az oldalon eltoltott idot kellene merni. ha valaki pedig nem csinal semmit az adott oldalon, ergo nem lehet nala idot merni, akkor is meg lehet hatarozni egy atlagos ott tartozkodasi idot (mondjuk az elso kattintasig atlagosan eltelt ido fele)

Hirdetőként persze, egyetértek. Ugyanakkor, tegyük hozzá, hogy a kattintás alapú, vagy "ha feliratkozik / vásárol, akkor fizetek" alapú hirdetések tök jó ingyenreklámot jelentenek bármelyik hirdetőnek.

Hiszen a reklámját így is látják marha sok helyen, sok-sok látogató. És én, mint tartalomszolgáltató nem tudom befolyásolni, hogy pl. mennyire elcseszett kreatívot nyomnak be az oldalamra, amelyik abszolút nem vonzza a látogatóimat. Továbbá azért annak is van értéke, ha egyszerűen csak látják pl. a céglogót, a brandet, de nem kattintanak rá.

Vegyük például a mozifilmes reklámokat. Ha látom majd a "Karib tenger kalózai 3" reklámbannerét, fogok én kattintani? Nem. Mert tudom, hogy miről fog szólni a film, a banneren meg amúgy is szerepel, hogy mikortól játszák a mozik - a lényegi infó tehát (jövő csütörtöktől megnézhetem a Karib tenger kalózai 3-at) igenis átjött, el fogok menni köv. héten a moziba. A forgalmazó ergo gyakorlatilag ingyen elért engem, mint vevőt, anélkül, hogy jelentősebb összeget kellett volna fizetnie a tartalomszolgáltatónak.

OK, ne legyen letöltés-szám alapú a számlázás, mert sokat lehet vele csítelni, aláírom. De azért ne is essünk át a ló túlsó felére, hogy gyakorlatilag anyagi befektetés nélkül reklámozhatunk orrba-szájba, úgy maszkírozva, hogy fizetünk, ha kattintanak, vagy ezt-azt csinálnak nálunk a látogatók. A Pesti Estben se azután fizet senki a reklámért, hogy mennyien tértek be a moziba, hanem azért, hogy mennyi emberhez jutott el az újság.

A különböző látogatottságmérők elég jó megközelítéssel meg tudják mondani az egyedi látogatók számát, még ha van ennek is hibaszázaléka. Lehetne ahhoz kötni a fizetést, hogy mennyi látogató látta a reklámot. Ha jól tudom (a technologiai részben közel sem vagyok egy zseni), a legelterjedtebb módszer, hogy az auditálócucc leküld egy permanens cookie-t a felhasználó gépére, és ennek alapján be tudja azonosítani őt - ebből pedig már lehet számolni, hogy milyen gyakorisággal látogat egy oldalt, mennyi ideig tartózkodik ott, etc.

OK, ez is csítelhető, aláírom, de azért egy fokkal macerásabb, mint állandóan újratöltetni az oldalt valami automatával.

Néha belefutok olyan médiaajánlatokba, amik arról szólnak, hogy 1000 látogatónként teszemazt, 15.000 Ft + ÁFA a reklámmegjelenés díja. Én inkább ennek, meg a kattintásalapú reklámoknak a keverékét tartanám tisztességesnek a hirdető meg a szolgáltató felé is: legyen drasztikusan alacsonyabb a látogatók elérésének ára, ugyanakkor legyen jutalmazva a kattintás is. (És persze emellett szigorúan csapjunk le azokra, akik bármelyikkel csítelnek.)

Ha normálisan célozza a hirdető a reklámjait, akkor így is hatékonyan fogja tudni elkölteni a marketingbüdzséjét. Ha meg rosszul céloz, és/vagy pocsék kreatívot tölt fel, attól azért még ne legyen ingyenes az ő hülyesége.

Persze tudom, bilibe lóg a kezem, a Google sajnos elcseszte azzal, hogy ennyire elterjesztette a kizárólag kattintás alapú számlázást, meg ha jól olvastam, most már olyat is el akar terjeszteni, hogy csak vásárlás, vagy egyéb akció után kelljen fizetni.

Ajax és egyéb hasonló technikák használata esetén az adott oldal letöltésének száma kevesebb lesz, így azzal kevésbé lehet virítani. Ahol ilyen technikákat használnak, ott nyilván többen néztek meg bizonyos tartalmat, mint azt az oldalletöltés mutatja. Szóval ha valaki saját oldalát reklámozza az oldalletöltési statisztikákkal, akkor az rosszabb képet mutat magáról.

Másrészt, nyilván szerver oldalon lehetne ezt a problémát megoldani, bár valószínűleg elég bonyolult módon.

Másrészt, nyilván szerver oldalon lehetne ezt a problémát megoldani, bár valószínűleg elég bonyolult módon.

Egen, csak ugye az még sokkal könnyebben manipulálható, nem véletlenül terjedtek el a független auditáló cégek, alkalmazások.

A PI leginkabb magyarorszagon volt van es lesz divat, mivel az altalban szanalmas nezettsegi adatokat mashogy nem lehet felturbozni. mindennapos bevett technika meg, hogy a webauditba "cegernyo" ala bevasarolunk (penzert vagy akar siman for free -hisz kiscsicskasitenak jolesik,ha "nagyceg"hez "kozelinek" mondhatja magat-) minden szirsz@r sitet, hogy valamit is lehessen a hirdeto zugyfel fele mutatni (akiknek -mint onlinemarketingesektol szinten tudjuk- javaresze igenytelensikizomhulye.)
amugy meg a webaudit azisssten. nade legalabb idaig eljutottunk :-)

most jon a masik 5 ev, addigis a PIre itthon oriasi szukseg van, ne tessek temetni!

Manuális trackback: onlinemarketing.blog.hu/2006/12/03/az_oldalletoltes_pi_halalara_1

Kicsit vitatkoznék a bejegyzéssel.

a kedvenc részem:

"De volna egy fontosabb tévedés Hírbehozó írásában: azt sugallja, hogy számít az,
hogy a nagy online tartlomszolgáltatók adott tartalmaik megjelenítéséhez milyen módszert választanak.
Azaz számít, hogy valami statikus html, síma php+sql vagy éppen AJAX-os módon jelenik meg. A fenét számít!"

Mond, ha félreértettelek, de tényleg! :-)

nem szeretném flémelésbe elvinni ezt az eddig teljesen konstruktív és értlemes kommentfolyamot. majd esetleg mailben.

a blikk például (meg sokan mások) cpm-ben számolja online hirdetéseit.
a cpm meg ugye oldalletöltés alapon számolódik:
For example, in online advertising, if a website sells banner ads for a $20 CPM, that means it costs $20 to show the banner on 1000 page views.

ennyit erről.

adalék, egy évvel ezelőttről:
href.hu/x/20ot

nem 100%-ban a posthoz kapcsolódik, de szerintem, a netes hirdetéseknek a kattintás-alapú árazását át kéne alakítani a hirdetés-megjelenítések mennyiségén alapuló árazásra. ugyanúgy fontos lenne a kattintási arány, és ugyanazok a statisztikák továbbra is nagyon fontos adatokkal szolgálnának, de nem lehetne kikattintásokkal lemeríteni a költségkeretet. ezáltal megszűnne a kikattintás.

HH: Webauditra: nem kapták meg a partnerek hozzájárulását... sajnos.
A felvetésedre: attól, hogy egy site mit ír a médiaajánlatban, még nem biztos, hogy az alapján tervezek egy kampányt. Sőt, általában nem az alapján.
(Miért törölsz? Nem lőttem mellé szerintem.)

de bizony abban tervez kampányt.

(a kommentfelület nem magánjellegű csetelésre van.)

hirbehozó: az, hogy az oldal miben tervez médiakampányt, és mit ír le listaárként a médiaajánlatában, az egy dolog.

Hogy a fizető-ügyfél nevében eljáró online marketinges meg mire veszi rá az adott honlapot, ügynökséget, az meg már egy másik kérdéskör. :)

ugyanarra gondolunk.

Bocs, egy kicsit offnak fogok tűnni, de nem annak szánom.

Szóval, az ERP rendszerek a '90-es években user licence alapon számláztak a cégeknek. Azaz: ha a Kiskifli Kft. 125 dolgozóval akart SAP-zni, akkor évi 125*X Ft összeget csöngetett az SAP AG-nek. Ez akkoriban még jól is ment, de aztán megjelent a web, és egyre több lett az alkalmi és "display" júzer, aki évente egy pár tranzakciót jelentett, de mégis saját felhasználó kellett hozzá. Egy display júzerért pedig már drága volt az említett X Ft.

Látok némi párhuzamot a fenti témával: az AJAX, a feedreader afféle "alkalmi júzer", aki ugyan jelen van, de nehezen érhető tetten. Az SAP ezt a problémát egyre inkább úgy oldja meg, hogy tranzakció alapú számlázást vezet be újabb termékeire. Azaz: nézegetni ingyen lehet, de ha valamit csinálsz, akkor kattan a számláló. Ez a megközelítés szerintem tutira alkalmazható az AJAX-os aldalakra, tehát pl. egy Google Cal. esetében, vagy éppen adatbázisos javas iWiWre.

A problémákat persze én is látom: 1) a tranzakció fogalma még egy szájton belül sem tiszta, nemhogy különböző alkalmazások között. 2) a tranzakció mérése csak a szolgáltatónál oldható meg, nem alkalmazható tehát auditációs célokra.

Akkor én meg tüntetek azért (az ugyis divat), hogy a TV-k nehogymá ezres mintákon mondják meg, hogy a barátok köztet hányan nézik. Aztán a hetilapok meg nehogymá felszorozzák az amúgy is becsült olvasói számot 1,45-tel, mert anyi mellett

a bulvárlapok meg 3-mal szorozzák fel az eladott példányszámot. LOL.

Ami logikus is, mert "komoly" felmérésekkel bizonyítják, hogy egy lapot nem csak egy ember olvas, ami azért valahol logikus is, hiszen egy családban nem csak egy ember olvashatja az egy szem újságot. Elméletileg logikus, gyakorlatilag megbízhatatlan. Isten hozott a statisztika és az analitika poklában.