"És a nemzetközi menőségek magyarítása sem lehet sajnos menő soha"

Kábé ez az a mondat, aminél felébredtem, így a post végére. Igen, a nemzetközi sikerszájtok "klónozása" legalább olyan jó flémindító, mint mondjuk rezzenéstelen arccal kijelenteni, hogy az Ubuntu a mindent vivő oprendszer, vagy hogy az Apple termékeiben olyan sűrűn van jelen az innováció, hogy lila fényű lézerkarddal sem lehetne általdöfni őket.

Szóval: klónozás. Hogy állunk ezzel? A "klónozás", vagyis ötletek másolása, "lokalizálása", "mutálása" mindig kicsit azt juttatja eszünkbe, hogy aki ezt csinálja, az nyilván nem innovatív, nem volt saját ötlete, úgyhogy inkább "lenyúlta" a szomszéd okos fiúét.

Persze ez az egész téma mindjárt nem olyan egyértelműen pro vagy kontra, hogy ha megkíséreljük megindokolni, hogy mit értünk klónozás alatt.

Nyilván hiba nagyon általánosan érteni a "klónozás" fogalmát. Mert ha van egy szájt, amit php-ban fejlesztettek, arra is lehetne mondani, hogy "hja kéremszépen, bitlisz, már egy csomóan fejlesztettek php-ban, mi itt az újdonság?".

És vannak azok a klónvádak is, amikor egy szájt nagyjából hasonlít is egy korábbira. Például a Vimeo hasonlít a YouTube-ra, de azért senki nem mondaná jó szívvel, hogy a világon csak egyetlen videómegosztó szolgáltatást szabad csinálni. Vagy klónozás az, ha egy blogszolgáltató kommentmotort tol a szoftverbe. Nyilván ezek olyan általános jellemzők, amik miatt nem ér farkast kiáltani.

A "klónozással" lehet, hogy nem is az a legnagyobb probléma, hoyg túlságosan képlékeny fogalom, s ezért alkalmas könnyed flémelésekre.

Két dolog van: mi történik, ha én fejlesztek egy teljesen innovatív cuccot, ami üzletileg megbukik. Aztán jön valaki más, aki lekoppintja a cuccot, viszont üzletileg vagányabb, és sikerre viszi a sajátját? Én akkor lúzer vagyok, ő meg ügyes? Vagy inkább ő a szemét, és én csak áldozat?

A másik kérdés, hogy ha egy szolgáltatás nem működik egy adott felhasználói csoport körében (értsd: nem használják), akkor vajon hogyan lehet megtalálni azt a pici jóságot, amitől ezen a piacon mégis működni tud a cucc. Általánosabban: ha egy amerikai szolgáltatás Magyarországon bukás, mit kell tennünk "klónozáskor" ahhoz, hogy idehaza mégis sikeres tudjon lenni. Mi a magyar íz? Ér-e magyaros ízekkel megpakolni a pizzát? Vagy attól még nyúlás lesz. az olasz konyha megszégyenítése?

A fenti gondolatmenet nem összefüggő, és mégcsak válaszokat sem kísérel meg adni a felvetett problémákra. Inkább csak egy threadnyitónak szántam. Szóval beszéljük meg, hogy van-e jó értelemben vett klónozás vagy csak a 100 százalék innováció viheti előre a világot és minket magunkat...

Csak az eredeti, korábban soha nem hallott érvek érnek ;)

Címkék: filozomatika
2009.05.13. 18:57. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Navégre! Egy testhezálló post. Hatalmas klónbajnok vagyok amit soha nem is tagadtam, ezáltal nem is ítélem el a klónozást. :) Persze nem egy az egyben koppint az ember. Az már gagyiság. Az ötlettelenség teljes tárháza. Van mikor csak az alapötletet vettem át valamikor csak egy oldal felépítést vagy színvilágot. Szóval véleményem szerint a magyar közönség még akkor sem hajlandó tömegesen magyar "árut" fogyasztani a neten ha ingyen tolják az arcába. van egy-két oldal ami ott van a kedvenceik között aztán slussz. Mind1. Nem tudom jobban megfogalmazni, hogy a webkettőre, és a webkettő által nyújtott szabadságra még nem nőttünk fel. Van élet az iwiwen meg a startlapon túl is. :)
ez már az irodalomelméletben sem olyan egyértelmű, mint bm azt gondolja
A klónozás pont egy testhezálló témakör neked, HH :)

Az "Inda Művek Zrt-t" sokat kritizáltuk olyformán, hogy a kreatív csoportnak van egy titkos V2-es fegyvere, amit egy X-szel kezdődő nevű titokzatos amerikai cégtől szereztek...

Valahogy így: kepfeltoltes.hu/view/090513/x-masina_www.kepfeltoltes.hu_.png

Ez egyébként néha vicces méreteket öltött, gondoljunk csak az indafotóra, ahol addig-addig koncentráltak a készítők a flickr-re, amíg az eredeti dizájn teljesen flickr-es lett, csak épp a szocnetet nem sikerült áthozni (de persze azóta van indanet, csak épp fordítva kéne integrálni ugye)

(Cikk: www.adamnemeth.hu/2007/09/07/miert-lett-sikeres-a-flickr-indafoto-review/)

Nem lehet egyébként teljesen eredeti ötletet kitalálni a weben, soha senki nem állította.

Az iWiW egy jó ellenpélda, nem mondok nevet, ki mesélte, de amikor megkapták a kritikát, hogy nem elég web2-es a dizájn, röhögtek: aznap hallották először a kifejezést.

Márpedig az iWiW lett A Magyar Webkettő. Te tudod a legjobban, hisz oda mentél át. Jó, nem teljesen oda, de nem sokkal messzebb.

Ahhoz, hogy olyan ötletek merüljenek fel, amik igényeket szolgálnak ki, ahhoz vagy olyan életet kéne élni, ahol ezek az igények felmerülnek (sorry, a live video streaming over 3g tipikusan nem ez), vagy iszonyatosan előkapni egy kőkemény szakmai - szociológiai, pszichológiai - tudást.

Múltkor valaki panaszkodott, hogy nem készülnek fókuszcsoportos beszélgetések Magyarországon. Én emlékszem, egyszer egy 20 oldalas tanulmányt adtam le, 15 emberrel beszéltem az előzőleg elkért korfa-alapú statisztikából(!) kiszedett célcsoportban.

Persze az alkalmazás fejlesztésének iránya egy bitet nem mozdult tőle arrébb, dehát mindenki a saját kis dolgaihoz ragaszkodik.

Épp arról írok most egy nagyon hosszú tanulmányt, hogy mi lett abból az eredeti elképzelésből, ami szakmailag teljesen korrekt volt, ugyanakkor a célcsoport - hívjuk mondjuk Benedeknek, bár volt ott más is azért :) - nem szerette, így átgondoltam, és új rendszertervet adtam le.

Nem az a baj, ha valaki klónoz: az a baj, ha nem gondolkodik, ha nem az aktuális inputnak megfelelő dolgokat teszi le az asztalra.

Ennek vannak módszerei. Erre vannak tanszékek, karok.

De ez mit sem ér, ha nem szakmaiság megy, hanem kivagyiság.

Dehát, pici a piac... Már ha piacnak nevezhetünk valamit, amiből csak kiadás van szinte.
Érdekes dolog a klónozás, és valóban, hogy igazából mi az: copypaste, remix, sharing.. bármiről is legyen szó, a copyright még fontos.. azonban nincs új a nap alatt... a dolgok evolúciója magával vonja a copyright eltolódását kibővülését. A befogadó és az alkotó/feeder között megfelelő időben kell létrejönnie annak a bizonyos dolognak... interaakciónak legyen az akár a legelemibb dolog. Ha attól jobb érdekesebb hasznosabb több lesz az adott dolog.. Egyfajta dekonstrukció és az azt követő újraértelmezett újra alkotás(ok) után akkor már másfajta klónról beszélünk, ami talán valami teljesen új dologgá vált, mert más nézőpontból közelítjük meg..
Itt is fő kérdés az indíték mikéntje.. öncélú haszonszerzés, arcolás, a célcsoportra nem odafigyelés, lustaság? vagy a dolgokba belelátás, alázat, újraértelmezés, +/- építkezés, kreativitás energiabefektetés és lazaság.. és ennek itt így köze nincs a marketing/piac szempontú célcsoporthoz imho.. az csak ez után szabad h következzen
az ilyen klónozás pure alkotás.. nem feltétlenül művészet .. de cselekvő alkotás...és lehet originál az adott értelmezés keretei között azaz klónozni is lehet innovatívan...
A legsikeresebb termeszetesen a kreativ masolas, amit a japanok csinaltak a legjobban, bar itt a lenyeg nem a masolason van, hanem azon, hogy az eredetisegnel fontosabb a megvalositas hogyanja, az otlet melle a mukodo modell kitalalasa.

Aadaam, te egy ordas nagy paraszt vagy, nem tudok szebben fogalmazni, bocsanat.
@sztahanov: egyetertek. nem az alapotlet, hanem sokszor a megvalositas mikentje hordozza az igazi hozzaadott erteket.
@setalosas @Aadaam: az aadaam temahoz csak annyit szeretnek hozzatenni, hogy rendszerint nem ertem a kommentjeit, csak azt, hogy mindig elojon h korabban ki hol dolgozott. errol ugye en is, meg setalosas is tudna meselni. mmint aadaam indexes ES origos parhuzamos karrierkiserleterol. meg h ez min bukott el. ugyanakkor nem gondolnam h ez ide tartozik. ugyhogy szvsz inkabb ne feszegessuk.

ez itt egy post, aminek nem a sardobalas, cinkeles, bulvarkodas a temaja, hanem a klonozas. keep in mind.
@hírbehozó: setalosas = @sztahanov
a klónozáshoz csak annyit, hogy elég vékony jég a szóhasználat (a kreatív másolás talán jobb kifejezés, jobb jelentéstartalommal).

sokszor merül fel problémaként, hogy a BMW és a Mercedes vajon másolják-e egymást, hiszen mindkettő autókat gyárt 4 kerékkel, kormánnyal, motorral, sőt.

van aki az egyikben érzi jól magát, van aki a másikban és ez a fontos.

az indafotót és a flickr-t egymás mellé tenni felesleges, a flickr a világ egyik (ha nem "a") legszofisztikáltabb fotómegosztója, rendkívül mély és szerteágazó igényeket is képes kielégíteni - az indafotó sosem lesz ilyen profi, de megpróbáljuk a hazai felhasználók igényeit kielégíteni ebbe beleértve az anyukákat éppúgy mint a fotogeek-eket.

ha 99%-ban koppintasz valamit akkor a felhasználóid is inkább az eredetit fogják használni, nem éri meg.

szóval a funkciókat lehet klónozni/másolni de egy szolgáltatás sikere inkább azon múlik, hogy sikerül-e elég embert találni, akik ott jól érzik magukat és örömmel, lelkesedéssel használják azt.
@Aadaam: enyhe irigység szaga... csak nem elutasították a jelentkezési kérvényedet? :)

Nekem kifejezetten tetszik az indanet, a blog.hu, és az indafoto is. Nem beszélve arról hogy a mezei user is simán elvan vele, csak a regisztráció macera kicsit, de ezért vannak a jóbarátok...:)

De persze ez is csak egy vélemény. Én nem klónnak látom, hisz itt is egy termékről van szó ami hasonlókra képes mint a másik, csak más, akár egy mobiltelefon pl.
a parasztozast visszavonom, elnezest, vagy legalabbis nem a szemelyre ertem, hanem a hozzaszolasra, mondjuk igy.
@darthwalk: ezzel egyet értek: "sikere inkább azon múlik, hogy sikerül-e elég embert találni, akik ott jól érzik magukat és örömmel, lelkesedéssel használják az"
És az indafoto/blog.hu ezt a sikert szerintem elkönyvelhetik
Szerintem ez elég egyszerű:
Ha valaki jobban csinálja, az nem kllónozás.
Ott van pl a Vimeo és a Youtube. Aki ismeri mindkettőt, tudja, hogy nem lehet őket egy kalap alá venni.
@SuetiMueti: Nem, elfogadták anno :) De nem dolgozom jelenleg sem indának, se más magyar webes vállalkozásnak.

Csupán van egy módszertani véleménykülönbség köztünk, amit hajlamosak vagyunk néha érzelmi alapon kezelni, és hát az eltérő módszertanból le szoktam vezetni szolgáltatások relatív sikertelenségét is, amely, valószínűleg a belülről (pl. index) jövő kritikákkal együtt csak még nagyobb érzelmi töltetet ad.

Az indánál egyébként rendkívül jó szakemberek dolgoznak, akiknek vannak mérhetően jó húzásaik sokszor, de van, ami egyszerűen nem működik jelen formájában, és az innentől vitatéma, hogy hol van elrontva / hol kell javítani. Néha az is vitatéma, hogy tényleg nem működik-e (ami szintén következhet módszertani elemekből).

Ilyen volt pl. az indafotó indulása 2007-ben, akkor egyszerűen látványos volt, hogy lokalizált flickr-ről beszélünk. Azóta persze @darthwalk is és mások is tettek bele a dologba, az eredeti viszont - a saját véleményem szerint - egy fekete-fehér (valójában: piros) másolat volt.


(Persze jól másolni is nehéz, hisz el kell választania lényegest a lényegtelentől, és az is vitatéma szokott lenni, hogy ez az indafotónál sikerült-e anno.)

(Azért a szójáték mellett nem mehetek el: anno érdemes volt egymás mellé tenni - ott a link a 2-2 screenshotra: az egyik magyarul volt, és kisebbek voltak a bélyegképek, számomra azt sugallva, hátha vannak angolul nem tudó magyar félprofi hobbifotósok, mint célközönség)


Idővel, energiával persze minden szolgáltatást lehet jobbá tenni, adaptálni a környezeti viszonyokhoz, és ne feledjük, hogy a Google se azzal keresi a pénzét, amivel induláskor gondolta, hogy fogja.

Gondoljunk a facebookra: azért az kőkeményen egy "csináljunk friendstert egyetemistáknak" húzás volt, volt egy iszonyat jó közönségpozícionálása, de ezzel még mindig sehol nem volt, aztán valakinek eszébe jutott egy, az akkori időben gyakorlatilag példanélküli húzás, egy technikai manőver, ma pedig már egy csomó szolgáltatás alkalmazza ezt, bár sajnos még mindig csak az eredeti kontextusában.

Szóval a klónozás nem bűn, csupán mindenkinek a szubjektív értékitélete, hogy az adott szolgáltatásnak van-e olyan hozzáadott értéke, amellyel ő egy önálló ötletnek minősül, vagy igazából csak az eredeti babérjain csücsül. Viszont ezek a szubjektív ítéletek hamar aggregálódnak egy látogatószám nevű objektív adatba. Szerintem.
Egyszerű, másolni akkor érdemes[avagy másik száz jelző illik még ide], ha az új jobb lesz mint az eredeti.
MAradjunk annyiban hogy megértem hogy látod a hasonlóságot és véleményed szerint / tapasztalataid szerint ez egy klón. De ha jön egy "mezei", mint én, akkor én azt látom hogy ez egy jól működő rendszerrel, kiváló szupporttal és olyan kínálattal ami sok kereslettel találkozik.
Szerintem van értelme érzelmi töltetet belevinni, mert ezek a srácok szerelemből csinálták/csinálják (bocsi csajból vagyok - így fogalmazok :) ) és pont ez az ami nekem a flickr-nél nem látszik, nekem az egy tömeg izé. De ez már egyéni izlés kérdése.

Számomra az inda jobb mint a facebook. Embere válogatja ;)
itt egy példa

én csináltam egy tutorial oldalt, www.supertutorial.hu/ a többivel ellentétben, itt csak a legszükségesebb dolgok vannak, tökéletesen átlátható, tovább 4 féle kinézetből lehet választani, a csicsástól kezdve, a nagyon minimál design, meg emberközelib is, még offolni is lehet értelmes határokon belül, bárki regisztrálhat és utána azonnal írhat cikket, tutorialt is, továbbá az általam kitett videók, a legjobb minőségű youtubos HD videók, és ha valakinek jó ötlete van, azt azonnal megcsinálom az oldalon

szóval hiába van millió tutorial oldal, érdekes módon még sincs pont ilyen, ne ez a fajta az, ami nem másolás
utálom az új billentyűzetet :)
@Aadaam
"Múltkor valaki panaszkodott, hogy nem készülnek fókuszcsoportos beszélgetések Magyarországon."

Ha ez nem 4 éve volt kb. v előtte, akkor a valakinek üzenném, hogy Google a barátod. Több cég, nagyon komoly szoftverekkel végez ma MO-n ilyet. Ofc, megrendelésre (többek között pártok megrendelésére is).

Cégnevet nem írok, nem a reklám helye...
Nem csak a klonozas nem MENO, hanem a Twitter sem. Vagyis CIKI :). Amugy van abban valami, amit mondasz, de a megoldas is ott van a posztodban: az, hogy mit tekintunk klonozasnak az elegge nehezen definialhato es persze valamennyire szubjektiv is. Ez viszont meg nem jelenti azt, hogy ne tudnank egy csomo esetben eldonteni, hogy masolasrol van-e szo. Marpedig ha el tudjuk donteni, hogy mi a klonozas, akkor nyugodtan mondhatjuk ra, hogy nem meno.

A klonozas egyik kriteriuma lehet az, ha egy viszonylag uj otlet alapjan (vagyis egy olyan otlet, ami a tobbitol relativ messze all) csinal valaki egy olyan szolgaltatast, ami ettol a tobbitol egyebkent kulonnbozo szolgaltatastol nem kulonbozik annyira. De az igazi defnicio ugyis az, hogy az a klonozas, amirol a tobbseg azt gondolja.

Egyreszt ennek tenyleg nincs ertelme, masreszt a piac torvenyei azt diktaljak, hogy minden sikeres biznisz mellett meg kell jelennie a konkurencianak. Csak ez a valo vilagban siman lehet masolas is (eleinte), hisze egy IRL uzlet nem tud kiszolgalni akarmennyi ugyfelet, illetve sokkal lassabban tud novekedni a kapacitasa. Online ez nem igy van, ezert furcsa a nagyon masolas azzal egyutt, hogy torvenyszeru.

Viszont ha sikeres egy szolgaltatas, akkor ugy is sokan allank neki, hogy valodi versenytarskent egy kicsit modositanak rajta, ugy, hogy szerintuk jobban eladhato legyen (jobb esetben, rosszabb esetben csak azert, hogy meg lehessen kulonboztetni a kettot). De hat egyreszt ez is ciki, masreszt eleg gyakran latni a neten, hogy az ilyen utanlovesek meg akkor sem tudnak tul gyakran sikeresek lenni, ha valoban javitanak, csiszolnak az eredeti szolgaltatason. (Pl. wiw vs barmelyik konkurens, twitter vs barmeylik konkurens)

Raadasul attol, hogy valami nem MENO, attol meg lehet benne uzlet: pl. abban, hogy leforditjuk az angolul megtanulni keptelen honfitarsainknak a MENO szolgaltatasokat magyarra es ala tolunk valami kodot amitol hasonlo lesz a funkcio.
Megvalami a masolashoz: ha egy szolgaltatas fajta eleg elterjedt lesz es eleg sok variacioja keszul el, ez ezzel megfeleloen 'kicsive' valik (relativ) az eredeti indito peldany, akkor nincs ertelme klonozasrol beszelni. Pl. ha valaki csinal egy ujabb wiki vagy blog szoftvert, akkor senki nem fogja azt mondani, hogy az klonozas. Viszont ha csinal egy ujabb 'pixel biznisz' oldalt (emlekszik meg valaki erre? :) ) az meg egyertelmuen az.

Aztan az is erdekes, hogy sokszor van olyan, hogy tobben talaljak ki ugyanazt kb. egyszerre es kezdenek el dolgozni rajta vagy jonnek ki vele kb. egy idoben. Ez nyilvan megint nem klonozas.