Hogyan lett a dizájnerből szerkesztő?

A magyar médiaszájtokba idén érkezett meg a single page gondolkodás, és vele együtt a parallax effekt. (A desktop web előnyeinek maximális kihasználása.) Mi is készítettünk ilyesmi oldalakat a Nemzeti Sporthoz, de az igazi, egyedileg szerkesztett single page dizájnokat mégis a VS.hu hozta be a magyar webre. Az egyik legszebb és legjobban kimunkált példája ennek a 6:3-as összeállításuk

Amit ennek kapcsán érdemes kiemelni, az a stáblista, ami a 6:3-as cikk esetében így néz ki: szöveg, szerkesztő, art director, fejlesztés, projektkoordináció, képszerkesztő, illusztráció, infografika design, infografika szöveg, videóvágó, fotó. 

Ennek a felsorolásnak az a legérdekesebb jellemzője, hogy az art director, a grafikus, az infografika dizájner, a copywriter és a fejlesztő oroszlánrészét képviseli a terméknek. Az adott téma feldolgozásának. 

Ha ezt a témát a VS.hu még komolyabban venné, a stáblista kiegészülne egy webanalitikussal, valamint egy Facebook managerrel is, akiknek elsősorban az lenne a dolga ezekben a miniprojektekben, hogy a téma úgy legyen tálalva, úgy legyen bereklámozva a weben, hogy a lehető legnagyobb elérést tudja hozni. És végső soron: a lehető legnagyobb megtérülést is. 

A magyar online médiában is hozzá kell szokni ahhoz, hogy egy szerkesztőnek, rovatvezetőnek, főszerkesztőnek egyre mélyebben kell értenie ezekhez a területekhez. Egy ilyen single page oldal nem tud összeállni hagyományos szerkesztői instrukciók, vagy hagyományos újságírói munka eredményeként. Az újságíró ebben az esetben aládolgozik valójában a koncepciónak. Megérti és elfogadja, hogy a szövegfolyam ritmusa, reprezentációja, összhatása nem a mondatfűzésen múlik elsősorban. Hanem a látványtechnikán, a háttérfolyamatok felépítésén. 

Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb a sikeres online médiavállatoknál a főszerkesztői pozíció mellett art director és data scientist (webanalitika szakértő) is helyett fog kapni ugyanazon súllyal. A vizualizáció fontossága, a UX szempontok, valamint a közösségi média marketing és a forgalmi források jobb kihasználása, a célközönség célzottabb behálózása legalább olyan fontos szempont, ha nem fontosabb, mint a hagyományos szerkesztői feladat. 

Erről fog szólni a következő években az online média. Sőt, tőlünk nyugatra itt-ott már most is erről szól. Nyilvánvalóan a VS.hu nem előzmények nélkül érkezett meg ebbe a témába. (Az egyik legelső, törődéssel felépített single page dizájn az online médiában emlékeim szerint egy bokszoló életrajzát mutatta be. Ha megtalálom a linkjét, bemásolom ide.)

Az egész single page őrület pedig nagyjából három éve kezdődött. Elsősorban dizájnerek portfolióoldalain, majd microsite-okon és hirdetések landing oldalaink jelent meg. A médiában a Snowfallt követően pedig ma már itt, itt és itt tartunk

A 444 nagyon jó példa arra, hogy hogyan kell egyedi hangvételű, érdekes újságot csinálni egy erős konkurenseket eltartó piacon (ugyanakkor a nagy feature anyagok bemutatására ez már kevés). A VS.hu viszont - legalábbis a single page projektjeik esetében - a munkaszervezésben mutatja meg azt az új irányt, ami jellemezni fogja az online médiát a következő néhány évben. 

A hagyományosabb cikkoldalakat, layoutokat pedig úgy fogjuk hívni, hogy mobiloldalak, mobillayoutok. Bye-bye, reszpontív dizájn. Vagy mégsem?

Címkék: webdesign 444.hu vs.hu single page design
2013.11.28. 09:49. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Az egyik legjobban sikerült ilyen a cikk az utóbbi időben ez volt:

www.nytimes.com/newsgraphics/2013/10/27/south-china-sea/

De van egy olyan érzésem, hogy ez hasonló, mint a különböző vizuális effektek az applikációkban. Először érdekes, de aztán inkább fárasztó, és kikapcsolja őket az ember. Vagyis egy-egy ilyen cikk elmegy, de inkább kivételes témáknál, ritkán, mert általában az a jó, ha a user a saját tempójában dolgozhatja fel a szöveget, és ennek az is része, hogy a videó pl. csak akkor indul el, ha rákattint, nem automatikusan, stb.
ez a The Guardianos oldal valami félelmetesen jó
Felhasználóoldali komment: Azt kell megfigyelni, hogy az ilyen tartalmak tartóssága roppantul megnövekszik az (újra)használhatóságuk és az adott témában való elmélyülés lehetősége miatt!
Épp ezért roppant erős állításai a posztnak megkerülhetetlenné, nemcsak hogy válnak: váltak mára
Ez a single page / vertical scroll paralax-al bolondítva a mostani trend. Ami azt jelenti hogy immár nem csak indokoltan alkalmazzák, hanem orrba-szájba, tehát már ott is, ahol nem biztos, hogy kifejezetten értelme van, de mivel újdonság még mindenki nagykanállal eszi. Nem rossz, cool, de túl régóta vagyok a szakmában hogy előre tudjam, pár év, és lecseng, de legalábbis átalakul, normalizálódik, mint minden más ezeddig...
A single page előtt az őrületet one page design-ek hívták (2008-ban még igen:). Talán így könnyebben megleled az elvesztett linket is:)
"(A desktop web előnyeinek maximális kihasználása.) Mi is készítettünk ilyesmi oldalakat a Nemzeti Sporthoz,"

ez annyira "marha jól" van elkészítve, hogy eddig észre sem vettem, hogy görgethető. azért lehetne valami jelzés. mert egyébként rendben van, de a fene tudta...
Az semmi, de manapság a gifanim is komoly reneszánszát éli!