Sótlanok, unalmasak a hollywoodi filmek? Csinálj jobbat!, gúnyolódhattak néhány éve még az amerikai filmipar moguljai. Ők azok, akik kézben tartják a történéseket: az és úgy jelenik meg a vásznon, ahogyan csak jónak látják.
De mi van, ha a közönség feláll a moziban, hazamegy, és számítógépe előtt megvalósítja saját ötleteit? Nem adottak a "technikai feltételek". Miért, talán egy átlagos hollywoodi mozifilm vagy sitcom olyan elképesztően egyedi technológiát használ, amit ne lehetne megvásárolni a boltban?
Amúgy meg egy film, egy jelenet, egy karakter nem feltétlenül attól működik, hogy milyen technológia van mögötte. Merthogy a közönség nem is a technológiai virtuozitást kéri számon a filmiparon, hanem az ötlettelenséget. Mission Impossible LXXVIII - ez lenne a jövő?
Mai cikkükben a David Lehre-jelenséggel foglalkoznak. Lehre arról nevezetes, hogy egy forró témát, a MySpace-t parodizálta amatőr kisfilmjében. A 11 perces rövidfilm pedig kikerült - hova máshova - egy közösségi szájtra, úgy hívják: YouTube. Szóval a közösségi szájt parodizálásának sikere egy másik közösségi szájtnak köszönhető.
A hangsúly nem annyira itt van. A Lehre-jelenség lényege, hogy felfigyelt rá Hollywood is. (A Fox szerződtette le.) Igen, Hollywoodnak egyre több félnivalója van a közösségi nettől: mi van, ha az emberek jól elszórakoztatják egymást, sőt, a médiafogyasztás (incl. filmnézés) legalább részben elmozdul az interneten megjelenő amatőr videók felé?
A CNN a focivébé alatt a telefonnal készített szurkolói kisvideókból szemlézett. Aztán ott van Al Gore friss, izgalmas és ötletekkel teli közösségi tévéje a Current. Na ja, és a Rocketboomot nem is említettem. Lehet fogadni, mikor próbálja megvenni valamelyik nagy amerikai csatorna, (ahelyett, hogy poros ötleteiből zenésítene meg még egy bugyuta "ezt-már-ezerszer-láttam" típusú tévésorozatot).
De mi van, ha a közönség feláll a moziban, hazamegy, és számítógépe előtt megvalósítja saját ötleteit? Nem adottak a "technikai feltételek". Miért, talán egy átlagos hollywoodi mozifilm vagy sitcom olyan elképesztően egyedi technológiát használ, amit ne lehetne megvásárolni a boltban?
Amúgy meg egy film, egy jelenet, egy karakter nem feltétlenül attól működik, hogy milyen technológia van mögötte. Merthogy a közönség nem is a technológiai virtuozitást kéri számon a filmiparon, hanem az ötlettelenséget. Mission Impossible LXXVIII - ez lenne a jövő?
We just rolled up a snowball and tossed it into hell. Now lets see what chance it has. (Ethan Hunt, alias Tom Cruise a Mission Impossible-ban)(Teljesen mellékes, de a New York Times hét végi cikkei még mindig nagyon erősek. Mikor a linkmegosztók, online hírgyárosok szabadidejüket töltik, a New York Timesnál elérkezik az ideje a még-jobb-cikkek kinyomtatásának.)
Mai cikkükben a David Lehre-jelenséggel foglalkoznak. Lehre arról nevezetes, hogy egy forró témát, a MySpace-t parodizálta amatőr kisfilmjében. A 11 perces rövidfilm pedig kikerült - hova máshova - egy közösségi szájtra, úgy hívják: YouTube. Szóval a közösségi szájt parodizálásának sikere egy másik közösségi szájtnak köszönhető.
A hangsúly nem annyira itt van. A Lehre-jelenség lényege, hogy felfigyelt rá Hollywood is. (A Fox szerződtette le.) Igen, Hollywoodnak egyre több félnivalója van a közösségi nettől: mi van, ha az emberek jól elszórakoztatják egymást, sőt, a médiafogyasztás (incl. filmnézés) legalább részben elmozdul az interneten megjelenő amatőr videók felé?
Geoffrey Gilmore, director of the Sundance Film Festival, said: “We are probably at a period of greater change than we have had in the past 50 years. The industry is scared about what they should make and how they should deliver it. What’s the next step? Where’s the development coming from?”Tom Cruise-nak persze még nincs komoly félnivalója. Nyugodtan leforgathatja a Mission Impossible 4-5-6-7-et. Max megnézzük a paródiáját a YouTube-on (a letiltott South Park epizódokkal együtt). Ugyanakkor a régi médiának (incl. filmek, tévéműsorok) lassan komolyabban is el kell gondolkodnia azon, hogy mit kezdjen az interneten születő és népszerűsödő tartalmakkal.
A CNN a focivébé alatt a telefonnal készített szurkolói kisvideókból szemlézett. Aztán ott van Al Gore friss, izgalmas és ötletekkel teli közösségi tévéje a Current. Na ja, és a Rocketboomot nem is említettem. Lehet fogadni, mikor próbálja megvenni valamelyik nagy amerikai csatorna, (ahelyett, hogy poros ötleteiből zenésítene meg még egy bugyuta "ezt-már-ezerszer-láttam" típusú tévésorozatot).
Culture is content driven, not medium driven.Walter Kirnnek igaza lehet: a webes videókultúrának már csak egy olyan beskatulyázhatatlan polihisztorra kellene rátalálnia, mint amilyen Orson Welles volt.
nohab 2006.07.23. 17:07:08
Pedig már a sima videokamerák megjelenésével is lehetővé vált a saját műsorok elkészítése.
A youtubeval könnyebb videót megosztani: igaz. De milyen videót? Centiméteres pixelek ugrálnak sistergő hangra. Egy perces hasraesős házivideók közzétételére kiváló, de legyőzi a mozivásznat?
Nem, mert
- a tehetség és az erőforrások eloszlása demokratikus, ez pedig nem egalitárius, bármennyire is ezt hirdeti az online kollektivizmus (és az offline baloldal, TGM-től Al "stop global warming" Gore-ig). Még egy szörnyülködve végignézett, C vagy D osztályú film elkészítése is meghaladja a legjobb amatőrtársulatok képességeit is. Szellemiekben is, anyagiakban is.
- A "közösségi net" remek szolgáltatás, de bizony nem valami online robinhoodizmus, a nagy gonosz corporationok megfékezése. Nem is kellene ebben a hitben ringatni magunkat.
- A "közösségi net", főleg a videomegosztás elég nagy infrastruktúrát és befektetést kíván, bevételt kell termelnie. Egy párperces klip hostolásának a költségei kitermelhetők olyan módon, hogy a letöltő nem fizet érte, azaz tipikusan reklámmal. Egy 90 perces feature film hostolása viszont nem hinném, hogy fedezhető ilyen módon.
- A "hagyományos média" képviselői sem nézik ezt az egészet némán. Gore csak kapaszkodik, Dean netes pénzgyűjtési sikere miatt. De Murdoch már lépett, és mások is fognak.
hírbehozó · https://webisztan.blog.hu/ 2006.07.23. 20:38:59
nohab 2006.07.23. 23:35:34
"Igen, Hollywoodnak egyre több félnivalója van a közösségi nettől: mi van, ha az emberek jól elszórakoztatják egymást, sőt, a médiafogyasztás (incl. filmnézés) legalább részben elmozdul az interneten megjelenő amatőr videók felé?"
Gore tévéje pedig kapaszkodás, vagy előre menekülés, ahogy tetszik. Rájöttek, hogy bizony az internetben van pénzszerzési és mozgósítási potenciál.
Ugye ők is podokat kérnek, ezzel lényegében magasabb régiókba emelve a Csííííz című műsor koncepcióját, és technikailag jelentősen felturbózva a beküldési módokat. Most már nem videokazettán beküldjük postán, hanem feltöltjük neten. Meg nagyban nyomjuk a Budapest TV-t meg a Fix.tv-t. Csak ettől nem lesz jó.
Nem lesz attól "közösségi", hogy jól megszavazzák, kinek a hasraeső bácsikája és kétfejű borja kerüljön be a tévébe.
Plusz a paranoia-faktor: milyen jól jön Al "gadget maniac" Gorenak így nem sokkal a választások előtt, hogy ő a nép hangja, mert a közösségi forrásban az is a szép, hogy ellenőrizhetetlen, akármennyi saját anyagot közékeverhet.
Mindenesetre Hollywood nyilván figyel, mert itt is feltűnhetnek tehetségek, ezt senki nem zárja ki. De aki igazán jó, az igen rövid ideig fog 250 dollárért podot árulni Gore-nak.
Nem mondom, hogy nincs az ilyesminek létjogosultsága, de Te azt írtad (ne us tagadd, idéztem, idézhetem még 5000-szer), ez veszélyezteti Hollywoodot, pedig dehogy. Az, hogy a nagyok figyelnek, természetes.
hp 2006.07.24. 07:31:12
Azoknak a cégeknek kell félniük, akik monopol helyzetben voltak eddig (és ezek főleg állami támogatásból élnek mindenhol a világon), nekik nem lesz kényelmes az állami eszközökkel nehezen szabályozható internetes tartalmakkal versenyezni.
Ami változásra felfigyelsz arról Lev Manovich ezt írja (Remixability):
Az első Kodak fényképezőgép megjelenése óta a „felhasználóknak” lehetőségük van hatalmas mennyiségű saját médiatermék készítésére. Később megjelentek az amatőr filmfelvevők, hangfelvevők, videomagnók; az a tény viszont, hogy gyakorlatilag mindenki hozzáférhetett a „médiatermelés eszközeihez” ugyanúgy, mint a média hivatásos termelői, nem tűnt kimondottan jelentősnek, mert az „amatőr” és a „profi” termékek nem keveredtek. A hivatásos fotósok képei a fotós sötétkamrája és az újság szerkesztősége közt mozogtak, míg egy esküvőről készült képek a család tagjai között. A sokféle, egymással összekapcsolódó út azonban, amely segíti a médiaobjektumok könnyű mozgását weboldalak, felvevő- és lejátszóeszközök, háttértárak és emberek között, mindezt megváltoztatta. A remixelhetőség voltaképp a digitális hálózati média-világ beépített tartozékává válik. Ami pedig fontosabb, mint a video-iPod megjelenése, a beépített merevlemezes kamera, a Flickr, vagy bármely újabb eszköz vagy szolgáltatás bevezetése, az az a könnyedség, amellyel a médiatartalmak mindezen eszközök és szolgáltatások között mozoghatnak, mert ezáltal mindezek szintén csak ideiglenes állomásokká válnak a médiatartalmak brown-i mozgásában.
Ez egy érdekes dolog, de a lényeg és igazság nem az, hogy az podcasting felfogja váltani a hagyományos rádiókat. Biztos változni fognak, mint ahogy Dévényi Tibi bácsi piros pöttyös labdáitól eljutottunk a Megasztárig (mindkettő interaktív tévézés).
hírbehozó · https://webisztan.blog.hu/ 2006.07.24. 08:59:30
Maga a post egyébként arról szól - aki olvasta, tudja - hogy az amatőr netes videókultúrával vajon mit fog kezdeni Hollywood, hogy ha egyáltalán... Nem arról szól, hogy lenyomja az egyik a másikat, hanem hogy hogyan hat az egyik a másikra, valamint hogy a kultúra nem médium- hanem tartalomfüggő. És a kreativitás mintha mostanában nem lenne Hollywood erőssége. (Lásd még jegyeladási statisztikák USA és Európa elmúlt 2 év.)
A Current.tv-vel kapcsolatban pedig továbbra is félreértésben vagy. A hozzászólásaidból kiderül, hogy nem is nagyon szoktad nézni, ezért azt hiszed, hogy egy felturbózott Csííízről van szó. Pedig dehogy.
Tök jó lenne, ha arról mondanád el a véleményed, amiről a post szól.
Vagyis:
- egyre több kreatív ember tudja megmutatni magát egyszerűen az internet nyilvánossága segítségével.
- a NYT cikke arról szól, hogy valaki akár Hollywood érdeklődését is felkeltheti egy Youtube-on népszerű videóval.
- Egyre többen publikálják kisfilmjeiket a neten, s nem várnak arra, hogy valami független kisfilmes fesztiválon felfigyeljen rá a zsűri.
- Vajon milyen hatása lenne egy új Orson Wellesnek vagy Quentin Tarantinónak, akik kizárólag a weben publikálnák kisfilmjeiket? Elképzelhető, hogy egy ilyen ember - Hollywoodot megkerülve - mondjuk a YouTube segítségével legyen világhíres?
(Ez utóbbihoz párhuzam: a MySpace segítségével befutott zenekarok...)
nohab 2006.07.24. 13:57:49
Válaszaim sorrendben:
- Hány valódi tehetség jut egymillió exhibicionista pancserra?
- Igen, de nem innen fog megújulni Hollywood.
- Publikálják, jó nekik, ha van miből megcsinálni, csak tessék.
- Hollywood és a hagyományos film-tévé szakma megkerülésével igen nehéz világhíressé válni. Egy zenekarnak egy demócédé elkészítése nem túl nagy dolog, egy amatőrfilmesnek a youtube-os kisfilmjével legfeljebb a tehetségét bizonyíthatja, de amíg nem kap tízmillió dollárt egy filmre addig nem lesz világhírű...
drminorka 2006.07.25. 01:37:32
Át kellene gondolnod ezt az Internet-dolgot.
1. Most fordult elő először, hogy az amerikai fiatalok között csökken a tévézésre fordított idő. On-line lógnak inkább.
2. Nem kell 10 millió egy sikeres film elkészítéséhez. Feltéve, hogy sikerül reklámot kelteni és megfelelő olcsó elosztási mechanizmust találni. Internet?
3. A YouTube adatforgalma havonta húsz százalékkal nő.
4. Az észak-amerikai hálózatüzemeltető szakemberek becslése szerint 2010-re az Internet forgalmának 90%-át video fogja alkotni.
lists.canarie.ca/pipermail/news/2006/000285.html
5. Közeledünk a praktikusan korlátlan sávszélesség felé. Japánban már ma is 100 Mbit/s-ot kapsz (le és fel!!!) kb 10.000 forintért.
6. Minden korábbi üzleti modell komoly veszélybe kerül (már az Interneten keresztül terjeszthető szolgáltatások területén).
Illusztráció:
www.businessweek.com/bwdaily/dnflash/content/jul2006/db20060724_713810.htm?chan=top%20news_top%20news