Data phishing, pecabottal és billentyűzettel

Valójában Szily kollégának kellene megírnia ezt a postot, de ő most valami könyvet ír, úgyhogy rám marad a nemes feladat. Annyit azért előre leszögeznék, hogy sosem értettem a pecásokat és a pecás létet, egyáltalán.

Tizenévesként többször elkísértem fanatikus pecás haverjaimat vízparti piknikeikre, de mérhetetlenül unalmasnak találtam a csöndben eltöltött órákat. Kicsit úgy éreztem, mint egy hitbéli meggyőződés nélküli meditációt, aminek valójában nincs tétje.

Azért arról megbizonyosodtam, hogy a pecások szerint két ember létezik a világon: a pecások... és mindenki más. Nem csoda tehát, hogy a közösségiségben erős horgászok saját közösségi szájtot álmodtak meg maguknak.

A készítőktől azt tudtam meg, hogy néhány hete indult a Pecázók.hu. A pecásoknál már a képgaléria is sajátos értelmet hordoz: a fő téma, hogy ki milyen halat fogott, és ezt láthatjuk szépen, kategóriába rendezve. Ez a szolgáltatás láthatóan elsősorban arra koncentrál, ami a pecásoknak a legfontosabb: ki mekkora és milyen halat fogott, és ez legyen is dokumentálva. Mondjuk egy mms-képben, mindjárt a helyszínen.

Persze azért egy ilyen közösségi oldalban is több lehetne ennél. Mondjuk ha lehetne térképen követni a horgászhelyeket, meg hogy hol is lehet fogni azt a hatalmas Amurt, ki mekkora halat fog általában, milyen típusok a legmenőbbek, ki mennyire elégedett az adott napi fogással... Nyilván a közösség ki fogja forrni magát, és túlmutat majd a halakról készült fotók és a minisztorik megosztásán. Vagy marad olyan, amilyen most: egy kicsit fishy...
Címkék: magyar kommuniti startup
2007.11.01. 09:21. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Olvastam a pecás site-on azt a 103 kilós, kétméteres harcsafogásos sztorit. Azt írja a horgász, hogy úgy fogta ki, hogy a villantó véletlenül a hal farkába akadt, és nem tudott szabadulni a szerencsétlen.
Kicsit elbizonytalanít ez a dolog. Ha én a unalmamban köveket dobálok a Dunába, és egy ekkora szörnyet véletlenül fejbekólintok, és valahogy kicibálom a partra, akkor a többi horgász engem is félistenként fog imádni? :)
Mindenesetre a site érdekes, kár hogy a design évekkel ezelőtti hangulatot tükröz.
Valóban vicces site, kár, hogy fél perc alatt 3 helyesírási hibát is találtam.
Én is így voltam a horgászattal régen, de a dunaparton töltött hétvége alatt rájöttem, hogy a napi meló után mekkora királyság üldögélni a víz mellet.

Egyébbként itt ( john.blog.hu/2007/10/27/nagy_magyar_web_1 ) írtam valami hasonlóról, hogy nem röhögni kéne rajtuk,hanem alájuk fejleszteni valamit, és nem egy x-edik youtube klónt csinálni helyette.
Jó oldal lesz ez :-) Szükség van ilyenre.
Ők is spammel reklámozzák magukat...
Gyulus: így halat fogni ráadásul teljesen szabálytalan: vissza kellett volna dobnia, mint a méreten aluliakat.
Majd fejlődik, bízzunk benne, de feltétlenül kéne még egy önbevallás szerű "elolt halak" naplója rovat is: ki mikor mit hogyan? Csak ez ugye nehezen dokumentálható, tehát lehet kamuzni is:)