Telkók-Internet 1:0

A karvalytelkótőke áll nyerésre a net semlegességének ügyében, miután az amerikai képviselőház tegnap 269:152 arányban leszavazta a kérdéses törvénykiegészítést (már megint a gonosz republikánusok nyertek). Folytatás jövő héten a Szenátusban, csodák persze nincsenek. Zokogástól hangos a háló, halálhörgés, siralom. A BusinessWeek megmagyarázza, miért (pl. a Google-nak sikerült olyan lobbiügynökséget felbérelnie, amelyik a telkóknak is lobbizott ugyanebben az ügyben, csak a másik oldalon, LOL).

Ez pedig egy videó, ahol egy nindzsa érvel a net semlegessége mellett, amit csak azért szúrunk ide, mert a Valleywag szerint rávilágít egy érdekes összefüggésre: miért kampányolnak olyan aktívan a vloggerek az ügyben? Mert ők lesznek az elsők, akik repülni fognak, haha (zabálják a sávszélességet és képtelenek kitalálni egy tisztességes üzleti modellt hozzá, majmok!).

Címkék: net neutrality
2006.06.10. 02:27. írta: sztahanov

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Én ezt mondjuk inkább úgy mondanám, hogy Internet:Ingyenélők 1:0.

Az internet egy szolgáltatás, ne tessék már olyan rohadt nagy merényletként felfogni, hogy az fizet, aki használja...
Az internet egy szolgáltatás lenne? Ugyan, dehogy. Az internet az egy agreement, amin többek között szolgáltatásokat is lehet csinálni.
De bizony szolgáltatás, önmagában is. Mert bizony szükséged van arra, hogy valaki az arcodba toljon egy kábelt.

Ez a "net neutrality" szabályozás leginkább olyan, mint a különböző, kutya által nem olvasott "értelmiségi" fanzinok szerkesztőinek az érvelése. Szerintük ugyanis a sajtószabadság nemcsak azt jelenti, hogy nem büntetnek meg azért, amit mondasz, hanem azt is, hogy ha úgy érzed, mondanivalód van, akkor ennek előadására állami szabályozással és pénzzel kell lehetőséget teremteni.

Más szóval: rohadtul nem akarom törvénybe iktatni, hogy az internetnek kötelező legyen Budapest-tévéként működnie... Aki sávszélt zabál, fizesse meg. Kész.
Sajátos felfogás ez abban a világban, ahol már alapszükséglet és nem luxus a szélessávú internet. És azt is látni kell, hogy itt az ellenlobbiszervezetek nem a piaci viszonyok pártján állnak, hanem az internet megfojtásának a pártján. A net neutrality nem azt jelenti, hogy ne kelljen fizetni adott szolgáltatásokért, hanem éppen azt, hogy például a kábeleket tulajdonló cégek ne ölhessék meg a szolgáltatást. Gondold meg, milyen világ lenne, amiben minden egyes oldalletöltést kiszámláznak neked. Lehet, hogy szerencséd van, és olyan oldalt nézegetsz, ami csak 10 fillérbe kerül, de ha pechked van, és valami olyan hálózatra tévedsz, ahol súlyos összegekre sarcolják a használatot, meglehet, hogy 100 dollár lesz a tarifa. Mondjuk a Yahoo nyitóoldaláért. Aki a neutrality ellen van, az a kevés gazdag netező pártán áll. A net pedig már ma is több, mint luxusböngészgetés kaszinószájtokon.
Sajnálatos, hogy a net gyarmatosításának, elitklikkekre osztásának is vannak pártolói.
nohab nem igazán érti a dolog lényegét, azt hiszem.

"Ez a "net neutrality" szabályozás leginkább olyan, mint a különböző, kutya által nem olvasott "értelmiségi" fanzinok szerkesztőinek az érvelése."

Komolyan, szerintem ne is próbálkozz. Az ilyen mérhetetlenül ostoba kommentekkel csak magadat minősíted :D
HH: ez egy hülye érv, hogy az internet lényegében "közszolgáltatás", ezért az államnak jól bele kell tenyerelnie.

A villanyáram is alapszolgáltatás, mégis kikapcsolják, ha nem fizeted. Sőt. Nem is egy árkategória van, még a lakossági fogyasztóknál sem, már itt Magyarországon sem, aki egy határnál többet fogyaszt, az az azon fölüli fogyasztást magasabb egységárral fizeti. Sőt. Európában egyes helyeken bizony a szolgáltató más-más áron kínálja a különböző áramcsomagokat, aszerint, hogy miféle erőművekből jön.

Nem kell, nem is szabad belemenni ezekbe az "ingyen internetet mindenkinek", "ingyen wifit egész Bukarest területén" és hasonló baromságokba. Márpedig a "net neutrality" az ehhez vezető egyik első lépés. Elismertetni, hogy úgynevezett "közszolgáltatás", majd követelni az állami pénzből alanyi jogon járó internetet. Meg az ENSZ felügyelete alá helyezni, meg hasonlók.

Lófaszt. Az internet szolgáltatás, és ha mindenáron szabályozgatni akarjuk, akkor sokkal inkább WTO irányelv volna szükséges.

Tybalt: azon kívül, hogy kinyilatkoztatod, hogy mérhetetlenül ostoba vagyok, mit tudsz mondani? Mert én továbbra is azt mondom: minden vélemény egyenrangú, minden weboldal-információ egyenértékű, de ebből nem következik, hogy az újságkiadóknak / internetszolgáltatóknak mindre egyforma forrást kellene alkalmazniuk, akkor is, ha az esetleg nem rentábilis.

Nem volt és nem is lesz különösebben sok példa, hogy a netező végfelhasználó felé a kábelcég vezetett volna be olyasféle diszkriminatív politikát, hogy mondjuk a Google felé irányuló oldalletöltéseket blokkolja, vagy dupla áron számolja el.

(Bár meglehetősen érdekes, hogy a Google-nak a net neutrality keresésre például nem akaródzik számára kellemetlen találatokat előhozni, véletlen-e ez vajon, vagy csak a Google is azt teszi, amit másoktól meg akar tagadni, védi a saját érdekeit?)

Abban a gyakorlatban viszont nem látnék semmi kivetnivalót, ha mondjuk a T-Online a saját ADSL ügyfeleinek kedvezményt adna a forgalom alapú díjból a T-Online saját tartalmaira vagy eszközeire irányuló forgalomra, mondjuk például a Klip segítségével folytatott beszélgetésekre vagy valamelyik T-Onlineos mp3 trágyadombról való letöltögetésre.

A neutrality ellen = a szegények ellen? Jaj, csak ne sírjak rögtön. Egyrészt: ez nem igaz. Legyek én olyan szegény, mint a Google, a Microsoft, vagy bármelyik Webakármi.2.0 startup fiszfasz, akiket a szakmányban ontott multimédia "tartalom" miatt a kérdés valóban érzékenyen érinthet. Vagy gondolod, ezek a cégek 2 dollárral indulnak, a garázsban összeszerelve a szervert, 64 kbites bérelt vonalon? Faszt. Venture capital cégek invesztálnak ezekbe, aztán valamelyik nagy veszi meg őket, vagy megbuknak.

Másrészt: a szabadság meg az igazságosság nem egyenlő az egyenlősítéssel, akármennyire is szeretnék ezt a digitális maoisták elérni. Szar ügy, hogy a szocializmus a való világban nem jött be, de nem kellene attól még sem az internetes tartalmakban, sem a szolgáltatásban afelé mozdulni. Pont azért, mert nem jött be.

Na nem tépem itt a számat, mert a Cato Institute már jó régen kivesézte a témát. Amikor a web2.0-ról még nem is állították azt, hogy létezik.
www.cato.org/pubs/pas/pa-507es.html
"Sőt. Európában egyes helyeken bizony a szolgáltató más-más áron kínálja a különböző áramcsomagokat, aszerint, hogy miféle erőművekből jön."

Ha mindenképp áramszolgáltatós analógiát nézünk, akkor a net semlegesség kb azt jelentené, hogy az ELMŰ nem számláz többet a Samsung TV fogyasztása után, mintha mondjuk ugyanazt Videoton-on néznéd. Pláne ne akkor, ha szellemképes mono ELMŰ TV-n.

A netért se ugyanannyit fizet mindenki (invitel körzet, matáv körzet, senkiföldje, victor hugo utcában lakó, autoker által épített lakásban lakó, stb), de nem az a lényeg, hogy mennyibe kerül (vagy mennyi a támogatás rajta), hanem hogy ez a felhasználás irányától független legyen.
Az internetért eddig is fizetni kellett, és ez így lesz a jövőben is. Viszont a net neutrality nem arról szól, hogy ingyenes legyen-e a net vagy sem. Hát akkor miről, kedves nohab?
Ajánlom figyelmedbe a vonatkozó cikkeket, valamint azt a jövőképet, melyben a t-online fogja beárazni neked, hogy mit mennyiért nézhetsz meg a weben. Ha te ezt szeretnéd, akkor mindjárt kezdjünk egy kis gyakorlással: minden esetben, ha erre a blogra tévedsz, fizess be 100 forintot a bankszámlaszámunkra, hozzászólásért pedig egyenként 1000 forintot. Előre is köszönjük.
Aki a net semlegességéért küzd, az azt a helyzetet szeretné fenntartani, hogy a szolgáltatók ne diszkrimináljanak bizonyos adatforgalmakat a weben.
Amit nohab szeretne, az a piac monopolizálása, a hatalomkoncentráció, egyes cégek felügyeleti joga afölött, hogy mit és mennyiért érhessünk el könnyen a weben. Ez nem csak gusztustalan de egyben elfogadhatatlan jövőkép is, persze nyilván csak szerintem.
Egészen röviden arról van szó, hogy a telkó ne avatkozhasson be a tartalomipar (értsd webes szolgáltatások is) piaci folyamataiba azzal, hogy különböző árakkal diszkriminál bizonyos tartalmakat. Ingyenességről szó sem volt.