Ingrid korábban a Meetupon már beszámolt a CEMP és a Gemius közös kutatásáról. A display hirdetések hatékonyságáról szóló felmérés eredményeit ma sajtóközleményben is körbeküldte a CEMP. Íme a szerintük legfontosabb eredmények: 

• A hirdetésekkel találkozó 15 évnél idősebb hazai internetezők kétharmada egyáltalán nem kattint display hirdetésekre.

• A kattintások 64%-áért a hirdetésekkel találkozó felhasználók maroknyi része, 10%-a felelős. 

• A gyakori kattintók között átlag felett képviseltetik magukat a kereskedelmi szempontból kevésbé fontos legfiatalabb és legidősebb, általában alacsonyabb végzettségű és Esomar státuszú felhasználók. 

• A kevés kattintó közel fele egy hónapban csak egy alkalommal kattint hirdetésre, azaz csupán egyetlen kiadvány egyetlen kampányának valamely kreatívjára reagál ilyen módon.

• A CEMP kiadványain kattintók között - az átlagos hazai kattintókhoz képest - felülreprezentáltak a férfiak, a budapestiek, a magasabb végzettségűek és státuszúak, azaz azok a célcsoportok, amelyek hatékony elérésében a CEMP kiadványai ismert módon erősek.

(Zárójel: azt már a meetupos prezentációt hallgatva sem értettem, hogy a CEMP hogyan került olyan kedvezményezett helyzetbe, hogy rálásson a Gemiuson áthaladó több száz hirdetési kampányra. Akkor Ingrid azt mondta, hogy ők nem látták a konkrét kampányokat, csak összesített számokat mutatott nekik a Gemius. Az persze egy másik kérdés, hogy akkor a CEMP konkurensei miért nem vállaltak társszerepet ebben a kutatásban. Na de nem ez a lényeg...)

Fura, én nem pontosan értem, hogy a CEMP miért akarja lebeszélni a hirdetőket arról, hogy kattintásalapú display hirdetésekben gondolkodjanak. Sőt, az sem teljesen volt világos, hogy akkor milyen hirdetési formákat javallanának a kattintásalapú display helyett. A közleményben talán ez a passzus rejti a választ: 

[A] kifejezetten a CT-ket díjazó elszámolási mód arra készteti a piacot, hogy a kampánykiszolgálás, kampánytervezés egy olyan mutatóra optimalizálva történjen, aminek értéke nincs kapcsolatban a kampány valódi eredményességével. Azaz a hirdetési piac célja és a reklám célja szétszakad egymástól: a piac arra törekszik, hogy kattintásra hajlamos ember elé tegye a hirdetést, hogy keressen rajta, miközben a hirdetőnek az lenne az igazi célja, hogy vásárlása ösztönözze a célcsoportját, vagy építse márkáját, kattintással vagy anélkül.

Egyszóval a CEMP szerint a display hirdetések esetében a hirdetőknek nem az átkattintásokat kéne számolgatniuk, hanem elfogadni, hogy minden egyes bannermegjelenéssel épül a brandjük. Hogyan mérhető hatékonyan egy brand épülése? Hogyan mérhető, hogy kiket ösztönzött vásárlásra egy display hirdetés? Gondolom a válasz egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint az átkattintások esetében. De hisz éppen ezért szeretik a hirdetők a CT-t mérni. Mert egzakt. Nincs mellébeszélés. Nincs ákombákom.

A CEMP állítólag jövő évre próbál meg összehozni pár olyan új hirdetési megoldást, mely nemcsak népszerűbb, de legalább olyan mérhető is lesz, mint a mostani kattintásalapú display. Nagy kérdés, hogy valóban sikerül-e jobb, mérhetőbb display kampányt mutatni a hirdetőknek.

Mindeközben a Google és a Facebook jól elvan a mélyen targetálható, kattintásalapú közösségi hirdetőrendszerével. Van mihez felnőni... A display hirdetéseknek is. Én mondjuk azt gondolom, hogy elsősorban nem a kattintásalapúság a béna, hanem a display hirdetések formátuma, konzervatív megjelenési formái, agyatlan, zsúfolt használata...

Címkék: marketing index magyar hirdetések ct átkattintás cemp display hirdetés