Online zenehallgatás - a legalitás határán

Az online zenehallgatásról az embernek kapásból a szerzői jogi csatározások jutnak az eszébe. A direkt fájlcserén kívül talán nincs még egy terület aminek történetében ennyi harc és bezárt oldal szerepelne.

A netes zenehallgatás egyik jelentős szereplőjének számító Pandora.com (ahol ha jól emlékszem egy számot csak egyszer lehetett meghallgatni) tavaly május óta nem elérhető az Egyesült Államokon kívülről, mivel csak az országon belüli szolgáltatásra találtak jogi lehetőséget.

Újabb szereplők persze mindig vannak, bár gyakran a szolgáltatás jogi oldala átgondolatlannak tűnik. Három online zenehallgató oldalt mutatunk be.

Első látásra a hazai Momu.hu (More Music) koncepciója nekem gyanús. Az oldalon regisztráció után egy mp3 adatbázisban keresgélve összeállíthatom a saját playlistemet (rejtélyes okból minimum öt számnak lennie kell benne), és hallgathatom. A készítők szerint ez azért legális, mert csak sorban hallgathatom meg a számokat, nem ugrálhatok köztük és nem tekerhetek bele a felvételekbe. Így az egész egy online rádióként működik, - legalábbis szerintük - jogszerűen. Persze a működés könnyen kicselezhető, elég csak összeválogatni tetszőleges négy számot, és mindig az utolsóként hozzáadni amit hallgatni akarunk, mivel azt játssza le elsőnek.

Hogy a Momu.hu mennyi jogdíjat fizet a rádióadásokért, azt nem tudom, de abból ítélve nem sokat, hogy az oldalon sehol nem érhető el adat az oldal működtetőjéről, adatfelhasználási elveiről, nincs kapcsolatfelvételi lehetőség, sőt ha már regisztráltunk, tagságunk törlésére sincs lehetőség.

Bármennyire meglepő, hasonló koncepció úgy tűnik mégis működhet legálisan. A Deezer.com (francia oldal, de sok nyelven, így magyarul is elérhető) működtetőinek a hírek alapján sikerült az, ami másnak korábban nem: megállapodott a nagy kiadókkal. Mindenféle megkötés nélkül hallgathatunk meg több, mint 2,5 millió zeneszámot (köztük pl. Tankcsapdát is), amikből playlistet készíthetünk, de akár egyenként is meghallgathatjuk, ugrálhatunk köztük és tekerhetünk is.

Számomra bizarr, hogy a Szerzői jogi infók csak angolul, az Adatvédelmi infók csak franciául olvashatóak (bár ezeket jóvá kell hagynunk a regisztrációnál), az oldalról sok helyen írtak, és már vagy másfél éve működik, így feltételezem, hogy a szolgáltatás legális.

Furán hangzó megoldást talált a jogi problémák kikerülésére a - szintén magyar - Wondeer.com. Itt ugyan nem hallgathatjuk meg azonnal a zenéket, de kiválaszthatjuk mely számok érdekelnek. A készítők bevallása szerint az oldal rengeteg online rádiót figyel, és ha valamelyikben elhangzik a kívánt szám, azt automatikusan lementik nekünk mp3 formátumban, amit akár le is tölthetünk. A FAQ szerint népszerűbb számok egy nap alatt megvannak, másokról hetente értesítést küldenek.

A készítők azt írják, hogy szolgáltatásuk legális, mert a rádióadások privát rögzítése nem tilos. Problémát én ott gyanítanék, hogy ebben az esetben egy profitorientált cég, a Wondeer Kft. rögzíti a számomra a zeneszámokat, és elvben azzal "fizetek", hogy ő reklámokat helyez el az oldalán.

Címkék: zene rádió copyright
2008.10.29. 08:50. írta: Vén Márton

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hát de itt is letölthetők az mp3ak amiket hallgatok.
nekem a radioblogclub.com a kedvencem, ha már ennél a műfajnál tartunk
Vagy megnézed a forráskódot, ha szerencséd van benne van és lerántod.
last.fm

A legjobb, kár, hogy kihagytad, különben ők is megállapodtak a kiadókkal. Szerintem megérnének egy post-ot ők is.
Az átlaguser-t érdeklik a szerzői jogi kérdések, ha hallgathatja, amit akar?

Szerintem a szerzői jogokat úgy kellene meghúzni, hogy ha egy plafont elér az éves összeg, amit megkap a zenész, akkor utána legyen szabadon hallgatható a szám az év hátralevő részében.

A védelem arra szolgál, hogy kapjon pénzt a műve után, de annak a társadalmi hasznossága már nem indokolható, hogy ebből multimillimos (milliárdos) legyen.

Tisztes jövedelem igen, óriásjövedelem nem, ezért a védelem csak addig szólna, amíg a limitet el nem éri.
Ha lassan is, de ezek az oldalak kikényszerítik a jogi dolgok újragondolását. Nem, nem használom egyiket sem, online rádiót hallgatok, ha valami tetszik, akkor rákeresek TeCsőn. Majd lerántom torrenten. ;)
Trent Reznor csinálja jól. A Last.fm pedig szintén opció.
Igyekeztünk minden jogi buktatót kikerülni, ezért nem mi vesszük fel a zenéket.
Minden felhasználónk kap egy ingyenes felvevőszoftvert, ami a szerverünkön fut.


A reklámnézéssel a felvevő "hostingjáért" és a tárhelyért "fizet".
agyvihar: ez kicsit szélsőséges felfogás. Különösen a tisztes jövedelem meghatározása. :)
Nézzünk pl. a Harry Potter-t. Egy jól menő könyv, de mivel már J.K. Rowling elég gazdag már belőle, akkor mostantól mindenkinek adják ingyen a könyvet? :) Ha te lennél a szerzője azt hiszem te sem örülnél annak, ha a munkádból egy idő után nem kapnál pénzt. Ráadásul pont akkor nem kapnál, ha még népszerű is az.

Amúgy a last.fm és az összes többi webrádió ahol szabadon hallgathatsz zenét azon nagyon-nagy találmányok. :) csak annak ellenére azért a jogdíjat be kell fizetni, mert mások műveitől lesz népszerű az adott oldal
Miért szélsőséges? Rowling rosszul élne, ha ezentúl nem kapna pénz a HP-ért? Nem hiszem?

Miért jó a társadalomnak, ha ő még ennél is gazdagabb lesz. Nem jobb lenne az, hogy mostantól a terjesztés árában nincs benne az ő jogdíja, és kevesebbért árulnák, vagyis többen megvehetnék?
Twodotzero: a Wondeer.com-on dolgozol? a kommented alapján, mert az tök jó, akkor első kézből lehet kérdezni:)
Szerzői jogi ügyekben valamilyen szintig otthon vagyok: ha a te oldaladról letölthető egy dal és ezzel te bevételt érsz el (reklámbevételt és ez esetben mindegy, hogy te ezt mire fordítod) akkor kell fizetned a jogtulajdonos felé, mert ez a magán felhasználáson, -vagyis azon, hogy megosztom a kis zenéimet ingyen és bérmentve- bőven túllép. Itt neked abból lesz bevételed, hogy megosztod a műveket.
Nem kötekedni akarok, csak kíváncsi vagyok a véleményetekre. :)
Esetleg az eladott példányszámnak megfelelően csökkenhetne a jogdíj. A zenék, könyvek ekkor sem lennének ingyenesek, hiszen a nyomtatásnak, terjesztésnek is vannak költségei, nem beszélve a nyomdák, kiadók és kereskedők hasznáról, amit mind mi fizetünk így is, úgy is. Nem biztos, hogy a szerzői jogdíj adja a mai könyvárak meghatározó részét.
Valószínűleg nem halna éhen Rowling és a társadalomnak lehet hogy jót tenne a dolog, de piacgazdaságban élünk. Kő kemény kapitalizmus van:)) Ugyanilyen példával élve, mond meg az Microsoftnak hogy adja ingyen a Windows-t illetve az Apple-nek, hogy adja ingyen a Leopardot. Már úgyis sokat kerestek rajta. Ha megdolgozol a sikerért - időt, pénzt, energiát áldozol bele -és ez bármilyen szellemi termékre igaz- akkor az a te tulajdonod amit ha használnak akkor teljesen jogosan kérsz érte pénzt.
Jó lenne az is, ha a gazdagok szétosztanák a vagyonukat a szegények között, de nem azért fektetnek kutatásba - fejlesztésekbe, hogy utána ne legyen bevételük. Ez esetben nem lennének komoly fejlesztések, mert nem érné meg. :)
Igazából én annak lennék a híve, hogy ne legyen semmilyen szerzői jogi védelem semmire.

Az igazi zenészek akkor is zenélnének, meg koncerteznének, mert ők nem a pénzért csinálják. Aki meg a pénzért csinálja, az kihullana.

Nem istenadta jog, hogy a zenélésből meg kell gazdagodni. Dönthetnénk úgy is, hogy ezenetúl nem adunk rá védelmet.
A plafon szerintem hülyeség, egyszerűen ki kellene iktatni a rendszerből azokat az elemeket, amelyekre semmi szükség, és nem kellene mindenféle léhűtő barmot eltartani akinek köze nincs a mű létrejöttéhez.

Mondjuk ha egy HP könyv 4000 Ft-ba kerül, és ebből 3-ba kerül előállítani a könyvet (papír, nyomda, stb) akkor az ezrest kapja a szerző. Ne pedig egy nevetséges összeget a marketinges/kiadósfőmufti/satöbbikkel osztozva.

Ugyanígy zenénél: egy 5000 Ft-os CD árából a zenész 3-400-at kap. Nem pofátlanság ez egy kicsit? Legyen 1000 Ft egy album, töltse fel az előadó a netre és tegye el ő az ezrest. Többen is vennék legálisan, és még többet is tenne el belőle az alkotó. Manapság már, a google-webkettő-paypal-ebay korszakban semmi szükség kiadókra és hasonló vámosokra, akik csak pofázni tudnak hogy "megdöglesz köcsög torrentező" miközben lógatja a lábát a Bahamákon abból a pénzből amit a "becsületes" (vagy inkább tudatlan) zenehallgatókról akasztott le.
"Ez esetben nem lennének komoly fejlesztések, mert nem érné meg."

Lennének fejlesztések, mert a piaci verseny kikényszerítené, hogy előállj valamivel, amivel a másik nem.

Donat:
Nem "az én oldalamról letölthető". Csak egy tárhely vagyunk, ahová a felhasználónk felveszi a saját felvevőjével a zenét, és lejátssza. Kizárólag a technikai megoldást adjuk, de a felhasználó saját maga rögzíti a saját zenéit a saját tárhelyére. Nincs megosztás se technikai se jogi értelemben. Minden felhasználó minden felvétele külön-külön tárolódik, meghallgatni pedig mindenki csak a saját maga által felvett zenéket tudja.

A jogdíj kérdése is rendezett, hiszen a webrádiók megfizetik a lejátszáskor a jogdíjat, ha esetleg kiírná CD-re a felhasználó a zenéket, akkor pedig a CD vásárlásakor fizeti meg az adathordozó árába épített jogdíjat.

Nekem abból van bevételem, hogy a felhasználó a kapott tárhelyét használja, és időnként reklámokra kattint.
Kicsit hadd vitatkozzak. Az Artisjus dijkozlemenye szerint:

"A már nyilvánosságra hozott zenemővet, kivéve a zenedrámai mőveket vagy jeleneteiket vagy keresztmetszeteiket [azaz ún.
kisjogos zenemőveket (lásd II. fejezet B) alfejezet 7. a) pontját)], vagy azok részleteit számítógépes hálózat útján lehívásra a
nyilvánosság számára hozzáférhetıvé tevı szolgáltató [lásd II. fejezet A) alfejezet 5.1. pont] által történı felhasználás tekintetében
az ARTISJUS a szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 16. § (1) bekezdésében, 18. §-ában, 26. §
(8) bekezdésének második mondatában, 27. § (3) bekezdésében, valamint 90. § (1) bekezdésében és 92. § (5) bekezdésében foglalt
rendelkezések alapján zenemővek nyilvánosság számára lehívásra („on demand”) hozzáférhetıvé tétele engedélyezése fejében
fizetendı alábbi szerzıi jogdíjakat, valamint a felhasználás egyéb feltételeit állapítja meg:"

A Momu pedig szerintem "számítógépes hálózat útján lehívásra a
nyilvánosság számára hozzáférhetővé tevő szolgáltató". Még akkor is, ha mindenki csak sajat maganak tud felvenni. Ez kimeriti a szolgaltatas definiciojat. Hidd el, amint ismertebbe valtok jon az Artisjus, illetve a kiadok is. Ha mas nem akkor az osszes jogositott anyag levetelet fogjak kerni. Ugyanugy, ahogy a free webtarhelyet szolgaltato egyeb cegeknel is.
Gery Greyhound: abszolút egyetértek veled, sokkal jobb lenne ha közvetlen az előadó kapná a bevételt és nem vámolnák meg a kiadók, marketing szakemberek, stb. és akkor normál árakon is lehetne adni

Agyvihar: ha a bevételed nem mehet egy bizonyos összeg fölé akkor nincs igazán piaci verseny. Ez olyan mint a szocializmusban: minek termeljünk többet (normán felül, stb.) ha nem lesz belőle több pénzünk. Természetesen sokaknak nőtt az életszínvonaluk a szocializmusban is, főleg a szegényebb rétegekből. Szóval nem azt mondom, hogy az elképzelés teljesen felejtős és bizonyos szemszögből még igazságos is volna. De egy demokratikus - piacgazdaságra épülő államban ez nem igazán kivitelezhető.

Twodotzero: fasza az alap ötlete és végülis így tényleg rendezve van a felhasználók oldaláról a jogdíj kérdése is.
De mind a momu-nál mind a wondeer-nél szerintem is megvalósul az egyedi lehívásos (on-demand hozzáférés) a rendszer üzemeltetőjének szempontjából. Így csak idő kérdése, hogy jelentkezzen az Artisjus és az Előadói Jogvédő Iroda. Valamint az on-demant hozzáférésnél a kiadók engedélye is szükséges.
"Lennének fejlesztések, mert a piaci verseny kikényszerítené, hogy előállj valamivel, amivel a másik nem."

Lehet, hogy lennének fejlesztések, de sokkal kisebb lenne rá a kedv, mert tudná a befektető, hogy nem egy óriási biznisz, és az alkotó is, hogy nem várhat rá mesebeli gazdagság.
Donat, Songoman

Az egyedi lehívás azért egyedi lehívás, mert a SZOLGÁLTATÓ zenéjét hallgatja meg - egyedi kívánság alapján - a FELHASZNÁLÓ.

Kb. mint a kocsmákban levő jukeboxok, amik tele vannak lemezzel, és pénzbedobásra lejátszik neked egy számot.


Ehhez a szolgáltatónak kellene megszereznie a lejátszás jogát. (megvenni a CD-t)
A mi megoldásunk elve teljesen más.
A magyar szerzői jog egészen barátságos dolgokat is megenged. Ismereteim szerint jogszerű felhasználás például, ha valaki e-mailben mp3-at küld a barátainak. Innen már csak egy lépés a meglévő fájlcserélők átalakítása közösségi oldallá ("iwiw-vé"), ahol mindenki mindenkinek a barátja, és látják egymás gépén a zenéket, és kiválaszthatják, hogy X-től és Y-tól milyen zenéket szeretnének. Aztán X és Y a rendszerbe integrált belső levelezőn keresztül kvázi a kérésre "elküldi" neki, ami persze lehet egy automatikus levélküldés is. -- Szóval ezek mind olyan dolgok, amelyekbe jogilag egyre nehezebb lesz belekötni, és tovább recseg-ropog az amúgy is képtelen szerzői jogi szabályozás. (Pl. tudtátok, hogy a Harry Pottert kézzel bárki legálisan lemásolhatja magának bármelyik könyvtárban? De vajon notebookba is begépelheti? Vajon 10 év múlva beszédfelismerő szoftverbe beolvashatja?)
@2.0:

Van egy mondas, mely szerint, ha valami ugy nez ki mint egy lo, olyan magas, mint egy lo, ugy mozog mint egy lo, olyan szaga van mint egy lonak, akkor az a valami egy lo.

Ertem mit mondasz, es termeszetesen van racio abban is. Ugyanakkor minden egyes regisztralt felhasznalodnak olyan lehetoseget biztositasz, streaming csatornak felvetelevel, amely a kiadok szerint nem fernek bele a fair use policybe. Kiskapu, ami ha nem tul nagy dimenzoban hasznalt, senkit nem erdekel. A kozvetett arbevetel ugye nem a webes felvetelkeszitesbol szarmazik, hanem abbol hogy az ugyfelek a szolgaltatas segitsegevel, de masok jogtulajdonat (zenek) felhasznalva rogzitik azt es hallgatjak. Valo igaz, hogy nem megosztas ugy, ahogy azt a youtube csinalja, de barki, barmit meg tud szerzeni egy napon belul.

Megegyszer hangsulyozom, hogy teccik a megoldas, kiskaput hasznal, es addig amig nem tomegek hasznaljak, addig nem fog szemet szurni senkinek.
@morpet1:

lehet hogy a magyar szerzoi jog megengedo, de gondolom ezek a szolgaltatasok nem szurik a kulfoldi IP cimeket...
Azaz kulfoldi is hasznalhatja. Es akkor melyik jog el? A szolgaltatas orszaga, vagy a felhasznalo orszaga?
Artisjus szabályból: "nyilvánosság számára hozzáférhetıvé tevı szolgáltató" a szolgáltató teszi elérhetővé a zenét. Hogy az kitől hogyan származik ebből a szempontból lényegtelen.

Mivel ez nem a rádiós "azt hallgatom amit a zenei szerkesztő berak" és nem tudom a műsorfolyamotot szabályozni elven működik. Hanem azon az elven, hogy megmondom, hogy ezt és ezt és amazt a számot szeretném meghallgatni. Így megvalósul az egyedi lehívás, mert én egyedileg megmondom hogy milyen dalokat akarok hallani.
Abszolút, a kocsmában lévő jukeboxokban lévő pénzbedobós lejátszás is egyfajta egyedi lehívás amiért a pénzbedobással fizetsz.
Songoman

Nem mondom, hogy nem fognak elkezdeni belénkkötni. De tartjuk magunkat a remek lovas hasonlatodhoz :)

A fair use is egy érdekes kérdés, éppen ezért működik úgy a licencelésünk, meg a felvevők, hogy jogviszony nem keletkezik köztünk és rádiók közt. Az, hogy egy user felvesz két, neki tetsző számot egy rádióból, ahol naponta lemegy 3-500 szám vélelmeim szerint még belefér a fair useba. :)

De örülök, h tetszik az ötlet.
Csak a jogtulajoknak is tetszen! ;)
Az o tartalmaik generaljak nektek az arbevetelt, ugy hogy nem kapnak belole semmit.
Ha tartjatok magatokat a lovas hasonlathoz, akkor beismeritek, hogy "ingyenes zenearuhaz" vagytok ;) Hiszen a szolgaltatas vegeredmenybe olyan mitha az lenne.
morpet1: abszolút igazad van, viszont itt általában a kulcsa az, hogy szerez-e bevételt ebből az aki lehetővé teszi az egész folyamatot. Ha bevételt szerez (akár reklámokból, nem feltétlen közvetlenül a tartalom eléréséért - hanem pl. reklámból, szponzorációból, bármiből ami ehhz kapcsolódik), akkor mindenképpen túlmegy a magán célú másoláson.

Songoman: szerintem a szolgáltató ország jogai élnek, mert az IFPI-on keresztül (aminek a hazai szervezete az Artisjus) elvileg elszámolnak a szerzők felé a külföldi felhasználások után. De ha mondjuk amerikában folyik a tevékenység akkor a RIAA-nek fizetsz (az amcsi Artisjus) és majd ők utalják át az Artisjusnak a pénzt akik a szerzőknek kifizetik.
@Donat: az iTunes reszben azert nem jon Mo-ra, mert nem tudnak megallapodni az Artisjussal. Pedig nem Mo-n mukodnenek a szerverek es nem a magyar ceg uzemeltetene.
Twodotzero: egyébként az alap ötlet nekem is tetszik :) csak az amit Songoman is írt, hogy jelentkezni fognak nálatok a kiadók, ha nektek ebből bevételetek van és ők pedig nem kapnak belőle. És az egész szolgáltatás működhet teljesen legalitásban is, ha meg tudtok velük egyezni az anyagiakban.
Nem teszünk közzé semmit a nyilvánosság felé, hiszen nincsenek zenéink. Minden user csak a saját zenéit tudja meghallgatni.

Amúgy kaptam anno állásfoglalást az Artisjustól, mint magánszemély, miszerint az internetről - webrádiókból - vehetek fel zenét magamnak a saját felvevőmmel. :)))


Songoman:
A webrádiók a lejátszás jogáért kemény pénzeket fizetnek a jogkezelőknek. Tőlük kapják az árbevételt.
Ha az user kiírja magának CD-re, akkor meg a CD-be épített jogdíjat kapják. Csak jól járnak.
Elarulom, nem lesz annyi reklambevetel, hogy akar csak a minimum dijat ki tudjatok termelni.
Songoman: ez valóban igaz. Akkor lehet hogy ezzel kapcsolatban tévedtem. Bár jó lenne, ha lenne iTunes illetve ha nem is iTunes, de olyan árak a magyar piacon.
@2.0: Valoszinuleg mindig is el fogunk beszelni egymas mellett. En csak annyit mondtam, hogy maganszemely sajat maganak keszithet felvetelt.

Viszont amennyiben valaki uzletszeruen nyujt ehhez a tevekenyseghez "segitseget", amivel kozvetlenul vagy kozvetve arbevetele van, az mar mas teszta. Itt jonnek a jogtulajdonosok es a kozos jogkezelok.
@Donat: iTunes csak egy van. Nem lehet reprodukalni a business modelljet. Sajnos..
Songoman: Értem én. De nyilván a lovat onnan nézem, hogy nekem tetsző ló legyen.

Felteszem a kérdést, hogy az mp3 lejátszók, a diktafonok gyártói is - akik ahhoz nyújtanak üzletszerűen technikai segítséget, hogy te felvételt készíthess, szintén támadandók-e a jogtulajdonosok által.

Az USA-ban egyébként a "recording device" eladása után is kell jogdíjat adni a RIAA-nak, de a számítógép az nem recording device:

www.virtualrecordings.com/diamond.htm

Sokat támadtattuk magunkat ismerős jogászokkal, hogy védekezni tudjunk, de jól esnek ezek a próbák is, hiszen előbb-utóbb élesben kell majd ilyen kérdéseket megválaszolni.
az mp3 lejátszók és diktafonok árában itthon is bele van építve a jogdíj, ugyanúgy mint amcsiban. A gyári dobozon elvileg kell lennie Artisjus matricának is, a befizetést igazolandó.
Agyvihar

Nem egészen értelek, gondold végig Te ie.
A kereskedelmi rádiók felhasználják a szerzők szellemi termékeit arra hogy Neked műsort szolgáltassanak.
A szolgáltatás számodra ingyenes jelenleg is.
Ergo, ha nincsen jogdíj fizetés, számodra továbbra sem változik semmi, legfeljebb a műsorszolgáltató költségei lesznek alacsonyabbak, hiszen az árut (a dalokat, amiért Te hallgatod a rádiót) ingyenesek lesznek.
Danubius részvényes vagy?
Ha nem akkor megmosolyogtató az ötlet.

Songoman: Akkor szűrni kell a külföldi IP-ket, legalábbis azokat, amely országokban nem megengedett a barátok közötti zeneküldés.

Donat: Egyszerűen értelmetlen felelősségre vonni az általam leírt szolgáltatót, mert jogsértő tevékenységet nem támogat, az meg hogy ad egy technológiát jogszerű tevékenységhez, nem érdekes szerzői jogi szempontból. A hifi-tornyod gyártója sem fizet jogdíjat, pedig át- vagy felvehetsz vele sokmindent. És amit írtam, az végső soron egy közösségi oldal, és a reklámok ehhez tartoznak, a zeneküldés csak egy a szolgáltatások közül (oké, ez már a lószerű ló).
@2.0: AZ USA precedensjogban utazik, ahogy altalaban az angolszasz jagalkalmazok. Ha esetleg Magyarorszagon kellene ervelned, ne adj isten valamely birosagnal, es a fenti linkre hivatkoznal, akkor a birosag faszan korberohogne.
Idezek az Artisjus oldalarol:

Bejelentési kötelezettség és jogdíjak

Az üres kép- vagy hanghordozót gyártó, importáló vagy más Uniós tagállamból behozó, vagy azt belföldön először forgalomba hozó személy köteles legkésőbb minden naptári hónap tizedik napjáig a gyártott vagy behozott üres hang és képhordozók mennyiségéről, típusáról és a forgalomba hozatal, illetve beszerzés egyéb adatairól az Artisjust tájékoztatni. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén az egyébként számítandó jogdíjjal azonos költségátalány terheli a mulasztót.

A bejelentésére vonatkozó nyomtatványok letölthetőek:

Írható CD és DVD elszámolás
(UK08/A) [MSExcel formátumban]

Kép- és hanghordozóként használható memóriakártyák
(kártya MP3 lejátszóhoz, CF, MMC, MS, Smart Media, SD, mini SD, xD, Microdrive-típusú kártyák)
(UK08/B) [MSExcel formátumban]

Audio, illetve audiovizuális tartalom lejátszására alkalmas hordozható multimédia eszközbe integrált tárolóegység
(UK08/C-1) [MSExcel formátumban]
(UK08/C-2) [MSExcel formátumban]

Audio, illetve audiovizuális tartalom tárolására szolgáló szórakoztató elektronikai eszközbe integrált tárolóegység
(UK08/D) [MSExcel formátumban]

Egyéb nagy kapacitású optikai diszk
(UK08/E) [MSExcel formátumban]

Audio-, videokazetta és minidiszk elszámolás
(UK08/F) [MSExcel formátumban]
Szerintem meg minden fogadatlan ingyenélő prókátort(élén az Artisjus-tal) szibériába kéne hajtani, hogy ott élősködjenek a jegesmedvék tökén.
Majd ha a zenész megbízza vele, hogy védje az érdekét, akkor ugasson. Amíg a zenész, a saját szerzeménye lejátszása esetén jogdíjat köteles fizetni ezeknek a tetűknek(aminek a töredékét majd megkapják pár év múlva), addig miről beszélnek?
Még szerencse, hogy az őskorban nem léteztek önkénte(élősködő) jogvédők, különben rég kipusztúlt volna az emberiség. A tűz feltalálási jogáért is sarcot szedtek volna: mamut faszának 1/4 -ede minden tűzön sűtött mamut után.
Barki kijelentkezhet az Artisjus alol... Csak egy 1 oldalas nyilatkozatot kell elkuldeni az Artisjusnak.
Igaz, nálunk nincs precedensjog, de az artisjus honlapán letölthető definíciók közül talán a: Audio, illetve audiovizuális tartalom tárolására szolgáló szórakoztató elektronikai eszközbe integrált tárolóegység"

lehetne számunkra érdekes. Ha megkeresnek, akkor elpolemizálunk, hogy vajon az Amazon AWS virtuális szervere az vajon szórakoztató elektronikai eszköz-e. Szerintem nem az.
Felreertettel, ratok ezek a pontok vonatkoznak az Artisjus dijkozlemenyebol:

1. A nyilvánosság számára lehívásra történı hozzáférhetıvé tétel a zeneműveknek vagy azok részleteinek (a továbbiakban együtt: „művek”) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon történı olyan nyilvánossághoz közvetítése, amelynek során a közönség tagjai a művekhez úgy férhetnek hozzá, hogy mind az egyes mőveket, mind a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg („lehívás”) (a továbbiakban: „lehívásra hozzáférhetıvé tétel” vagy „felhasználás”).

5.1.1. A jelen Jogdíjközlemény alkalmazásában „szolgáltató” a művet lehívásra hozzáférhetővé tétel céljára többszöröző, a lehívásra hozzáférhetıvé tételre felajánló, továbbá a hozzáférhetővé tétel céljára felajánlott műhöz történő hozzáférés biztosításában részt vevő olyan személy vagy szervezet, amely az Szjt. 19. §-ban, illetve a 26. § (8) bekezdésében meghatározott
felhasználási cselekményt valósít meg.

Fitendő díj: a letöltésért fizetett díj vagy az elıfizetési díj 10%-a, ilyen díjbevétel hiányában az egyéb (reklám- és szponzorációs) bevétel 6%-a, de legalább a jogdíjminimum
Songoman:


Szerintem ezek nem vonatkoznak ránk, de ez tényleg lényegében azon múlik, hogy kié a szerverünkön tárolt szám.

@Twodotzero:
Azért jó, hogy ti "ingyen" szerzitek be a zenét, de azt "pénzért" adjátok tovább (azaz reklámért, de az jelenthet pénzt is).

Tehát:
- Netes rádió lejátssza a számot. Vagy fizet valamennyit, vagy nem.
- Felhasználó hallgatja a számot, nem fizet semmit, de néz reklámot.
- Ti biztosítjátok a felvevő infrastruktúrát.

Netes rádió kiadása: vagy 0 Ft, vagy valamennyi % a streaming után.
Zenész bevétele: 0 Ft, vagy amit a netes rádiótól kap
Ti bevételetek: reklám mínusz infrastruktúra, egyéb költségek
Songoman: "Barki kijelentkezhet az Artisjus alol... Csak egy 1 oldalas nyilatkozatot kell elkuldeni az Artisjusnak."

Nos ezzel csak 2 probléma van.
- nem is lépett be.. a törvények alapján az Artisjus/EJI/MaHasz szedi a pénzt utánad is, de ha nem vagy külön "belépve" (nincsenek meg az adataid náluk), akkor soha nem kapod meg a részedet
- ha be akarsz lépni hivatalosan is, akkor neked kell fizetned regisztrációs díjat a védeni kívánt anyag után - nem rossz, mi? Megint ők kaszálnak :]

Ez egy mocskos nagy pénznyelő gépezet, csak profin megvalósítva.
Arról már nem is beszélve, hogy nagyon sok olyan feltörekvő zenekar van, akiknek érdeke lenne, hogy sokan megismerjék és minnél szélesebb körben terjedjen a zenéje, a különböző jogvédő szervezetek azonban pont ennek állnak az útjában a kötelező jogdíjfizetéssel. Mert a(z amúgy horribilis) jogdíjak miatt kevesebb az ilyennel foglalkozó "csatorna". Én is ilyenbe öltem az időm, de kérdéses, hogy van-e jövője..

Bővebb infó: hallgass.hu/blog/mrc/192/a-valtozasok-jogi-hattere
John42: Azért ez nem a talált arany kategória, hidd el nekem.

Marcell: Pont az artisjus miatt akarjuk üzemeltetni a rendszert. Ha lesz belőle pénz, akkor természetesen támogatni fogjuk az előadókat, de nem az artisjust vagy a nagy zenekiadókat.
Marcell: ki tudod vonni a saját műveidet az Artisjus jogkezelése alól, például ha Creative Commons licence alatt jelenteted meg. (hu.wikipedia.org/wiki/Creative_Commons) Egy ilyen licence alatt megjelent számnak a felhasználásáért az Artisjus és az EJI sem fog szólni és jogdíjat követelni.

Az EJI pedig máris kikerülhető abban az esetben, ha a mű felhasználásáról az előadó művésszel szerződést kötsz és abban rögzíted vele, hogy közvetlenül vele intézed ezt a tételt és nem az EJI-vel.

Twodotzero: ebben csak ott van a probléma, hogy a nagy zenekiadók számaiból lesz a bevételed... én is szeretm az amatőr zenekarokat és hallgatok is belőlük jópárat de az összes oldalon -legyen az legális vagy illegális- főképp a nagy neveket keresik - pl. Guns N Roses, Metallica, U2, AC/DC (sorry, hogy csak a rockból emeltem ki zenekarokat). Pl. a Metallica vagy az ő magyarországi jogi képviselője (ez esetben az Artisjus, illetve a kiadója a Universal) azt fogja neked mondani, hogy tök jó, hogy rajtuk keresel pénzt, de azt ne másoknak (akiket te épp támogatni akarsz), hanem nekik - akikből kerested a pénzt- azoknak fizesd meg.

Egyébként szerintem is röhejesen magas az Artisjus és az EJI jogdíjminimuma és sok esetben nem valami emberbarátok a szabályozásaik. De ha mások által megalkotott zenéket használsz fel, akkor annak tulajdonosa (vagy a nevében eljáró szerzőijogvédő) követelése mindenképpen jogos.
Donat: a CC licensz egy dolog, de amíg ezt tömegesen nem teszik meg a (hazai) zenekarok, addig marad a fizetés.

"Az EJI pedig máris kikerülhető abban az esetben, ha a mű felhasználásáról az előadó művésszel szerződést kötsz és abban rögzíted vele, hogy közvetlenül vele intézed ezt a tételt és nem az EJI-vel."

Ez sztem ebben a formában nem igazán lehetséges. Anno végigolvastuk a jogszabályi hátteret és nem találtunk ilyen lehetőséget. De ha mutatsz erre egy hatályos jogszabályt (pontot az EJI működési szabályzatából), akkor szívesen hiszek neked :)
@Marcell: akkor vagy ti vagy a jogaszotok nem volt eleg figyelmes:

"a) a rögzített előadás előállítója írásban nyilatkozatot tesz az MSZSZ-EJI-nek, hogy a jogdíjat az érintett előadóművészeknek közvetlenül fizeti meg"

www.eji.hu/felhasznaloinknak/lehivasos_internet_jogdijak/lehivasos_internet_jogdijak.html
@web2.0

Hali!

Meghívót ki tudna nekem küldeni a wondeer-ra? :)

Üdv!
Donat: > abszolút egyetértek veled, sokkal jobb lenne ha közvetlen
> az előadó kapná a bevételt és nem vámolnák meg a kiadók,
> marketing szakemberek, stb.

Es mi tortent a kokemeny kapitalizmusoddal meg a versennyel? :) Ha nem lenne ezekre szukseg, akkor a kokemeny kapitalizmusban nem elnenek meg.

Mint ahogy nem is fognak. A multban volt rajuk szukseg, de az csak egy atmenetu technologiai allapot kovetkezmenye volt.

> és akkor normál árakon is lehetne adni

Viszont a kiadvany ara ettol meg nem feltetlenul lesz olcsobb, mert a magankiado/szerzo is haszon maximalizalasra torekszik, es az is lehet, hogy ez a most beallitott arszinteknel valosul meg.

Raadasul arra, hogy maskepp kene szabalyozni jogilag a szerzonkek es az eloadoknak (a jogtulajoknak) jaro juttatasokat, marhara nem valasz az, hogy kapitalizmus van. Eleve a jelenlegi jogdijas rendszer is ugy mukodik, hogy egyszer valaki torvenybe foglalta, hogy ezert penzt lehet kerni. Mert akkor az ugy volt jo a tarsadalomnak. (Igy lehetett megvedeni a szerzoket, eloadokat a _kiadoktol_.) Most meg valtozott a technologiai hatter, es ilyen feltetelek mellett mar marhara mas lenne jo a tarsadalomnak. Igen, valoban, rogzitett jogi szabalyozas mellett lehet mutogatni a piacra, hogy hat ki mondja meg, hogy mennyi jar, de hat itt epp az a kerdes merult fel, hogy a szabalyozas nem jo.

Piaci szempontbl biztos nem jo a fix jogdij vagas, mert - ha van a penznek motivalo szerepe ezen a teruleten - akkor csokkenti a versenyt es rontja a minoseget. De sokmindenen lehet valtoztatni. Lehet pl. ugye a csokkeno jogdij rendszer, vagy egyszeruen csak jol megroviditeni a vedettseg idejet mondjuk nehany evre. Ha sikeres vagy, akkor abbol is meggazdagszol, ha nem, akkor nem.

Aztan volt egy olyan kozgazdasagi tanulmany is par eve, ami azt bizonygatta, hogy valojaban semmi szukseg szerzoi jogvedelemre ahhoz, hogy a szerzok megkapjak a penzuket. Leirtak egy olyan modellt, ahol a szerzotol a lanc vegen olcson (kis hasozn, nagy volumen) ertekesito eladoig szepen tobb lepcsoben adtak-vettek az anyagot. Aki a lanc elejen all, az egy fix arert megveszi az anyagot (kesz felvetelt pl.), aztan tovabb adja nehany kereskedonek, stb.
atleta.hu: nem mindenhol értem, hogy mire vonatkozik amit írtál. De megpróbálok reagálni rá:
Alapvetően jobb lenne, ha az értékesítési lánc lerövidülne, kevesebb kézen menne át a zene, stb. - pl. az előadó a saját oldalán árulja az mp3-akat amiért te kártyával fizetsz. (Ő ugyanannyi pénzt kap belőle, de végfelhasználói áron sokkal olcsóbb lenne)
Az, hogy digitiális világban élünk, az csökkentheti a lemezeladást ergo mondhatjuk hogy nincs szükség kiadóra. De attól még valamire szükség lesz, menedzsmentre vagy egy reklámügynökség/promoter cégre. Mert valahogy meg kell ismertetni az emberekkel az új zenéket.

A védettség idejének csökkentésében amúgy van ráció: mert a régebbi időkben 20-30 év volt a védettség ideje ma ez már 50 év sőt pl. ha jól tudom az USA-ban ez már 70 és az EU-ban is szeretnék ezt bevezetni.
www.jiwa.fm
nó reg, max választék.
az utsó ötlet jó de mondjuk ha pénzért árulnának egy olyan programot ami ugyan így figyeli a rádióadásokat de külön fut mindenki gépén akkor annyira nem illegális
Susy Peti: Na ja, de ma webketto van, es mindenki szolgaltatni akar, es nem szoftvert gyartani vagy eladni :). De szinte biztos van mar ilyen szoftver.
Szerzői jog...
A zenészek megveszik a mások által kifejlesztett hangszereket, más hangmintáival, más effektjeivel, egy bizonyos stílusban alkotnak (tehát mások által befuttatott zenei sémákban gondolkodnak), és ők is vesznek jogdíjakat (feldolgozás) ... vajon hány százalék az ő produktumuk?
De ez egy ilyen világ, ezért fizetnek a legtöbbet és százalékban van megállapítva (gondolom) a jogdíj.
Ez egy bulibolygó, ahol a focisták, a színészek (persze nem magyar) és zenészek (énekesek) a leggazdagabbak, meg szoftver gyártók, akik másolnak és megvesznek jogokat, hogy aztán más megsérthesse azokat.
Csak mutatóba lenne legalább egy milliárdos Nobel díjas!
Több dolog miatt is könnyes a szemem.
Egyrészt a post kellően pongyola egy ilyen vitához (amely hitvita és nem a realitásokon alapszik), másrészt pedig, hogy nem sikerült észrevenni (bár konkurencia portfóliójához tartozik, de mégis) a HotDog full jogosított, közel 13.000 online adást tartalmazó közösségi rádió szolgáltatást, mely a www.hotcast.hu címen is elérhető.

Ezeket a rádiókat userek pakolják össze, a működésük pedig mind az EJIvel, mind az Artisjusszal, mind pedig a Mahasszal
jogosítva vannak. Megérzésem szerint egyedülálló módon. :/

Itt jegyzem meg, Magyarországon bármilyen on-demand zenei szolgáltatás jogosítani olyan költséget jelent (lsd. EJI és Artisjus honlap), hogy fel sem merülhetne az a kérdés, hogy mashup szolgáltatások jogosítottak-e vagy sem.

A Deezer esetében pedig az indítás után pár héttel az elérhető számok jelentős részének elérhetőségét meg kellett szűntetni. A mai napig rengeteg olyan track van, amit nem lehet on-demand meghallgatni.