A siker és a brazíliai pillangó

Alapesetben szokás úgy gondolni, hogy egy terméket kellő piaci ismerettel és szaktudással sikerre lehet vinni. Szokták mondani, hogy "sztárt csináltak belőle", "megcsinálta magát" és egyebek. Tehát a sikerre sokszor úgy gondolunk, mint valami olyanra, ami előrejelezhető, és természetesen magában foglal egyfajta egyediséget, valami belső értéket is: azért sikeres, mert tehetséges, azért sikeres, mert jobb a többieknél.

Duncan J. Watts azonban ezt egy picit máshogyan gondolja. A káosz elméletnek ugye van az az elhíresült pillangó-effektus része, mely szerint akár egy brazíliai pillangó szárnycsapása is okozhat tornádót Texasban. Watts szerint ez a hatás értelmezhető például a popkultúrára is. A kumulatív (halmozódó) előny a sikeresség kapcsán tehát azt jelentené, hogy elég jó pillanatban megelőzni a többieket, és a siker onnantól már magát hízlalhatja.

Persze az írás nem tud választ adni nekünk arra a kérdésre, hogy miért lesz valakiből sikeres popsztár, valamiből webes szolgáltatás, sőt, mégcsak nem is kíván vállalkozni erre. Azt azonban a szerző saját kutatására hivatkozva állítja, hogy ez a hatás igenis jelen van.

Ebből pedig azt tanulhatjuk meg, hogy nem pusztán a tehetség vagy a "minőség" miatt emelkedik ki egyik vagy másik versenyző és lesz sikeresebb a többieknél, hanem egyszerűen azért, mert ez a kezdő lökés, ez a korai, pici előnyszerzés igenis perdöntő lehet a sikeresség későbbi bekövetkeztében.

Egy felmérés során a résztvevőket arra kérték, hogy értékeljenek korábban nem hallott zeneszámokat. Az egyik csoport magára lett hagyva döntésében, a másik csoport viszont látta, hogy a csoportja többi tagja hogyan dönt. Az eredmény az lett, hogy a népszerű dalok a második csoportban sokkal népszerűbbek, a népszerűtlenek pedig sokkal népszerűtlenebbek lettek, mint az individuális csoport esetében.
It’s a simple result to state, but it has a surprisingly deep consequence. Because the long-run success of a song depends so sensitively on the decisions of a few early-arriving individuals, whose choices are subsequently amplified and eventually locked in by the cumulative-advantage process, and because the particular individuals who play this important role are chosen randomly and may make different decisions from one moment to the next, the resulting unpredictably is inherent to the nature of the market.
A kezdeti szociális tényező tehát alapvető szerepet játszik az adott termék sikeressé tételében, és ezen valószínűleg az sem segít, ha megkísérlik marketingeszközökkel torzítani ezt a képet. Mivel a siker nem determinisztikus, ezért egy adott szolgáltatás sikerességével kapcsolatos magyarázatokat és jóslatokat is illik erős szkepticizmussal kezelni, írja Watts.

Sikerekre sose mondjuk azt, hogy "én megmondtam".
2007.04.16. 22:03. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ez egy jó húsz éves felismerés, path dependence a neve. (Akkoriban csodálkoztak rá a közgazdászok, hogy miért az özönvíz előtti technológiai megfontolások alapján megszerkesztett QWERTY billentyűzetet használjuk az állítólag sokkal ergonomikusabb Dworak helyett.)
Hja, hasonló kísérletek számolatlanok vannak, Pratkanis & Aronson Rábeszélőgép című könyve tele van érdekes leírásokkal ebben a témában...
csao, a path dependence az nem teljesen ugyanez. ha van is ugyan hasonlosag, a path dependence az egy kozgazos megkozelites, ez pedig szociologiai (szamos, halozatos)
pl.: iwiw - hiába van nála jobb social network az előnyét máig nem tudták behozni