Meetup: budapesti vagy New York-i?

Ha hónap első szerdája, akkor Meetup. És először a Dürer kertben, este 7-től. Nézzük is a programot: 

  • Trencséni Márton (Scalien) - Keyspace: egy konzisztensen elosztott kulcs-érték adatbázis
  • Kriston Ákos (ELTE, Elektrokémiai és Elektroanalítikai Laboratórium) - Mobil IT, Fuel Cell
  • Németh László (OpenOffice) - Viszlát BAHTTEXT!
  • Gyutai Balázs - Digitális hangerőmaximalizálás
  • Szalai Ferenc - Genie Platform - Nyílt forrású rendszerek integrációja

Mi jelenleg New Yorkban vagyunk, és tegnap, azaz kedden volt szerencsém 10 dollár ellenében részt venni a New York-i testvérrendezvényen. Úgyhogy gondoltam, leírom a tapasztalataimat.

Mindenekelőtt: élvezhetetlenül rossz volt a kivetítő. Alig lehetett valamit látni a prezikből. Ők nem is annyira preziket készítenek, hanem inkább demóznak. Szóval tolják az 5 perces szövegelést, és közben a projektoron mutogatják az adott szájtot, technológiát, interfészt.

A másik különbség, hogy az előadások nagyon feszesek. Az egész meetupnak van egy dinamikája. Nincs késés, időtúllépés. Az átkötő szövegek is gyorsak. Ugyancsak különbség, hogy az amerikai közönség sokkal bátrabban és többet mer kérdezni az előadóktól, mint a magyarok.

Ugyanakkor a New York-i meetup sokkal inkább szól a networkölésről, mint a budapesti. Mindenki kap egy meetup matricát, amire ráírja a nevét. És itt tényleg van is értelme a névtábláknak.

Két előadás után például volt egy rövid, kábé 5 perces szünet, amikor mindenki varázsütésre elkezdett beszélgetni a mellette ülővel. Gazdát cseréltek a névjegykártyák, röviden mindenki elmondta a mellette ülőnek, hogy mivel foglalkozik, mit csinál, miért van itt. Nekem épp Sim Blaustein mellé sikerült leülnöm, aki az IAC-nél a stratégiai tervezés igazgatója.

Érzésre elég sok az üzleti befektető. Talán több is, mint a techie arc. A New York-i meetup tehát sokkal inkább szól a befeketetőkeresésről a startupok számára. A prezentációkban rendre el is hangzik az üzleti modell. Vagyis, hogy hogyan kíván az adott startup pénzt keresni, milyen fizetős megoldásaik vannak, hol látják a piaci lehetőséget, miből akarnak profitálni.

Összegezve talán annyit, hogy a budapesti meetup szerethetőbb, emberközelibb. Sokkal inkább a fejlesztőkről, technikai/tecnológiai/elméleti eszmecseréről szól. A New York-i ezzel szemben inkább kötelező pofavizit a startupoknak, az előadóknak üzleti lehetőség, a befektetőknek pedig vadászterep.

Ha mindent egybe vetek, azt kell, hogy mondjam, hogy a budapesti meetupokon sokkal jobban érzem magam, mint a New York-in. Úgyhogy ne hezitáljatok, menjetek el ma, este 7-re a Dürer kertbe. Jó lesz.

Amúgy a New York-i meetupon az egyik legjobb, legpörgősebb, legviccesebb előadást (BeamMe) az a Gabe Zichermann tartotta, akiről kiderült, hogy magyar származású. Remélem, hogy ha egyszer Magyarországon jár, elnéz majd a budapesti Meetupra is.

Címkék: magyar beharangozó meetup
2009.05.06. 14:24. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ezt az egymásnak bemutatkozós dolgot itthon is ki lehetne próbálni. Felvetem a következő szervezői beszélgetésen.
A budapesti meetupoknak mi értelme, ha nem ismerik meg egymást a szakmabeliek, és nem érdeklődnek szakmai befektetők? :) Mert családiasabb? :) Abból nem lehet üzletet indítani.
Nehéz "netwörkölni", ha meg sem tudod szólítani a másikat. Én eddig csak 1 meetupon voltam, és szerencsére találkoztam IRL ismerős arcokkal, mert egyébként el lettem volna veszve. Egyszóval a névtábla jó ötlet, esetleg kiegészítve az ismert nickkel, hogy "beazonosítható" legyen a névtáblát viselő.