és hogyan oszlanak meg a bevételi forrásaik? Gondolom nagyrésze adsense és adwords.

Nem nehéz ilyen nyereséget elérni úgy, h ok nálkül kamu indokkal kivagdalják az adsense hirdetőket az addig elért 100dollárokat meg még többeket meg szarnak kifizetni...
Részemről ilyen mocskos céggel még nem találkoztam.

Számokkal és százalékokkal dobálózva azért a dollár gyengesége mellett nem lehet elmenni.
Szóval a bevétel mennyiségének az eltolódása lehet, hogy inkább ebben keresendő mint a "szabad vadászmezőkben".

Kit érdekel a Google?

mennyi adót fizettek? mennyi új munkahelyet teremtettek? mennyi az adósságot halmoztak fel? az európai képviselők ezeket kérdezik. azt tudjuk, h mennyi az árbevétel, és mennyi a profit.

a google egy sérülékeny vállalat. mondok 1 dolgot. az már nagyjából eldőlt, h az unió adóztatni fogja az internethasználatot. na most mi lesz akkor, ha feláll valaki, és azt mondja, h a nemzetközi domain használatot adóztassák csak.

a google szolgáltatásai hirtelen pénzbe fognak kerülni. ott lesz a számlán, h .com fogalom, n MB, ez X euró. nem lesz sok, de mégis valamennyi. és ebből az adóból összeraknak egy európai térképet és keresőt ingyen. meg minden vállalat kap tárhelyet és postafiókot mellé. az unió nem csak megvédi, hanem megsegíti a belső piacot.

a népeket ismerve, nem fognak a google szuper szolgáltatásaiért fizetni, főleg, h uniós direktíva lesz mögötte, ami egyébként mondjuk a vodafonnak vagy telekomnak nem jön rosszul, vagy az etargetnek.

nem akarok tippeket adni, de ha a google túl agresszíven terjeszkedik európában, akkor néhány lobbista lenyilazhatja. speibl és hurvínek legyőzheti góliátot. h teljes legyen a képzavar.

az h az internetet európában adóztatják az egyáltalán nem kedvez a googlenek. a stanfordiak nem értik az európai észjárást, az nyilvánvaló. fordítva viszont lassan körvonalazódik egy sajátos statégia szemben a birodalmiakkal.

Hi NagyPista

Nekem küldték rendesen, de el is olvastam, mit szabad és mit nem.

mennyi új munkahelyet teremtettek? multkor volt valamelyik résznél egy kazal elbocsátás...

az yahoo volt, bár lehet, h a google is. nem emlékszem már pontosan.

de azért az figyelemre méltó, h ahhoz képest, h a google árbevételének jelentős hányada az unióból származik, ez a vállalat itt nem vagy alig fizet adót, nem vagy alig teremt munkahelyet, valójában itt sincs, vagy alig van itt. a népek meg tapsolnak neki, mint az óvodások. most nem azt mondom, h fütyülni kellene, hanem azt: gondolkodni.

miért nem lehet azt elérni, h legalább a nemzeti domaineken belül azonos versenyfeltételek legyenek. hh elmondja, h milyen nagy dolog hirdetést szervezni és releváns hirdetéseket gyártani.

biztos nagy dolog, de tegye már fel az a kezét, aki max. 1 heti munkával ne volna képes írni egy elemzőt, amelyik kipakolja ezeket a hirdetéseket, és elég relevánsá válnának. tudom, h a sikerhez sokkal több kell, össze kell gyűjteni egy kritikus tömeget, de nyilván nem lehetetlenség ezt összegyűjteni.

csak ugye ha te nekikezdesz hirdetést szervezni esélyed nem lesz versenyezni a google-val, mert teljesen egyenlőtlen feltételek között kell versenyezned. csak úgy működhetne ez, ha a vállakozásodat egy szigeten jegyeznéd be. és annyit meg nem ér az egész. és persze most nem csak a hirdetésszervezésről van szó, hanem minden más szolgáltatásról.

persze nem azt mondom, h minden startup jachtokon fog koktélozni, hanem csak azt, h a .hu tartományon belül egyenlő feltételek között versenyeznénk. jó nem teljesen egyenlő. mert nem mindegy, h valakinek otthon a révai lexikon esett a fejére vagy pálinkásüveg. persze az oktatás és a nevelés egy másik sztori.

ha valaki a .hu domainen belül szolgáltat, akkor a magyar szabályok szerint működjön. gyártsa le a könyvelőjével a magyar bevallásokat, menjen be a magyar adóhivatalra raportra, mondjuk az unió területén béreljen telephelyet, szervereket, úgy alakítsuk a szabályozást, ahogy nekünk jó. itt fizessen meg minden közterhet, stb. és ha a google-nek nem tetszik, h itt rosszak a versenyfeltételek az elsők között leszek, aki támogatni fogja a törekvéseit. ha kivonul, mert nem bízik a változásban, akkor vonuljon ki. most gyakorlatilag a .hu gyarmatosítása folyik a hirdetésekkel.

persze tudom, h mindenki nyavalyog, h akkor veszélybe kerülne google kifizetés, meg nem volna annyi. de könyörgöm, majd fizetne más. az etarget, vagy az origo, vagy az index, vagy egy startup. vagy a google kénytelen lenne megemelni a .hu kifizetéseket. történne valami. mert verseny lenne. és kiszámítható, átlátható viszonyok.

egy startup nyilván nem akar jachtot bérelni, és dollármilliárdok fölött diszponálni. lehet, h kevesebbel is megelégszik, mint a nagyok, és lehet, h az ő hirdetőmotorja is elég jó lenne. illetve az is lehet, h ezeket a motorokat a népek képesek lennének összekapcsolni, így kisebb csoportok elénék a kritikus tömeget. persze felmerül egy csomó kérdés ilyenkor. de ez a munkánk. h ezekre a problémákra megoldásokat keressünk.

nem értem, h mitől van az a google imádat ami körülleng benneteket. és még egyszer nem azt mondom, h nem utálni kell a google-t, mert nagyon sok jó, sőt kiváló terméke van, hanem tisztességes verseny feltételeit kellene megteremteni. a 100 méter legyen mindenkinek 100 méter.

Kutacs, már megint ez a temérdek sületlenség. Mániákusan ismétled az alaptalan fantazmagóriákat. Internetadó abban a formában, ahogy írod, nem lesz. Nyilvánvalóan, köztudottan nem. A Google teremt munkahelyet Európában, nem is keveset. Ennek alapján folyik be adó és járulékbevétel az EU országaihoz, nem is kevés. Írországban társasági adót is fizet a Google. Sőt, ÁFÁ-t is fizetnek az Adwordsön hirdető Európai cégek stb. Miről beszélsz akkor itt állandóan? Ha pedig szerinted könnyedén másolható, amit a Google tud (keresésben, hirdetés-célzásban), akkor fogalmad sincs a Google rendszeréről, sem pedig a mögötte álló nem megragadható erőforrásokról. Természetesen van veszélye a Google világméretű térnyerésének, és bőven lehet bírálni a Google-t, de ez az "EU a Google ellen" gondolatmenet ebben a formában marhaság. Bocs.

Nekem a google becsületesen elküldte a 103 dolláros csekket!

OFF: A Webisztán miért került ki az Index címlapjáról?

az unió nem egyenlő európával. új munkahely nem egyenlő munkahellyel. elmondom neked, h zürich, moszkva, szentpétervár, tel aviv, haiffa mind kívül esnek az európai unión. a dublini központ sem erősödik különösképpen. meg a németországi központ. haha. meg a magyar. ha ha ha.

az unió nem egyenlő európával. új munkahely nem egyenlő munkahellyel. elmondom neked, h zürich, moszkva, szentpétervár, tel aviv, haiffa mind kívül esnek az európai unión. a dublini központ sem erősödik különösképpen. meg a németországi központ. haha. meg a magyar. ha ha ha.

itt folyik egy meccs, amit nem látsz, vagy nem akarsz meglátni. szerinted az is véletlen, h a google újabban körbelődözi az uniót. abban persze igazad van, h itt nem kizárólag a google-ról van szó, hanem az ingyen piacról, aminek a google az élharcosa. a google azt mondja, h a szabad piac mindenható és fölötte áll az államnak.

ezzel csak az a baj, ha a szabad piac elveit totálisan értelmezzük, ahogyan a google akarja, akkor egyre nyilvánvalóbb, h az unió vállalatai jelentős versenyhátrányban vannak az amerikai és az ázsiai vállalatokkal szemben, mert teljesen eltérő feltételek mellett kell versenyezniük egy globális piacon. a google meg pont ezt akarja. azt mondja, h ők nem tehetnek arról, h itt kevés ember dolgozik, meg gondolkozik, a többi meg henyél. az európaiak hülyék. oké.

csakhogy a google úgy szolgáltat az unióban, h közben nem vesz részt a közteherviselésben. ezt barátom úgy hívják gyarmatosítás. egy olyan tesco, amelyik nem fizet adót. a legtöbb országban nincs is ott. vagy éppen h ott van. erre mondom azt, h oké, akkor nézzük meg, h ki a hülye. teremtsünk egyenlő szabályokat minden kontinensen. és versenyezzünk. de az nem fair, h úgy futjuk a 100 métert, h az egyiknek az 80, a másiknak meg 120, a harmadiknak meg 200. aki azt mondja, h ez ez rendben van, az retardált minimum.

az adóról annyit, h azok az cégek, amelyekről beszélsz, h a hirdetések után befizetik az áfát, azok éppen h visszaigénylik, az unió kasszájába nem fizet be senki.

a google egy olyan tesco, amelyik úgy szolgáltat itt, h nem fizet adót, vagy alig fizet, úgy növekszik, h nem teremt nem új munkahelyet, vagy alig teremt.

Nah, a Googlenak minél tobb a bevétele, annál tobb programot amit létrehoz lessz ingyenes. :D

cadmagician: > mennyi új munkahelyet teremtettek? multkor volt valamelyik
> résznél egy kazal elbocsátás...

Na igen, a megfelelo szurot a szemunk ele tartva minden olyan szinunek latszik, amilyennek mi szeretnenk. A multkor arrol volt szo, hogy kirugnak nehany szaz embert (talan 300) akiket a DoubleClickkel vettek meg. Kozben 1-2 ev alatt felvettek 6000 embert (ami 150%-os novekedes). Ilyen ez a szelavi, de azert osszeadni meg tudhatunk (-300+6000=?). Mondjuk kutacs ilyenkor mindig Eu-s munkahelyekrol beszel, abba meg a kirugottak nem szamitanak bele, es persze a felvettek nagy resze sem.

kutacs: egy mondatban monnyon le a globalizacio meg az internet, nem?

> de azért az figyelemre méltó, h ahhoz képest, h a google árbevételének
> jelentős hányada az unióból származik, ez a vállalat itt nem vagy alig
> fizet adót, nem vagy alig teremt munkahelyet, valójában itt sincs,
> vagy alig van itt. a népek meg tapsolnak

A nepek nem szamitanak. A tobbi meg a globalis piacrol szol. Ez van. Te kizarolag 599-es vonalkoddal ellatott online szolgaltatasokat vegyel. Nem a blogokon kell csunyan nezni rajuk, hanem ha ez valos gazdasagi problema, akkor vagy megfelelo szabalyozast kell hozni, vagy versenykepesse kell valni (marmint az allamnak, allamoknak).

> milyen nagy dolog hirdetést szervezni és releváns hirdetéseket gyártani.
> biztos nagy dolog, de tegye már fel az a kezét, aki max.
> 1 heti munkával ne volna képes írni egy elemzőt, amelyik
> kipakolja ezeket a hirdetéseket, és elég

Persze, utananezel a weben (raguglizol), es gyorsan osszeraksz valamit egy ismert algoritmus alapjan. Ez mukodni fog egy gepen (egy szerveren) egy akkora adatbazissal, amit az adott gepen le tudsz kezelni. Aztan ha szet kene osztani 100 vagy 1000 gepre akar a feldolgozast akar az adatbazist, akkor mar bajban lennel. Nyulhatnal persze mondjuk olyan megoldasokhoz, mint a hypertable vagy a hadoop - mindketto a guglis megoldasok open source koppintasa. (Nem baj, hogy vannak, sot jo, de ne csinaljunk ugy, mintha ez ilyen meretekben trivialis feladat lenne.)

> tömeget, de nyilván nem lehetetlenség ezt összegyűjteni.

Hat igen, a masik az, hogy hiaba is lenne konnyu a technologiai megoldas, attol meg le kell szervezni a dolgot, ami egy csomo penz es ido (lehuto salesesek es marketingesek foglalkoztatasaval jar :) )

> vállakozásodat egy szigeten jegyeznéd be. és

O, nem. Ha mar Mo kerult szoba, akkor azzal is jelentosen novelheted a versenykepessegedet, ha Szlovakiaban jegyzed be a vallalkozasod. Es ez sokat elmond am a problema gyokererol.

> .hu tartományon belül egyenlő feltételek között versenyeznénk.

Nincsenek egyenlo feltetelek. Ha ugy tetszik az allamok kozt is verseny van. En meg nem szeretnek egy olyan internetet, ahol minden orszag belepofazna abba, hogy milyen gazdasagi, uzleti, stb. felteteleket kell teljesiteni ahhoz hogy naluk szolgaltathass (vagyis, hogy onnan elerhetove valjon a szolgaltatasod). Szep vilag lenne, gyakorlatilag uzleti blablaval megtamogatott cenzura. (A domain nev meg keveset szamit, a de ott sem erdemes tulfeszkozni a dolgot. Komolyan visszasirod a magyar liberalizacio elotti idoket?)

> ha valaki a .hu domainen belül szolgáltat, akkor a magyar
> szabályok szerint működjön. gyártsa le a

Mi az, hogy domainen belul? Van neki .hu domainneve? Ilyen mar volt: bejegyzett cegek kaphattak csak domain nevet. Szerencsere vege. Ha jol emlekszem 2002-ben toroltek el (en is akkor regeltem a sajatomat). Amugy az ilyen szabalyok remekul kijatszhatok, semmibol nem all csinalni egy cegecsket, ami nem general forgalmat. Google.hu kft raadasul van is, tehat a kapu amit dongetsz meglehetosen nyitott. Ebbol jol latszik, hogy a megoldas amit javasolsz ilyen szempontbol is mukodeskeptelen.

> a magyar adóhivatalra raportra, mondjuk az
> unió területén béreljen telephelyet,
> szervereket, úgy alakítsuk a szabályozást,

Ilyen is van. Ezt meg onnan is tudjuk, hogy a gugli szokott Mo-ra rendszeruzemeltetoket keresni.

> gyakorlatilag a .hu gyarmatosítása folyik a hirdetésekkel.

Bocs, de szerinted a kifizetett hirdetesek utan hol adoznak? (Tfh. nem minden adwords user kisstilu adocsalo.)

> lenne megemelni a .hu kifizetéseket. történne valami.
> mert verseny lenne. és kiszámítható, átlátható viszonyok.

Megemelni? Attol, hogy tobb adot fizet? Nem is ertelek. Egyaltalan hogy kene adoznia? Az ide kifizetett hirdetesekhez tartozo beveteleiket itteni feltetelek szerint kene adoztatni?

Amit mondasz egyebkent sokkal egyszeruibben megoldhato: megtiltjuk a magyar cegeknek es maganszemelyeknek, hogy kulfoldi cegek szamara online szolgaltatasokat adjanak el (pl. adowrds hirdetesi felulet). Viszonlatas. Biztos pozitiv hatasa lenne :)

> illetve az is lehet, h ezeket a motorokat a
> népek képesek lennének összekapcsolni, így
> kisebb csoportok elénék a kritikus tömeget.

Annak meg mi az ertelme? Miert nem eleg egy 'motor'? Arra annyi hirdetesszervezot akasztasz, amennyit akarsz. (Gyakorlatilag ezzel kiszervezed a hirdetes szervezes feladatat.)

atleta,
annyi, h a totális értelemben vett szabad piacot tartom hülyeségnek. európának nem jó, ha mindenkit mindenkivel összeeresztve versenyzünk.

a google azt mondja, h neki a free market 19. századi koncepciója tökéletes, szerinte a globális vállalatoknak az államok felett kell állniuk. ez az a felfogás, amit erre neoliberálisnak szokás bélyegezni, ami persze ez egyáltalán nem neo, és nem is liberális. ezt a totális értelemben vett globalizációt utasítom el. de nem morális értelemben, hanem hanem érdekből.

nekem erős a gyanúm, h a totális versenyben az európai ipar összecsuklik, a globális vállalatok sorra kivonulnak, a helyi vállalkozások a versenyben rendre elbuknak. a regionális vállalatok pedig egymást falják fel.

az unió feladata lenne, h véget vessen ennek a wirtschaftnak, és elvégezze a finomhangolást. h megadóztassa a külső internetforgalmat például. azzal nyilván egyetértünk, h a belső vámokat illik törölni, azt állítom, h külső piacokra vámot kell kivetni, ez gazdasági kényszer majd minden területen.

a közterhek egy részét külső vámokkal kell kiváltani. a vámoknak persze nem kell megállniuk a határon. igazából vámok és vámszabad területek kombójára van szükség. ezek ugye klasszikusan kikötők ahol illetekért át lehet pakolni az árut, és vámmentes ipari parkokra, ahová be be lehet tolni a pénzt. ez mind munkahelyteremtő beruházás. fair market. a vám csak azt a célt szolgálja, h kiegyenlítse a közterheket. mert azt a láthatlan kéz ezt össze-vissza pakolja. adam smith amikor kitalálta a szabad kereskedelmet, akkor a brit nemzetközösségben gondolkodott. de ebben a konstrukcióban csak az árubehozatal van korlátozva, a tőkebehozatal ezzel párhuzmaosan ösztönözva van.

értem, h attól félsz, h az áruforgalom korlátásával befagynak, elszigetelődnek a piacok, megszűnik a verseny, de ez csak időleges korlát, olyan, mint az árumegállító jog, h azt mondjuk hékás ne csak be hozd a rézfaszú baglyot, hanem teremts mellé munkahelyet. vagy fizesd meg a vámot. vagy illeték fejében tedd be a vámszabad területre. az például nekünk nagyon jó, mert akkor magyar raktárakban tárolják az ázsia felől érkező végtelen sok baglyot, és így mindig annyi vámot kell fizetni, amennyit eladnak. ebben persze semmi újdonság nincsen, csak azt mondom, h a szabad kereskedelem magyarország számára egy öntökönszúrás.

a fair markettel is sok baj van, az áruforgalom korlátozása miatt az ellátási lánc az első időkben akadozhat. de az energiaszállítást nem kell külső vámokkal korlátozni. mert az jövedéki termék, azon belső vámok vannak. sőt arra csak annyi terhet kell pakolni, amennyit a költségvetési engyensúly fenntartása indokol. ez is a fair market része. én alig tudom elképzelni, h ne kellene az áruforgalmat egyes területekkel szemben brutális mértékben korlátozni. mert a nagyorrú közgazász mindig elmondja, h csatlakozzunk az euro övezethez, mert az euro stabil. a forinthoz képest biztos, de a többi pénzhez képest össze-vissza mozog az árfolyam.

ugye neki az a baja, h látja azt, h belibeg az árfolyam, aztán ledúrja az üzemet. és oké kell szerkezetváltás időnként, csak az a baj, h azokat az árfolyamingás a külpiacokra termelő üzemeket dúrja le, pont azokat amelyek versenyképesek lennének egyébként. és mivel tőkeszegény nem tudja a vállalkozását leállítani, átpozícionálni, majd újraindítani, vagy csak nagyon nehezen tudja. perze ez a szokásos kritika. erre még lehet mondani, amikor alacsonyak a kamatok, akkor olcsón lehet hitelhez jutni, és mindenkinek meg kell tanulni, h kel ezeke a problémákat áthidalni.

a totális szabad piaccal van a baj, amit magyar igazgatás. oktatás. egészségügy. a magyar vasút. az alapkoncepció mindig ugyanaz. a vállalatokkal kell mindent megfizezettetni, és ne kérj pénzt a tömegektől. de az nem jut az eszébe, ha a hirdetésekből kellene megélnie, és kifizetné az adót, amit az ingyen piac vállalkozásokra mér, akkor mi maradna. ha az index mögött nem állna ott a reálgazdaság nem állna meg a webisztán a piacon.

itt vitatkoztam egy könyvelő fazonnal, iderakta a google éves jelentését. és azt mondta, igaz ugyan, h a google tonnányi értékpapírral rendelkezik, fele részben nem amerikai (nyilván ázsiai) pakk, de a könyvek szerint ezek 0,5%-os hozamot produkáltak a 2006. évben. mese habbal. a vicc, h már 6-8%-os hozamból kijön az a profit, amennyit a hirdetési üzletág számlájára írtak. az meg összejön egy rosszabb amerikai-kínai pakettből főleg amikor a dollár-jüan értékelődik lefelé, mert mindent eladnak.

egy folyamatosan növekvő értékpapír állomány termeli a profitot. az ócó piac ázsiában. amit a google a hirdetési pénzekkel fűt. klasszikus kizsákmányolás. a profit halmazódik, az értékpapír állomány a bevételhez képest is növekszik, ami egy meredeken emelkedő profitrátát eredményez.

akkor van kaki ha a bevételi és a kiadási oldalt nem tudják egyensúlyba tartani, és ha kamatok a hozamok fölé kerülnek. mert ugye akkor úgy kell adósodni, és a hozamok a kamatkiadásokat sem fedezik. és volt ilyen negyedév.
az árbevétel növekedett, a profitráta megzuhant. mi történt. elromlottak a betűreklámok. pont amikor jött ez a mizéria. a kamatokat véletlenül a hozamok fölé emelték. és nem volt semmi a hasznot termelte volna. nem lehetett hitelezni, nem lehetett fűteni ázsiát, attól a hozamok még inkább csökkennek. nem tudta az amerikai lakosság fizetni a magas kamatokat. de az nem 200-400%thm volt, hanem 2-4%, mert csak a hozamokból fizették, és egy csomó amerikai vállalkozások jelentős része egyáltalán nem termel profitot. a google se. hehe. nem véletlen adósodik el az usa en bloc.

és akkor lehet persze mondani, h mizéria miatt biztos nem hirdettek annyit a népek, azért csökkett a profit, de az árbevétel akkor h emelkedett. na nem akarok itt kora reggel columbot játszani. aki elhiszi az ingyen piac győzelmét az építse.

az a helyzet, hogy kutacs-al legalább részben egyetértek. nem internet szempontból kell nézni egy éves jelentést, hanem a létező legegyszerűbb kzsákmányoló kapitalista szemszögből. onnan pedig az ő érvei relevánsak.

a szembe mondott érvek internet és nem cégműködés alapúak. a két világ nem fedi egymást. hogy hasonlatot mondjak: egy kórházban a gyógyítás, meg a számlák kifizetése két különböző terület. a Google adsense a gyógyítás, az éves jelentés meg a számlák. semmi közük egymáshoz, de legalábbis a gyógyítással kapcsolatos érvek nem relevánsak.

ez az értékpapír-ügy érdekes, főleg ha azt mondod, hogy hitelből veszik. igen nagy svindli ez akkor. viszont az utóbbi fél évben kína 50%-ot esett, az USA meg 10% felett, emiatt most jóval alacsonyabb kell, hogy legyen a könyv szerinti érték. alacsonyabb? lehet, hogy emiatt esett vissza a papír ára USD700-ról USD400-ra?

ja, még ha valakit érdekel, akkor néhány találós kérdés:

melyik a világ legnagyobb ingatlanvállalkozása?

válasz: a McDonalds. ugyanis az üzletek nagy részét a McDonalds adja bérbe a franchise partnereknek. és a McDonalds ebből nagyobb profitot csinál, mint a franchise díjakból.

miből van a ryanair profitjának legnagyobb része?

válasz: a fedélzeten eladott cuccokból. a repjegy csak légypapír, nem kell, hogy nyereséget hozzon.

miből élt az előző cégem elsőszámú vezetője?

válasz: vidékről hozott munkatársakat a pesti cégbe, és gyorsan adott nekik saját lakáshitelt, amivel a munkatársat a céghez kötötte, magának pedig elrakta a kamatokat. persze a cég is termelt pénzt, de ez egy nem elhanyagolható bevétel volt neki.

ilyen példák után simán belefér, hogy a Google elsősorban egy értékpapír-cég, és nem az internet zászlóshajója.

is,
az összes sikeres vállalat ilyen non profit for profit kombó. rendszerint nem az termeli a profitot, amire a népek gondolnak. jó példa a mcdonalds.

nincs kétségem affelől, h a mcdonalds a franchise díjakat mind elkölti. nagy részét reklámra, egy kis részét meg odaadja egy alapítványnak, ami persze reklám. ez a non profit részleg. majd elmennek a bankba hitelért. az ingatlanokat vásárolnak és azokat bérbeadják. ez az ami profitábilis. a növekedéssel együtt adósodnak, de ezt bőven egyensúlyozza a vagyon amelyik folyamatosan termeli profitot.

az egyik rész a másik nélkül nem működik. az nem megy, h valaki bemegy a bankba, h venne ingatlanokat a világban mindenfelé, és bérbeadná. de az sem, h eladja a hamburgert és abból majd hatalmas vagyont halmoz fel. ez a kettő együtt viszont remekül működik.

nincs minden befektetés mögött hitel, mert a nyereséget egy idő után visszaforgatják. de ha van egy hatalmas árbevételt produkáló non profit vállalkozásod, akkor meg lehet azt tenni, hitelekből fedezed az összes kiadást. mivel a kamatok magasabbak, mint a hozamok. és a vállalkozásod már akkor is nyereséges lesz ha a bevételek és a kiadások egyensúlyban vannak. mert egy növekvő pénzalap termeli a profitot. szerintem a google ennyi. meg egy bambi.

kicsit korán van. szóval ez a dolog nyilván úgy működik, ha a kamatok alacsonyabbak, mint a hozamok.

tudja valaki, h mit jelent ez:
"Includes stock-based compensation charges"

az eredménykimutatásban a legtöbb költségtétel ezzel a megjegyzéssel szerepel:

értelmezze már valaki ezt:
-- Research & development cost (includes stock-based compensation charges)
-- Sales & marketing cost (includes stock-based compensation charges)
-- General & administrative cost (includes stock-based compensation charges)

nem lehet, h a költségeket a hozamokkal kozmetikázzák?

még egy mondat, és tényleg befejezem ezt a google témát.

felőlem kozmetikázhatják a jelentéseiket.
ezekben egyébként azt mondják, h az árbevételeik 99%-a a "hirdetésekből" származik 1%-a "licensz díjakból".

a költségek rendre meg vannak csillagozva a számomra nem értelmezhető "részvény alapú kompenzációs díjakkal".

végül azt állítják, h az nyereségük "működésből" származik. sehová nincs leírva, h "hirdetésekből" származó nyereség mennyi. sehol nincs szembeállítva a hirdetési üzletág bevételei és a kiadásai. ha ezt auditorok elfogadják, nekem nem fáj.

ezzel az egésszel csak azt akarom mondani, h pusztán hirdetésekből ne akarjatok megélni, mert szerintem a google sem tud.