Bár értelemszerűnek gondolnánk, hogy ha valakik, akkor az újságírók biztosan használnak feedolvasókat, hiszen nagy mennyiségű hírtartalmat kell követniük, ráadásul ma már nem elég naprakészség: percrekésznek kell lenni.

Ezzel együtt csak megerősíteni tudom Steve Safran tapasztalatait: a médiában dolgozók legalább olyan lassan adoptálják ezt az eszközt, mint a többi netező. Jó, kivételek is akadnak persze szép számmal. Meglepő módon az üdítő kivételek között van a Velvet is: felismerték a feedalapú hírfigyelés fontosságát. Úgy tűnik, hogy ők fontosnak tartják, hogy az MTI-n kívül is képben legyenek.

Sok más újságíró is használja persze ezeket az eszközöket, ugyanakkor meglepő módon - köztük sok technológiai témákkal foglalkozó - újságíró csak legyint, hogy ő azt ugyan soha ki nem próbálná.

A feeddel, és az rss-sel talán az a probléma, hogy nem sikerült jól és könnyedén kommunikálni a potenciális felhasználók felé, hogy mire is jó. Lévén a feedformátumokat, feedolvasókat de facto senki nem találta fel (nincs szabadalom alatt), hanem organikusan fejlődött ki a technológia, így felelőssé sem tehetünk senkit.

Mégis, azokban a munkakörökben, ahol hatványozott haszonnal jár a feedalapú tartalomfogyasztás, illenék elsajátítani végre ezt a végtelenül egyszerű alapokra épülő eszközt. Mert az milyen már, hogy az olvasók jóval előbb tudnak hírekről, mint az újságíró maga?

• Mi az RSS? És mire jó?

Címkék: média rss filozomatika feed