Az a trükk az egészben hogy nem fél milliós laptopon pasziánszoznak. Hanem semennyi forintba kerülő laptopon játszanak mivel ők nem értenek hozzá ezért nem is kell nekik. Inkább megmaradnak a régi módszernél és újságot olvasnak munka közben/helyett. És mivel nekik tökmindegy az egész mert egyikhez se értenek ezért nem is csinálnak semmit ez ügyben.

Sokat segítene az ügyön, ha valaki lefordítaná a wikipedia ide vonatkozó részét, mert sokan azt sem tudják, hogy mi ez.

Először ehhez is ugyanúgy több kiadás kellene, mint bármi más változtatáshoz.

Például a személyzet átképzése, az informatikusok átképzése.

További problémák: sok freeware programnak nem ingyenes a "corporate" verziója, driverek hiánya, különböző ingyenes rendszerek inkompatibilitása (linukszok pl.).

Tehát oké, hogy hosszú távon spórolni lehet vele, de most, amikor a spórolás lenne a fontos, erre is csak költeni kéne.

@sajt: kezdesnek hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1si_felh%C5%91

ne viccelj... mi gátolja meg? Megmondom: ahol 100 milliókért lehet összerakni közbeszerzésre kormányszóvívői honlapot, oda kell a legál Windows...

A gát a fejekben van, sajnos nem a nép dönt a nép pénzéről, mert szerintem nem kérdés: mi a free szoftvert javasolnánk.

Hát nem tudom, ha jól emlékszem a mostani Gartner BI Summit 2009-en hangzott el, hogy az európai vállalat-vezetők túlnyomó része nem használ SaaS-t, és majdnem ugyanekkora részük nem is igazán akar a közeljövőben...

@-d(-_-)b-: igazad van! Követelem, hogy minden évbe költsünk el vagy 50 milliárdot a kicsipuhánál. Hisz ez mindenkinek jó! :)

A legfontosabb, hogy az oktatási intézmények számára mindenképpen biztosítva legyenek a sok pénzért vásárolt szoftverek. Így a tanulók már tudni fogják mit kell használni, vagyis csak azt tanulják meg használni... Így biztosítjuk gyermekeink és a kicsipuha jövőjét. Mint egy nagy család. :)

Jó étvágyat a káposztás-kecskéhez!

Magyarország már szépen az államcsőd felé sodródik, de mivel engem ez nem érint hála a jó életnek, ezé' ilyenekbe nem folyok bele. :D

De szerintem kár Microsoft termékekre kidobni a pénzt, tehát a fejesek elvileg is azé' vannak ott, mert tudják mi a jó ( XD ). :D

*de a fejesek

@Imrityinko:

-d(-_-)b- 2009.02.26. 15:50:07
"Tehát oké, hogy hosszú távon spórolni lehet vele, de most, amikor a spórolás lenne a fontos, erre is csak költeni kéne."

Olvasásból egyes, leülhet.

az az egy baj van az ilyen megmondó cikkekkel, hogy nincs valóságalapjuk.

1) Sehol nem az volt leírva, hogy a magyar állami informatika az Microsoft szerver-termékeken alapul, és hogy mennyi a desktop-szerver szoftver költés aránya. Nyilvánvalóan a desktop:szerver arány legalább 85-15%-ban jelenik meg; az állam fizeti az összes köztisztviselő és oktatási intézmény összes licence-ét. Holnaptól az iskolákban használjanak FreeDost, vagy hogy legyen?:)


2) A virtualizációs programokkal mit lehet spórolni? Hardware-t? Attól olcsóbb egy operációs rendszer, ha drágább vas kell a több párhuzamosan futtatott virtualizációhoz?

3) Majd ha minden magyar állampolgár önként linuxot telepít és openoffice-t, akkor elvárható lesz a kormányzat részéről is ugyanez a hozzáállás.
Amíg az iskolákban a pedagógusok (sorkszor kényszer informatika-oktatók) is csak a Windowst ismerik és használják, addig nem várható ezen a téren változás.

4) A Unix licence-ek, a támogatás, az Openoffice, a virtualizálási megoldások mind-mind pénzbe kerülnek, Összértékben pedig szerintem nem olcsóbbak az MS-nél, s ugye kellenek hozzáértő üzemeltetők is, akik szintén nem fognak az égből lepotyogni.

5) Trivia: taníts be 980.000 közszférában dolgozót határidőre: Windows/Office-ról át kell térnie Ubuntu/Openoffice párosra. Hogy teszed meg? Veszel +980.000 demo gépet? Elköltesz 980.000-szer x munkaórát az összes jelenlegi munkaállomás dual-bootossá alakításával?

@-d(-_-)b-: kár így cinkelni, amikor láthatóan nem vágod, hogy miről van szó...:S

rövid távon is olcsóbb lenne mellőzni az ms-t és szabad piacot engedni más cégeknek, tisztességes közbeszerzésen
a betanítást így is leszámlázzák minden új exel verziónál és a win telepítéshez is komoly cég kell, többszázezres kiszállási díjjal...

viszont itt semmi más nincs a háttérben, mint egyéni érdekek, pontosan kormányközeli biznisz, de ez nem egyedi magyar eset, mert az ms majdnem minden ország kormányát már rég megvette...

+1) Dobjuk ki az összes Oracle adatbázist a közigazgatásból? Erről miért nincs soha szó, hogy a Sunnak, az Oracle-nek és pl. az SAP AG.-nek mennyit fizet az állam?

@JoeHorseDick: The senior White House IT official, Karen Evans, said she believes software as a service (SaaS) can improve government IT projects and systems.
blogs.zdnet.com/projectfailures/?p=577

1++) Jut eszembe, kompatibilitás témakörben: nemrég, az egyik minisztériumból kaptam egy Word 2000-ben készült szerződés-tervezetet, amelyben a változásokat kommentként rakta be a partner (pötty,szaggatott vonal, szövegburokban a kiegészítés). Sem az openoffice, sem a google documents meg se jelenítette ezeket, pedig állítólag natívan kezelik az office dokumentumokat, s ez egy 10 évvel ezelőtt fejlesztett verzióban szült fájl...

However, some agencies are already using SaaS to cut down development times. Rezaur Rahman, enterprise architect and Web services manager for the U.S. Advisory Council on Historic Preservation, said his agency began using Salesforce.com offerings in its information management systems in recent months. Budget constraints helped push the agency toward software as a service, he said.

The agency is using services to take care of many functions it would have had to write its own code for in the past, including reading and writing to databases, Rahman said. The agency can often make tweaks to its information management systems in a day or less, he added.

www.infoworld.com/article/08/01/16/US-OMB-pushes-for-software-as-a-service_1.html?source=rss&url=http://www.infoworld.com/article/08/01/16/US-OMB-pushes-for-software-as-a-service_1.html

HH: Kitől vehetsz ma SaaS-szolgáltatást?
Sorolj fel legalább 2 szereplőt a piacról!

HH: azért a "U.S. Advisory Council on Historic Preservation" nem a világ legfontosabb közhivatala, és én nem látom a különbséget aközött, hogy $10000-t a salesforce.com-nak vagy microsoft.com-nak fizet ki a kormányzat egy azonos tudású (szoftver)szolgáltatásért.

Vagy mindegy az összeg (akár legyen több is), csak ne az MS kapja? :)

Ilyenkor kérdezte meg az egyik kedves tanárom, h a) mi a célunk b) mi ellen harcolunk?

@JoeHorseDick: egymilliohuszonharomezer ceg van. a google segit.
blogs.zdnet.com/SAAS/?p=338

HH: a helyes megoldás: Oracle és Microsoft.

@JoeHorseDick: olvasd el megegyszer a post elso bekezdeset. es a post utolso mondatat is. a microsoftot meg csokoltatom.

HH: megtettem. A kormányzat sajnos egyet tehet: fizet, különben az összes telepített desktop-szoftver illegális lesz egyik percről a másikra, s gyakorlatilag leáll a közigazgatás.

Még Kubában is Microsoft szoftvereket használnak a közigazgatásban (persze tudom, h készül a saját linux), pedig ott nem szeretik az Amerikaiakat - de sajnos desktopon nincs 1:1 alternatívája.

De a legidegesítőbb az, hogy az amerikai kormányzati szolgáltatás-kihelyezést próbáljuk ide másolni. Ha valakik, ők meg tudják valósítani.

Azt azért ne felejtsük már el, hogy a Microsoft, az Oracle, a Sun, a HP de még a Dell, a RedHat és a Google is amerikai székhelyű, kvázi helyi érdekeltségű és nemzetközi vállalkozás, a központjuk és vezetőik, fő tulajdonosaik mind amerikai állampolgárok, cégük és ők is amerikai adózók. Egy ilyen gazdasági környezetben ahol a vállalati döntéshozók a politikára közvetlen és gazdasági ráhatással is lehetnek, teljesen más felállásban lehet ilyen projekteket megvalósítani. (bár valószínű, hogy ott is a desktopok 99%-án Windows fut, és nem RedHat Enterprise Linux, se nem OpenSolaris - pedig csoda, de a Unix is az USA terméke)

Ki fog Magyarországon saját kútfőből nemzeti informatikát készíteni? Az fsf.hu alapítvány az uhu linux-szal karöltve mint operációs rendszer-fejlesztő?; a graphisoft, a kfki, kürt a kopint-datorggal és a máv informatikával mint szolgáltatás-szállítóval (legnagyobb hazai szoftverházak)? s a megszűnt videoton gyárban fogják gyártani hozzá a hardver platformot?:)

@Sloow:

sajnos nyilvánvalóan _te_ nem érted, hogy én miről beszélek.

Hogy mi gátolja meg?

Pl ez: kormanybeszerzo.hu/

@-d(-_-)b-: Pedig te nem érted. Nyílt forráskódú szoftverekről volt szó, nem pedig freeware-ről. Virtualizációs technológiákról (aka vékonykliens) és SaaS megoldásokról.
A nyílt forráskódú programoknál csak az egyik előny az ingyenesség, de nem a legelső. A freeware-nek viszont csak az ingyenesség az előnye.

@JoeHorseDick:
Az FSF.hu alapítvány munkatársai anyagi ellenszolgáltatás nélkül, a szabadidejükben végzik munkájukat. Mért kéne nekik nemzeti informatikát fejleszteniük? :)

Gondolom itt arról van szó, hogy az államnak át kéne állnia valamilyen Linuxra Windowsról, igaz?

Erre van jó pár cég, itthoniakat nem ismerek, de nemzetközi van pár (pl. Canonical, az Ubuntu Linux fejlesztője).

Készített-e már a kormány kalkulációt arról, hogy mennyibe kerülne átállni Linuxra, oktatással együtt, és mennyi idő alatt térülne ez meg? Ha nem készített még, akkor miért szórják a pénz VAKON az M$ termékeibe? Ha meg már van ilyen kalkuláció, akkor mi az eredménye?

Meg mi a f@sznak jár minden egyetemistának ingyen Office, meg ingyen Windows frissítés (ha már van egy eredeti verzió), amikor egy része ki sem használja ezt? Vagy nemtom pontosan mi jár, de valami ilyesmi. Egyetemista használjon Linuxot, vagy windows xp pirated editiont, vagy új géphez úgyis erővel adják a Windowst, esetleg lehet még venni netbookot/nettopot, amihez szinte INGYEN adják a Windows XP-t. OpenOffice meg mindent tud, ami átlagfelhasználónak kell.

Ez még nagyobb pénzkidobás, mint a Sulinet volt.

@JoeHorseDick: A korrektúrát megjeleníti az openoffice gond nélkül akár az office2007-ben készített dokumentumokban is. Alapértelmezett nézetben nem mutatja, át kell váltani korrektúra-nézetre.
Szerkesztés - változások követése és ott kell beállítani, hogy kövesse és megjelenítse a változásokat.
Az egyetlen, ami eddig nálam kifogott az openoffice-on, az a két hasábos táblázat, nálunk a szerződések készülnek ilyen formában, sok-sok oldal, de openoffice pl. 30 oldal helyett csak hetet mutat, de látszik, hogy a szöveg jóval hosszabb, mint az utolsó oldal.

ugye azt nem gondoljuk, hogy 10 kozalkalmazottbol 9 olyan advanced juzer h nem eleg neki az openoffice vagy az ubuntu, alapszintu beallitasokkal?

@hírbehozó: Hmmm. Ezt most csináltad? Mert nemrégiben keresgéltem és akkor még nem volt.

Kedves JoeHorseDick,

"Holnaptól az iskolákban használjanak FreeDost, vagy hogy legyen?:)"

Egy átállás nem így megy, gondolom ezt te is tudod. Egy francia csendőrségnek (kb. 70 000 számítógép) is évekbe tellett leadnia a Windows-os, de legfőképp MS Office költségeit. Az újjonnan vett gépekre pedig már csak Ubuntu kerül.

"3) Majd ha minden magyar állampolgár önként linuxot telepít és openoffice-t, akkor elvárható lesz a kormányzat részéről is ugyanez a hozzáállás.
Amíg az iskolákban a pedagógusok (sorkszor kényszer informatika-oktatók) is csak a Windowst ismerik és használják, addig nem várható ezen a téren változás."

Valamikor el kell kezdeni valahol, nem? Az átképzés azért nehéz, mert azt tanítják meg az iskolában, hogy melyik ikonnal mit lehet kezdeni, nem azt, hogy hogyan néz ki egy hivatalos levél (aminek ráadásul gyakorlati haszna is van később az életben).

"4) A Unix licence-ek, a támogatás, az Openoffice, a virtualizálási megoldások mind-mind pénzbe kerülnek, Összértékben pedig szerintem nem olcsóbbak az MS-nél, s ugye kellenek hozzáértő üzemeltetők is, akik szintén nem fognak az égből lepotyogni."

Miért kellene Unix-okat licenszelni? Az OpenOffice.org miért kerülne pénzbe. Ezt a nem olcsóbb az MS-nél dumát hadjuk, mert ez a politikusok dumája, kifogása (miközben mindenhol azt hangoztatják, hogy ez az egyik fő érv, hogy lehet spórolni).

"5) Trivia: taníts be 980.000 közszférában dolgozót határidőre: Windows/Office-ról át kell térnie Ubuntu/Openoffice párosra. Hogy teszed meg? Veszel +980.000 demo gépet? Elköltesz 980.000-szer x munkaórát az összes jelenlegi munkaállomás dual-bootossá alakításával?"

A határidőnek nem holnapnak kell lennie feltétlenül, ugye? :) Ja és okés, persze, hogy kell oktatás, de ilyen alapon ne is kezdjünk bele, mert tanulni kell... Ajaj, megintcsak politikusi duma.

"Sem az openoffice, sem a google documents meg se jelenítette ezeket, pedig állítólag natívan kezelik az office dokumentumokat, s ez egy 10 évvel ezelőtt fejlesztett verzióban szült fájl..."

Nem kezelheti natívan, mert zárt formátum, egyedül csak a Microsoft tudja csak, hogy néz ki a tökéletes doc, xls, stb. formátumuk. Amit a Google és az OpenOffice.org elért, az mind visszafejtések útján érték el. Érdekes módon egyre több ország kormánya áll át, a nyílt és szabad ODF formátumra.

"A kormányzat sajnos egyet tehet: fizet, különben az összes telepített desktop-szoftver illegális lesz egyik percről a másikra, s gyakorlatilag leáll a közigazgatás."

Fizessen, de nagyon sok helyen apránként ki lehet váltani költséghatékonyabb megoldásokkal is. Te megint egy hirtelen váltásnak képzeled el az egészet, holott évek alatt lehet csak megcsinálni az ilyesmit. Csak sajnos még hajlandóságot sem lehet látni rá, hogy akár még a tervezés fázisához is közeledne egyáltalán a dolog.

"Még Kubában is Microsoft szoftvereket használnak a közigazgatásban (persze tudom, h készül a saját linux), pedig ott nem szeretik az Amerikaiakat - de sajnos desktopon nincs 1:1 alternatívája."

Kubában nagyrészt kalóz windows van, ez nem példa.

"bár valószínű, hogy ott is a desktopok 99%-án Windows fut, és nem RedHat Enterprise Linux, se nem OpenSolaris - pedig csoda, de a Unix is az USA terméke"

Amerika nem példa az ott MS fellegvár, minden szabad szoftver adoptálása ott megy a leglassabban (beleértve a Firefox-ot is pl.).

"Ki fog Magyarországon saját kútfőből nemzeti informatikát készíteni? Az fsf.hu alapítvány az uhu linux-szal karöltve mint operációs rendszer-fejlesztő?; a graphisoft, a kfki, kürt a kopint-datorggal és a máv informatikával mint szolgáltatás-szállítóval (legnagyobb hazai szoftverházak)? s a megszűnt videoton gyárban fogják gyártani hozzá a hardver platformot?:)"

Már írták, hogy egy nonprofit szervezet minek tűzni ezt ki célúl? Bár gondolom az fsf munkájával sem vagy tisztába túlzottan. Ez a nemzeti informatika a GNU/Linux-nál pláne nem túlzottan érvényes, mivel nincsen tisztán angol, francia, amerikai disztró. És túlzottan érdekeltség sem. A francia parlament Ubuntu-t választott (angliai székhelyű Canonical tulajdonában van), a francia Mandriva helyett. Pedig a franciák igencsak nacionalista népség.

@hírbehozó: egy néhány évvel ezelőtt indult közhivatalban windows xp-re telepítettek valami olcsó, de fizetős office-t. Néhány hónap múlva meg kellett venni az MS Office-t, mert nem tudtak dolgozni, mert nem úgy nézett ki.

Szomorú, de igaz

@Misu: nem gondolom h versenykepes az a kozalkalmazott, aki egy openoffice-szal nem tud mit kezdeni ms office utan. ugyanez igaz winxp/ubuntu relacioban.
ny-europaban erdekes modon nem volt gond az atallas szamos allami intezmenynel. itthon miert?

Teljes mértékben egyetértünk, de én nagyon sokszor tapasztalom, hogy egy bizonyos generációnak komoly gondot okoz ez a "nem úgy néz ki" dolog, holott egy szövegszerkesztő például nem nagyon tud gyökeresen eltérő lenni :) De a böngészőkkel ugyanez a helyzet, Doransky-nál olvastam a múltkor az IE6 kinyírhatatlanságáról, van, akit szerintem fegyverrel sem lehetne átszoktatni IE-ről... :(

"mi gátolja meg ezt az országot abban, hogy korszerű, egyszersmind költséghatékony IT-politikát folytasson?"

gondolom simán lefizeti a Microsoft a megfelelő embereket, van miből

@Misu: nem hinnem h aki szeretne megtartani az allasat, ne lenne kepes megszokni az amugy nem sokban kulonbozo konkurens szoftvert/os-t.

@evenorbi: a flamekre válaszul: windowsról linuxra és osx-re, és bsdre való szoftverportolással is foglalkozok, a operációs rendszer csoportot fejlesztői szinten ismerem; ennek ellenére Desktopra soha nem fogok Linuxot használni (virtualis gépben emulacioban van most fent 8 disztrib), mert ismerjük be: usability szempontból az OSX-hez meg a Windowshoz képest kalap szar, ezen sajnos nincs mit szépíteni. Majd 10 év múlva eléri a mostani szintet.

2) Miért kell Unixot licence-elni? mert nem ingyenes szoftver, hasonlóan a SuSe Linuxhoz, a Fedora Enterprise Linuxhoz.
Te vettél már valaha Linux licence-t?

Komolyan azt hiszitek, hogy az amerikaiak ingyen linuxokkal üzemeltetik a kormányzati rendszerüket? A RedHat az egyik legnagyobb rendszer-szállító.
S nem Windows-szervereket, hanem Solarisokat cserélnek Linuxra, mert azonos vason azonos célszoftverek futtatására alkalmas.

@Misu: sajnos igazad van, mi ezt egy 300 fős cégnél próbáltuk átvinni; ott a felhasználók egyszerűen megtagadták a használatát. S elsősorban azok a felhasználók tiltakoztak a leghangosabban, akiknél az Excel az a táblázatszerkesztő a Word pedig a szövegbeviteli szoftver (nem szövegszerkesztő) volt.

@HH: a közalkalmazott nagyon sok állami megbízásból fejlesztett desktop windowsos szoftvert használ (egyedi, zárt kódú fejlesztések)

mindenhol lehetnek akadályok, de ha eleve úgy állnak az egészhez, hogy ez úgysem megy, akkor soha nem lépünk előre, nem lesz költségcsökkentés.

a megfelelő szakértelem hiánya (ebben az esetben is) inkább a fő kérdés.

máshol megy: itcafe.hu/hir/nyilt_forraskod_open_source_brit_kormany_watson.html

1. Nem szabad összekeverni a nyitott/ingyenes szoftvert a Win/linux átállással. A licenszköltségek nagy részét a Winen futó fizetős szoftverek (=Office, stb) adják, nem maga a Win. Elképzelhető első körben Widows alapú nyitott kódú szoftver (ekkor persze az OS nem nyitott).

2. Nem biztos, hogy főleg az első időkben olcsóbb lesz a dolog, mint a Win alatt, de
a) Windows használata esetén a költségek nagy részét külföldre (M$) fizeted ki, nyitott szoftverek esetén a magyar munkaerő az, ami a pénz nagy részét benyeli (főleg az első időkben a Linuxnak jelentősen nagyobb lesz a karbantartásigénye). Hadd ne magyarázzam, mit jelent az országnak, mondjuk, 10-20 ezer plusz rendszermérnök meg informatikus alkalmazása úgy, hogy nem kerül plusz pénzbe. Ez a szám megegyezik kb. a válság miatt eddig feladott munkahelyek számával, és mind diplomás ember (ellenben a válság alatt elküldöttekkel). Zéró pluszpénzből GDP-növelés, és ez a pesszimista forgatókönyv.
b) A windows alatt mindenképp egyszereplős a versen, ami tetemesen megnöveli a beszerzés árát.

3. Nem tartom magam paranoidnak, de furcsállom az USA-ban az M$ elleni ejtett (trösztellenes) perek számát, kimenetelét.
Nem lepne meg, ha olyan megállapodás lenne a háttérben, hogy a CIA beépített backdoorokat használhat a windowsos gépeken. Egy szó mint száz, egy zárt amcsi OS-re alapuló IT-rendszer használójának nincs titka az amcsik előtt. (Ők meg ugyanolyanok, mint a ruszkik, csak van karórájuk, ahogy a régi vicc mondja)

4. Azt mondják, hogy a közigazgatásból 400 000 embert kell kb elbocsátani. Lenne motiváció a tanulásra.

5. Addig ne várjunk semmilyen változást, amíg más vonalon sincsen. Amíg a MÁV-ra elköltenek évi 100 mrd-t közelítő állami támogatást, addig mért pont az IT működjön.

@JoeHorseDick: Ez eleg demagogra sikeredett. Akkor is, ha mar lattal kozelrol linuxot.

> Nyilvánvalóan a desktop:szerver arány legalább 85-15%-ban
> jelenik meg; az állam fizeti az összes köztisztviselő és
> oktatási intézmény összes licence-ét.

Ezt miert nyilvanvalo ha sehol nincs leirva? Ha a licenszeket tobbszazezer diak is megkapja? Vagy az masik 25 misibol megy? Amugy pontosan milyen szerverekrol van szo, amit nem lehet kivaltani? Levelezes, web es file szerverek? Mondjuk a legnagyobb baj ezzel a fafeju es konok hozzaallassal meg csak nem is az, hogy akkor az MS-nek fizetunk, hanem az, hogy igy barmennyit kerhetnek.

Ha odasetalsz a piacon a kofahoz, es hangosan megbeszeled elotte a haveroddal, hogy mashol pedig te nem veszel krumplit, akkor aztan nagyon hatekonyan fogsz tudni alkudni. Es itt is ez tortenik am.

> FreeDost, vagy hogy legyen?:)

Demagog.

> 2) A virtualizációs programokkal mit lehet spórolni? Hardware-t?
> Attól olcsóbb egy operációs rendszer, ha drágább vas kell
> a több párhuzamosan futtatott virtualizációhoz?

Latom ez kimaradt neked: a virtualizacio lenyege az, hogy dinamikusan tudod elosztani es skalazni a szervereidet. Egy ilyen komplett infrastruktura egyebkent eleg draga, ha _mindent_ megveszel hozza, de akkor terhelestol fuggoen automatikusan tudod pluszba felhuzni/leallitani a virtualis szervereket, menet kozben migralni oket (tobb vagy kevesebb fizikai gepre). Ezzel a rendelkezesre allast is alaposan meg lehet novelni, gondolom nem kell magyarazni, hogy miert. Nyilvan ez nagyban eri csak meg.

De enelkul is lehet sporolni a vitrualizalassal: biztos hallottad mar, hogy a gepek nagy resze (nem csak a desktopok) az ido nagy reszeben uresjar. Ha van tobb kisterhelesu szerver funkciod, akkor azokat osszerakhatod egy gepre. Jo esellyel akkor is sporolni fogsz, ha emiatt azert egy nagyobb gepet kell venni (persze amig nem mesz nagyon a csucsteljesitmeny kozelebe). Aztan ha kinovi valamelyik szerver a gepet, akkor pikk-pakk igen keves munkaval at lehet koltoztetni egy masik gepre. (Marmint ha nem vetted meg mondjuk a fentebb emlitett komplett VM Ware infrastructure-t, mert ha igen, akkor ugye megy az magatol is.)

> 3) Majd ha minden magyar állampolgár önként linuxot telepít
> és openoffice-t, akkor elvárható lesz a kormányzat részéről
> is ugyanez a hozzáállás.

Ez egyreszt a szokasos hungarikum, a kedvenc ellenervem: majd ha mas... Hat igen, majd ha minden allampolgar magatol, akkor majd az allam is, es akkor majd tanitjuk is. Ez a tuti recept, hiszen minden allampolgar nyilvan nem csinal semmit egyforman, ezen kivul nyilvan azt hasznalja, amit az oskolaban tanitanak meg amin fut az ABEV (tudom, 10 ev utan lett javas verzio) meg amin van office amin pl. a nyomoronc NHH fele be lehet jelenteni a spamokat.

Amugy oriasi tevedes, hogy az allamnak az allampolgarokrta kene vagy szabadna mutogatnia. Mi koze az allamnak ahhoz, hogy en itthon a sajat celomra a sajat penzemen milyen OS-t hasznalok? A Gizike a miniszteriumban majd olyan szovegszerkeszto elott lopja a napot, amit a rendszergazda odarak. Egyiket sem tudja hasznalni, szoval tok mindegy. Meg kulonben is, miota ugat bele a munkas abba, hogy milyen szerszamot vesz a fonoke?

> csak a Windowst ismerik és használják, > addig nem várható ezen a téren változás.

Azt ismerik, amit tanitanak nekik. Ugyanugy, ahogy a tobbi tanar. Es ha valtozik a szakterulete, akkor kovetni fogja, ugyanugy, ahogy a tobbi tanar is.

> A Unix licence-ek, a támogatás, az

Unix licensz nem sok kell feltehetoleg. Ne misztifikaljuk tul a dolgot, az allamigazgatasban nagyreszt irodai celokra hasznaljak a szamitogepeket, keves csucsteljesitemnyu specialis szerverre lehet csak szukseguk. Tamogatas windows melle is kell.

> Openoffice, a virtualizálási megoldások

Az openoffice konkretan nem kerul penzbe, a virtualizalasi megoldasok ugy magukban nem kerulnek penzbe, a management megoldasok igen, de kozel sem ez a nagysagrend. A virtualizalas amugy tok fuggetlen kerdes a linux/windows tematol, mindket rendszer eseten lehet alkalmazni, akar kevert halozaton is (egy gepen is szaladgalhat windows es linux). Itt ki kell szamlolni, hogy mennyit lehet sporolni hardware-en, villanyszamlan es a kirughato rendszergazdak beren.

> pedig szerintem nem olcsóbbak az MS-nél,

25 misi/3 ev azert eleg sok penz ahhoz, hogy ezt igy hasra azert meredeknek hangozzon.

> s ugye kellenek hozzáértő üzemeltetők is, akik szintén
> nem fognak az égből lepotyogni.

Az informatikusok jo resze nyilvanvaloan rendelkezik alapkepzettseggel, a tobbit megtanulja hazai cegek altal szervezett tanfolyamokon.

> Veszel +980.000 demo gépet?

Demagog. Virtualizacio + remote hozzaferes? Live distro? Miert kene mind a 980 ezernek tok egyszerre beletanulnia kattintgatasba? :) Szerinted mi az, amit meg tudsz tanitani 980e embernek egyszerre, hataridore?

> Elköltesz 980.000-szer x munkaórát az
> összes jelenlegi munkaállomás dual-bootossá alakításával?

LOL. Ha most egyseges az infrastruktura, akkor a dual bootositas is automatizalhato valamennyire. Elore legyartott CD berak, megfelelo muveleteket elvegez, viszonlatas. Persze ekkor is 980000*x ora, csak ep x

@JoeHorseDick: Ez eleg demagogra sikeredett. Akkor is, ha mar lattal kozelrol linuxot.

> Nyilvánvalóan a desktop:szerver arány legalább 85-15%-ban
> jelenik meg; az állam fizeti az összes köztisztviselő és
> oktatási intézmény összes licence-ét.

Ezt miert nyilvanvalo ha sehol nincs leirva? Ha a licenszeket tobbszazezer diak is megkapja? Vagy az masik 25 misibol megy? Amugy pontosan milyen szerverekrol van szo, amit nem lehet kivaltani? Levelezes, web es file szerverek? Mondjuk a legnagyobb baj ezzel a fafeju es konok hozzaallassal meg csak nem is az, hogy akkor az MS-nek fizetunk, hanem az, hogy igy barmennyit kerhetnek.

Ha odasetalsz a piacon a kofahoz, es hangosan megbeszeled elotte a haveroddal, hogy mashol pedig te nem veszel krumplit, akkor aztan nagyon hatekonyan fogsz tudni alkudni. Es itt is ez tortenik am.

> FreeDost, vagy hogy legyen?:)

Demagog.

> 2) A virtualizációs programokkal mit lehet spórolni? Hardware-t?
> Attól olcsóbb egy operációs rendszer, ha drágább vas kell
> a több párhuzamosan futtatott virtualizációhoz?

Latom ez kimaradt neked: a virtualizacio lenyege az, hogy dinamikusan tudod elosztani es skalazni a szervereidet. Egy ilyen komplett infrastruktura egyebkent eleg draga, ha _mindent_ megveszel hozza, de akkor terhelestol fuggoen automatikusan tudod pluszba felhuzni/leallitani a virtualis szervereket, menet kozben migralni oket (tobb vagy kevesebb fizikai gepre). Ezzel a rendelkezesre allast is alaposan meg lehet novelni, gondolom nem kell magyarazni, hogy miert. Nyilvan ez nagyban eri csak meg.

De enelkul is lehet sporolni a vitrualizalassal: biztos hallottad mar, hogy a gepek nagy resze (nem csak a desktopok) az ido nagy reszeben uresjar. Ha van tobb kisterhelesu szerver funkciod, akkor azokat osszerakhatod egy gepre. Jo esellyel akkor is sporolni fogsz, ha emiatt azert egy nagyobb gepet kell venni (persze amig nem mesz nagyon a csucsteljesitmeny kozelebe). Aztan ha kinovi valamelyik szerver a gepet, akkor pikk-pakk igen keves munkaval at lehet koltoztetni egy masik gepre. (Marmint ha nem vetted meg mondjuk a fentebb emlitett komplett VM Ware infrastructure-t, mert ha igen, akkor ugye megy az magatol is.)

> 3) Majd ha minden magyar állampolgár önként linuxot telepít
> és openoffice-t, akkor elvárható lesz a kormányzat részéről
> is ugyanez a hozzáállás.

Ez egyreszt a szokasos hungarikum, a kedvenc ellenervem: majd ha mas... Hat igen, majd ha minden allampolgar magatol, akkor majd az allam is, es akkor majd tanitjuk is. Ez a tuti recept, hiszen minden allampolgar nyilvan nem csinal semmit egyforman, ezen kivul nyilvan azt hasznalja, amit az oskolaban tanitanak meg amin fut az ABEV (tudom, 10 ev utan lett javas verzio) meg amin van office amin pl. a nyomoronc NHH fele be lehet jelenteni a spamokat.

Amugy oriasi tevedes, hogy az allamnak az allampolgarokrta kene vagy szabadna mutogatnia. Mi koze az allamnak ahhoz, hogy en itthon a sajat celomra a sajat penzemen milyen OS-t hasznalok? A Gizike a miniszteriumban majd olyan szovegszerkeszto elott lopja a napot, amit a rendszergazda odarak. Egyiket sem tudja hasznalni, szoval tok mindegy. Meg kulonben is, miota ugat bele a munkas abba, hogy milyen szerszamot vesz a fonoke?

> csak a Windowst ismerik és használják, > addig nem várható ezen a téren változás.

Azt ismerik, amit tanitanak nekik. Ugyanugy, ahogy a tobbi tanar. Es ha valtozik a szakterulete, akkor kovetni fogja, ugyanugy, ahogy a tobbi tanar is.

> A Unix licence-ek, a támogatás, az

Unix licensz nem sok kell feltehetoleg. Ne misztifikaljuk tul a dolgot, az allamigazgatasban nagyreszt irodai celokra hasznaljak a szamitogepeket, keves csucsteljesitemnyu specialis szerverre lehet csak szukseguk. Tamogatas windows melle is kell.

> Openoffice, a virtualizálási megoldások

Az openoffice konkretan nem kerul penzbe, a virtualizalasi megoldasok ugy magukban nem kerulnek penzbe, a management megoldasok igen, de kozel sem ez a nagysagrend. A virtualizalas amugy tok fuggetlen kerdes a linux/windows tematol, mindket rendszer eseten lehet alkalmazni, akar kevert halozaton is (egy gepen is szaladgalhat windows es linux). Itt ki kell szamlolni, hogy mennyit lehet sporolni hardware-en, villanyszamlan es a kirughato rendszergazdak beren.

> pedig szerintem nem olcsóbbak az MS-nél,

25 misi/3 ev azert eleg sok penz ahhoz, hogy ezt igy hasra azert meredeknek hangozzon.

> s ugye kellenek hozzáértő üzemeltetők is, akik szintén
> nem fognak az égből lepotyogni.

Az informatikusok jo resze nyilvanvaloan rendelkezik alapkepzettseggel, a tobbit megtanulja hazai cegek altal szervezett tanfolyamokon.

> Veszel +980.000 demo gépet?

Demagog. Virtualizacio + remote hozzaferes? Live distro? Miert kene mind a 980 ezernek tok egyszerre beletanulnia kattintgatasba? :) Szerinted mi az, amit meg tudsz tanitani 980e embernek egyszerre, hataridore?

> Elköltesz 980.000-szer x munkaórát az
> összes jelenlegi munkaállomás dual-bootossá alakításával?

LOL. Ha most egyseges az infrastruktura, akkor a dual bootositas is automatizalhato valamennyire. Elore legyartott CD berak, megfelelo muveleteket elvegez, viszonlatas. Persze ekkor is 980000*x ora, csak ep x

@atleta.hu:
"Majd ha minden magyar állampolgár önként linuxot telepít
> és openoffice-t, akkor elvárható lesz a kormányzat részéről
> is ugyanez a hozzáállás."

Egyébként sajnos, ez a realitás, kedvenc példám a szelektív hulladékgyűjtés, amikor kitették az első szigeteket, mind tele lett azóta, és tele is vannak, mert akkor Budapest lakossága már régesrég vágta a dolgot, amikor az FKFV (a szakemberek, ugye) még csak ismerkedett vele.

Megmondjam?
HA egy köztéri pad 60000 Ft-os azaz kb. bekerülési áron menne ki a parkba, akkor abból csak a gyártó élna meg.
Ugyanezt a padot megveszik közbeszerzősen, egy papíralapú cégtől 300 000 Ft-ért, és ebből jut egy "pici" a zsebekbe is...

Mindenki jóljárt! IT ügyben is ez van, ráadásul qrvára fogalmuk sincs (többnyire) az alkalmazottaknak, hogy miért fut akadozva az 500000 Ft-os gépen a passziánsz...
Ej, de fura világ ez...

Azért az itteni beszélgetésből is elég jól lejön, hogy kik azok, aki tényleg foglalkoztak már OS átállásokkal élesben, és kik azok, akik az otthon gépükön xorg.cfg-t vimelve álmodták meg linuxországot...

Igazi változás sz'tem csak desktop oldalon történhet. Kiszolgálói oldalon olyan költségek vannak, amiket nem nagyon lehet lefaragni. Sun, Cisco, HP, Oracle, RedHat...és ezeknek igazából nincs helyettesítő terméke, VISZONT drágák.
Felhasználói oldalon viszont elég sok helyen bőségesen elég lenne egy ubi+oo kombi.

@amodent: gondolom rám is célozál. 2-szer módosítok általában xorg.conf-ot. Ha véletlenül a telepítés után valami miatt nem érzékeli, hogy görgős egerem van (nagyon, de nagyon ritka). Vagy videókártya meghajtó telepítésekor, amit automatikusan elvégez helyettem egy script, így nem is láttam az xorg.CONF-ot.

Az már más kérdés, hogy egy hivatalban, vagy egy iskolában, ezzel nem a felhasználónak kell bajlódnia, hiszen nincs is hozzáférése hozzá.

Egyébként öröm látni az xorg.conf-ot hackelgető országokat: Brazília, Franciaország, Lengyelország, stb. Ott annyival okosabbak az emberek, hiszen még erre is képesek. :)

@JoeHorseDick: Amellett, hogy értem az érveidet és számos dologban egyet is értek, ebben speciel nagyon nem:
"usability szempontból az OSX-hez meg a Windowshoz képest kalap szar, ezen sajnos nincs mit szépíteni. Majd 10 év múlva eléri a mostani szintet."

Én akárhogy töprengek, nem találok olyan feladatot, amit linuxon nehezebben lehetne megoldani, mint Windowson (osx-et közelről munkaszinten utoljára '95-ben láttam, úgyhogy arról nem tudok nyilatkozni). Lehetne esetleg egy kicsit konkrétabban, mi az, ami usability szempontból sokkal rosszabb a linuxban? És tán emeljük ki, hogy nem otthoni poweruser környezetről beszélünk, hanem menedzselt rendszerekről, ahol a felhasználó tényleg csak használja a rendszert, nincs is joga túrkálni benne.

A zárt kódú, egyedileg fejlesztett win alkalmazásokban igazad van, de megvizsgálta már bárki, hogy ezek a rendszerek futnak-e emulált környezetben? És vajon szentírás-e, hogy a továbbiakban is csak zárt kódú, wines alkalmazásokat lehet fejlesztetni?
Egyébként az oktatási költségeken rengeteget lehet spórolni egy jól megválasztott témával. Pl. Blackpanther elé ültetve a felhasználót, nem is biztos, hogy észreveszi, nem XP előtt ül. A szándéknak kellene meglennie, akkor kidolgozható lenne egy átállási terv, ami nyilvánvalóan nem kéthetes program lenne. És ezzel együtt sürgősen át kellene alakítani az informatika-oktatást is, hogy a tanulók már általános iskolában szembesüljenek azzal, nem csak windows létezik. Oktatni kellene a windows mellett a POSIX-szabványos OS-eket is (*nix rendszerek, OSX stb.)

@atleta.hu: "LOL. Ha most egyseges az infrastruktura, akkor a dual bootositas is automatizalhato valamennyire. Elore legyartott CD berak, megfelelo muveleteket elvegez, viszonlatas. Persze ekkor is 980000*x ora, csak ep x"

Nem gondolnám, hogy minden egyes gépbe be kellene tenni a CD-t, aztán kattintgatni. A hálózatba kötött gépek menedzselhetőek távolról is, úgyhogy megoldható lenne a dual-bootosítás könnyebben is.
De egyébként a dual-boot megoldásban én személy szerint nem hiszek. Bemegy reggel a jómunkásember, elindítja a gépét (ha kikapcsolta egyáltalán) és anyázik, hogy miért kell kiválasztania a windowst, amikor eddig csak benyomta a gombot és már ment is a kávégéphez. Most meg leül, benyom, vár, kiválaszt, csak aztán vonulhat a géphez. És természetesen windowst fog bootolni, mert azt "ismeri".
Fokozatosan lehet átállni, első körben önkéntes alapon, természetesen az önként vállalkozók kapják meg az új számítógépet új oprendszerrel meg mellé valami jutalmat. Következő körben a speciális alkalmazásokat nem használók állnak át, most már kötelező jelleggel, aztán a folyamat végére mindenki. És persze ez a folyamat több évig eltart, úgyhogy mire a második körhöz érünk, addigra mindenki látta működés közben az új oprendszert, hallott róla elég sokat a már átállt kollégáktól stb-stb.

@efhábé:
Kihagytad a lényeget, hogy az utsó kört az utcára teszik, mert nem jó semmire. Így lenne értelme, egy kis szelekcióval.

@efhábé: pedig te nem érted. az új rendszerre át kell állni, ami pénzbe kerül. mivel minden hivatalnak, lehetőleg egyszerre, ezért sok pénzbe kerül, amire most lenne szükség, ha most akarnánk átállni.

lehet, hogy a szoftver maga ingyen van, de
- kell hozzá terméktámogatás, amit még a linuksz se ad ingyen
- minden egyes gépet újra kell telepíteni, ami rengeteg munkaóra
- informatikusok képzése, átképzése
- a jelenlegi szerződés felmondása is igen szép összeg lenne

tehát még egyszer: oké, én benne vagyok, hogy hosszabb távon megéri, viszont rövidtávon többe kerül, mint a jelenlegi rendszer fenntartása.

az alapfelvetés viszont az volt, hogy _most_ hogy spóroljanak.

@efhábé: > Nem gondolnám, hogy minden egyes gépbe be
> kellene tenni a CD-t, aztán kattintgatni. A
> hálózatba kötött gépek menedzselhetőek távolról is, úgyhogy
> megoldható lenne a dual-bootosítás könnyebben is.
> De egyébként a dual-boot megoldásban én személy szerint
> nem hiszek. Bemegy reggel a

Kat volt belemennem a dual boot temaba, JoeHorseDick irt valami nonszensz allitast, csak arra reagaltam. Nyilvan nem megoldas a dualboot, egyebkent o is csak az atallas idejere vetette fel, a kerdes az volt, hogy hogy biztositasz tanulo kornyezetet. Meg erre is a _legrosszabb_ megoldas a dual boot, de nyilvanvaloan nem igaz, hogy egymillio mernokora munka lenne ebben. A reakciom erre vonatkozott. Amugy alapvetoen az oktatast, probalgatast termeszetesen virtualis gepekkel es valami remote desktop megoldassal szepen le lehetne vezenyelni olcsoert.

> És természetesen windowst fog bootolni, mert azt "ismeri".

Termeszetesen nem lenne valasztasa, ahogy most sincs. Itt nagyreszt a szamitogepet titkarnoi szinten hasznalo emberekrol beszelunk (web/webalkalmazasok, office es e-mail - ha epp az nem valami web mail rendszer). Ok ne valogassanak, ne pofazzanak es ne dualbootoljakak. Egy fejlesztonel ez tokeletesen ertheto, de o ert hozza es jo esetben tudja is, hogy mikor es miert kell az egyik vagy a masik rendszert hasznalnia. (Mellekesen ott is jobb es kenyelmesebb altalaban ha ket gep van, vagy egy es akkor a masik platform virtualis gepben fut.)

@-d(-_-)b-:> pedig te nem érted. az új rendszerre át
> kell állni, ami pénzbe kerül. mivel minden hivatalnak,
> lehetőleg egyszerre, ezért sok pénzbe

Hat pedig valahogy ugy nez ki, hogy te nem gondolod vegig. Erdekes az az erv, hogy az atallas is penzbe kerul. Ki monda, hogy nem? Termeszetesen van ara, senki nem allitotta, hogy nincs. Az viszont azert meglepo, hogy ugy lobogtatjatok nehanyan ezt a trivialis tenyt, mintha azt akarnatok mondani, hogy az atallas nem eri meg. Kozben nincs szo rola, hogy milyen tavon nem eri meg es arrol sem, hogy talan ennek a megbecslese a hasrautesnel egy kicsit tobb munkat igenyel. Mondjuk 10-20 millabol 2-3-4 ember 1-2 ev alatt igen jo szakvelemenyt dobhatna ossze. Ez kevesebb, mint fel-egy _ezreleke_ (0.4-0.8 ezrelek) a haromevetente az ablakon kidontott penznek. Irrealis, hogy ennyit ne koltson valaki (de inkabb 2-3%-ot!) arra, hogy megnezze, hogy egy beszerzest hogy tud olcsobban elvegezni.

> kerül, amire most lenne szükség, ha most akarnánk átállni.

Az sem igaz, hogy egyszerre kene atallni. Van eleg multiplatform alkalmazas ahhoz, hogy ne kelljen.

> - minden egyes gépet újra kell telepíteni, ami rengeteg munkaóra

Ez az, ami nem igaz. Hogy ez rengeteg munkaora lenne. Gyonyoruen automatizalhato. Persze van vele munka, de az szepen konvertalhato penzre, bele lehet szamolni a megeri vagy sem kategoriaba.

> - a jelenlegi szerződés felmondása is igen szép összeg lenne

Hat nem kell megkotni, nyilvan. Errol lenne szo.

> oké, én benne vagyok, hogy hosszabb távon megéri, viszont
> rövidtávon többe kerül, mint a jelenlegi
> rendszer fenntartása.

Ez mibol jott ki? Azert, mert az alternativa penzbe kerul, akkor egybol dragabb is? Ezek csak szamok, igen konnyu eldonteni. Csak persze elotte tervezni es merni kell. De ha nem is tervezunk, akkor is eleg fura becsles az, hogy 25 milliardbol ez egyertelmuen nem jon ki.

Es akkor arrol meg nem is beszeltunk, hogy az a 25 milliard amit az MS-nek ad az allam az nem ugyanannyi, mint amit hazai cegeknek. Az MS ennek a penznek a jo reszet kiviszi az orszagbol es az USAban (meg Indiaban) kolti el, ott adozik utana, ez a 25 misi valoban 25 misi. Ugyanakkor az itthoni cegeknek adott megrendeles - foleg az egyertelmuen elomunkat kivano dolgok mint pl. oktatas, tamogatas, vagy akar szoftver telepites - itthon adozik. Megpedig eleg kemenyen. A sokat emlegetett munkaberre rakodo terhek. Az ado pedig visszafolyik az allam zsebebe, vagyis valojaban nem kiadas, csak atutemezes (elkolti mondjuk 2009-ben, megjelenik adokent 2010-ben).

Tehat ha egy darab 25 milliardos szerzodessel is akarjuk osszevetni az atallas koltsegeit, akkor sem 25 milliard a keretunk, hanem szolidan becsulve is legalabb 35. (Egy atlagnak minimum a 2x-eset kereo informatikus szakember a berkoltsegenek kevesebb, mint 45%-at viszi haza, a tobbi megy vissza az allamhoz!)

> az alapfelvetés viszont az volt, hogy _most_ hogy spóroljanak.

Nem. Evek ota errol megy a pofazas. 2004-ben volt egy nevetseges kis tuntetes az IHM elott. Az ot eve volt. Akkor pont nem volt valsag. De mindegy is, ez egy befektetes, az atallas az fix koltseg - egyszer kell megfizetni - a licensz dijak, tamogatas, stb. valtozo koltsegek (midnket opcio eseteben), idotol fuggenek.

Es megegyszer: aki nem alkuszik, az mindig k dragan vasarol. A tanulmany elkeszitese valojaban akkor is ingyen lenne, ha 50 vagy 100 millioert csinalnak (marmint ha valoban csinalnak valodi szakemberek), mert jelzes lenne az MS fele, hogy nem biztos, hogy toluk vasarolunk. Ugy mar lehet erdemben targyalni.

@atleta.hu: ha megszerzed a sok részletében nemzetbiztonsagi titkot képző követelményrendszer-leírást, én esküszöm ingyen és bérmentve hozzájárulok a tanulmányodhoz :)

@atleta.hu:

észérvek nélkül (már mind elhangzott):

te nem érted.

@JoeHorseDick: Szoval ezek az adatok annyira titkosak, hogy az allam sajat maga sem ismerheti oket? Aki meg leirta azt a duna fenekere temettek... ;) (A szakerto lehet kulso is, meg lehet belso is. Persze a kulso szakertovel is ala lehet iratni titoktartast, ahogy nyilvan ez eleg gyakran meg is tortenik.)

Arrol mar ne is beszeljunk, hogy ha masoknak megerte akkor eleve ertelmetlen azt magyarazni, hogy biztosan semmikepp nem eri meg. De legalabbis meg lehetne vizsgalni az eredmenyeiket. :)

@-d(-_-)b-: > észérvek nélkül (már mind elhangzott)
> te nem érted.

Ez szinvonalasra sikerult. En valaszoltam az erveidre es a valaszaimra adhato (elfogadhato) valaszok sehol nem szerepeltek korabban. Nem ismetlem magam. Ha elfogytak az erveid, az nem azt jelenti, hogy en nem ertem. Ha azt gondolod, hogy mar korabban valaszoltal a felveteseimre, az sem. (Szamok? Tanulmanyok? Ertelmes feltetelekkel uzleteles?)

@atleta.hu:

Ez színvonalasra sikerült. Nem ismétlem magam. Ha elfogytak az érveid, az nem azt jelenti, hogy én nem értem. Ha azt gondolod, hogy már korábban válaszoltal a felvetéseimre, az sem.

Számok? Tanulmányok? Értelmes feltételekkel üzletelés?

@-d(-_-)b-: Ki és mikor mondta, hogy az átállásnak egyszerre és azonnal kell megtörténnie? Szerintem ilyet még a legelvetemültebb FLOSS-rajongó sem mondott soha.
Az aktuálisan cserélendő gépekre már ne zárt kód kerüljön, hanem FLOSS és így fokozatosan cserélődik le az állomány. Eleinte még sok lesz a kiadás, aztán egyre kevesebb, ahogy fogynak a licencelendő rendszerek.
Azonnal sokat spórolni nem lehet, csak úgy, ha bezárod az egész kócerájt.

És nem mellesleg jegyzem meg, hogy erre reagáltam annakidején:
"További problémák: sok freeware programnak nem ingyenes a "corporate" verziója, driverek hiánya, különböző ingyenes rendszerek inkompatibilitása (linukszok pl.)."

Az égvilágon senki nem beszélt freeware programokról, FLOSS-ról van szó, ami nem ugyanaz, mint a freeware.
A linuXok inkompatibilitásáról azért még mesélhetnél egy csöppet. Mit takar, hogy inkompatibilisek?
Megjegyzem, linux csak egy van, az ugyanis a kernel. Amire te gondolsz, azok GNU/Linux disztribúciók.

@-d(-_-)b-: Ez mondjuk igy mar szanalmas, de akkor mar megvarom, amig total nevetsegesse teszed magad. Folosleges visszaidezned, amit en irtam neked (t.i. tanulmanyok szamonkerese), en ugyanis veled szemben nem allitottam, hogy az atallas mindenkepp megeri (bar ez a szemelyes velemenyem), azt allitottam, hogy gazemberseg meg sem vizsgalni. Ezzel szemben te gyakorlatilag azt allitottad, hogy semmikepp nem eri meg. Erre lehet egy eleg eros ellenerv az, hogy talan vizsgalni kene. Penzert. Nekem eleg, ha a kovetkezo egyszeru kerdesekre valaszolsz, vagy csak ideirod a hsz szerzojet es datumat, ahol ez meg lett valaszolva:

1., Az atallas 'rovid tavon' (ahogy te erted) dragabb, mint a jelenlegi rendszer fentartasa. Legyen mondjuk a rovid tav 3 ev, ami most 25 milliardba kerul. Szamoljuk bele azt is, hogy az atallas eseten magyar cegek zsebeit tomkodnenk, akik ennek egy jo reszet visszaadoznak. Tehat a Microsoftnak kifizetett 25 milliard (amibol valamennyi ado szinten visszjon, de lathatoan kevesebb) also hangon 30-35 milliardnak felel meg. Kerdes: mibol latszik tovabbi vizsgalat nelkul egyertelmuen, hogy ez 1-2 ciklus alatt nem terulhet meg?

2., 'a jelenlegi szerződés felmondása is igen szép összeg lenne' Ezt mire alapozod? A felreertesek elkerulese vegett itt mindenki az epp soron kovetkezo 25 milliardos _megujitast_ keri szamon. Ki mondta, hogy van az allamnak ezeken a ciklusokon is ativelo szerzodese? Ha van, az piszok nagy disznosag, semmikepp ne tartsd magadban ha tudsz rola :)

3., (Ez az en allitasom volt, de mivel azt irtad mindenre szuletett valasz korabban, ezert nyilvan erre is: ) Mar csak azert is megerne egy szakmailag magas szinvonalu felmerest es tanulmanyt (es akar pilotot) kesziteni, mert az erre koltott penz feltehetoleg visszajonne a kovetkezo szerzodesi ciklusban MS-bol kisajtolhato kedvezmenyen. 10-100 millio kozti osszegre gondolok, a kedvezmeny ennel nyilvan nagyobb lenne, hiszen a 25 milliardnak mar az 1%-a is 250 millio, annal kisebb kedvezmenyrol meg targyalni sem nagyon lehet. Mibol latszik, hogy ez megfontolasra sem erdemes? Miert gondoljuk, hogy - a mashol ervenyes kozgazdasagi megfigyelesekkel szemben - itt pont nem ervenyes a kereslet/kinalat arszabalyozo hatasa?

Tenyleg eleg 3 db. copy paste, biztosan neked van igazad, es ezeket mar megvalaszolta valaki.

Alapvetően a cikk a hibás: pongyola, általánosító. Nem mindegy, hogy a vita arról szól, hogy fizessen-e az állam az összes egyetemista után licenszdíjat (ne), vagy hogy az általános iskolákban tanítsanak-e alternatív megoldásokat is a windows mellett/helyett (igen), vagy arról, hogy hogyan kellene megreformálni ingyenes(?) szoftverekkel egy olyan méretű és bonyolultságú rendszert, amilyenhez akkor volt legközelebb a szerző, amikor a Kossuth téren elment alatta a metróval...


Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kellene párbeszéd, de gyanítom, hogy az állami megrendelés végeredményben mindig ugyanoda jut...

az angol kormany nyilt forrasu projekt terve szerint ok evi 200 milliard Ft-nak megfelelo angol fontot terveznek megtakaritani egy ilyen atallassal: news.bbc.co.uk/2/hi/technology/7910110.stm
www.cabinetoffice.gov.uk/government_it/open_source.aspx
kormanybeszerzo.hu/2009/02/25/az-angol-kormany-a-nyilt-forrasu-megoldasok-melle-all


es ez nem kulso elemzes, hanem ez az angol kormany terve.

ami meg udito benne, hogy konkretan kiszamolja az allami beruhazas megterulesi hatasat (ez pl. a hazai gyakorlatban nem jellemzo)

@atleta.hu:

Eddig jutottam, és ennél tovább nem is olvastam:

"Ezzel szemben te gyakorlatilag azt allitottad, hogy semmikepp nem eri meg."

lásd:
-d(-_-)b- 2009.02.26. 15:50:07
Tehát oké, hogy hosszú távon spórolni lehet vele, de most, amikor a spórolás lenne a fontos, erre is csak költeni kéne.

és

-d(-_-)b- 2009.02.27. 13:39:20
tehát még egyszer: oké, én benne vagyok, hogy hosszabb távon megéri, viszont rövidtávon többe kerül, mint a jelenlegi rendszer fenntartása.

Minderre engedd meg, hogy újfent jómagamat idézzem:

-d(-_-)b- 2009.02.26. 17:17:24
Olvasásból egyes, leülhet.

@-d(-_-)b-: > Eddig jutottam, és ennél tovább nem is olvastam:

Ez eleg szomoru es vacak egy erv. Pedig tetelesen leirtam, hogy mire varom a valaszod. Nem jott ossze.

@atleta.hu:

már bocs, de az első hazugságig elolvastam, onnantól nem érdekel a mondanivalód.

@-d(-_-)b-: > már bocs, de az első hazugságig elolvastam,
> onnantól nem érdekel a mondanivalód.

Mondom, hogy szanalmas. Mintha verre, de legalabbis parlamenti ulokere menne... Hazugsag? Mi vagy te politikus? En max. tevedek (de azt sem vallom be), a tobbiek meg hazudnak? Vagy csak egyszeruen ilyen erzekeny a lelked?
Vegyel peldat rolam: en bezzeg milyen lelkesen valaszolgattam annak ellenere, hogy azt 'hazudtad', hogy korabban minden felvetesem meg lett valaszolva.

Na jo, megtiszelo, hogy a hazugsagaim ellenere meg hajlando voltal elcsevegni itt velem arrol, hogy miert nem valaszolsz, de ezennel befejeztem veled. Mission completed ;), have a nice life.

Két dolog jutott az eszembe:

1. Nyílt forráskód, virtualizáció, SaaS? Miért hisszük / miért próbáljuk elhitetni azt, hogy a fenti varázsszavak mögött ingyenes szoftverek, technológiák állnak? Nyílt forráskód: ugyanúgy pénzbe kerül, ugyanúgy kell fizetni a frissítésekért és a supportért, max. nem egy szállítóhoz van lekötve a megrendelő. Ez mondjuk valóban nem elhanyagolandó. Virtualizáció? Remek technológiai megoldás, valóban lehet vele spórolni, de ez sem ingyenes. Szerver, szoftver, licenc ugyanúgy kell alá. Meg lehet nézni a két domináns piaci szereplő (VMWare, Microsoft) árait, lehet, hogy sokan meglepődnek. SaaS? Ettől még borzasztó messze vagyunk, erősen kérdéses, hogy mennyi létjogosultsága van az állami szektorban (adatvédelemi probléma, ugyebár). Meg aztán ez is pénzbe kerül, bár szervert és rendszergazdát valóban nem igényel.

Költségracionalizálási szempontból ezeknek valóban lehet értelme, de könnyelműség és erősen leegyszerűsítő úgy beszélni a dologról, mint jó és gonosz, open source és fizetős szoftver viszonyáról.

2. Miért Microsoft? Kíváncsi vagyok, melyik szállító képes kiszolgálni azokat az igényeket, amelyek felmerülnek az államigazgatásban. Onnantól kezdve, hogy Mucika csak az XP-t hajlandó használni, és innentől kezdve a kérdések többsége már lefutott téma. Egyébként nem igaz, hogy az államigazgatást a Microsoft uralja, más játékosok is benne vannak a képben, pl. Linux-alapú szállítók, Oracle stb.

"De most komolyan: mi gátolja meg ezt az országot abban, hogy korszerű, egyszersmind költséghatékony IT-politikát folytasson?"

Nem tudom, hogy a kérdést költőinek szántad-e, de szerintem nem más gátolja őket, mint a tudatlanság és a korrupció.