Jonathan Ive valószínűleg minden idők egyik legismertebb termékdizájnere. Az ő nevéhez kötődik az Apple egy sor formaterve: az iMac, a titánium és alumínum PowerBook G4, a PowerMac G4, a PowerMac G5, a G4 Cube, az iBook, a Mac Pro, a MacBook, a unibody MacBook Pro, a MacBook Air, az iPod, az iPod Touch, az iPhone és az iPad is.

Az is köztudott, hogy Ive nem csak a termékdizájnt vezeti az Apple-nél, hanem mindezt vezető alelnöki pozícióból teszi. Esztétikai kifinomultságát jelzi, hogy amikor a kilencvenes évek második felében Steve Jobs megbízta azzal, hogy készítse el az iMac mindent verő dizájnját, állítólag napokat töltött egy édességgyárban csak azért, hogy a legfinomabb és legvonzóbb színárnyalatokat megtalálja a termékcsoport számára. Nem csoda, hogy 1997-ben Steve Jobs az Apple Keynote során úgy jellemezte ezeket a gépeket, mint amik olyan jók, "hogy legszívesebben megnyalnád őket".

Sokk volt ez 1998-ban. Az első szép számítógép a történelemben...

A konkurens gyártócégek még fel sem ocsudtak az új iMacek bejelentéséből, máris érkezett a kegyelemdöfés. A Hófehér... 

Önmagában a termékelnevezések is azt az esztétikai finomságot tükrözték, ami 1998-tól az Apple-t jellemzi: áfonya, eper, mandarin, szőlő, mész, grafit, rubin, zsálya, hó, indigó. "Nekem mandarin iMacem van." "Nekem rubin iMacem van". Már önmagában a nevük is olyan volt, mintha tényleg egy édességboltból vásároltuk volna. 

Nekem volt szerencsém a 2000-es évek legelején egy áfonya, majd egy hó iMac-kel dolgozni. Összehasonlíthatatlan élmény volt, főleg, ha a korabeli PC-k élményvilágával kellett összevetni. És nem, mégcsak nem is a szoftverről beszélünk.

Persze ezek nem csak szép, de egyben jó és jól használható személyi számítógépek is voltak. Jól működtek. És ami engem pluszban külön lenyűgözött bennük, az a beépített harman/kardon hangszórók minősége volt.

Jonathan Ive előképe, példaképe Dieter Rams. Az a Dieter Rams, aki a Braunnak annyi kiemelkedő terméket tervezett a világháború után.

Ive saját elmondása szerint nem csak nagy példaképnek tekintette Ramsot, de a Rams-féle 10 termékdizájn alapelvet is következetesen magáénak vallja. Az 50-es, 60-as években járunk...

1. A jó dizájn innovatív
Az innovációs lehetőségek semmilyen szempontból nem merülnek ki. A technikai fejlődés mindig új lehetőségeket kínál az innovatív dizájnra. De az innovatív dizájn mindig együtt fejlődik az innovatív technológiával, és soha nem lehet öncélú. 

2. A jó dizájn a terméket használhatóvá teszi
A termékeket azért vásárolják, hogy használják azokat. Egy sor kritériumnak meg kell felelniük - nem csak funkcionális, hanem pszichológiai és esztétikai kritériumoknak is. A jó dizájn kihangsúlyozza a termék használhatóságát, és elutasít mindent, ami a hasznosság ellen hat. 

3. A jó dizájn esztétikus
A termék esztétikai minősége szerves része a termék hasznosságának, mivel a termékek mindennapi használatra készülnek, és hatással vannak az emberekre és az ő közérzetükre. Csak a jól megtervezett tárgyak lehetnek szépek.

4. A jó dizájn a terméket értelmezhetővé teszi
Letisztítja a termék struktúráját. Sőt, lehetővé teszi, hogy a termék tisztán kifejezze funkcióját, azáltal, hogy a felhasznló intuíciójára apelllál. Legmagasabb fokon: magától értetődővé teszi a terméket.

5. A jó dizájn diszkrét
A termékek eszközként teljesítik be küldetésüket. Nem dekorációs tárgyak és nem is művészeti tárgyak. A termékek dizájnja éppen ezért semleges és visszafogott kell, hogy legyen, hogy teret engedjen a felhasználó önkifejezésének. 

6. A jó dizájn őszinte
A dizájn önmagában nem teszi a terméket innovatívabbá, erőteljesebbé vagy értékesebbé, mint amilyen. Nem próbálja manipulálni a felhasználót olyan ígéretekkel, amiket nem képes beváltani.

7. A jó dizájn időtálló
Tartózkodik attól, hogy divatos legyen, és ennek eredményeként sosem lesz divatjamúlt. Az öltözködési divattal ellentétben sok évig életképes marad - még a mai "egyszer használatos" társadalmunkban is.  

8. A jó dizájn a legapróbb részletekig alapos
Semmi nem kell öncélúnak vagy választás kérdésének lennie. A dizájnolás folyamata során tanúsított törődés és akkurátusság a felhasználók tisztelete.

9. A jó dizájn környezetbarát
A dizájn fontos hozzájárulás a környezetünk megmaradásához. Takarékos az erőforrásokkal, minimalizálja a fizikai és vizuális szennyezést a termék teljes életcikulsa során. 

10. A jó dizájn olyan kevés dizájn, amennyire csak lehet
Keveset, de jobban - ennek a kevesebb dizájnak viszont a lényegi aspektusokra kell koncentrálnia. A termék nem terhelhető lényegtelen elemekkel. Vissza a letisztultsághoz, vissza az egyszerűséghez!

Nem kérdés, hogy Ive nem csak magáévá tette, de az Apple-nél következetesen képviseli is a Rams-féle alapelveket. 

Pár éve a Gizmodón jelent meg egy blogpost, mely a Braun és az Apple termékei közötti hasonlóságra próbálta meg felhívni a figyelmet. A párba állított képeken valóban hasonló, minimalista dizájnok láthatók. Ám, mint a fenti alapelvekben is világosan ki van mondva, a lényeg nagyon sokszor a részletekben rejlik. Ive megszállottságáról sokat elmond a következő videó (mely egyébként egy Rams-interjúrészlettel kezdődik):

Az Apple-nél a dizájn részleg nem csak rajzolgat, tervezget. Ive abban hisz, hogy a jó dizájnnak együtt kell járnia a termék tervezésével és a prototípusok készítésével is. A termékdizájnerek esztétikailag hiperérzékeny iparos emberek. Az Apple-nél a termékdizájnoláskor tehát nem csak a hardveres és szoftveres változásokat veszik rendszeresen figyelembe, hanem rengeteget kísérleteznek is 3D modelleket készítő gépek segítségével. 

Visszatérve még egy picit a Braunra és Dieter Ramsra. Egy interjúban Rams maga így fogalmaz: "hatalmas tisztelet az Apple dizájnerének. Egy kicsit emlékeztet a Braunhoz fűződő egykori viszonyomra."

(Igen, a Wagenfeld lámpa, az Ulmi iskola, a Bauhaus, és a modern nappali megteremtődése... Ezek voltak a Braun és ilyen módon az Apple előképei is.)

Ive-ot egyébként az Apple korábbi termékdizájnere, Robert Brunner vette fel, a kilencvenes évek közepén. Ő később viccelődött is azzal, hogy a sírjára bizonyára az lesz írva, hogy "az ember, aki felvette az Apple-höz Jonathan Ive-ot." 

Amúgy Brunner is kiemelkedő munkát végez saját cégénél, az Ammunitionnél. Kiváló példa erre az általuk tervezett Nook e-reader vagy a Beats fejhallgatók. 

Teljesen véletlenül épp egy olyan könyvet olvasok ("Do you matter? How great design will make people love your company"), melynek Brunner a társszerzője. Az egyik fejezetben épp azt taglalja, hogy önmagában egy termék - például az iPhone - lemásolása nem hoz létre automatikusan jó terméket. Mivel a termékdizájn szervesen része kell, hogy legyen egy ideának, egy filozófiának, aminek csupán megtestesítője, hordozója maga a termék dizájnja. 

Visszatértünk megint a Rams-féle alapelvekhez...

Ive egy interjúban úgy fogalmaz, hogy önmagában az ötletek és a kreativitás nagyon törékeny dolgok, egészen addig, amíg nem készítünk el egy prototípust, és onnantól kezdve mindenki számára, aki a projekten dolgozik, elkezdenek világossá válni a célok. 

"A céljaink nagyon egyszerűek: jobb termékeket tervezni és készíteni. Ha nem tudunk valami olyasmit csinálni, ami jobb, akkor egyszerűen nem csináljuk meg."

A konkurensekről pedig azt mondja, hogy ők többnyire valami mást vagy újszerűt akarnak csinálni. És ezek a célok rosszak. A terméknek hitelesen jobbnak kell lennie. Ehhez pedig valódi alapelvekre van szükség, ami hajt bennünket. A bizottságosdi, az árpolitika, az időzítés vagy a  bizarr "legyünk mások" marketingcélok nem működnek. Ezek csak vállalati célok, melyek aligha veszik figyelembe az embereket, akik a termékünket használni fogják. 

Persze az Apple sem teljesen konzisztens ezen a téren. Nem kell említeni Steve Jobs harsány ellenállását az Intellel szemben, majd a későbbi behódolást az Intelnek. Vagy a multitask-ellenességet, mely aztán heveny multitask pártiságba csapott át egy idő után, amikor az Apple-nek éppen ez állt a vállalati céljainak érdekében. Ebben tehát képlékenyek voltak a fundamentumok.

Dizájn, tervezés szempontból pedig bizarr inkonzisztenciát mutat a fizikai Apple-termékek koherens minimalizmusa és például az iCal műbőrt imitáló dizájnelemei. Valahogy az Apple-nél a szoftver UI tervezés soha sem volt olyan konzisztens és következetes, mint Jonathan Ive mestermunkái. Nagyon szép termékdizájnokat készítenek, miközben ezekben a számítógépekben olyan szoftverek, interfészmegvalósítások kerülnek, amik semmilyen szinten nem visszhangozzák a fent citált Rams-féle alapelveket. PhotoBooth... Ezt Jonathan Ive sosem engedné meg. 

A termékek fizikai valója és a bennük működő szoftverek harmóniájára furcsa módon nem az Apple a legjobb példa manapság, hanem a Nokia Lumia készülékei, és a bennük futó Windows Phone 7. 

A megújuló Nokia esetében főhősünket Stefan Pannenbeckernek hívják. Egy rövid zsánerfilm az ő történetükről:

Igen, a recept ugyanaz, amit az Apple másfél évtizede nagyon következetesen és magas színvonalon visz: a fejlesztésnek, a tervezésnek, a termékdizájnnak együtt kell tudnia lélegezni. Egyértelműen jobb terméket kell letennie az asztalra. Nem ráncfelvarrás. Nem kompromisszumos marketingcélok. Hanem egy jobb termék. Erős alapelvekkel és ideákkal.

Pannenbecker egy interjúban így fogalmaz: 

Nem a formák, vonalak megjelenésén gondolkodtunk, hanem a belsővel kezdtük. Azt kerestük a leginkább, hogy hogyan tudunk egy jobb terméket készíteni. Néhány ösztönző, mint a vékonyság, kompaktság, antennateljesítmény és hasonlók - ezek voltak a kiindulópontjaink. Majd azt kérdeztük magunktól, hogyan tudjuk a zajt csökkenteni a szoftver körül - termékdizájn értelemben értve. Sokféleképpen lehet "monobody" vázat tervezni egy telefonnak. De mi olyan módon akartuk ezt megtenni, ahogy értelme is van, amennyiben ez végső soron egy jobb terméket eredményez. 

Nem állíthatjuk, hogy a Nokia-Microsoft páros képes lesz olyan magasságokig elvinni a termékdizájn-szoftverdizájn tandemet, mint akár - a maga hibáival - az Apple. Még akkor sem, ha a WP7-Lumia párosítás nagyon ígéretes és impozáns törekvés. Mindkettő mögül hiányzik az a szilárd meggyőződés, az az értése az adott platformnak, területnek, ami hitelessé is tenné a Lumiát, és benne a Windows Phone 7-et. 

• Kiváló dizájnkritika a Nokia N9-ről a Domuson

Mindkét cégnek (a Microsoftnak és a Nokiának) is nagyon sokat kell bizonyítania és nagyon hosszú távon ahhoz, hogy elhiggyük róluk (újra), amit az Apple-ről már elhiszünk. Mert a jó termékdizájn nem csak innovatív, hanem őszinte és időtálló is. Mint egy jól megtervezett betűtípus...

Címkék: apple nokia helvetica braun objectified industrial design wp7 dieter rams ammunition apple design jonathan ive robert brunner termék design termékdizájn stefan pannenbecker metro design