Open thread: kitiltani a Google-t és a Wikipediát az egyetemről?

A brit Brighton Egyetem egyik előadója szerint túlságosan sok diák nem használja elege az eszét. És vissza kell hozni a "kutatás és elemzés fontos értékeit". A tanár szerint túlságosan sokszor használják a diákok hivatkozásként a Google keresőjében és a Wikipedián talált tartalmakat. Az egyetemi előadó egyszerűen megtiltotta növendékei számára, hogy a Google-t vagy a Wikipediát használják források gyűjtéséhez. Kiadott nekik egy listát, amiből ér dolgozni.

Vajon mi következik ebből? A Google és a Wikipedia nyomorba dönti az egyetemi oktatást? A könyvtár mindig egyszerűbb és relevánsabb segédeszköz kutatáshoz, elemzéshez? Ti használtatok már Google-t vagy Wikipediát tanuláshoz? Be lehet-e tiltani a webet az egyetemeken, egyetemi oktatásban? Kell-e? Lehet, hogy csak nem gugliznak elég jól a brightoni diákok?
Címkék: google oktatás wikipedia open thread
2008.01.14. 15:36. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A kutatók jó része az én környezetemben használja. Sokat. De hivatkozni nem szokás mert nem elsődleges információforrás, hanem mondjuk a wikipedia cikk referenciáit hivatkozzák meg (néha utána is olvasnak). Sajnos előg sok szarul hivatkozott cikk van a wikipedián.
Számos alkalommal használom a tanuláshoz mindkét oldalt, de a Google-re vagy a Wikipediára hivatkozni egy dolgozatban szvsz olyan, mintha valaki egy hét masszív könyvtárazás után nem Szerző-Könyv párosokra hivatkozna, hanem az OSZK katalógusának egyik fiókjára.
A problema nem azzal szokott lenni, hogy valaki google-t hasznal vagy wikipediat: mindenki hasznal, en is hasznalok; gyakran a wikipedia cikk jobban ertheto, mig a tankonyvi szakmailag melyebb, pontosabb, igy elolvasom wikipedian, aztan mar ertem a tankonyvet.

Ha a diak bevagja ctrl-c, ctrl-v a google elso tiz talalatanak egyiket, akkor van para. Vagy ha a cikk csak a wikipediabol van kimasolva, netan atszerkesztve.

Egy komolyan vett dolgozatnal nem lehet megmondani, hogy az illeto konyvtarakban jarkalt egesz nap, vagy Google-t, wikipediat hasznalt, egesz egyszeruen mert ettol meg epp ugy komoly forrasok lesznek benne (lasd: scholar.google.com/ , epp ugy heterogen(!) tudasanyagbol lesz osszeallitva (pl. az elso 10-20 talalat mindegyikebol, nem az elso kettobol), es eppugy tartalmazni fog onallo gondolatokat, uj elemeket.

Marpedig az onallo gondolatok es uj elemek hianya volt minden bizonnyal az, amit odaat Brightonban valaki nagyon hianyolt.

(Egyebkent internetmedia oran lehet hasznalni google-t, de tilos beadni dolgozatkent olyat, ami nagyreszt az elso 10 talalaton alapszik)
Guglira és Wikire hivatkozni inkább olyan, mintha az lenne az irodalomjegyzékben, hogy Szabó Lőrinc városi könyvtár. Viszont alapból letiltani a guglit hülyeség, mert számos alapforrás könnyebben kereshető elő a netről, mint a könyvtárból. Sőt, ma már sok olyan van, ami csak elektronikusan jelenik meg. A forráskezelésnek nem az a primer problémája, hogy honnan szedték elő a forrást, hanem hogy meg kell tanulni értékelni és hivatkozni azt.
Wikipedia es a Google nagyon jo, de aki nem tud disztingvaln, az tenykeg ne hasznalja. A google meg orvosi adatbazisokban is jobban keres neha, mint maga az adatbazis keresoje (pl. PubMed).
Köszi a posztot sajto.klog.hu már látom szemeim előtt a honi profokat akik bólogatnak :(
Én mondjuk eléggé gyakran használtam és használom a Wikipediát és a Google-t is, akár tudományos _szándékú_ írásokban is. Egyszerűen hasznos, például fogalommagyarázatoknál behivatkozni egy forrást, a hosszú fejtegetés helyett, feltéve persze, hogy a dolog egyértelmű.

Másfelől meg láttam én már könyvtári könyvből kilopott fejezetet is.

Inkább az a különbség szerintem, hogy a zárt forráslistát vélhetően ismeri a tanár, ezért könnyebben lebuktathatók a másolók.
Vajon mi következik ebből?

Gondolkodni kell, nem elég megkeresni és felhasználni mások gondolatait.

A Google és a Wikipedia nyomorba dönti az egyetemi oktatást?

Nem, csak újabb kihívások elé állítja. Az iskola a világ része, a világ változik -> az iskolának is változnia kell.

A könyvtár mindig egyszerűbb és relevánsabb segédeszköz kutatáshoz, elemzéshez?

Megbízhatóságát könnyebb eldönteni talán/egyelőre. Mivel a neten jóval kisebb összegből lehet csinálni egy médiahekket ezért a szemét aránya nagyobb lehet.

Ti használtatok már Google-t vagy Wikipediát tanuláshoz?
Én tanítom is, hogyan lehet megtalálni vele a problémánk megoldását. pl.: "how to create thumbnail with php and gd" Az első találatot csak kopipésztelni kell és már működik is. Nyílván nem a tudást magát találjuk így meg, hanem egy jó kiindulási alapot. (ez szintén elhangzik ;)) Természetesen ilyenkor olyan feladatot kell kitalálni, mely megoldása nem található meg a neten, vagy inkább egy olyan mely nagyon hasonló a feladathoz, de gondolkodás nélkül nem használható. Persze ez munkás, egyszerűbb kihúzni a netet a vizsgán... ;)

Be lehet-e tiltani a webet az egyetemeken, egyetemi oktatásban? Kell-e?

Megfelelő módon kell használni. Ez olyan kérdés, hogy be lehet-e és kell-e tiltani a magnót, rádiót vagy a videót.

Lehet, hogy csak nem gugliznak elég jól a brightoni diákok?

Szerintem a baj az, hogy a guglizáson kívül mást nem csinálnak.
Nehéz megértetni egy diákkal, hogy a cél az, hogy megcsinálja a feladatot nem pedig az, hogy megtalálja a megoldást. Az éremnek mindig két oldala van, lehet a feladat nem jó, de lehet tényleg tiltani kell a guglit (mint pl a mobiltelefont) bizonyos esetekben.

pp
Wikipediat nem nagyon illik tudomanyos/annak szant irasokban hivatkozni, inkabb csak sajat okulasra jo :)

Google meg eleg sok mindent megtalal, de azt nem ertem, hogy konkretan Google keresesre hivatkozni hogy lehet?!
talán inkább haladni kéne a korral a profoknak. számtalan szoftver áll rendelkezésre (tanáraim elmondása alapján), amellyel ellenőrizhető, hogy az adott dolgozat anyagát a netről lopták-e.
Ezt rakja a szakdolgozat végére a források közé:

www.google.hu/search?hl=hu&client=firefox-a&rls=org.mozilla%3Aen-US%3Aofficial&hs=RE7&q=wiki+hivatkoz%C3%A1s&btnG=Keres%C3%A9s&meta=

A Wiki és a google arra tökéletes, hogy a saját kiváncsiságomat kielégitsem, de az is biztos hogy tudományos körökben körberöhögnek, ha azt mondom valahol, hogy a Wikin olvastam...
jó azért a hallgatók dolgozatai csak nem ugyanaz, mint a szaklapok cikkei.

szerintem ha pl. egy wikis cikk végén levő hivatkozásoknak nézel utána és azt hivatkozod meg, az nem kellene, hogy gond legyen.

persze vannak hardcore profok, akiknek csak a nyomtatott könyv a jó. velük csak az a baj, hogy részben elavult tudást erőltetnek a hallgatókra - nem sok ötévesnél fiatalabb kiadvány szokott lenni a jegyzékben, sőt...
Azt azért nem ártana észrevenni 1némely profnak és érintettnek, hogy ha a világ változik körülöttünk, talán érdemes nekünk is változni.
Nem mindenben, nem feltétlenül, de sok esetben én olyan kollégától hallottam ezt, aki nem tudja bekapcsolni a gépet, vagy éppen csak annyit.

2008 van. Az oktatási rendszerünk egy olyan időből van, amikor teljesen más volt a világ körülöttünk.

Remek, ha vki nagytudású adott témakörben, de képesnek kell lenni a kor változásait is feldolgozni, magáévá tenni (remélem érthetően fejeztem ki, nem vok nyelvész :). Tudom, hogy ez bizonyos kor felett nehéz, de az egész élet tanulás (jó esetben).

Pro és kontra, természetesen dolgozat hivatkozásban is óvatosan illene bánni a wiki meg a google linkekkel szerintem - ezt is meg lehet tanulni, hogy az ember jól tudjon keresni a neten és megtalálja a releváns infókat (amit, akkor tud kiszűrni sok egyébből ha vmi fogalma azért akad a témáról).
_Sky:

Remélhetőleg ez majd megváltozik.
Egyrészről nyilván a technikai fejlesztésekkel és az önkéntesekkel relevánsabb szócikkek jöhetnek létre, és előbb utóbb lesz majd végre egy generációváltás, amikor majd nem közröhej tárgya leszel a wiki szócikkeddel.

Mennyivel relevánsabb egy wiki szócikk egy könyvnél vagy a Spektrum TV egyik ismeretterjesztő részénél?

Az adott téma és maga a kérdés dönti ezt el sztem.
Van ez a sznobság divat még mindig, hogy a Wikipediát hivatkozni nevetséges, vagy egyáltalán bármilyen online tartalmat. Persze az hogy random könyvekből hivatkozunk az ok, vagy ha már valami benne volt egy "folyóiratban" az már ok.

Vegyük már észre hogy az internet ugyanolyan adathordozó mint a papír, mindekttőn lehet hülyeség, és mindkettőn lehet hasznos tartalom.

A Google meg egy kereső. Nem is értem hogy hogy jön ide ez a témához. Vagy valaki azt állítja hogy a "könyvtárosnéni-Marika" hitelesebb mint a Google?
meroving:

Ezzel teljesen egyetértek. A Wiki egy nagyon hasznos találmány az internet világában, de soká jön el az az idő mikor egy teljesen megbizható forrásként lehet rá hivatkozni. Ez addig igy is marad amig, ahogy mondtad is önkéntesek irják, nem azok akik az adott szakterület elismert tudorai. A saját szakterületemen (infomratikus vagyok), is vannak érdekes cikkek, de nagyrészük felületes, és nem mindig teljesen igaz. Sajnos nem vagyok az a tipus aki, neki ül és ezeket javitja. De lehet hogy egszer eljön ez is.
Egyik tárgyból nekünk is tiltotta a tanár a wikipédia használatát a beadandó feladatokhoz.
1. Maga a szigorúan vett kérdés lefutott: az indiai bölcsek is igen büszkék (voltak) arra, hogy ők a szent szövegeiket fejből tudják, a hülye plebs meg kénytelen elolvasni. A könyvnyomtatás bevezetésekor is voltak tiltakozók, akik azt mondták, hogy a kódexek úgy jók, ha csak a beavatottak férnek hozzájuk stb. Ennek a körnek egy újabb menetét láthatjuk, ma nincs idő a szarakodásra, fejlődni kell.

2. A Wikipédia mindegyik cikke lehivatkozik elvben minden állítást, vagy külső hivatkozásként, vagy lábjegyzetként. Értelemszerűen a magyar ebből a szempontból (is) le van maradva az angolhoz képest. Ezért a Wikipédiát forrásként megjelölni egyszerűen fölösleges, ott vannak a hivatkozott cikkek.

3. Tudományos körök: napjaink tudományában kiemelt fontosságú az interdiszciplinaritás, azaz a kutatónak különösen fontos nagyon sok, egymástól nagyon távoli ágat naprakészen ismernie. Ami régen pár, nagy tudású ember sajátja volt (hogy mást ne mondjak: Neumann János vegyészmérnöki diplomával a zsebében kezdte), az ma a kötelező minimum.
Egy tudományterület megismerését el lehet kezdeni könyvekkel, mert ezek jó áttekintést nyújtanak, de mivel ezeket nem nyomtatják félévente újra, nem biztos, hogy egyszerűen elérhetőek. A neprekész információt (nehezen beszerezhető) szaklapok adják. A Wikipédia ezzel szemben teljes és naprakész, értelem szerűen a magyar kevésbé, mint az angol. És sz lesz öt év múlva is, amikorra a ma kiadott könyvek elavulnak. A szerint a Shift Happens-es videó szerint az emberiség rendelkezésére álló tudás akkor 72 óránként fog megduplázódni. (Éne ebben nem hiszek ennyire, de akkor is.)

Szvsz ez az ember elmaradi.
van ez a fogalom, hogy disruptive innovation (ld. en.wikipedia.org/wiki/Disruptive_technology :-) ). most ezzel állunk szemben, mint már sokszor. bár a DOS sokkal szarabb volt, mint az akkori VAX gépek, mégis disruptiveban lenyomta azt. és a Wiki lenyomja az összes könyvtárat (vagy a Google, mindegy), megintcsak disruptivean. lehet ellenállni, de fájni fog veszteni.


1.) Nálunk tanszéki szinten tiltják a Wikipédiás bejegyzések hivatkozását, én most keztem ez ellen harcolni, egyenlőre kevés sikerrel. Azzal próbálok érvelni, hogy egy bármilyen más webes tartalom (feltöltött tudományos cikk, netes cikk, stb.) semmivel sem megbízhatóbb mint a Wikipédia, miért tiltjuk, ha az utóbbiakat engedjük.

2.) Webes cikkre úgy kell nálunk hivatkozni, hogy beírjuk, mikor néztük meg. Mert ugye az változik, nem fix, ezért az url+timestamp párost kérünk. De az meg persze nem mindig visszakövethető... Ebből is következik az, hogy mi vele a baj igazából. Nem maradandó. Jövő félévben odaadom az előző évi doplomamuknát egy hallgatónak, és hoppá, nem tud utánamenni a hivatkozásoknak.

3.) Oktatóként azt látom, hogy a netezés teljesen leszoktatja az embereket a gondolkodásról. "Nem lehet megoldani a dolgot, mert nem találtam semmit róla a neten." Vagy fordítva: "Minek törjem a megoldáson a fejem, ugyis fent van a neten." Az a baj, hogy egy átlag egyetemista lényegében egy jól kiművelt információbróker. Ez nem baj, de alkotni is meg kellene őket tanítani. És erre nincs kitalálva semmi igazán értelmes.

4.) Egy olyan feladat kiirása, ellenőrzése, évről-évre való megújítása, ami a hallgatót állandó gondolkodásra sarkalja, és nincs fent a neten, az irtó sok munka. Ezért utálják az oktatók ezt a netes mizériát. Nálunk a hallgatók elkezdték felpakolni az összes régi ZH és vizsgasort a netre. És persze jöttek az ideges tanárok, mert ők igazából 3 tételsornyit tudtak csak kitalálni, nem volt már új kombináció. Mindenki megnézte a neten a 3 különböző tételsor megoldását, és anélkül, hogy tudná miről szól a tárgy, átment ötössel. Aztán jött egy tanár, aki erre csak gondolkodós feladatot adott, mindig újat, nem típuspéldát, és az egész kar azon sír, hogy az X milyen szemét, miért rúgja ki a hallgatók felét minden évben.
Emléxem, a 80as években tilos volt a számológép használata, mert ugye egyrészt nincs mindenkinek, másrészt mi van azokkal, akik nem értenek hozzá.
Fizika órán az egyik észlény tanár nem engedte a tanges függvényt használni, mert csak az osztály egyik (matekos) fele tanulta.
Lehetne sorolni, a tanarak egy része sajnos le van maradva, és amit nm ismer, azt egyszerűbb tiltani.
"A netezés...gondolkodásról": szvsz ez teljesen rossz logika, ezzel az erővel a tanárokra sincs szükség, hiszen mindent kitalálhatunk magunktől is, egy kényelmes karosszékben ülve, éveken át elmélkedve. Az, hogy ma nagyon sok infromációt lehet egyszerűen megszerezni, semmiképpen nem baj.
Én megértem, hogy az oktatók ezt nehezen nyelik le, de ezt a dolgot nekik kell megoldaniuk. (Pl. ha a hallgatók tételsorokat osztanak meg, akkor az oktatók kereshetnek újakat, na hol, a neten. Egybizonyos számú tételsor felett úgysem lehet mindent bebiflázni, ill. ha ezt megteszik, akkor elsajátítják az adott területet.)

Régen csak a középiskolára volt igaz, ma lassan a felsőoktatásra is az, hogy a tanuló tanulni tanul, (ill. részben problémamegoldani) nem pedig magát a szakterületet, az ismeretek addigra, mire munkába áll, úgyis elavulnak.
Volt egyetemi hallgatóként, most egy cégvezetőként, illetve Ph.D. képzésen címet szerezni szándékozóként elég sok oldaláról láttam már a dolgot. Igazából 5 oldalról tudnám megközelíteni a kérdést.
1. Diákok oldala: az egyik barátom mondta, hogy az egyetem igazából arra tanít meg, hogy miként maradj életben, és hogyan találd meg a lehető legegyszerűbb megoldást, a lehető legkevesebb idő- és energiabefektetéssel. Ez mondjuk később, a munkában nagyon is hasznos lesz, mivel a hallgatók úgysem abból élnek, amit az egyetemen megtanulnak. A gond ott van, amikor átesnek annak a bizonyos lónak arra a bizonyos oldalára, ahonnan már lehetetlen visszakeveredni és marad a ctrl c&v megoldás. Na az rohadt nagy gond. Idegesítő, amikor egy szakdolgozat iszonyat választékos stílusáról kiderül, a gugliba való visszamásolás után, hogy a neten megtalálható az eredeti verziója egyazegyben. Az ilyenek fegyelmivel eltiltódnak, de gyorsan.
2. Tanárok oldaláról: ugyan én számvitelt tanítok, ahol viszonylag kevés a trükközés lehetősége, úgyhogy én még ajánlani is szoktam webes elérhetőségeket a hallgatóknak, ahonnan elmélyíthetik a tudásukat. Iszonyat nehéz egyes kollégáknak a saját, főleg lexikális tudásra épülő tárgyukat megfelelően gondolkodtatóvá tenni, de azért igyekszenek. A karunkon van egy Marketingpszichológia illetve egy rá épülő Piacbefolyásolás című tárgy, melyet az oktatója úgy épített fel (esettanulmány megoldás, kutatást igénylő beadandók és vizsga kombinációjával), hogy önmagában a keresés mit sem ér, sőt az előző évfolyamok megoldásai sem jók, mivel minimális átalakítással, könnyedén megbonyolítható a tárgy. Úgy vélem, hogy az internet megjelenése csak jót fog tenni az oktatóknak is, mivel "versenyhelyzetben" vannak, fejlődniük, fejleszteniük kell a tananyagot, ami szerintem nem nevezhető bajnak.
3. Kutatói szempontból a fenti két szolgáltatás óriási segítséget jelent, főleg kiindulási pontként tud sokat segíteni. A legtöbb akadméia adatbázis úgysem kereshető guglin keresztül, de tudásbővítésre, kereszthivatkozások keresésére, szerzők további munkásságának feltérképezésére, esetleg hasonló témák keresésére kiváló. A wikipedia pedig jó kiindulás, főleg szakterületen kívül témák keresésére, esetleg lehet "lopni" egy-egy jó, esetleg újszerű megfogalmazást, az idegen nyelvi akadályokban való segítségről már ne is beszéljünk. Én egyszer, kísérletből raktam össze csak wikipediás hivatkozásokból egy konferencia előadást, és elég érdekesen jött le, végülis jól fogadták.
4. Munkahelyek szempontjából az korántsem baj, hogy a leendő dolgozó tudja a fenti dolgokat használni. Sokszor bizony nem érdekel, hogy mennyire kreatív, sokkal inkább az foglalkoztat, hogy alátudja-e támasztani, amit mondd, vagy amire szükség van. Hosszútávon értelmezve a dolgokat vissza kell, hogy kanyarodjak az első ponthoz, és azt kell, hogy mondjam, nem baj, ha a hallgatók használják ezt.
5. Az oktatási rendszerünk szempontjából nem jó ami történik. A magyar felsőoktatás nincs felkészülve arra, hogy a hallgatók nem csak a 90-es évek előtti könyvek visszabüfögéséhez értenek. Ez bizony nagy bajokat hordoz magában, hiszen az elvárás az ez lenne. Őszintén szólva Simon tanulmányai a korlátozott racionalitásról érdekesek, de korántsem érdekfeszítőek ma már. Vannak ennél fontosabb, újabb elméletek, amik már azóta lehet, hogy meg is dőltek, de a tananyag nem is ismeri ezeket. Súlypont eltólódásra van szükség, és talán ebben is segít az "alulról" érkező nyomás.

Összefoglalva: én egy jó folyamatnak tartom, azt ami történik, hosszútávon szemlélve nem tiltással, hanem alkalmazkodással kellene válaszolni, mivel a későbbi életpálya során pontosan ezekre, a kereső, rendszerező képességekre lesz nagy szükség.
Az angolszasz oktatasban nagyon komolyan veszik a plagiumot, es ez azzal jar hogy a phd szinttol lefele -amikor is mar nem mas gondolataibol alkotsz hanem te magad vagy az alkoto- szinte minden egyes mondathoz referencia kell. A dolog ma mar oktatofuggo, van aki elfogadja a wikit, de hivatalosan a wikipedia nem jelolheto meg forraskent. Ha masert nem, mert egyszeruen nem lehet 100%-osan visszaellenorizni, hiszen folyamatosan alakul
A Wikipedia alavetően nem rossz, bár a relvenciájával erősen lehetek problémák, ami miatt az oktatói oldalrúl jogos a kritika a tisztán wikis hivatkozásokra. Viszont több forrással igazolva az adott állítást már mehet a dolog. Ha az oktatóknak lenne arra energiájuk, hogy nem csak a hivatkozást, hanem a tartalmi helyességet is ellenőrizzék, lehet helye a hivatkozásnak.
Szerncsére nálunk is egyre több a neten kiadott irodalom, ami nagyban könnyíti az ember dolgát. No nem a kopipaszte ügyben, hanem az elérhetőségben. Mert hiába van itt köteles könyvtár, ha az adott kötet 1) még sem érkezett be kötelesként; 2) hiába köteles, valakinél kinn van(!); 3) 30 emberre 1 kötet jut; stb.
A Keresők használatát anyaggyűjtéshez pedig felesleges korlátozni, ha valaki hülyén használja - első 10 találatból összeollózza a dolgozatot - az úgy is lebukik, változatos/több forrásokból dolgozva pedig egyáltalán nem egyszerűbb vagy mechanikusabb a munka.
Na jó, talán én vagyok a gyökér, de én biza hivatkozom a wiki-re. Guglit meg naná, hogy használom a keresésre. Miért nem? a Wiki ugyanis egy lexikon. Mivel rosszabb, mint egy könyv formájában kiadott lexikon? Láttam én már könyvben is komoly tévedést, szóval nem tépem a hajam, ha a wikin is van egy. Persze, ha valaki mély tudományos elemzést készít valamiről, akkor a wiki nem elég, de nem elég egy könyv sem, hanem 10,20,30.stb kell.
És a guglin miért ne lehetne keresni? Ez kb olyan, minthogy a könyvtárban ne használd a digitális katalógust, hanem nyálazd végig a cetliket. Jah, persze.
SZVSZ a Wiki az egyik legnagyobb vállalkozás az enciklopédisták óta, remélem ezt majd belátják az emberek néhány évtized múlva
"A legtöbb akadméia adatbázis úgysem kereshető guglin keresztül" - Google Scholaron keresztül se?

"Webes cikkre úgy kell nálunk hivatkozni, hogy beírjuk, mikor néztük meg. Mert ugye az változik, nem fix, ezért az url+timestamp párost kérünk." - A Wikipédiában pl. lehet az adott állapotra linkelni. (Ha az irodalomjegyzék készítése funkciót használja valaki, az eleve ilyet ad.)

A Wikipédia színvonala egyébként nagyon egyenetlen, az angol Wikipédia kiemelt és jó cikkeit (kis csillag a jobb felső sarokban, illetve nagy zöld plusz a vitalapon) például szemrebbenés nélkül be merném hivatkozni.
a központi enciklopédia gondolata eleve egy hülye ötlet.

minden egyetemnek lehetne saját wikije, szépen kialakulna, h az odajáró tanárok, diákok mit gondolnak egy adott kérdésben. és lehetne akadémiai wiki, ahová az akadémikusok írnak.

szóval egy elosztott rendszerben kellene gondolkodni, ahol jelen van szabadság, de nincs totalitás. bárki vitatkozhasson az akadémia hivatalos álláspontjával, de azt ne írhassa felül bárki, csak egy másik akadémikus. legyen világos, h mi az akadémai álláspont. és adott esetben egy tanszék véleménye lehet ettől eltérő. akkor csinálnak ők is egy saját wikit.

és lehet a boszorkányszövetségnek is saját wikije, és legyen nyilvánvaló, h adott kérdésben nekik mi az álláspontjuk, szerintem hülyeség egy szócikken belül a világot egymásnak ereszteni.
___A___:
Gondolkodtam ezen a dolgon, hogy tudniillik nem tudok egy normális vizsgát megíratni, mert a tételsorok mind elérhetőek. Én azt javasolnám, hogy csináljatok egy vizsgát mondjuk a kettes-hármasoknak olyan kérésekből, amire a választ le tudják tölteni (vagy a tételt stb), és csináljatok egy utsó kérdést, amin annyira kell gondolkodni, hogy nem biztos, hogy akár ti is tudjátok a megoldást. A kettes-hármast (-négyest, attól függően, hogy milyen szigorúak vagytok) lehessen sematikusan is összehozni, de cserébe a legjobb jegyekért lehessen a legnehezebb kérdéseket is boncolgatni. (Hogy hogyan pontozzátok, az egy másik kérdés, nálunk pl épületszerkezettanból ötöst, de általában négyest sem, ajánlottak meg az írásbeli alapján, ott szóbelizni kellett)

Használjuk már a számgépet arra, amire való: a rutingondolkodás elvégzésére, és tartsuk fenn a saját agyunkat az igazán érdekes dolgokra.
KGyST: a kettest, semmi tovább.
Jó, én Műegyetemen nevelkedtem, de ugye, van vidéki fizetős főiskola, A nem mondta meg, hogy ezek közül melyiken oktat. Az meg más.