Zöld indexet visznek a magyarok Kaliforniába

Kivételesen nem magyarországi, hanem egy kaliforniai startupról lesz most szó. A Greener One-t félig Magyarországról, félig Kaliforniából fejleszti egy lelkes magyar programozói csapat. (Miért onnan? Kettőt találhattok.)

A webes szolgáltatás alapvetően egy környezetvédelmi értékelőrendszer, melynek célja, hogy az arra fogékony netezőknek segítsen a környezetbarát termékekkel kapcsolatos információk beszerzésében.

Az alapötlet az, hogy egy átlag fogyasztó szeretne környezettudatosan vásárolni, csak éppen nehéz, körülményes hozzájutnia a megfelelő információkhoz.

Esetünkben azonban nem csupán arról van szó, hogy a webes közösség értékeléseiből jön ki egy környezetbarát termékranglista. A Greener One kormányoktól, és non-profit szervezetektől szerzi be a fogyasztói termékekkel kapcsolatos alapadatbázist. És ebből számolnak ki egy úgynevezett Green Indexet.

Erre jön rá egy trusted júzer közösség, vagyis azoknak a felhasználóknak az értékelése, akik elkötelezettjei a környezettudatos életfelfogásnak. Majd végül a legszélesebb nettársadalom előtt áll a feladat, hogy a saját értékeléseivel, információival pontosítsa az adott termék Green Indexét.

Oké, de persze felmerül a kérdés, hogy vajon a gyártó cégek nem tudják-e a maguk terméke szempontjából pozitívan torzítani az adatokat. A szájt magyar származású, Kaliforniában élő vezetője szerint
az adatbevitel transzparens és a tipikus közösségi módszerekkel (mint pl. a Wikipedia) védjük az adat minőségét. A másik ok, hogy egy nagy cégnek nagyon veszélyes hazudni, mert PR szempontból borzalmas lehet neki, és még be is lehet perelni.
Amúgy a rendszerben szereplő termékek saját piacukon mérettetnek meg. Tehát nem a biokenyér versenyez a mosógéppel, hanem a mosógépek egymással. A szolgáltatás sikere szerintem abban állhat, hogy a Green Indexszel egy erőteljes értéket kommunikálnak az adott termékekről, és a gyártó cégeknek így elemi érdekükké az válik, hogy ha egy temrékük szerintük jobb Indexre érdemes, akkor több, részletesebb információval lássák el az adatbázist.



A Greener One igazi befutása akkor történhet meg, ha kvázi minőségi tanúsítványként tud a üzemelni a weben. Ha mondjuk az eBayen vásárolt termék mellett megjelenne, hogy az adott termék Green Indexe 9, akkor a környezettudatos vásárolók számára ez egy olyan plusz értéket jelenthet, mely fontosabb akár az árnál is.

A "zöld szempont" az utóbbi években az Egyesült Államokban egyre fontosabb politikai-társadalmi ügy. Így innen, Magyarországról nézve talán kicsit idealistának tűnik a magyar startup alapelképzelése. Persze én mondjuk nagyon szívesen látnám adott, általam megvásárolni kívánt termékek mellett a Green Indexet. Én ugyanis azon fogyasztók közé tartozom, akit nem csak az ár érdekel.

Hogy egy példát is mondjak. A Google például az Okarmával csináltatja a reklámpólóit. Én mint egyszeri fogyasztó pedig sok esetben legalább olyan "zöld transzparenciát" várnék elaz általam preferált cégektől, mint amit az Okarma is mutat magáról. Ezt pedig valószínűleg hiába is várnám maguktól a vállalatoktól, és az ő píárosztályaiktól. A webes társadalomnak kell megteremteni azt az információbázist, melynek segítségével - végletekig iparosodott világunkban - könnyebben rátalálunk a jobbik útra.

Ha szimpatikus nektek a Greener One startup, ne felejtsetek el szavazni rájuk a napokban záruló Net2 Mashup Challenge-en.
Címkék: magyar zöld startup
2008.03.21. 11:18. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lehet tudni, h kik állnak a kezdeményezés mögött?

felvonult a bölcsészkar, azok akik nem figyeltek kémia és biológia órán, elmentek média kommunikáció szakra, és akkor most felszólalnak a zuzmók jogaiért, életükben nem végeztek el egyetlen kísérletet sem, mert a kommunikáción kívül máshoz nem értenek, mint régen a párttitkárok, vagy értelmes, hozzáértő emberekről van szó.
azt lehet latni hogy rengeteg zold forras van az oldalon de nem egyertelmu hogy mi az index szamolas. mondjuk arrol sincs fogalmam hogy az energiatakarekos mosogep es huto hogy szamolodik. eeg szomoru hogy a kormanyok meg nem csinaltak egy ilyet ugyhogy nem baj ha a nep okitja oket. kivancsi vagyok mi lesz valami nagyarcu ceg valasza ha leindexeli oket a nep
igen, csak akkor van a baj, h azok kezdenek el a környezetvédelmet, meg környezettudatosságot oktatni, akik életükben nem boncoltak fel egy békát, vagy szedtek szét cserebogarat. ezek az emberek általában annyit tudnak mondani, h ne szemeteljünk annyit és védjük meg a zuzmók jogait.

nekem az a határozott álláspontom, h a környezetvédelem ügye akkor fog valójában előmozdulni, ha a zöldmozgalmakból bölcsészkar kivonul, vagy legalább a háttérbe vonul.
kutacs, szerintem vegyel vissza. nem attol lesz valaki kornyezettudatos, h olvasott mar konyvet eleteben. es ez nem is szak- vagy egyetemfuggo. a hulyesegek bekommentelese pl tok univerzalis, vegzettsegtol fuggetlen szokott lenni.
hát kutacs szép lenne de erre még várhatunk.. talán pont a national geographic téli kiadásában olvastam hogy az exon mobil éves nyereségének a 3%-a az usa környezetvédelmi büdzséje...és az egyik legnagyobb környezeti kampányt a ge nyomja ecoimagination néven. ők se éppen született amazonas erdők voltak valaha...
jah, csak egy borzalmasabb van, ha azok kezdenek el kommunikalni akik soha eletukben nem boncoltak fel egy bekat:
amikor azok kezdenek el kommunikalni akik soha eletukben nem kommunikltak.
sorry, de fekete-feherben gondolkodas mar kicsit elvault. a kommunikacio levezenylese is egy szakma. barmennyire simeretlen es felelemkelto, erteni ahhoz is kell.
talan inkabb a szakik es mediasok hatekony osszhangjat kell megtalalni, baltaval metszett kijelentesek helyett.
engem sokkal jobban erdekelne h ti hasznalnatok-e egy ilyen szajtot? ugy ertem, szamit-e amikor vasaroltok, h az adott termek mennyire kornyezetbarat. es ha szamit, honnan szereztetek be eddig a megfelelo infokat errol.
Háztartási gépek esetében megnézném.
hat jo kerdes hírbehozó. autóknál és bárminél amivel érintkezik a bőröm, szerveim tuti. pl kanapé, ágynál most is nagyon hiányolom hogy fingom sincs honnan jön a textil vagy esetleg egy csernobil kozeli erdobol a fa. Viszont mondjuk a plazmatévét nem biztos hogy kidobnám csak mert öt óra alatt egyfolytában eszik annyit mint a mosógép az első 10 percében amikor melegíti a vizet. (info a videotékás sráctól) az áramszámla mondjuk sokakat meggyőz valszinuleg. kajanal is jo lenne. es hat ismet kilyukadunk az 599-es kodnal, ezuttal nem a hazai ipar de a kisebb szallitas es emisszio miatt
annyit kérdeztem, h a site mögött kik állnak.(1) környezetvédelmi szakemberek elmélyült természettudományos ismeretekkel és tapasztalattal, olyanok, aki értenek valamit a natúrához, (2) boncoltak-e már békát, szedtek-e szét cserebogarat (3) égette-e meg már a kezüket a bunsen égő, törtek már össze kémcsöveket, (4) vagy ami a mostanában a leggyakoribb, felvonult a bölcsészkar, h mentsük meg a bálnákat, és legyen világbéke.

szerintem utóbbira is szükség van. de az előbbiekre is. nem arról van szó, h te gondolkodsz fekete-fehérben?

én bizony hiányolom azokat környezetvédőket akik alapos, nem felszínes, hanem alapos természettudományos ismeretekkel rendelkeznek. a véleményem az, h a környezetvédelem ügye akkor fog előmozdulni, ha a kampányokba biológusok, orvosok, vegyészek, mérnökök is be lesznek vonva. sőt azt gondolom, h valójában nekik kellene indítani kampányokat. és persze bölcsészeket bevonni.

a környezetvédelem most a farok csóválja a kutyát tipikus esete.
Kutacs, azt hiszem egy kicsit félreérted az oldal szándékát. Egy pillanatig sem gondoltuk, hogy amit mi kitaláltunk, az bármilyen módon helyettesítené azokat a biológusokat, vegyészeket, mérnököket, akiket te hiányolsz a környezetvédelemből. Mi azt gondoljuk, hogy pont ezen emberek dedikációjának és mérhetetlen sok munkájának köszönhetően már most igen sok információ létezik azokról a termékekről amiket mi nap mint nap használunk, csak ezek az információk nehezen hozzáférhetőek és egy átlagos fogyasztó számára kevéssé érthetőek.
Pedig pont ez a kapcsolat lenne a legfontosabb, mert nagyon sok ember szeretne környezettudatos döntéseket hozni, de nem várhatod el tőlük, hogy a gyártási folyamattól, felhasznált anyagoktól kezdve a használaton keresztül egészen az újrafelhasznosításig mindent átlássanak, hisz nem lehet mindenki orvos, vegyész vagy épp biológus (valakinek bölcsésznek is kell lennie!)

Számukra segítség a Greener One, mert könnyen tudnak választani, hisz látják, hogy egy adott termék megvásárlásával milyen hatást gyakorolnak a környezetükre. Ha érdekli őket, hogy miért, belemélyedhetnek és megnézhetik, hogy pontosan mik azok a szempontok amik az adott termékcsoportnál számítanak, sőt, akár ők maguk is megpróbálhatják beszerezni ezt az információt a gyártóktól, a csomagolásról vagy más úton.

Azt hiszem a legfontosabb, hogy itt mindenki ugyanazt szeretné: tudjanak az emberek környezettudatos döntéseket hozni, sőt, továbbmegyek: legyenek az emberek környezettudatosak. Ezt egyetlen egy oldal nem fogja megoldani, hanem nagyon sok ember összefogására, együttműködésére és egymás segítésére van szükség. Én úgy gondolom, hogy bármilyen kezdeményezés, ami ezt a célt szolgálja, hasznos lépés a probléma megoldása felé.

Köszi az érdeklődést,
Gabor @ Greener One
kutacs!
Az szép dolog, ha valaki mindent az alapokról akar kezdeni, de légy szíves írd le annak a folyamatát, hogy hogyan is tudja pár cserebogár-boncoló fehérköpenyes ember elmondani nekem, mi lesz, ha trifoszfátos-nagyon-gyilkos mosóport használok, vagy ha nem?
Abban egyet értünk, hogy manapság a környezetvédelem nagyon felkapott szó lett, és egyre-másra születnek a fantasztikus biomegoldások, amikről pár év után kiderül, hogy nem is olyan tutik (lsd. bioetanol). Én mindenesetre már akkor kicsit jobban érzem magam, ha leviszem a műanyag palackot a gyűjtőbe, vagy néha lekapcsolok egy-két villanyt. Bár lehet, hogy ezt a békák nem támasztják alá...
Szerintem a kezdeményezés mindenesetre jó, a használhatósága kérdéses. Bizonyára, majd idővel lehetséges, hogy célszerűbbé válik legpragmatikusabban új termékek bemutatásakor. Mindez akkor lenne célszerű(bb), ha a legfrissebb (kihozott termékek, adalékok, prototípusok stb.) itt kerülnének kipróbálásra/esztelésre. Azért tetszetős site, kérdés, mi a motivációs tényező, miért érdemes klikkelgetni, miért éri meg, hogy erre szánjon az ember időt...
Hoops,
egyszerű kísérleteket kellene bemutatni, vagy összeállítani. gyújts meg egy zacskó egy darabját, és lógass a füstbe lógass bele egy egeret vagy egy cserebogarat. nézd meg mi történik. az állat úgy elalél, h csak na.

vagy rakj bele egy békát a koszos vízbe, és utána szórj a lavórba valami trendi mosóport. úgy ugrik ki belőle a béka, amikor az a bőrével találkozik, mint a sicc.

és akkor gondolkodj el ezen. lehet, h a egér, meg a béka okosabb, vagy ha nem is okosabb, hanem érzékenyebb, mint te. és oké, ki kell mosni a ruhát, és be kell csomagolni az élelmiszert.

de lehet, h nagyanyáink is tudtak valamit, amikor a ruháikat nem kizárólag vegyi, hanem mechanikus hatásoknak is kitették. és úgy mostak. és egyébként olyan ruhaneműt gyártottak, amelyek a mechanikus hatásokat bírták, vagy kibírták. kivonták a vizet, és fellógatták az élelmiszert a spájzban, nem ettek annyi műanyagba csomagolt műanyagot.

nekem azzal sincs bajom, ha felvonul a bölcsészkar, és azt mondja, legyél környezettudatos, csak nekem erős a gyanúm, h ha a természettudományos gondolkodás kimarad a kampányokból, akkor azok hatástalanok, vagy eredménytelenek maradnak. ugyanannyira hatástalanok, mintha száraz képleteket írnánk fel fekete vagy fehértáblára.
Gabor,
a kérdés az, h számoljátok ki ezt az indexet. mert az objektív mutatók egy része mindenféle természettudományos alapot vagy ismeretet nélkülöz. összeadják a kilogramot, a newtonmétert, az elégedettséget, és abból átlagot vonnak. és ebből kijön az, h kilenc. de mi kilenc. azt már nem lehet bemutatni. ráadásul ezek a mutatók könnyű manipulálni. nehéz eldönteni, h mit milyen súllyal vegyünk számításba.

amikor egyszerűen kiírták, h a hűtőszekrények milyen energiaosztályba tartoznak, akkor a többség megértette, h anyus, ettől függ a villanyszámla, és azóta energiatakarákos háztartási gépeket vesznek.

ugyanígy ki kellene írni h mondjuk h a csomagoló mennyi elégetésével vagy lebontásával mennyi co2 kerül kibocsátásra, és akkor a népek megértik, h apus, ettől függ a szemétszámla, és még lehet, h az éghajlatváltozás is, bár ezen vitatkoznak a tudósok.

és akkor a gyerek is rájön, h apa, anya, tanultam az iskolában, h mi a Watt, a Joule, a CO2, és akkor ne szennyezzük a környezetet. és akkor a szülők is megértik ezt, mert ők is tanulták, meg persze tudják, h ez mit jelent euróra, forintra, dollárra átváltva.

termékcsoportonként ki kellene választani azt az egy vagy néhány mutatót, ahol nagy a szórás, és azt a tényezőt kellene mutatni, vagy bemutatni. össszeadni, meg átlagolni csak ott szabad, ahol ezt a mérőszámok megengedik.

értem én, az van, h nagyon sok tényezőt nem fogad be az vásárlók többsége. ez a nagy büdös helyzet. és ugye ott van az ár, és akkor már csak azt tudjuk mondani, h A, B, C, D, E, besorolás, legfeljebb azt, h A+, B-. de az A, B, C és a plusz, és amínusz, lehetne az a mutató ahol az adott termékcsoporton belül nagy eltérések mutatkoznak, amivel leginkább tudunk hatni a vásárlóra, és a vásárlón keresztül a környezetünkre, és persze a pénztárcánkra.

most az van, h a bölcsészkar mindenből levágja természettudományos részt, és azt mondja ne szennyezzük a környezetet. és ennyi. népek meg azt mondják nekik nyolc. ti meg hozzáteszitek kilenc. de mi kilenc. szerintem ez probléma.

és az is, h olyanok láncolják magukat a fához, akik életükben nem fogtak még a kezükben egy halat, vagy egy madarat.
Kutacs, eloszor is koszi, hogy enyire fontosnak erzed a temat!

Az energiafogyasztas (pl hutoszekrenyeknel) az egy dimenzio alapjan hasonlit ossze termekeket. Egy atfogo kornyezetvedelmi besorolasnal alapvetoen tobb dimenzios matrixrol van szo es meghozza ezen dimenziok nem kompatibilisek egymassal. Ez azt jelenti, hogy amikor osszehasonlitasz termekeket valamilyen mertekben sulyoznod kell a dimenziokat. Hogy pontosan hogyan sulyozod annak egyreszt tudomanyos, de persze masreszt velemeny alapja van.

Tehat ha teoretikus szempontbol nezed csak a dolgokat akkor kimondhato, hogy egy hasonlo multidemenzios osszehasonlitas nem 100%-osan tokeletes tudomanyos alapokon all.

A kerdes, hogy kell-e tokeletes megoldas, vagy elegendo-e a jo megoldas. Az egy teny, hogy jelen pillanatban az atlag vasarlonak szinte nincs semmi informacioja nincs a termekek kornyezetvedelmi hatasarol. A mi velemenyunk az az, hogy ha a piacon lenne ilyen konyen elerheto es ertheto informacio (lasd A, B, C, D stb besorolas) akkor az emberek ezt felhasznalnak es ennek a kornyezetunkre pozitiv hatast gyakorolni, tehat a kornyezetszennyzes csokkenne.

Ez motival minket, meg akkor is, ha tudjuk, hogy semmilyen rendszer nem lehet 100%-osan tokeletes. A piac ami alapjan dontunk, hogy mit veszunk, az sem tokeletes (messze van attol), es mi ennek a piacnak a reszesei vagyunk. Ha jobba tudjuk a helyzetet tenni mint ami most van, tehat a piacon jelenlevo informacio vakumot valamilyen szinten csokkenteni tudjuk, akkor mar sikeresek vagyunk.

Koszi az erdeklodest.

Zoli kukac greenerone.com
szerintem nagyjából azt lehet csinálni, h ki kell választani a dimenziót ahol van valódi választás, rossz az átlag, de nagy a szórás. és ezt a tényezőt kiemelni. és ez alapján adni A, B, C, D, E besorolást. és akkor az adott termék kap egy mondjuk egy nagy C betűt.

a gyártók az ágaztban igyekeznek úgy reagálni, h elérjék a B, vagy az A besorolást. és ez nem lehetetlen küldetés a mérnököknek, hiszen egyetlen célértéken kell változtatni, vagy javítani.

ilyenkor az adott dimenzióban várhatóan javul az átlag, és csökken a szórás, és ami fontos nő a környezettudatosság. a fogyasztók keresik a betűt. és akkor ez azt eredményezi, h egy újabb tényező, vagy dimenzió válik fontossá. és vehetjük a következő jellemzőt. a terméken a nagy A betűből lesz egy kisebb, mert és az új szempontból kap mondjuk egy nagy B osztályzatot. és akkor azon a gyártó megint igyekszik javítani. szisztematikusan haladni előre.

ennek az egyszerű metodikának számos előnye van.
-- objektív, mérhető
-- a fogyasztó számára világos, az ár mellett figyelni kell a betűt
-- a gyártót nem állítja lehetlen feltételek elé, egyetlen célértéken kell változtatnia
-- a környezetügyi kampányokat egy irányba fókuszálja, hiszen nagyjából mindenki ugyanazon a bázison dolgozik, ugyanaz lesz a fontos.

nyilván ennek van hátránya is. mivel mindig egy tényezőre koncentrálunk, ezért valakinek figyelni kell, h javítunk egy tényezőn, h közben ne romoljon le a többi. de ezért kellenek a szabályok, vagy szabványok, ha valamit kijavítottunk, akkor azt ne hagyjuk leromlani.

szerintem nagyjából ez lehet a metodika,
persze nem vagyok ennek szakértője, ez itt a kávéházi konrádok terepe.
blackeye
Biztos lemaradtam valamirol, de mi is az a 599es kod, ahol ismet kilyukadtal?
Lord Ice, szerintem arra gondolt, hogy a vonalkodon megjeleno 599-es termekrol enyhe tulzassal azt mondhato magyarorszagon gyartottak oket, igy a szallitasukkor a szendioxid kibocsatas lenyegesen alacsonyabb mintha tavolabbrol jott volna.

Erre a kanonikus belda az, hogy kornyezettudatos ember nem rendel uj-zelandi baranyt (se) etteremben, mert a szallitas olyan CO2 kibocsatassal bir, mintha valaki korbeutazta volna a Foldet (a barany ugye korbeutazza a foldet hogy te megehesd :). Ezek sem elhanyagolhato szempontok. Mindennek amire penzt koltunk, van a kornyezetre visszavezetheto hatasa es nem feltetlenul a trivialis (gyartas, hasznalat, lebomlas) dolgokra gondolok, hanem pl. az elobb emlitett szallitas.

Gabor @ Greener One
Regisztrálnom kellett , mert annyira felhúztam magam Kutacs bejegyzésein. Nem értem mi köze van a békák boncolásának a környezettudatos élethez? Nem hiszem, hogy a globális felmelegedés kérdését meg tudja oldani egy maroknyi biológus és kutató. Hiába láttak már szétszedve békát, attól az emberek még nem fognak papír csomagolású chips-et venni a műanyag helyett! Ezt a harcot nem csak a biológusoknak kell megvívniuk. Ha annak idején El Gore került volna 2001 ban Amerika élére a hülye Bush helyett, akkor ma más lenne a helyzet. Pedig szerintem ő se látott még szétszedve cserebogarat.

Az emberek tennének valamit ha tudnák mit vehetnek meg és mit nem, de ehhez kell egy nemzetközi kezdeményezés és egy összefogó szervezet aki kontrolálja a termékek green index-ét. És nem biztos, hogy tökéletes megoldásra van szükség, mert nem minden adat mérhető számokban. Nem szabad abba a hibába esni mint a mostani minőség biztosítások, amik csak termék minőségét és esetleg a gyár környezetvédelmi határértékeit vizsgálja. Sok olyan tényező is van, aminek semmi köze a békák boncolásához.

Pl. Jó pár éve a Green Peace-nek sikerült megakadályozni, hogy a Shell berobbantson egy komplett fúrótornyot a északi tengerbe. Ez úgy érte el, hogy kampányt hirdetett és rábeszélte az embereket, hogy ne tankoljanak Shell kutaknál. És amikor a szemét olajvállalt kezdte forintisítottan és érezni a kimutatásiban a kárt, akkor pusztán ÜZLETI ALAPON úgy döntöttek, mégsem robbantják bele. Én azóta sem tankolok Shell kútnál ha tehetem. Van belőle elég nem nagy lemondás, egy kis odafigyelés. Ha egyedül csinálom ezt, akkor nem sokra megyek vele, de ha elterjedne és bevonulna a közéletbe a tudatok vásárlás, akkor olyan folyamat indítható el ami élhetőbbé teszi ezt a földet. Egy ilyen összefogás segíthet figyelembe venni ezeket a tényezőket is. Ha pl. kiderül, hogy az Exxon mobil lefizette és eltusolta a környezetvédelmi hatástanulmányt ami az EU számára készítettek, akkor az összes a cég által gyártott termék indexét csökkenteni kellene x hónapra büntetésből.

Én sajnos még mindig azt látom, hogy az embereknek halvány fogalmuk sincs mi folyik ezek a földön, mit fog okozni a mértéktelen túlszaporodás és a nem megújuló energiaforrások pocsékolás, a fogyasztói társadalom. Azt hiszik, ez a globális felmelegedés dolog valami vallás, amiben vagy hisz valaki vagy nem. Pedig ezek tények, nem hit kérdése. Ha beszélgetek ezekről a dolgokról, akkor 10 emberből 8 nak fogalma sincs milyen következményekkel ját ha csak 2 fokkal emelkedik az átlag hőmérséklet. Sajnos még a kampány időszakában vagyunk…

Ajánlom mindenkinek a következő két filmet:

Utolsó óra:
wwws.hu.warnerbros.com/11thhour/

Kellemetlen igazság:
www.xpress.hu/dvd/film.asp?FILMAZ=6008

ui: Egyébként a site jól átlátható, és szépre sikerült. Gratulálok!

Péter
Péter, a Shell és a Greenpeace esete sajnos igen szerencsétlen példa itt. Az kétségkívül igaz, hogy a Greenpeace keltette hisztéria miatt a Shell elállt szándékától, és elsüllyesztés helyett elvontatta a Brent Spar olajfúrótornyot. Később a Greenpeace bocsánatot kért, mert kiderült, hogy egyszerűen elszámolták a robbantás során kiszabaduló olaj mennyiségét (5000 tonnával riogattak, később kiderült, a Shell által hangoztatott 75-100 tonna volt az igaz). A tornyon igen gazdag élővilág, korallok telepedtek meg, a torony elvontatásával ezek elpusztultak. A Brent Spar torony története éppen arról szól, hogy az olajtársaság a környezet számára legoptimálisabb megoldástól kellett elálljon a környezetvédelmi mozgalom szakmai hibái keltette hisztéria miatt.