Kevésbé ismerjük barátainkat, mint hinnénk

Egyre több kísérlet mutat rá arra, hogy emberi kapcsolataink sokkal felületesebbek, mint azt gondolnánk. Nem csak barátainkat és kollégáinkat, de élettársunkat is kevésbé ismerjük, mint hisszük.

A problémakört a Boston Globe újságírója járta körül. Az egyik kutatás során például egy Facebook-kisalkalmazás segítségével próbálták a kutatók feltérképezni, hogy mennyire mélyen ismerjük közeli ismerőseinket.

Az derült ki, hogy bár nagyjából tisztában vagyunk barátaink alapvető véleményeivel, beállítódásaival, amikor konkrét kérdésekre, témákra kerül a sor, az emberek sokszor projektálnak. Vagyis belevetítik ismerőseikbe saját véleményüket.

Mindebből az derül ki, hogy barátainkról sok szempontból felszínes tudásunk van csak, ám a hézagokat készséggel töltjük ki saját hiteinkkel, meggyőződéseinkkel. Ilyen módon pedig közelebbinek, hasonlóbbnak érezzük magunkhoz ismerőseinket, mint amilyenek valójában.

Amúgy hasonló következtetésre juthatunk mi magunk is, ha például összevetjük saját zenei preferenciánkat barátaink zenei ízlésével a Last.fm-en. Vagy barátainkkal együtt mi is kitöltünk néhány facebookos kvízt.

Emberi kapcsolataink felületességének persze megvan a maga magyarázata és haszna is. A pszichológusok szerint a társas együttlét sok esetben nem a másikról való információgyűjtésről szól, hanem inkább az együttlétről magáról. Elsősorban nem azért sörözünk tehát barátainkkal, hogy minél többet megtudjunk róluk, hanem azért, hogy jól érezzük magunkat, társaságban.

Illetve sok esetben önkéntelenül is kerüljük azokat a témákat, amiben egyet nem értés lehet köztünk és barátaink között. Éppen azért, hogy ez a szociális jó közérzet fenntartható legyen.

Sőt, egyes pszichológusok szerint ez a fajta felületesség más szempontból is hasznos lehet. Például azok a párkapcsolatok, ahol a másik embert érintő ismeretek hiányát pozitív illúziókkal töltik ki a párok, általában tartósabbak is.

Ezek a kutatási eredmények, tapasztalatok persze arra is magyarázatot adnak, hogy miért olyan aktívak az emberek a közösségi szájtokon. Pontosan ugyanaz játszódik le, mint a való életben: nem annyira igaz barátságokat, és jobb emberismeretet, mint inkább társaságot keresünk az interneten is, akárcsak a való életben.

Vagyis nincs akkora különbség a valós életbeli kapcsolattartás és az online barátkozás között, mint gondolnánk.

Címkék: kutatás social network pszichológia fiozomatika
2009.08.19. 12:39. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

meg jo, hogy az emberek a sajat tapasztalataikra alapoznak (akarmilyen hibasak es pontatlanok) nem pedig ehhez hasonlo pszichologiai kutatasokra, amikben az adat a tudas megfeleloje. Mivel a kutatando dolgot baromi nehez kategorizalni, merhetove tenni stb egy ilyen kutatas konkluzioi legalabb annyira hibasak es pontatlanok.
@Hettie: ezt a temat egyaltalan nem bonyolult megkutatni. es mint lathato, eleg sok kutatas hasonlo kovetkeztetesre jut. amugy tesztelni te is tudod. csinalj facebookra kisalkalmazast magadrol.
ez olyan szinten evidens, hogy csak a szívem fáj h valakik ilyen kutatásba pénzt, időt és energiát ölnek.
Hát persze, hogy nem ismernek eléggé, ha ismernének, nem lennének a barátaim :)
@hírbehozó: persze, van olyan ismerosom, aki csinalt ilyen kvizt, de tovabbra is metodikai (vagy metodologiai?) problemaim vannak ezzel, meg definicios. Kb olyasmi, hogy ha tudom, hogy a baratom kedvenc palacsintaja a barackos turos, valamint, hogy 6 eves koraban milyen baleset erte, akkor az is igaz-e, hogy melyen ismerem. Egyaltalan, mi az, hogy mely ismeret? Masok velemenyere, vagy viselkedesere vonatkozik? Arra, hogy meg tudok a baratomrol josolni valamit? Es meg ezer ilyen kerdes merul fel. Szoval a meresnel kezdodnek a bajok, a konkluziokra ezert szinte nem is erdemes a szot vesztegetni.
@Hettie: Ott kezdődik a baj, hogy én már a barát fogalmát sem tudom definiálni, ha agyonütnek, akkor se.
@Hettie: mely ismeret alatt termeszetesen azt ertjuk, hogy minel reszletesebb ismerete van valakinek egy adott temarol. segitek: ha minel tobb helyes informaciot tudsz a baratodrol, annal jobban ismered.
@hírbehozó: with respect, ezzel nem ertek egyet, amig nem tisztazzuk, hogy mit ertunk informacio alatt. :)
@Hettie: azt hiszem, te az az ember lehetsz, aki balesetnel is azon kezd el morfondirozni h vajon mit is ertunk baleset alatt, ahelyett h segitenel.
@Átlag János: Szerintem az a barát akiért még nézeteidet is lenyeled ,segíted ahogy tudod ,de ez csak egy nyomott vélemény.Mélynyomott.
a problema ott kezdodik, amikor a dolgokat osszekeverik a nevukkel 8)
Hosszas szövegelés helyett csak annyit mondanék, hogy régen egy görög filozófus mondta vala, hogy mindennek mértéke az ember.
Na, ha ezt lefordítod mikroszociológiára, akkor azt kapod, hogy mindennek a mértéke én vagyok.
Asszem innentől kezdve érthető a cikk, és felesleges a vita.
Bár erre a kutatásra pénzt kiadni tényleg kár volt :)