Nyilván minden olvasónk tisztában van a ténnyel, hogy a 24 című sorozat aktuális 6. évadának első négy része még a hivatalos tévépremier előtt kikerült a torrentszájtokra. Valószínűleg a 24 csatornája, a Fox a torrentezőkön nem talált fogást, így a dzsolidzsóker felé fordult: a YouTube-ot kezdte el fenyegetni.

A fenyegetés pontosan úgy hangzik, hogy azonnal adják ki annak a YouTube felhasználónak az adatait, aki megjelentette a szájton a kérdéses sorozatepizódokat. Más kérdés, hogy a YouTube már régen törölte a videókat, majd megint kikerült, majd megint törölték, majd megint... Nem tudom, hol tart most a macska-egér játék, mindenesetre nézzünk egy picit a Fox keménykedése mögé.

A Foxot az a News Corp tulajdonolja, ami megvette másfél éve a MySpace-t. És hát a News Corp már korábban is előszeretettel támadta az azóta Google-tulajdonba került YouTube-ot.

Nemrégiben a Paula Abdul-videó miatt próbálta meg térdre kényszeríteni riválisát a News Corp. Akkor sem sikerült, nyilván most sem fog. Ez az ötlet meg, hogy a YouTube akkor legalább a felhasználóját adja ki, már több mint nevetséges: botrányos.

Aki akarta, megnézte a 24 epizódjait a tévépremier előtt. Nem, nem a YouTube-on, hanem a fájlcserélők segítségével. Ezen már semmi nem segít. Inkább belső vizsgálatot illett volna folytatni - minimum Jack Bauer bevonásával -, mert nyilván nem véletlenül kerülhetett ki a négy epizód a Fox raktárából.

Címkék: youtube bulvár myspace copyright

Többször beszámoltunk már itt is, meg máshol is a klassz webes képszerkesztőkről, melyek elsősorban abban segítenek, hogy ha a blogbejegyzésünkhez kell gyorsan egy méretre vágott kép, azt külön szoftverinstallálás nélkül, két klikkeléssel meg lehet oldani.

De mi van, ha összetettebb feladatokat akarunk végezni? Akkor jönnek az asztali szoftverek. Megvesszük rengeteg pénzért a Photoshopot vagy lehazudjuk egy torrentszájtról? Oké, de egyrészt a Photoshophoz azért már egy viszonylag jó gép kell, másrészt meg van ez a buhera a szériaszámokkal. Harmadrészt meg sokan hamar rájönnek, hogy a Photoshop fícsöreinek 90 százalékát sosem fogják használni. Nincs rá szükségük.



Ha nem vagyunk profik, de igényesen szeretnénk képeket szerkeszteni, ráadásul mindezt ingyen, akkor töltsük le a Paint.Net 3.0-t. Ez a verzió már támogatja a több kép egyszerre szerkesztését, valamint javítottak még egy-két funkción. Például a gradient eszközön. Szóval mostmár bátrabban mondjuk, hogy töltse le és próbálja ki, aki eddig nem tette. 5 mega az egész.

Címkék: szoftver ingyen képszerkesztés

Steve Rubel írja, hogy a CNET technológiai hírszájt kvázi kötelezővé tette saját újságíró-bloggereinek, hogy válaszoljanak minden postjukhoz írt hozzászólásra. Persze az irányelv elsősorban azokra az olvasói hozzászólásokra vonatkozik, melyek érdemben vetnek fel egy problémát, kérdést, dilemmát.

Those complaints about the users taking over and "the end of journalism as we know it" may well be true, she said. But though it might be the end of journalism as we know it, it's not the end of journalism. We just need to think a bit differently. (Suzie Daniels, head of business media, CNET)

Itt elsősorban nem csak arról van szó, hogy egy blogbejegyzés attól lehet hitelesebb, mint egy újságcikk, hogy a felhasználók elmondhatják véleményüket, valamint a szerzővel folytatott interakció (hozzászólás - válaszhozzászólás) során pontosítható egy téma, vagy akár egy elképzelés, vagyis alkalom nyílik a szerzővel közösen gondolkodni az adott témáról.

Arról is szó van, hogy a blogok mindig is transzparensebb médiumok lesznek, mint az újságok. A blognak van saját helye a weben, van szerzője (szerzői), a hozzászólásokon keresztül létrejönnek ad hoc, vagy akár hosszabb távon is működő mikroközösségek, és az újságíró-blogger is része ennek. Része kell hogy legyen.

Eleve a MyBlogLog meg a coComment korában a kommentelő is van olyan fontos mint az adott blog írója. Régi vesszőparipánk szerint: a blogpost is csak komment, a komment is csak post.

A hétvége kérdése: elegendőnek tartjátok-e az ilyen blogokon a szerzők reagálásait (válaszkommentek)? Vagy úgy érzitek, hogy egyes blogokon túl keveset szólal meg a blog szerzője a kommentekben, máshol esetleg túl sokat? És mi van az újságcikk kontra blogpost dologgal? Flémelésre fel.

Címkék: média blogok bloggerek policy

Ma beléptem a Flickr-fiókomba, és egyből egy figyelmeztető üzenet fogadott, ami ide dob tovább. A figyelmeztetés szerint adathalászok eltérítik a Flickr-felhasználókat gyanús oldalakra, ahol a belépőadataikat kérik el, valami kétes magánfotók letöltéséért cserébe. A Flickr azt mondja, ők sosem ajánlanak letöltésre fotókat, amúgy meg mindenki figyeljen, hogy ha be akar lépni, akkor a címsorban a login.yahoo.com címnek kell megjelennie. Ha más jelenik meg, gyanakodjunk és óvatoskodjunk.

Egyébként ez azt jelenti, hogy vagy nem elég jó a Yahoo anti-phising pecsétje, vagy eleve túl könnyű adathalászni a weben.

Címkék: biztonság flickr

Ropogtassuk tovább a szombati hírmorzsákat. A Valleywag írja, hogy az milyen már, hogy az eBayen nem lehet virtuális termékeket vásárolni. Ugyan miért ne adhatnám el a secondlife-os lakásomat az eBayen vagy a Vaterán?! Ha egyszer havat lehet árulni, nem nagyobb hülyeség virtuális cuccokat adni-venni sem, főleg az mmo-k korában. Na nem baj. Majd akkor lesz egy startup (vagy már van is), amelyiken meg kifejezetten virtuális cuccokat lehet adni-venni: avatarokat, életszellemeket, tiszta tudatot, meg nicknevet.

Címkék: ebay mmo

Úgy tűnik, a Microsoftnak most globális stratégiája, hogy a Vista-Office2007 bevezetéséhez gémervilágokba csomagolja a bemutatóit. Amíg az USA-ban űrhajós, sci-fis kampánnyal keményítenek, addig idehaza a boksz a hívószó, Kokóval és Xbox 360-nal felpörgetve. Hogy ki van a ring két sarkában?
A múlt és a jövő. LOL.



Ja, egyébként február végén lesz. (Egy hónap csúszás az amerikaihoz képest.)

Címkék: microsoft windows

Már szokásosnak mondható hét végi postdömpingünket kezdjük egy hírrel, pontosabban - stílusosan - egy videóbejátszással, melyen a YouTube vezetője elhinti, hogy abba az irányba akarnak elmozdulni, hogy megosszák a bevételeket a felhasználókkal.



A modell egyébként nem újdonság. A Revver videómegosztó például éppen erre épül, vagyishogy fizetnek a látogatottság arányában a videót feltöltő embereknek (fifty-fifty alapon). Igaz, ott nem is lehet feltölteni szerzőjog-védett tartalmakat. (Leteszteltük, tényleg szigorúak.)

A modell persze inkább hype, és nem arról szól, hogy biztosítsunk kereseti lehetőséget a tömegeknek. A jéghegy csúcsán található felhasználók fognak keresni valamennyi pénzt ebben a modellben, a többiek max néhány dollárral lehetnek gazdagabbak.

Nyilván itt a lényeg azon van, hogy a felhasználókat megkísérlik hozzászoktatni ahhoz, hogy lehet pénzmozgás egy videómegosztó szájton is. Nem elképzelhetetlen, hogy a feltöltött videókért kapott összeget mondjuk a jövőben levásárolhassuk valamelyik Google-oldalon.

Az sem elképzelhetetlen, hogy ez a lépés a Google Checkout online számla-szolgáltatás felvirágoztatására lesz kitalálva.

Egy biztos. Ahhoz, hogy a felhasználóknak fizethessenek, ahhoz biztos bevételeket kell termelnie a YouTube-nak. És ez magyarázatként szolgálhat minden olyan esetben, amikor megjelenik egy új hirdetés a videómegosztó oldalain. Ha például a videók előtt kis reklámklipek jelennek meg, a YouTube mondhatja, hogy "kérem szépen, tessék elfogadni, mert ebből van az a pénz, amiből vissza tudunk adni nektek valamennyit."

A felhaszáló nem szólhat semmit, hiszen ez lesz az ára annak, hogy ő is részesedhessen a bevételekből.

(Tényleg csak zárójelesen, de ha meglépi ezt a YouTube, a jövőben értelmetlen lesz olyan videómegosztó szájtot üzemeltetni vagy indítani, mely nem teszi lehetővé felhasználóinak, hogy részesedhessenek a bevételekből.)

Majd meglátjuk, mindenesetre fontos lépés, amit érthetetlen módon a davosi konferecia egyik panelbeszélgetésén hintett el Chad Hurley.

• Kereshető lesz a YouTube a Google Videón
• Pénzre váltható-e a közösségi élet?
• A YouTube az év találmánya
• YouTube boom

Címkék: youtube videómegosztók

Már akkor sejteni lehetett, hogy a Google nem fog tudni két vasat huzamosabb ideig a tűzben tartani, amikor októberben bejelentették, hogy felvásárolják a rivális videómegosztó szájtot, a YouTube-ot.

Az elmúlt fél évben - főként a YouTube árnyékában - tovább folytatódott a Google Video csendes kimúlása. Szóval lehetett sejteni, hogy ezt nem lehet sokáig húzni. Lépni kell.
 
A lépésre pedig a mai napig kellett várni. A Google ugyanis bejelentette, hogy átalakítják a Google Videót, ahol a jövőben már a YouTube videói is kereshetővé válnak. Egyszerűsödött a helyzet? Nem. Kevesebb vas ég a tűzben? Nem. Csak egy kicsit összeértek.

Ha bármi következtetést is levonhatunk a mostani lépésből, az az, hogy valószínűleg a Google letett arról, hogy a YouTube-ot megpróbálja valahogy googlevideósítani. A Google célja nyilvánvaló: egy kiváló globális videókeresőt akarnak fejleszteni a Google Videóból.

Google's strength -- and its history -- is grounded in search and in innovating technologies to make more information more available and accessible. YouTube, meanwhile, excels at being a leading content destination with a dynamic community of users who create, watch and share videos worldwide.

Merthogy a YouTube-ra nem teheti rá nagyobb méretben a logóját. Ezzel egyrészt veszélyeztetné a YouTube sikerességét, másrészt tett is erre vonatkozó ígéretet korábban. Mármint hogy meghagyják annak a YouTube-ot, ami. Ugyanakkor a keresésen szeretnének javítani, és ennek lesz mostantól talán kísérleti terepe a Google Video. Meglátjuk.

És végezetül egy magánvélemény. A Google Video dizájnban hozza a guglis letisztultságot (ami máshol sikeres volt), valamint amiért - legalábbis én - fel szoktam menni erre az oldalra, azok a teljes hosszúságú videófilmek. Értem én, hogy a piac úgy alakult, hogy a YouTube megverhetetlen, és jobb volt megvenni, mint erőlködni a Google Videóval. Na de miért ne lehetne felnevelni egy szerényebb látogatottságú, ám annál klasszabb tartalommal teletömött szolgáltatást? Egyfajta elit YouTube-ot. Ahol a tonnaszám tóduló önvallomásos, meg vicces videók helyett inkább az érdekesebb, ritkaságnak számító felvételek keringenének. Na mindegy. Egy a hatmilliárdból.

Címkék: google video youtube videómegosztók

Most értettem meg, hogy a Forbes valóban hasraütésre csinálja a toplistáit. Itt van nekünk ez a 25-ös webceleb lista, és gyakorlatilag eldönthetetlen, hogy milyen szempontok alapján állították össze. Nem, nem érdekel, hogy objektív-e. Persze, hogy szubjektív, mint az ilyen magazinos toplisták zöme, de legalább valami gyenge rendezőelvet jó lett volna felfedezni.

Mert az odáig rendben van, hogy Lonelygirl15 lett az első, aki a YouTube-on lett kábé akkora sztár, mint Madonna a popzenében. Egyébként új-zélandi színésznő, és bolondját járatta az amerikai sajtóval, meg úgy általában a netezőkkel is. De lebuktatta a New York Times, úgyhogy mostantra azért megkopott a csillogás. (Megint Madonna járt jól.)

Még a második helyezett Perez Hilton is érthető, aki mára nagyobb név a bulvármédiában mint a The Sun vagy akár a People. Aztán kezdődik a kavar a listán. Ugyanis Zúniga következik, aki az egyik legnépszerűbb amerikai politikai blog, a Daily Kos bloggere. És bár fontos, amit csinál, miként Matt Drudge, a negyedik helyezett is népszerű a maga szubkultúrájában, na de azért egy YouTube-sztárral az élen erősen torzít a kép.

Oké, felkerült Amanda Congdon is, aki ugyan jelenleg inkább abból él, hogy egykor ő volt a házigazdája a Rocketboomnak, valamint viharosan szakított is akkor partnerével, Andrew Baronnal. Bob Scoble és Mike Arrington a techbloggerek előtt már ismertebb arc, de kötve hiszem, hogy a youtuberek, vagy akárcsak a myspacerek körében ismernék a nevüket. Náluk még egy közepesen szomorú emo-videó is magasabbra emelkedik a toplistán.

Az egész lista ott bukik le a számomra - szubjekív leszek persze-, hogy sehol Jason Kottke. Pfff.

Címkék: bulvár bloggerek toplista

Jöjjön még egy post a Microsoft háza tájáról. A nap "botránya", hogy a Microsoft állítólag bloggert akart felbérelni arra, hogy az "kijavítgassa" a Wikipedia egyik szócikkét. A Microsoftnál nem értették meg a Wikipedia filozófiáját,úgy tűnik. És bár nem ők voltak az elsők, akik pr-célokból (?) akarják kicicomázni az őket érintő szócikkeket, a Wikipedia résen szokott lenni az ilyen ügyekben, és elejét veszi az öncélú marketingkampányoknak.

Kiderült, hogy Doug Mahugh, a Microsoft Office Open XML szakértője kereste meg a bloggert, mégpedig azért, mert úgy érezte, hitelesebb ha egy nem-microsoftos ember javítgatja ki a kérdéses wikis szócikkeket. Bár nem elképzelhetetlen, hogy a microsoftos arc tényleg csak objektívebbé akarta tenni az Open XML-es szöveget, mennyivel hitelesebb lett volna ha ő maga vállalja be ezt a feladatot.

A Microsoft azonban úgy látszik, mindenképpen rosszul akar kijönni a sztoriból. Azzal vádolják ugyanis az IBM-et, hogy az ő embereik nyomták tele a szócikket a Microsoftra nézve nem épp hízelgő betoldásokkal.

Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a két cég - bármennyire is érintett - nyíltan és őszintén vállalná saját termékével kapcsolatos véleményét, és közösen írnának egy átfogóbb, és minden bizonnyal érdekesebb szócikket az Open XML-ről. Bár ez a miniháború is épp elég jó lakmuszpapír, az is biztos.

Címkék: microsoft wikipedia kommuniti ibm

Na, mostmár tényleg elkezdhetünk izgulni, hogy tényleg nem olyan jó a Vista. Egyrészt olvasónk küldte be a nagyszerű sorszámozott, Bill Gates-aláírással ellátott Vista-csomagot (úristen). A másik meg ez a még agyamentebb kampány. (Mégcsak nem is ez a szórólap.) A következő Win oprendszer már csak azért lesz érdekes, mert szép új szkinje lesz, és lehet hozzá ingyen lattét kapni a Starbucksban vagy a McDonald'sban?

Címkék: windows bulvár

Oké, tehát az iWiW nem maga az NBH, de vajon a Facebook maga a CIA-e? Nem, nyilván nem, ugyanakkor a Wired érdekes cikket írt arról, hogy hogyan szervezi be az embereket a CIA a közösségépítő szájt oldalain. A titkosszolgálat nem csakhogy jelen van a Facebookban, de kinyomott egy toborzási videót is a YouTube-ra:

Nem olyan régen olvastam cikkeket arról (a forrást sajna már nem lelem), hogy a titkosszolgálatoknak éppen az a gyengesége, hogy nem tudják kiértékelni (kapacitás és módszer hiányában) a közösségi szájtokon felgyülemlő információkat. Pedig a terrorelhárításban (meg nyilván sok minden másban is) nagy segítségükre lenne.

Oké, ez nem feltétlenül jelent rosszat. Mármint nyilván úgy képzelünk el egy titkosszolgálatot, hogy az akkor is megtudja amit akar, ha nem írjuk ki a MySpace-re vagy a Facebookra.

Amúgy pedig érthető, hogy a különböző magán- és kormányzati cégek egyre szívesebben keresgélnek leendő munkatársat ezeken a szájtokon. A LinkedIn például kifejezetten erre épít. Az más kérdés, hogy továbbra is igaz a sablonos Google-közmondás: az információ jóra és rosszra is felhasználható. Blabla.

Címkék: social network facebook

Na, ma volt egy "háttérbeszélgetés", gyakorlatilag sajtótájékoztató az iWiW-ről. Szabó Márton, az iWiW Kft. ügyvezető igazgatója és Tóthmátyás Tibor, a T-Online Magyarország portáligazgatója tartotta.

A lényeg az volt, hogy minden nagyon szép és jó. Nagyon nem kell változtatni, mert szuper a hangulat, és mindenki nagyon örül a hatalmas látogatottságnak és a kiválóan formálódó hazai online közösségnek. Tóthmátyás többször is hangsúlyozta, hogy nem kell változtatni, mert az iWiW az így jó. Ahogy ő mondta: "egy online telefonkönyv". Ja, bár kérdés, hogy közösségi szolgáltatás-e egy telefonkönyv, de mindegy is, mert most a szolgáltatás optimalizálásával foglalkoznak.

Azt is megtudtuk, hogy a vasalátolás bár nagyon költséges, na de a bevételek meg sokkal nagyobbak, úgyhogy végülis nincs probléma. Valaki felvetette, hogy akkor miért döglődik mostanában a szájt. Erre Szabó Márton az Oracle szoftverét emlegette fel. Majd gyorsan megjegyezték, hogy ezt azért ne írják le az újságírók. Nyilván nem is fogják.

Az, hogy az elhangzottak közül mit nem szabad leírnia az újságíróknak, egyébként többször is elhangzott. Például a Kurucinfo kapcsán, márminthogy a t-sek állítólag meggyőzték őket, hogy az iWiW az nem az NBH. Valami inforparkos találkozóról volt szó, de erről nem szabad írni, úgyhogy csitt. Még csak annyit, hogy Tóthmátyás az egészet azzal viccelte el, hogy "gondolkoztunk is hogy váltsunk judeoplutokrata.hu-ra".

A félszeg kérdésekre, miszerint azért nem nagy kunszt egy iWiW-felhasználó kapcsolati körét feltérképezni s ezekkel az infókkal visszaélni, valamint nem hívják fel ezekre a veszélyekre kellően a felhasznlók figyelmét, olyan válaszok jöttek, hogy ezek "elméleti kérdések", meg hogy "felnőtt emberek vagyunk." És hogy Kóka János is használja az iWiW-et, aki pedig "nem buta ember".

Voltak még kisebb bizonytalanságok, mint például hogy milyen az iWiW növekedése. Szabó szerint hullámzó, Tóthmátyás szerint monoton. Ergo: hullámzó monotonitás jellemzi a szolgáltatást, összegeztük magunkban a szópárbajt.

Örömmel halottuk, hogy az általunk gerjesztett LinkedIn-hájp elérte a portáligazgatót is. Azt mondta ugyanis, hogy nekik nem a MySpace a konkurensük (nyilván azért, mert a MySpace valóban közösségi szájt), hanem a LinkedIn. Az egyik újságíró többször is megkérdezte, hogy az meg mi. Mire Tóthmátyás dícsérő szavakat mondott, meg hogy az nagyon jó, business és elit.

Azt nem tudtuk meg, hogy miért nem lehet a jogi és természetes személyeket szétválasztani az iWiW-en, valamint hogy milyen alapon is kerül törlésre pontosan egy profiloldal. Homályos "közösség elleni izgatás" és "marketing céllal" kifejezések hangzottak el.

Ja, és még egy hint: bár nem úgy, meg nem azt, de lesz valami Skype-féle VoIP-cucc az iWiW-en - vagy csak majdnem? vagy csak partneri megállapodás? vagy csak ötlet? Passz.

A találkozó egyébként kedélyes hangulatban telt. Egy-két újságíró láthatóan együtt örült az iWiW sikerének a tulajokkal. Majd megreggeliztették a sajtó képviselőit. Sajnos ezen már nem voltunk jelen.

Címkék: iwiw social network

Két dolgot tehetünk, ha a gyerekek neveléséről van szó: vagy nem fogadjuk el, hogy ők már egy digitális korba születtek bele és kézzel-lábbal harcolunk a való világ ellen, vagy pedig megpróbáljuk a digitális korszak azon részei felé terelgetni a kisebbeket, amikről meggyőződésünk, hogy nem károsak a számukra.

Az utóbbira szavazott a BBC, amikor úgy döntött, hogy a 7-12 éveseknek készít virtuális világot. Kicsit SecondLife-szerű a dolog, de a készítők maximálisan figyeltek a korosztályra: a CBBC Worldben nem lesz pénzalapú kereskedés vagy épp chatszoba sem. A hangsúly az avatarkészítésen (karakterépítésen) és a tartalmak csereberéjén lesz.

Szóval a hangsúly a biztonságon van, és persze azon, hogy a gyerekek inkább itt játszanak, mint mondjuk a SecondLife teljesen valóvilágbeli veszélyei között. És akkor nyilván jöhet majd a vita arról, hogy ez a CBBC World nem rászoktatás arra, hogy a gyerek később a SecondLife-ban is vásárol majd ingatlant, vagy a WoW-ban is szerez magának barátokat. Ja, de, igen. És?

Címkék: média second life

Bár értelemszerűnek gondolnánk, hogy ha valakik, akkor az újságírók biztosan használnak feedolvasókat, hiszen nagy mennyiségű hírtartalmat kell követniük, ráadásul ma már nem elég naprakészség: percrekésznek kell lenni.

Ezzel együtt csak megerősíteni tudom Steve Safran tapasztalatait: a médiában dolgozók legalább olyan lassan adoptálják ezt az eszközt, mint a többi netező. Jó, kivételek is akadnak persze szép számmal. Meglepő módon az üdítő kivételek között van a Velvet is: felismerték a feedalapú hírfigyelés fontosságát. Úgy tűnik, hogy ők fontosnak tartják, hogy az MTI-n kívül is képben legyenek.

Sok más újságíró is használja persze ezeket az eszközöket, ugyanakkor meglepő módon - köztük sok technológiai témákkal foglalkozó - újságíró csak legyint, hogy ő azt ugyan soha ki nem próbálná.

A feeddel, és az rss-sel talán az a probléma, hogy nem sikerült jól és könnyedén kommunikálni a potenciális felhasználók felé, hogy mire is jó. Lévén a feedformátumokat, feedolvasókat de facto senki nem találta fel (nincs szabadalom alatt), hanem organikusan fejlődött ki a technológia, így felelőssé sem tehetünk senkit.

Mégis, azokban a munkakörökben, ahol hatványozott haszonnal jár a feedalapú tartalomfogyasztás, illenék elsajátítani végre ezt a végtelenül egyszerű alapokra épülő eszközt. Mert az milyen már, hogy az olvasók jóval előbb tudnak hírekről, mint az újságíró maga?

• Mi az RSS? És mire jó?

Címkék: média rss filozomatika feed