelenleg a spanyol és a kínai verzión dolgozik. (A magyar verzió már január 25-én elkészült.) Mondani sem kell, hogy ha ezen a két nyelven sikereket tud elérni, hamarosan duplázhatja eredményét.

Kapcsolódó téma:
Netvibes module developer collects web credentials, personal content
Címkék: netvibes start page
2007.02.09. 10:00. írta: hírbehozó

Szabad regisztráció a GMailnél [update2]

A Google elérkezettnek látta az időt, hogy feladja meghívásos rendszerét. A hír pontosan úgy szól, hogy a magyarországi netezők ezentúl meghívó nélkül regisztrálhatnak a GMailbe. (Senki ne próbálja a gmail.hu címet, ami továbbra is a GPortál tulajdonában van. A valid cím továbbra is a gmail.com.)

De, amennyire a Google-tól sikerült megtudni, a gmail.com Magyarországról nézve hamarosan magyar interfészes verziót ad majd. Ennek speciel én nem nagyon örülök. Szeretem, megszoktam az angol interfészt. És tök jó lenne, ha ez így is maradhatna.

Ugyanakkor érthető a Google üzletpolitikája is, hogy az angolul nem tudó, vagy a magyar interfészt jobban szerető felhasználókat is szeretné megnyerni magának. Főleg abban az időszakban, amikor a Freemail is komoly fejlesztéseket tervez. Tehát ideje nekik is előrébb tolni magukat a magyar emailpiacon.

A meghívós rendszer segített brandelni a GMailt: érdekesebbé, titokzatosabbá tette, és nyilván sikerült ezzel kordában tartani a terhelést is. Mára azonban bebizonyosodott, hogy az egyik legjobb webes mailszolgáltatás, akárhogy is erőlködik a Yahoo, de még az új Hotmail sem képes elcsábítani minket. Szóval szabad a regisztráció. Akit eddig ez tartott vissza, azoknak most itt az alkalom.

[update1] Annyit sikerült még megtudni, hogy a meghívó feloldása az egész régióban megtörtént, nem csak nálunk. Valamint hogy a böngésző nyelvi beállításától függ elvileg, hogy milyen nyelvű GMail jön be a gmail.com-on. Nyomozzuk, hogy mikor lesz magyar a Calendar és a Docs. Ha megtudunk valamit, ideápdételjük.

[update2] A Comparison of Live Hotmail, Gmail and Yahoo Mail
Címkék: google gmail email
2007.02.08. 11:04. írta: hírbehozó

A blogger kiégése

A rendszeres és aktív, sok energiát igénylő blogolásba bele van kódolva a kiégés, szokták mondani. Ez általában igaz is. A sosincs-vége érzés időről időre fejbecsapja az embert.

A 901am postja szerint a három legjellemzőbb kiégéshez vezető út: túlságosan elnyúlnak a munkanapok, elpárolog a való vilégbéli társasági élet, valamint nem tudunk szünetet tartani.

Ez a hiperaktív állapot. Ilyenkor a leginkább az segít, ha tudatosan próbálunk meg visszavenni a blogolással töltött időből. Elnyújtott ebédek, hosszú, értelmetlen filmek nézegetése, és persze sörözgetések és/vagy sportolgatás, valamint időközönként egy-két hét kikapcsolódás. Az elutazás a kulcs momentum: ne lehessen elérni a webet. Ez persze hülyeség, mert mindig el lehet érni, de ha nem a megszokott környezetünkben vagyunk, akkor már nem is fog arra késztetni, hogy blogolni vágyjunk belépni a böngészőbe.

Részmegoldás szokott lenni az is, ha blogunkba társszerzőket engedünk. Bár ennek sokszor épp annyi hátulütője van, mint előnye. Szerencse kérdése.
I never can post something and say I'm done for the day (Markos Zuniga, DailyKos.com)
A kiégés kinél hamarabb, kinél később jön el. Sokan érzik úgy, hogy az a rengeteg óra, amit blogjukba ölnek, nem jön vissza: nem emelkedik a látogatottság, nem tódulnak a kommentelők, az egész egy monoton és értelmetlen taposómalomra kezd hasonlítani.

Ez már súlyosabb probléma. Hiszen nem lehet praktikusan segíteni rajta. Ilyenkor érdemes új blogot indítani, újrakezdeni, pepecselni egy új dizájnnal, vérmes reményekkel, nagy tervekkel, ötletekkel újra nekiindulni. A lényeg, hogy az új blog belakása szórakoztató legyen. Élvezzük ki, hogy valami újba kezdtünk, s ezúttal próbáljunk meg olyan önámítások nélkül nekivágni, hogy a blog attól jó, hogy sokan és egyre többen olvassák. Egy frászt.

A long tailben nehezen jönnek felszínre a drágakövek. Blogot csak azért érdemes írni, mert aki írja, szereti csinálni. Minden más alapállás kudarcra van ítélve.
You start to feel like the readers are depending on you, and ... like you have to post something whether you feel like it or not, and that can be depressing. (Jason Kottke, kottke.org)
Végül pedig, ahogy egyik kollégával beszéltem a napokban: azok a jó blogok, melyeket az adott téma addiktjai írnak. Nem szabad eltagadni, hogy blogunk témája a "normálisnál" jobban érdekel minket. Sőt, jobb ha tisztázzunk magunkban: ez a világ legtermészetesebb dolga.
Címkék: blogok bloggerek how to
2007.02.07. 21:29. írta: hírbehozó

Magyar Wikipedia: 50 000

A magyar wikipedistáktól jön a hír, hogy elérte a wikienciklopédia magyar verziója az 50 ezer szócikket.

Bár a Wikipedia honlapján 100 ezer szócikk kell a nagyok közé kerüléshez, azért mégis: szép teljesítmény. Sok ember kitartó, áldozatos munkája.

Ne felejtsük el, ez az 50 ezer szócikk - és most tökmindegy hogy mennyire alapos vagy saját egy része - egy spontán kialakuló virtuális közösség teljesítménye.

Ráadásul bő egy éve még csak 25 ezer körül tartottak, ami meg azt jelzi, hogy a hét éve létező közösségi szájt idehaza igazán az elmúlt hónapokban kezdett el meredeken elindulni fölfelé - mind tartalommennyiségben, mind látogatottságban. (A jobb oldali grafikon az oldalletöltés-változást mutatja.)

Az 50 ezer egyébként nekem még azt is üzeni, hogy kezd valóban használható lenni ez az enciklopédia. Bár attól még nagyon messze vagyunk - nem is elsősorban a mennyiség, hanem sokszor a minőség és a naprakészség miatt - hogy az angol verzióra mutató bookmarkot átírjam a hu-sra.

A Wikipedia kissé vallássá is alakult az elmúlt időszakban, de az biztos, hogy a wikizés népszerűsödése és terjedése elsősorban a Wikipedia érdeme. Jó dolgok ezek, úgyhogy örüljünk együtt.
Címkék: wikipedia
2007.02.07. 17:18. írta: hírbehozó

Steve Jobs ráijeszt a zeneiparra

Hosszú órák óta az a nyílt levél a téma a weben, melyet az Apple vezérigazgatója írt. Az inkább a felvilágosodás hajnalára emlékeztető, viaszfoltos, parókás, lúdtollas címadás  - Gondolatok a zenéről - már sejtetni engedi, hogy Steve Jobs valami nagy-nagy alapvetésre készül.

A történet alapvetően persze nem a zenéről, hanem a DRM-ről, vagyis a zenefájlokba épített védelmi technológiáról szól. Pontosabban arról, hogy csak a nagy zeneipari cégek kényszerítették az Apple-t, hogy ilyen szerzőjogi indokokkal megtámogatott védelmi technológiával lássa el az iTuneson árult dalokat. Miközben az Apple-nél is pontosan tudják, hogy az iPod-tulajdonosok cédékről rippelik be a zenéiket, és csak nagyon kevesen vásárolnak zenét drm-es verzióban.

Márha egyáltalán lehetőségük van rá. Vegyük például Magyarországot, ahol szinte lehetetlen online zeneáruházból szabad vagy akár drm-es zenei fájlokat vásárolni. Megoldja mindenki máshogy. Ahogy régen a kazettáknál meg a cédéknél.
Imagine a world where every online store sells DRM-free music encoded in open licensable formats. In such a world, any player can play music purchased from any store, and any store can sell music which is playable on all players. This is clearly the best alternative for consumers, and Apple would embrace it in a heartbeat.
Jobs egyik érve, hogy az mp3-lejátszónkon található zenéinknek zöme szabad mp3, vagyis a DRM egyszerűen nem tudott elterjedni, ergo: hatástalan. A másik fontos érve, hogy a cédéken sincs ilyen másolásvédelmi rendszer, úgyhogy akkor az mp3-okon se legyen.

Persze rosszindulatúan megjegyezhetnénk, hogy az Apple-nek a DRM nélküli világ csak arra lenne jó, hogy még nagyobb hasznot, még nagyobb piaci részesedést szerezzen, valamint, hogy lerázza magáról a fel-felhorkanó trösztvádakat.

Harmadik nézőpontunk - a lelkes és a cinikus mellett - realisztikus: a zeneipari cégek sokkal konzervatívabbak ezen a téren, minthogy csak úgy eldobálják a féltve szorongatott DRM-jüket. Amúgy meg amíg a mobilgyártók és az mp3-lejátszó gyártók, a zeneiparral karöltve azzal vannak elfoglalva, hogy hogyan nehezítsék meg a fájlok mozgatását egyik gépről a másikra, szóval addig az ilyen nyilvános elmélkedések megmaradnak a felvilágosodás bölcsészes naivitásában.

Akkor mi lesz? Nem lesz semmi. Erőlködés lesz, hogy a weben terjedő zenéből valahogy visszanyerjenek az érintett cégek minél több pénzt. Lesznek majd klassz akciók, a másik oldalon meg még klasszabb p2p-fájlcserélők. Marad a cédérippelés, az okos szoftverek használata. Vagyis marad a magnós érában megtanult kétlelkűség mindkét oldalon. Egészen addig, amíg egy cent profit lesz ebben az üzleti logikában.
Címkék: apple ipod copyright drm
2007.02.06. 23:48. írta: hírbehozó