Vége az ebéd... pontosabban a szendvicsszünetnek. Weyer Balázs, az origo főszerkje emelkedik szólásra. Weyer a blogot formátumnak tekinti, mely gondolatok és vélemények átadására optimális.

Sok újat hoztak a blogok, de nem fogják kiváltani a mainstream médiát. A blogok legfontosabb tulajdonsága szerinte a long tail. Az interneten a "hosszú farok"-effektus sokkal erősebb: nem csak a kirakatokból válogatunk, hanem az igényeink szerint keresünk terméket, tartalmat, magyarázza Weyer. A blogok foglalkoznak azokkal a jelenségekel, termékekkel is, amikkel a kereskedelmi médiumok nem. 

Weyer jósol: a blogger öntudat ma azt jelent, hogy egymást erősítjük, hogy van értelme blogolni. De ez hamarosan megváltozik, és akkor már a blogok nem magukal fognak foglalkozni. És az jó lesz.

Az énblogok nem olyan érdekesek az újságíró számára, érthető okokból. Weyer szerint nem lesznek sikeresek azok a blogok, melyek politikával, gazdasággal, kultúrával foglalkoznak. "Ennek nincs értelme". (Nincs is.) Az issue blogok pedig olyanok mint a faliújságok: kapcsolattartási eszközként használja a blogot mint formátumot. Na és vannak a közösségi blogok is.

Miben jelentenek kihívást a blogok a sajtóra nézve? Merészség, gyorsaság és témaérzékenység! (Weyer nyomán)

Weyer értékelése: a bloggerethosz mélyebb, kiterjettebb, önazonosabb mint a hagyományos sajtó. A blogoknál hiányzik a legitimáció, nem alakulnak ki brandek. (És a Gawker akkor micsoda, kedves Balázs?). Viszont ezt pótolhatja a közösségiség, az átláthatóság, az interakció.

Azt sajnos nem tudtuk meg, hogy blogolni jobb-e vagy újságot írni.

Címkék: web2symposium