Akkor en benne vagyok a negyven szazelekban. Mar tobb mint egy eve es lelkesen olvasom a cikkedet.
Amugy igen, tuti, hogy keveset olvasunk a weben, de szerintem ez annak a kovetkezmenye, hogy igy sokszor olyan dolgot is elkezdunk olvasni, ami valojaban nem igazan erdekel, csak egy pillanatra belekukkantanank, hogy mi is az. Igy ha valami erdekel, akkor altalaban hajlando vagyok vegigmenni rajta, de csak akkor, ha valoban megerint es erdekel. A tobbi meg csak "media-nyesedek" szamomra. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyeb irant rosszak, csak szamomra nem jelentenek semmit.

Eddig is sejtettem, hogy ez a helyzet, de a saját blogomnál mégis nagyon elszúrtam a dolgot. Ha meg még tömörebb leszek, elveszik az egyedi íz. Mit csináljak, mit csináljak...

Jó kis post, de miről szól a vége? (Lusta voltam végigolvasni :D)

jee benne vok a 40%ban :D

Én kb. a szöveg 1/3-adát olvastam el. :)

A fiatalember neve helyesen: JaKob Nielsen. :)

Nem rossz, de azért van 1-2 gond ezzel a statisztikával: egyrészt nem azt nézték, hogy ténylegesen mennyit olvastak el a felhasználók az oldalból, hanem, hogy mennyire lett volna idejük, ha csak olvasással foglalkoztak volna.

Másodszor a tartalmat nem különítették el releváns tartalom szempontjából, tehát a szavak számába a menüsor, a kommentek, az oldalsávon olvasható információk, tag-listák, korábbi bejegyzések, stb. stb. is beleszámított.

Érthetően elég kevés az az ember, aki végigolvas minden egyes betűt egy oldalon. A szavak számának növekedésével feltehetően az kevésbé releváns tartalmak mennyisége is nőtt. Elég csak egy hírportált megnézni. Elolvas az ember egy 10 soros cikket, viszont az oldalon van még 10x annyi szó. A hírt ugyan 100%-ban elolvasta, az egyebeket viszont semennyire. Az eredmény: a szavak kb 10%-át olvasta csak el. Azért ez nem ugyanaz, mintha a hír 10%-át olvasta volna csak el.

A harmadik gond, hogy ebbe az olvasási statisztikába például az információkeresés során meglátogatott oldalakat is belevették, amiket az emberek csak azért látogattak meg, hogy egyáltalán eldöntsék, érdekli-e őket az adott oldal. (a 4 másodpercnél hosszabb látogatást már érvényesnek tekintették).

Úgyhogy a 20 és a 28% átlagnak nem rossz, csak mint minden átlag, nem kevés torzítást tartalmazhat, illetve ebben az esetben bevallottan tartalmaz is. Egy szórást azért még írhattak volna mellé. Így azért némi távolságtartással kezelendő ez az adat.

Hát ez nem új dolog. Hasonló ahhoz, mit, hogy 4s alatt döntik el a netezők, hogy foglalkozzanak-e az oldaladdal, vagy odébb álljanak.

Ha belegondoltok, az emberek (na jó én) a legtöbb esetben információforrásnak használom a netet. Egy problémára keresel megoldást, pikk-pakk kell, nem érsz rá hosszan olvasgatni. Sokszor egy weboldal közepéről egy magától értetődő kódrészlet kell csak, ilyenkor nem olvasod el az egész cikket.

Szóval egyszerűen a felhasználás más, mint egy újság esetében amit elejétől végéig végigolvas az ember.

Itt egy blogbejegyzés arról, hogy hogyan kell a webre megírni egy tartalmat hogy lehetőleg ne szaladjanak el a látogatók:

silicosaur.blogspot.com/2008/04/webes-publikcik-klszablyai.html

Jakob kollégának ismét nem sikerült szerintem semmi újat mondania...

Én eljutottam a végéig, de a közepét kivonatolva olvastam :-)

ja, a weben szkennelünk, nem olvasunk. a cikked végét többen olvasták, mint a közepét.

Az az igasság, hogy a rizsát én sem olvasom el.

Nekem pl egy műszaki rajzánál is, ha kapok mellé egy magyarázatot, ami úgy 4-5 A4-es lapnyi szoveg, hát akkor inkább nézegetem a rajzot, és megcsinálom magyarázat nélkul pusztán a rajz alapján...

eszpee:

Tényleg így van. Gyakran nincs sok időm, de egy csomó blogot át akarok futni, olyankor tényleg csak szkennelés meg.

Viszont ha van időm, a kommenteket is elolvasom, mert gyakran abban jobb tartalmak vannak, mint magában a cikkben. :)

Ardin: kommentek esetén a 111 szó lemegy 11-re!

en vegigolvastam, már az angol szöveget automatán ugrom. egyszeruen nem szeretem, hiaba ertenem meg, ugyis leszurod a lényeget utána :)

és tényleg ott a pont a szkennelésnél.
Annyi információ áramlik be az rssolvasómba hogy csak kivonatolva olvasok. A végét inkább mint az elejét, slusszpoén: ha nem olvasom a kommentekben hogy van benne angol szöveg észre se veszem (megzavar hogy olyasmi színűszagúalakú az a box, mint egy reklámdoboz)

De érdekes egyébként ez a kérdés.
Nekem az jutott eszembe, hogy most mindenki tudni akar mindent, amit a weboldalán, előtte, utána, vagy holnapután fog csinálni. De ez kezd őrület lenni. Néha nekem úgy tűnik.

Nem foglalkozott például a számítógépek előtt az író sem sosem azzal, hogy, hol, miért, mit olvas el a könyvéből az olvasó. Mondjuk eszköze sem volt sok hozzá.. talán odament a legközelebbi rokonlelkűhöz, és Jó napot! Megkérdezte. :)

A scannelest a Nielsen cikk is emliette, csak azt nem olvastatok el. Meg nem is scanneltetek :). Egyebkent atlagos oldalrol es atlagos szovegrol van szo. Tehat pl. ha egy problemara keres megoldast az ember, akkor biztosan igy olvas, ha viszont szorakozasbol vagy tanulasi cellal keres fel egy oldalt aminek a nagy resze raadasul valodi szoveg, akkor meg a tobbseg nem.

Egyebkent annyira ez nem lehet meglepo: a tartalom mennyisege rohamosan novekszik, az idonk (a neten toltott ido) meg azert annyira nem.

Elolvastam a postot (az egészet), de a kommenteket már nem...
Ugyhogy most lehet olyasmit írok amit más már megtett: szerintem itt van a kulonbség a hírek és a cikkek közt. Lásd pl Prohardver és társai (valamelyest az index is csak az nem tul szakmaias), ahol megjelennek a hírek amiket el lehet olvasni ha érdekel, rövidek, alkalmanként relevánsak de mindenesetre én legalábbis ami érdekel azt végigolvasom. Illetve vannak a cikkek/tesztek amik több oldalasak, és vagy az egész érdekes, vagy lehet benne szemezgetni.

A lényeg a jó tagolás és a kontinuitás a kiemelt elemekben (tudom hülye szó), ismerve az átlagos felhasználói viselkedést, ahogy te, én, mindenki tekintünk meg egy weboldalt.
Weboldal jellegétől függően persze eltérő, hogy mennyire szükséges hegyezni a tartalmat ezekre a részletekre és milyen arányokban.
Jakob Nielsen barátunk is pénzből él és tudja, hogy figyelemfelkeltőbbek lehetnek sokatmondónak tűnő általános megállapítások, mint az, ha egy alaposabb témaspecifikus tanulmányt közölne.

"Ez a post 237 szavas. Vagyis tíz Webisztán-olvasóból 6 már nem jutott el eddig a mondatig.)"
illetve átugrott néhány bekezdést :P

bár végeredményben nem is olyan vicces a net olvasás és írás esetében is sajnos felületessé tesz :(

Most őszintén, egy ingyenesen kapható papírújságnak ki olvassa el több, mint 28%-át? Átfutod a szalagcímeket, megnézed a képeket, elolvasod a csöcsösmancis kép melleti szöveget, kész - újság megy a kukába.

A cikk szerintem nem csak webre igaz.

zfor: lehet nekem is csöcsösmanis képeket kellene inkább az oldalra kirakni?:-)))

Úgy látszik, hogy én nem tartozok bele a nagy többségbe. Nagyon sok cikket végig szoktam olvasni, általában már a címről eldöntöm, hogy érdekel el.
Viszont megszoktam, hogy az egérrel kijelölöm az olvasott szöveget... pedig a könyvben nem mutatom újjal hogy hol tartok:)

Hello!

Személy szerint, amelyik lap érdekel engem, annak minden betűjét elolvasom, akár többször is. Amelyik oldal, illetve cikk nem érdekel, azt nem olvasom el, maximum átfutom.

Üdv.

Nielsen ingyenes közleményei marketinganyagoki, nem várhatjuk tőlük, hogy túl mélyen foglalkozzanak a témával és hogy a kutatások részleteiről túl sokat áruljanak el.

Abban egyetértek, hogy az olvasási hajlandóság általában alacsony a weben, de a szkennelés mítoszát más kutatók már évekkel ezelőtt cáfolták. (Kb. fele-fele a szkennelők és az alapos olvasók aránya.)

A híreknél és hasonlónál nyilván nagy a lekopási arány, de ha az olvasó erősen érdeklődik a téma iránt (réteginformációk), sokkal nagyobb az esély, hogy eljut az írás végéig. (Nyilván ez a helyzet a Webisztán erősen elkötelezett olvasóközönségével is.) Csak írj nyugodtan hosszabban ezután is:)

Sziasztok!

Nagyon érdekes a fent említett anyag, bár meg kell mondanom nekem is vannak kétségeim a mérés körülményei felől. Elég sok olyan módszertani baki van benne így elsőre, ami megkérdőjelezi az eredményeket.

Egyébként a BME egyik tanszékén vagyok PhD-s és mi is foglalkozunk hasonló kutatásokkal. Jelenleg az egyik hallgatóm ír hasonló témában diplomamunkát. Ha valaki kedvet érez, hogy segítsen nekünk, akkor látogasson el a következő oldalra:

adatbanyaszat.tmit.bme.hu/~kovacszoltan/

Persze kérdések nekem is jöhetnek!

Üdv,
István