Egykor még mosolyogtunk a száz dolláros laptopokon. Közben kiderült, hogy a nyugati világnak van a legnagyobb szüksége az olcsó kisgépekre.

Régi-új probléma köszönt a szájjtervezőkre és dizájnerekre azzal, hogy egyre jobban fogynak a netbookok. Egyetlen év leforgása alatt közel 7 százalékos részesedést értek el a hordozható pécék piacán.

Míg az elmúlt években az volt a szájttervezési mantra, hogy mivel egyre olcsóbbak és egyre népszerűbbek a WXGA (értsd: 1280x768) kijelzők, érdemes legalább 1024-re emelni a szájtok szélességét. Szóval úgy tűnt, van itt egyfajta evolúció, egészen az elmúlt év második feléig.

Mint már mondtam, berobbant a nagyok közé a netbook, és ezzel nyílt egy új, majdnem 10 százalékos piac a 8-10 colos, WSVGA (1024x600) kijelzőknek. Ha a tendenciát nézzük, jövőre már meghatározó lesz a netbookok piaci részesedése. Elsősorban ugye ezen gépek olcsósága és a gazdasági válság mélyülése fogja felrepíteni az egekbe az Asus Eee PC700-at, az MSI Windet, az Acer Aspire One-t vagy a Lenovo Idepad S10-et. 

Volt már egy szájttervezési mayhem, ami másfél évvel ezelőtt következett be azzal, hogy az Apple bemutatta az iPhone-t. Szájtok tömegei kezdtek el iPhone-kompatibilis verziókat készíteni, újragondolni saját szolgáltatásuk interfészét az iPhone képességeihez mérten.

Szerintem valami hasonlóra számíthatunk most is. Hiszen a WSVGA korszakban megálljt kell parancsolni az egyre szélesebb és szellősebb szájtok tervezésének. Vegyünk egy példát. Ráadásul nem is a legdurvábbat.

Tesztkörnyezet: WSVGA kijelző, három különböző böngésző, mindegyikben egy bookmark toolbarnyi extra sor. Nézzük, hogy az Index nyitóoldalán mekkora a hasznos terület egy netbookon.

Firefox 3.0.5. A böngésző hasznos felülete a teljes kijelzőmérethez viszonyítva körülbelül 70 százalék. Az Index nyitóoldalának hasznos felülete pedig a teljes kijelzőméretnek nem sokkal több, mint 18 százaléka:

IE7 Pontosan ugyanez a helyzet, mint a Firefox esetében. Az Index hasznos felülete a teljes kijelző kb. 18 százaléka. A böngésző hasznos felülete pedig a kijelzőméret kb. 70 százaléka:

Chrome 2.0 A böngésző hasznos felülete a teljes kijelzőmérethez viszonyítva körülbelül 79 százalék. Az Index nyitóoldalának hasznos felülete pedig a teljes kijelzőméretnek kábé 25 százaléka:

Ebből pedig az következik, hogy netbookon leginkább Chrome-ot érdemes használni böngészésre. A Chrome egyik nagy helyspórolása a többiekkel szemben, hogy nincs állandó status bar, vagyis a böngészőablak alsó területén nem veszít hasznos helyet. Valamint, hogy a tabkezelést okosabban oldották meg, mint a két konkurens.

Ugyanakkor a különbségek nem jelentősek. És sokkal rosszabb a helyzet, ha mondjuk képgalériákat vagy videókat akarunk nézegetni a weben. A képmegosztó szolgáltatások, miként a videómegosztó szájtok sem készültek fel a netbook eljövetelére, ezért ezeken a szájtokon a netező kénytelen folyamatosan le-fel görgetni az oldalt.

Még egy problémára szeretnék rávilágítani, amit a netbookok hoztak elő látványosan. Nagyon sok szájt a fent bemutatott hasznos böngészőfelületnél nagyobb (értsd: 200 pixelnél magasabb) popup ablakokat tervez. És ez azt eredményezi, hogy egy netbook-felhasználó az esetek jelentős részében képtelen teljes valójában megjeleníteni a felugró ablakokat. Az egyetlen megoldás, ha teljes képernyős nézetre vált, és reménykedik abban, hogy így végre elővillan a cancel/close/save/accept stb link.

Csak néhány problémát vetettem föl. A többit most nem taglalom, így is épp elég hosszúra sikeredett a post. A konklúzióm csak annyi, hogy a böngészőre optimalizálás, a mobilfelületre optimalizálás és az iPhone-interfészre optimalizálás után újabb nagy feladat vár a szájttervezőkre és dizájnerekre.

Jó szórakozást és mérgelődést hozzá.

Címkék: teszt dizájn usability netbook