Nemrég mutatta be a Facebook új hirdetési formáját, a Sponsored Stories-t. Ez a hirdetési megoldás egy kicsit visszahozza a Facebook régi alkalmazás-értesítés megoldását, csak éppen fizetősen. A lényeg, hogy ha a hirdetni kívánt termékünkkel kapcsolatban aktivitás generálódik a News Feedben (check-in vagy említés, lájk, stb), akkor az automatikusan megjelenik a hírfolyam melletti jobb hasábban.

A "szponzorált hír" megoldás CPM-alapú, úgyhogy idehaza is csak ügynökségen keresztül, nevesül a Thinkdigital-nál rendelhető meg.

A funkció elvileg már a magyarországi hirdetők számára is elérhető. Bár a Facebook Places idehaza még nem működik. Vagyis kicsit felemás ez a lokalizáció egyelőre. Ugyanakkor azt se feledjük, hogy az elmúlt fél évben a Facebook a második legnépszerűbb szájttá vált a magyarországi netezők körében (2,7 millió havi aktív magyar júzer). Úgyhogy minden, a Facebookkal kapcsolatos új hirdetési megoldás fontos hír az átalakuló magyar online piacon.

Címkék: hirdetés magyarország facebook facebook hirdetés sponsored stories szponzorált hír

Kevés jó minőségű közösségi szolgáltatás van ma a weben. A Flickr mellett talán a Vimeo a másik olyan szájt, mely folyamatosan és érezhetően törekszik arra, hogy felhasználóinak a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsa. 

Miként a Flickr-nél, úgy a Vimeónál is van fizetős verzió. A mindennel együtt évi 74 dollárba kerülő Plus account alatt hetente tölthetünk fel full hd videókat, akár többet is. A playert pedig könnyedén személyre szabhatjuk. Szóval ami a fotóőrülteknek a Flickr, az a videómániásoknak a Vimeo. 

Ezzel együtt a Vimeo-közösségnek is megvoltak a maga problémái az elmúlt években. Az egyik fontos és idegesítő dolog az volt, hogy hiába vett a júzer magának Plus accountot, hiába töltötte fel minden videóját 1080p-ben, amikor a blogjára embeddelte a videót, az alapból nem HD minőségben játszódott le, hanem a nézőnek külön kellett HD-módra váltania. 

A megoldás mögött nyilvánvalóan üzleti megfontolások álltak. Ám a Vimeo ezen most változtatott. A profilbeállítások oldalon mostantól be lehet kattintani, hogy hd-ben feltöltött videóink minden megjelenési felületen valóban hd-ben is játszódjanak le alapból. 

Van még pár kisebb változás is: lehet egyedi url-eket adni a videóknak, illetve mostantól akár 5 gigás hd videókat is fel lehet tölteni a Vimeóra. Vagyis a teljes estés játékfilmek előtt is megnyílt a lehetőség, hogy ezt a szolgáltatást használják webes promóciós céljaikra. 

Nem titok, hogy a hvg-hu-nál is a Vimeót használjuk újabban saját gyártású videóink webes megjelenítésére. Eddig nagyobb problémák nélkül működött a dolog. Mondom, akinek fontos a minőség és a minőségi szolgáltatás, az továbbra is jól jár ezzel a szolgáltatóval. 

Címkék: videó hd hvg 1080p vimeo vimeo plus

Azért ha most innen, 2010 augusztusából szemléljük a dolgokat, abban sem lehetünk biztosak, hogy a Google Buzz túléli ezt az útkeresést. Bár sokkal erősebben és agresszívebben tolja a Google ezt a szolgáltatást (Gmailben, mobilon), mint a Wave-et, de az is látszik, hogy valahogy nem tudnak ráérezni erre a közösségi web témára

- írtam tavaly nyáron a Google Wave nekrológjában.

Azóta a Google leköszönő első embere többször igyekezett megvédeni a Buzz-t. Legutóbb a BBC-nek adott interjújában próbálta meg elbagatelizálni azt a tényt, hogy a Google nem tudott mit kezdeni az elmúlt másfél évben a Facebook-jelenséggel...

Annyiban persze egyetérthetünk Schmidttel, hogy a Google-nak (mint ahogy bármely más cégnek) sem lehet feladata, hogy minden területen kiemelkedően jól teljesítsen. De mint a fenti interjúból is kiderül, a Facebook már nem csak olyan szempontból jelent veszélyt a Google számára, hogy utóbbi a közösségi média területén nem tud értelmes rivális szolgáltatást indítani, hanem olyan szempontból is veszélyes a Facebook, hogy a webes információk jelentős része mostmár a Facebook belépéshez kötött oldalain keletkezik, amire meg a Google legfontosabb termékének, a keresőnek nincs teljes rálátása.

Vagyis minél nagyobbra nő a Facebook, annál kevésbé mutatja relevánsan a Google keresője, hogy adott témákban mi is történik a weben. Universal Search, Google Instant ide vagy oda...

Ilyen szempontból a Buzz igenis stratégiai fontosságú volt a Google számára. Későn ébredtek fel (az Orkut felemás sikere után nem is csoda), ám ami a rosszabb, ebből a kései ébredésből sem sikerült egy innovatív, a közösségi média logikáját jól megértő szolgáltatást összetenniük. 

A minap, amikor az Android Market webes verzióját bejelentették, több tech bloggernek feltűnt, hogy az Android Market oldalain nem a Google Buzz, hanem a Twitter az a szolgáltatás, melyen keresztül meg lehet osztani adott alkalmazásokat. 

A Buzzban lehet, hogy már tényleg nem látnak stratégiai fontosságot a Google-nél. És a Facebook like gombok kihagyásából arra is következtethetünk, hogy a helyzet korántsem olyan nyugis mint ami Schmidt BBC-interjújából esetleg elsőre kiérezhető.

Jó kérdés, hogy ha a Gmailbe, és minden fontos Google-szolgáltatásba integrált Buzz nem képes komoly szereplővé felnőni a Facebook mellett, akkor vajon milyen esélye lehet a Google-nek a Facebookkkal szemben 2011-ben.

Az ütőkártyára valószínűleg az van írva, hogy "Android". Csak a hogyan nincs még kitalálva az újabb ütközethez. Tetszettek volna anno egy kicsit jobban kinyitni azt a zsebet, és nem leckéztetni a Twittert hanem egyszerűen letenni az asztalra annyi pénzt, amennyit kérnek érte. Akkor lett volna elég ammo kontent a Facebook háborúhoz. Most újra kell gondolni ezt az egész social media útkeresést. Nem lesz egyszerű feladat.

Címkék: google facebook twitter social media rivális google buzz

Pár órája élesítette a Google a market.android.com-ot, ami az Android Market desktop böngészőből is elérhető (vagyis szabadon hivatkozható) verziója. Azt most hagyjuk, hogy már az induláskor egy sor Google-accounttal rendelkező felhasználónak nem működött az oldal. A Google-nál egyből észlelték is a hibát és elkezdtek a javításon dolgozni. Közben már meg is javult.

Szóval desktop böngészőből még nem tudunk a telefonunkra küldeni appot a market.android.com-on keresztül, viszont az account oldal már elérhető: https://market.android.com/account

Itt sorakoznak azok az alkalmazások, amiket valaha telepítettünk androidos telefonunkra. Igen, azok is, amiket már régen töröltünk. Legalábbis nekem egy sor olyan alkalmazást is mutat ez a lista, melyeket már viszonylag régen uninstalláltam.

Sőt, ha a settings fülre kattintok, azt is megmutatja nekem a Google, hogy eddig milyen mobilkészülékekről és táblagépekről használtam a Google-accountomat. 

Na nem mintha nem gondoltam volna, hogy a Google eltárolja az összes olyan aktivitásomat, amit az accountom alatt fejtettem ki. Mégis, kicsit azért rémisztő volt szembesülni azzal, hogy a Googleplex-ben igenis számon tartják androidos aktivitásaimat. 

Címkék: google biztonság privacy android android market

19:56 Az esemény a Built to Spill - Traces című számának kezdő akkordjaival ért véget. Én meg szeretem ezt a számot, úgyhogy hallgassuk is meg. And though the parts of it that matter change. All traces disintegrate... :P

19:46 Jön az in-app vásárlás. Lehet majd venni virtuális baszokat az androidos alkalmazásokban... (Felzárkózás az iOS-hez...)

19:41 És akkor egy kis self-promo: vadiúj, friss, ropogós HVG @ Market. (Bár nekem installálásra még invalid request-et dob az oldal... Dolgoznak a hiba javításán.) A HVG app amúgy Marketből és AppBrainről is tölthető már.

19:34 És akkor: market.android.com Végre!

19:33 A sajtótájékoztató legviccesebb haja: 

19:31 Egyértelmű, hogy a Google meg akarta előzni az iPad 2 bejelentést pár olyan dologgal, ami ott is várható. Sok olyan dolog hangzik el, ami épp fejlesztés alatt van (játékok), ami azt jelenti, hogy a Google tényleg komolyan veszi, hogy gyorsabb legyen, mint az Apple a táblagép piacon (is). 

Címkék: google mobil táblagép élő android tablet honeycomb android 3 renderscript

Mikor áll át a kormányzat open source technológiákra és hogyan? Miért érné meg továbbra is az önkormányzatoknak, ha openszorszosítanák magukat? Mennyire biztonságosak az open source megoldások? Milyen üzleti lehetőség van a nyílt forráskódok fejlesztésében? - ezek azok a kérdések, melyek az elmúlt években stabilan felbukkannak az IT iránt érdeklődők körében. Ugyanakkor idehaza még mindig nem beszélhetünk igazi áttörésről, szemléletváltásról az open source kapcsán.

Nos, akit fejlesztőként vagy üzleti oldalról, esetleg közpolitikai oldalról érdekel ez a kérdéskör, az február 24-én látogasson el az Aréna Plázába. Az Open Source konferencia részletes programját itt lehet elolvasni.

Ha tehetem, biztosan én is elnézek. Érdekel, hogy a jelenlegi kormány, valamint a kkv szektor, és persze a fejlesztők hogyan gondolkodnak erről a kérdéskörről így 2011 elején.

Címkék: konferenciák open source open source 2011

A közepes erősségű földrengést Magyarországon számos helyen lehetett észlelni. Budapesttől Győrig jelentették Twitteren és Facebookon a magyarok, hogy éppen megmozdult a lámpa a szobában, vagy elkezdtek mozgolódni a bútorok. A Google-on pedig valós időben lehetett követni a friss híreket, jelzéseket...

Mi például elsőre nem voltunk biztosak benne, hogy mi történt. Ám, amikor rápillantottam a Twitterre, világos volt, hogy nem pillanatnyi elmezavarról, hanem egy a környéken mindenki által átélt földrengésről van szó. 

Mint korábbi, nemzetközi példák alapján már láthattuk, a Twitter és a Facebook, mint közösségi médiák, akkor működnek a legjobban, amikor olyan esemény történik, mely az emberek jelentős részére hatással van. És hát amikor megmozdul a föld, az pontosan ilyen történés. 

A Térképek blog készített is statisztikát arról, hogy honnan érkezett a legtöbb, földrengéssel kapcsolatos észlelés az Időkép olvasóitól.

A Hírszerző pedig Google Maps-en szedte össze, hogy hol hogyan írták le az emberek a földrengéssel kapcsolatos élményüket: 

Mindeközben létrejöttek a Facebookon a földrengéstúlélők csoportjai is. Azt nem tudom, hogy ez is olyan eseményként marad-e meg bennünk, amiről minden "túlélőnek" be fog ugrani a jövőben, hogy mit csinált éppen akkor, amikor megmozdult a csillár. De abban biztosak lehetünk, hogy az ilyen közösségi események megélésére a Twittert és a Facebookot fogjuk használni a jövőben is.   

Címkék: magyar facebook földrengés twitter földrengés magyarországon földrengés budapest szombat földrengés facebook földrengés twitter földrengés

Kétféle Gmail-felhasználó van. Az egyik, aki a GTalkot is használja a Gmail mellett, és a másik, aki a Gmailen belül használja a csetfunkciót (Gmail Chat). Én az előbbi táborhoz tartozom, és mostmár évek óta világos számomra, hogy a Google lassan, de biztosan ki akarja véreztetni a GTalkot.

Ennek újabb állomása, hogy újabban Chrome + Gmail kombóban HTML5-alapú asztali értesítés-kezelés is került a levelezőhöz. Ha Chrome alatt lépünk be a Gmail-fiókunkba, akkor a kis sárga üzenetre kattintva az oldal tetején máris engedélyezhetjük a popup értesítéseket emailekre és chat entrykre.

Persze akik GTalkot használtak eddig, azoknak ebben nincs semmi újdonság. Pontosan azt a funkciót látjuk itt, amit a GTalk a kezdetek óta tud.

Szóval amellett, hogy örülünk, hogy a Google ismét talált egy funkciót amin keresztül a Chrome használatára tudja ösztönözni a júzereket, egyben egyre biztosabb vagyok abban, hogy jobban járok, ha kiszeretek a GTalkból, mert hamarosan amúgy is búcsút kell vennünk egymástól.

Címkék: google gmail gtalk chrome html5 gmail chat értesítések google chat

Nos, összefoglalnám a január 19-20-án zajlott első Superseo konferencia tanulságait. A legelső, ami eszembe jut, és fontos aláhúzni: ez a konferencia bebizonyította, hogy idehaza is lehet nagyrészt mellébeszélés-mentes, szakmai érdeklődésre számot tartó rendezvényt szervezni. Elég sok előadást ültem végig, és szinte mindegyikben volt olyan téma, információ, ami szakmai szempontból érdekes és hasznos volt.

Ehhez persze elsősorban a jó előadók kellettek, akik egyrészt értik, amiről beszélnek, másrészt foglalkoztatja is őket az adott terület vagy téma. Harmadrészt pedig viszolyognak a bullshiteléstől.

Olyan kisebb témák is jól körül lettek járva, mint például a rich snippetek fontossága és használhatósága, vagy mint a nyelviség problémája nemzetközi SEO-projektekben. Ugyanakkor a kerekasztal beszélgetésekben is egy sor fontos alap- és összetettebb kérdés tisztázódott. Nebehaj Viktor mantrája volt a konferencián, hogy a jó SEO-szemlélet az, ami arra fókuszál szájtfejlesztésnél, szájtépítésnél, szájtoptimalizálásnál, ami a júzereknek jó, hasznos, fontos, informatív. Ha azt kérdezzük magunktól, hogy egy adott SEO-gyakorlat vajon jó-e, akkor kérdezzük meg magunktól, hogy vajon kedvező-e ez a gyakorlat a szájtunk látogatóinak...

Ez a szemlélet számomra sok előadásban visszaköszönt. Úgy látom, hogy a jó SEO-szakember onnan ismerszik meg, hogy nem csak a szakmai trükkökhöz, fogásokhoz ért, hanem beszéli az internetezők nyelvét is: megpróbálja megérteni, hogy az emberek mit csinálnak a weben, miért csinálják azt, amit csinálnak, illetve van valamiféle elképzelése arról, hogy hogyan lehetne az ő igényeiket még jobban megtámogatni - például a keresések (webes információszerzés) felől.

Nagyon érdekes volt számomra Bobály Mihály eszmefuttatása is a PPC vs SEO témakörről, illetve Vadász Illés előadása az analyticses típushibákról, trükkökről, a webanalitika okosabb, profibb felhasználásáról. Ugynailyen élvezettel hallgattam Philippovich Ákos prezentációját a call centerekről, ügyfélszolgálatokról. Behozta azt a nézőpontot, hogy az csak egy dolog, hogy jó SEO-val, jó tartalommal látogatottságot tudunk hozni a szájtjainkra. Az igazi feladat pénzzé konvertálni ezt a forgalmat. És ezen a ponton egyáltalán nem lényegtelen terület az ügyfélkezelés.

Amúgy a Superseo 2011 helyszíne is varázslatos volt: Galyatetőn, a Hunguest Grand Hotelben, a Kékestetőre néző szállodában kifogástalan szolgáltatás mellett, nagyszerű, nyugodt környezetben zajlott a kétnapos szakmai rendezvény.

Én nagyon jól éreztem magam. És csak gratulálni tudok a konferenciaszervezést ösztönösen jól megoldó szervezőknek. A lécet magasra tették. Remélem, hogy jövőre sikerül nekik legalább ilyen színvonalas és érdekes két napot összehozniuk.

Ritka az ilyen konferencia Magyarországon. Akinek webes szolgáltatása van, és számítanak neki a felhasználók, annak jövőre mindenképpen érdemes lesz felírnia ezt a rendezvényt a naptárába.

Címkék: seo konferencia superseo superseo 2011

15:25 Bocs, hogy nem közvetítettem ezt az előadást. De egyszerűen olyan érdekes volt, hogy inkább figyeltem. Brb.

14:50 Most Vadász Illés (Google) beszél az Analytics okos használatáról. Chrome extension: Google Analytics debugger. Jól követhetjük, hogy jól implementáltunk-e...

14:19 Mit támogat a Google? Személyek jobb megjelenítésére alkalmas. (Hint: az iWiW is ezt fogja implementálni?) Kontakt információk, bio, és egyebek megjelenítésére alkalmas a találati listában. Másik felhasználási terület: Érétkelések, Receptek, Breadcrumbs-navigáció, Products (US only egyelőre), videók, kkv-k és szervezetek...

Címkék: google seo magyar konferencia galyatető superseo superseo 2011

Habár a HTC Desire 2010 egyik legjobb okostelefonja, még ezt az androidos telót is érdemes lehet rootolni. Az egyik fontos előny, amit a rootolással nyerhetünk, hogy jóval több helye lesz az alkalmazásoknak a telefon memóriájában. Vagyis jóval több appot tudunk egyszerre működtetni a telefonunkon. (SD-re lehet mozgatni szinte az összes alkalmazást, plusz nem foglalja a memóriában a helyet a HTC Sense ezeregy haszontalan hülyesége.)

A másik fontos előny, hogy tudjuk futtatni a Market Enabler-t, minek segítségével hozzá tudunk férni a fizetős appokhoz is a Marketben. Ezzel kapcsolatban annyit szeretnék csak megjegyezni, hogy érdekes módon az appvásárlás teljes folyamata, és a support legnagyobb része is már lokalizálva van, vagyis elérhető magyarul. Ebből pedig számomra az következik, hogy a Google valami teljesen más indok miatt nem engedi be Magyarországot a fizetős Marketbe. Az biztos, hogy ha akarnák, már most is bevehetnének minket a teljes Market-támogatásba.

Szóval a fizetős alkalmazások, a felszabaduló memória fontos előnyök. Miként a root-only teljesítmény-optimalizáló alkalmazások. Például a SetCPU.

És akkor most mondanék pár hátrányt is. Ami persze nem a rootolás, hanem a CyanogenMod és az alap Android gui eredménye. Az egyik, hogy a HTC Sense felülete egyszerűen szebb és szerethetőbb, mint a sima androidos gui. Lehet, hogy ezen az Android 2.3 változtat majd valamennyit. A másik, hogy a kontaktkezelés elég szenvedésteli. Korábban azt gondoltam, hogy a Sense sem jó ebben. De rá kell, hogy jöjjek: a Sense kontaktkezelése valójában nagyon barátságos és használható, az alap androidos-cyanogenes kontaktkezeléshez képest.

Térjünk a lényegre. Hogyan kell rootolni egyszerűen a Desire-t? 

Itt a link a részletes guide-hoz, aminek segítségével fel tudjuk tolni rootolás után a CyanogenModot. Röviden összefoglalnám a folyamatot: 

Mielőtt belekezdenénk bármibe is, backupoljuk az adatokat a telefonunkról. A Titanium backupot szokták ajánlani. Az sms-ek backupolásához én ezt az appot választottam. A Gmailben létrehoz egy labelt, és az alá tolja fel a telefonon tárolt smseimet. Hasznos és jó megoldás, hogy a Gmailemből tudom elérni a korábbi smseimet.

Nos, ha mindent kimentettünk a telefonról, állítsuk a telefont debugging módba, és kezdjük el végigcsinálni a guide-ot. Én OSX-en toltam az unrevoke-ot. Majd letöltöttem a Marketből a ROM Managert, felment a ClockworkMod Recovery. Aztán letöltöttem a radio-t. Ez az install is felment. A végén pedig magát a CyanogenMod-ot húztam a telőra. A doksiban leírt First Method valamiért nekem nem működött. De végül a második módszerrel sikerült befejezni a telefon rootolását. Az egész nem volt sokkal több, mint fél óra. Installálgatni kellett, meg letölteni appokat. És ennyi.

Egyáltalán nem gondolom most, hogy minden szempontból jobb egy rootolt, cyanogenmodos Desire, mint egy original. De ha teljesítményben érezhető lesz a javulás, akkor azért nem bánom, hogy nehézkesen lehet csak használni a kontaktlistát (bár a DailerOne app sokat segít), meg hogy a nem megfelelő backupolás miatt ebben a ROM-ban elvesztettem a telefonszámaim többségét :,(

Címkék: root android recovery htc desire cyanogenmod rootolás android rootolás unrevoke clockworkmod

A CES-en annyi táblagépet mutattak be (nagy a sietség így, az iPad 2 bejelentés előtt), hogy 2 dologban biztosak lehetünk: az egyik az, hogy idén hatalmas lesz a verseny a fogyasztókért, és ebből talán az is következik, hogy megjelennek végre a piacon az olcsó, de megfelelő minőségű tabletek is. A másik, ami majdnem biztos, hogy a táblapiacon hirtelen létrejött tumultusban tuti lesz egy-két cég, akit eltaposnak a nagy tülekedésben. 

Na de ez még a jövő. Most nézzük az OS-t, ami miatt egyáltalán érdemes volt belevágni ezeknek a cégeknek a táblagépgyártásba. Az Android 3.0-val a legnagyobb probléma, hogy nagyon megtévesztő a neve. Egyszerűbb lett volna, ha Android Tablet-nek, T1-nek hívják, vagy mittomén. De az androidos mobiltelefonnal rendelkezők egészen idáig arra lettek szoktatva, hogy verziónöveléskor az ő telefonjuk is kicsit jobb lesz. És azt senki nem mondta nekik, hogy lesz egy pont, amikor a mobil OS egyszercsak beleütközik egy falba. Mindegy. Kicsit kusza ez az egész verziózás az Androidnál. 

Amikor a fenti videót végignéztem, az jutott eszembe, hogy akár egy tévékészüléken is futhatna ez a 3.0. Látszik, hogy szellősebben, látványosabban próbálnak megoldani mindent, mint amikor mobiltelefon-kijelzőkre optimalizálnak. 

Látványos, eredeti és játékos az új felület. Látszik, hogy a Google is minden eszközzel megpróbál rávenni bennünket arra, hogy egy túlméretezett mobiltelefont is vásároljunk az otthonunkba. 

Mostmár elég régóta (sok hete) van nálam kölcsön egy Galaxy Tab és egy iPad is. Az a szomorú hírem van a CES-en mosolygó nyakkendős cégképviselők és a Google számára, hogy az én életemben még mindig nincs meg a helye ennek az eszköznek. Mindkét termékben vannak jó dolgok, de egyik sem simul bele a mindennapi tevésvevésbe. Nem részei a digitális életemnek. 

Elképzelhető, hogy a Honeycombbal turbózott tablet már adja azt az élményt és használhatóságot, amitől úgy fogom érezni, napi szinten szükségem van egy ilyen eszközre. Éppen ezért fogom még nagyobb figyelemmel kipróbálni az új táblagépeket, amint lehetőségem nyílik rá. 

Címkék: google android honeycomb android 3.0 táblagépek

Nagyon ritkán írok politikával kapcsolatos témákról ezen a blogon. Akkor is jobbára a netsemlegesség kapcsán. És a jövőben sem szeretnék gyakrabban. Kivétel:

Bár a kormány a médiatörvény angol nyelvű magyarázatában még azt állította, hogy nem kell a blogokat regisztrálni, elképzelhető, hogy lesznek olyan blogok, amelyeket mégiscsak nyilvántartásba vesz a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, hangzott el egy háttérbeszélgetésen. A hatóság azt mérlegeli, hogy ha egy blog üzleti céllal működik, akkor nyilvántartásba veszik, így a médiahatóság jogköre alá kerül és bírságolható is lesz. (...)

A médiatörvény szerint azok a tartalmak regisztrációkötelesek, amelyek informálnak, szórakoztatnak, oktatnak, amelyekért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel és gazdasági céljuk is van (hirdetési vagy más bevételek révén). (forrás: Index)

Nincsenek szavaim. A végtelen politikai szubjektivitás és önkény korszaka jöhet el a .hu alatti tartalomgyártásban. Lehet, hogy nem lesz így. De a lehetősége, úgy tűnik, ezentúl fenn fog állni. Amennyiben a Webisztánt regisztrációköteles blognak minősítené a tisztelt hatóság, bezárom a bazárt. A .hu alatt legalábbis biztosan.

Jó fél éve még csak tragikomikus rémálomnak tűnt ez az egész...

[A]z Estében maga Rogán Antal is kicsit bizonytalannak tűnt a témakörben, a korábban megismert törvénytervezet szinte minden egyes durvább pontjától visszakozott, és csak az internetszabályozás szükségessége mellett érvelt hevesen. Elmondta például, hogy igenis regisztráltatni kell majd a magyar nyelvű blogokat, ám a Belváros agilis és ambiciózus polgármestere szerint ez akár tíz perc alatt is elintézhető lesz majd. Valamint hogy az nem lehet, hogy az interneten csak úgy közölni lehessen “tényszerű hazugságokat”. (Internetet szabályozni = NEM MENŐ)

Amúgy pedig mindenki számíthat a szolidaritásunkra, akinek a médiahatóság elé kell majd járulnia, hogy regisztrálja magát azért, mert volt képe weben - akármilyen - tartalmakat publikálni.

Vajon twitterezés, tumblrezés, Facebookon note-ok írása is blogolás a médiahatóság szerint? Hány "tényszerű hazugság" ára egy regisztrációs űrlap? 
 

Címkék: blogok politika cenzúra médiatörvény szájkosár regisztrációköteles blogok blogok regisztrálása

Persze a gyönyörű szép az lenne, ha az Android-Chrome, iOS-OSX határvonalak egyre vékonyodnának. Lassan tényleg ott tartunk, hogy egy okostelefon, egy netbook és egy táblagép között minimális (kijelzőbeli) különbségek lesznek csak. Ilyen szempontból is érdekes figyelni az Android és a Chrome OS egymás mellett fejlődését.

- írtam novemberben annak kapcsán, hogy a Google a Chrome OS-sel be akar lépni a netbook piacra. Mai hír, hogy a Google után az Apple is közelebb húzta az App Store élményt a MacBookokhoz.

Az Apple első körben 1000 alkalmazást kínál a Mac-tulajdonosoknak. Ezzel pedig tovább folytatódik a web konszolidációja. Vagy kissé pesszimistábban tekintve: a webes tartalmak beárazása.

A sort ugye a Google nyitotta meg a Chrome Web App Store-ral. Persze  akettő között azért nagy a különbség. Amíg a Google webes alkalmazásokat (html5+css3 alapokon épülő webszájtokat) árul a boltjában, addig az Apple egyszerűen feltalálta a deszktop alkalmazásokat. Csak épp most pénzt is kér értük. Ezt csinálta már a Microsoft is a Windows 7 Gadgets-szel. Más kérdés, hogy az Apple-nek ott az App Store, amin keresztül egyszerűbben és jobb hatékonysággal tudja elérni az asztali alkalmazásokért és widgetekért fizetni hajlandó felhasználókat.

Vásároljon deszktop alkalmazásokat a MacBookjára. Most csak 15,99 euró!

A Mac App Store és a Chrome Web App Store olyan jövőt vetít elnék, melyben a webes szórakozásunk teljes egészében zárt felületeken, fizetős alkalmazásokban történik. Ez az, amit az Internet Hungary-n kertvárosi webnek neveztem. Pont úgy kezd el kinézni a web, mint az amerikai kertvárosok: tiszta, rendezett, zárt, biztonságos, nett házsorok (appok), amikért bár fizetünk, de cserébe egy sztenderd minőséget, élményt kapunk.

Ha webes életünket a Facebook ernyője alatt, az Apple és a Google ernyője alatt éljük, akkor egyre érdekesebbé fog válni újra és újra az ezen virtuális kertvárosokon kívüli élet: az igaz és szabad web.

Nem feltétlenül állítanám szembe a kettőt. Mindkét világnak megvan a maga varázsa. A nyitott webnek a szabadsága nem csereszavatos a web app store-ok és közösségi szájtok biztonságos, zárt, pénzért valamilyen minőséget kínáló világával.

Ja, és egy mellékkörülmény: a Flash napjai tényleg meg vannak számlálva.

Címkék: apple macbook fizetős mac app store desktop app asztali alkalmazások

Android. Facebook. Appl... tábl... Meg pár apróságról. 

Év elejei jóslatunkat olvasták. Köszönjük a figyelmet.

Címkék: facebook android