Mélyen lehangoló az Ars Technicában tegnap ismertetett kutatás, mely szerint sok netező még a teljesen egyértelműen rosszindulatú popupokra is rákattint. Vagy egyszerűen csak arrébb tolja a böngészőablak elől. 

Utána interjúztak is a tesztalanyokkal, és az derült ki, hogy nagyon sokan csak meg akarnak szabadulni a popuptól, mert az egyszerűen zavaró, kizökkentette őket a munkavégzésből. És jelentős részük számára az OK gombra kattintás éppen ennek a zavarnak a megszűnésével egyenlő. Még akkor is, ha a popupban külön felhívják a figyelmüket, hogy ezt ne tegyék.

Mondhatnánk azt is, hogy a netezők annyira utálják a popupot, hogy még arra is hajlandóak, hogy rákattintsanak, ha ezzel eltűnik a kis szörny a hasznos böngészőfelület elől.

A kutatás eredménye számomra azt mutatja, hogy a figyelmeztető szövegek elhelyezése önmagában nem elegendő védelem. Sokszor több lépcsőben, a felhasználótól több megerősítést kérve lehet csak azt elérni, hogy tényleg oda is figyeljen arra, hogy klikkelgetéseinek mi lesz az eredménye. 

És érdemes megfogadni Jakob Nielsen tanácsát is, mely szerint sokszor érdemesebb az OK szó használata helyett inkább konkrétan ráírni arra a gombra, hogy mi is fog történni, ha a felhasználó odakattint. 

Viszont fogalmam sincs, hogy ha az amerikai egyetemisták jelentős része nem tudja, hogy hogyan kell bezárni egy popupot, akkor vajon miként fognak a nagy tömegek megmenekülni a rengeteg malware programtól, spamtől, vírustól. 

Címkék: hirdetés usability