Kivételesen nem magyarországi, hanem egy kaliforniai startupról lesz most szó. A Greener One-t félig Magyarországról, félig Kaliforniából fejleszti egy lelkes magyar programozói csapat. (Miért onnan? Kettőt találhattok.)
A webes szolgáltatás alapvetően egy környezetvédelmi értékelőrendszer, melynek célja, hogy az arra fogékony netezőknek segítsen a környezetbarát termékekkel kapcsolatos információk beszerzésében.
Az alapötlet az, hogy egy átlag fogyasztó szeretne környezettudatosan vásárolni, csak éppen nehéz, körülményes hozzájutnia a megfelelő információkhoz.
Esetünkben azonban nem csupán arról van szó, hogy a webes közösség értékeléseiből jön ki egy környezetbarát termékranglista. A Greener One kormányoktól, és non-profit szervezetektől szerzi be a fogyasztói termékekkel kapcsolatos alapadatbázist. És ebből számolnak ki egy úgynevezett Green Indexet.
Erre jön rá egy trusted júzer közösség, vagyis azoknak a felhasználóknak az értékelése, akik elkötelezettjei a környezettudatos életfelfogásnak. Majd végül a legszélesebb nettársadalom előtt áll a feladat, hogy a saját értékeléseivel, információival pontosítsa az adott termék Green Indexét.
Oké, de persze felmerül a kérdés, hogy vajon a gyártó cégek nem tudják-e a maguk terméke szempontjából pozitívan torzítani az adatokat. A szájt magyar származású, Kaliforniában élő vezetője szerint
A Greener One igazi befutása akkor történhet meg, ha kvázi minőségi tanúsítványként tud a üzemelni a weben. Ha mondjuk az eBayen vásárolt termék mellett megjelenne, hogy az adott termék Green Indexe 9, akkor a környezettudatos vásárolók számára ez egy olyan plusz értéket jelenthet, mely fontosabb akár az árnál is.
A "zöld szempont" az utóbbi években az Egyesült Államokban egyre fontosabb politikai-társadalmi ügy. Így innen, Magyarországról nézve talán kicsit idealistának tűnik a magyar startup alapelképzelése. Persze én mondjuk nagyon szívesen látnám adott, általam megvásárolni kívánt termékek mellett a Green Indexet. Én ugyanis azon fogyasztók közé tartozom, akit nem csak az ár érdekel.
Hogy egy példát is mondjak. A Google például az Okarmával csináltatja a reklámpólóit. Én mint egyszeri fogyasztó pedig sok esetben legalább olyan "zöld transzparenciát" várnék elaz általam preferált cégektől, mint amit az Okarma is mutat magáról. Ezt pedig valószínűleg hiába is várnám maguktól a vállalatoktól, és az ő píárosztályaiktól. A webes társadalomnak kell megteremteni azt az információbázist, melynek segítségével - végletekig iparosodott világunkban - könnyebben rátalálunk a jobbik útra.
Ha szimpatikus nektek a Greener One startup, ne felejtsetek el szavazni rájuk a napokban záruló Net2 Mashup Challenge-en.
A webes szolgáltatás alapvetően egy környezetvédelmi értékelőrendszer, melynek célja, hogy az arra fogékony netezőknek segítsen a környezetbarát termékekkel kapcsolatos információk beszerzésében.
Az alapötlet az, hogy egy átlag fogyasztó szeretne környezettudatosan vásárolni, csak éppen nehéz, körülményes hozzájutnia a megfelelő információkhoz.
Esetünkben azonban nem csupán arról van szó, hogy a webes közösség értékeléseiből jön ki egy környezetbarát termékranglista. A Greener One kormányoktól, és non-profit szervezetektől szerzi be a fogyasztói termékekkel kapcsolatos alapadatbázist. És ebből számolnak ki egy úgynevezett Green Indexet.
Erre jön rá egy trusted júzer közösség, vagyis azoknak a felhasználóknak az értékelése, akik elkötelezettjei a környezettudatos életfelfogásnak. Majd végül a legszélesebb nettársadalom előtt áll a feladat, hogy a saját értékeléseivel, információival pontosítsa az adott termék Green Indexét.
Oké, de persze felmerül a kérdés, hogy vajon a gyártó cégek nem tudják-e a maguk terméke szempontjából pozitívan torzítani az adatokat. A szájt magyar származású, Kaliforniában élő vezetője szerint
az adatbevitel transzparens és a tipikus közösségi módszerekkel (mint pl. a Wikipedia) védjük az adat minőségét. A másik ok, hogy egy nagy cégnek nagyon veszélyes hazudni, mert PR szempontból borzalmas lehet neki, és még be is lehet perelni.Amúgy a rendszerben szereplő termékek saját piacukon mérettetnek meg. Tehát nem a biokenyér versenyez a mosógéppel, hanem a mosógépek egymással. A szolgáltatás sikere szerintem abban állhat, hogy a Green Indexszel egy erőteljes értéket kommunikálnak az adott termékekről, és a gyártó cégeknek így elemi érdekükké az válik, hogy ha egy temrékük szerintük jobb Indexre érdemes, akkor több, részletesebb információval lássák el az adatbázist.
A Greener One igazi befutása akkor történhet meg, ha kvázi minőségi tanúsítványként tud a üzemelni a weben. Ha mondjuk az eBayen vásárolt termék mellett megjelenne, hogy az adott termék Green Indexe 9, akkor a környezettudatos vásárolók számára ez egy olyan plusz értéket jelenthet, mely fontosabb akár az árnál is.
A "zöld szempont" az utóbbi években az Egyesült Államokban egyre fontosabb politikai-társadalmi ügy. Így innen, Magyarországról nézve talán kicsit idealistának tűnik a magyar startup alapelképzelése. Persze én mondjuk nagyon szívesen látnám adott, általam megvásárolni kívánt termékek mellett a Green Indexet. Én ugyanis azon fogyasztók közé tartozom, akit nem csak az ár érdekel.
Hogy egy példát is mondjak. A Google például az Okarmával csináltatja a reklámpólóit. Én mint egyszeri fogyasztó pedig sok esetben legalább olyan "zöld transzparenciát" várnék elaz általam preferált cégektől, mint amit az Okarma is mutat magáról. Ezt pedig valószínűleg hiába is várnám maguktól a vállalatoktól, és az ő píárosztályaiktól. A webes társadalomnak kell megteremteni azt az információbázist, melynek segítségével - végletekig iparosodott világunkban - könnyebben rátalálunk a jobbik útra.
Ha szimpatikus nektek a Greener One startup, ne felejtsetek el szavazni rájuk a napokban záruló Net2 Mashup Challenge-en.
Címkék: magyar zöld startup
21 komment
2008.03.21. 11:18. írta:
hírbehozó
kutacs_ (törölt) 2008.03.21. 13:14:37
felvonult a bölcsészkar, azok akik nem figyeltek kémia és biológia órán, elmentek média kommunikáció szakra, és akkor most felszólalnak a zuzmók jogaiért, életükben nem végeztek el egyetlen kísérletet sem, mert a kommunikáción kívül máshoz nem értenek, mint régen a párttitkárok, vagy értelmes, hozzáértő emberekről van szó.
blackeye 2008.03.21. 13:32:43
kutacs_ (törölt) 2008.03.21. 13:42:00
nekem az a határozott álláspontom, h a környezetvédelem ügye akkor fog valójában előmozdulni, ha a zöldmozgalmakból bölcsészkar kivonul, vagy legalább a háttérbe vonul.
hírbehozó · https://webisztan.blog.hu/ 2008.03.21. 13:53:41
blackeye 2008.03.21. 14:16:09
gaze762 2008.03.21. 14:22:26
amikor azok kezdenek el kommunikalni akik soha eletukben nem kommunikltak.
sorry, de fekete-feherben gondolkodas mar kicsit elvault. a kommunikacio levezenylese is egy szakma. barmennyire simeretlen es felelemkelto, erteni ahhoz is kell.
talan inkabb a szakik es mediasok hatekony osszhangjat kell megtalalni, baltaval metszett kijelentesek helyett.
hírbehozó · https://webisztan.blog.hu/ 2008.03.21. 14:54:26
tarsolya 2008.03.21. 16:04:43
blackeye 2008.03.21. 16:53:29
kutacs_ (törölt) 2008.03.21. 17:46:53
szerintem utóbbira is szükség van. de az előbbiekre is. nem arról van szó, h te gondolkodsz fekete-fehérben?
én bizony hiányolom azokat környezetvédőket akik alapos, nem felszínes, hanem alapos természettudományos ismeretekkel rendelkeznek. a véleményem az, h a környezetvédelem ügye akkor fog előmozdulni, ha a kampányokba biológusok, orvosok, vegyészek, mérnökök is be lesznek vonva. sőt azt gondolom, h valójában nekik kellene indítani kampányokat. és persze bölcsészeket bevonni.
a környezetvédelem most a farok csóválja a kutyát tipikus esete.
rgabo 2008.03.21. 18:24:17
Pedig pont ez a kapcsolat lenne a legfontosabb, mert nagyon sok ember szeretne környezettudatos döntéseket hozni, de nem várhatod el tőlük, hogy a gyártási folyamattól, felhasznált anyagoktól kezdve a használaton keresztül egészen az újrafelhasznosításig mindent átlássanak, hisz nem lehet mindenki orvos, vegyész vagy épp biológus (valakinek bölcsésznek is kell lennie!)
Számukra segítség a Greener One, mert könnyen tudnak választani, hisz látják, hogy egy adott termék megvásárlásával milyen hatást gyakorolnak a környezetükre. Ha érdekli őket, hogy miért, belemélyedhetnek és megnézhetik, hogy pontosan mik azok a szempontok amik az adott termékcsoportnál számítanak, sőt, akár ők maguk is megpróbálhatják beszerezni ezt az információt a gyártóktól, a csomagolásról vagy más úton.
Azt hiszem a legfontosabb, hogy itt mindenki ugyanazt szeretné: tudjanak az emberek környezettudatos döntéseket hozni, sőt, továbbmegyek: legyenek az emberek környezettudatosak. Ezt egyetlen egy oldal nem fogja megoldani, hanem nagyon sok ember összefogására, együttműködésére és egymás segítésére van szükség. Én úgy gondolom, hogy bármilyen kezdeményezés, ami ezt a célt szolgálja, hasznos lépés a probléma megoldása felé.
Köszi az érdeklődést,
Gabor @ Greener One
Hoops 2008.03.21. 18:28:02
Az szép dolog, ha valaki mindent az alapokról akar kezdeni, de légy szíves írd le annak a folyamatát, hogy hogyan is tudja pár cserebogár-boncoló fehérköpenyes ember elmondani nekem, mi lesz, ha trifoszfátos-nagyon-gyilkos mosóport használok, vagy ha nem?
Abban egyet értünk, hogy manapság a környezetvédelem nagyon felkapott szó lett, és egyre-másra születnek a fantasztikus biomegoldások, amikről pár év után kiderül, hogy nem is olyan tutik (lsd. bioetanol). Én mindenesetre már akkor kicsit jobban érzem magam, ha leviszem a műanyag palackot a gyűjtőbe, vagy néha lekapcsolok egy-két villanyt. Bár lehet, hogy ezt a békák nem támasztják alá...
ChrisDry · http://www.chrisdry.com/ 2008.03.21. 18:45:20
kutacs_ (törölt) 2008.03.21. 19:06:41
egyszerű kísérleteket kellene bemutatni, vagy összeállítani. gyújts meg egy zacskó egy darabját, és lógass a füstbe lógass bele egy egeret vagy egy cserebogarat. nézd meg mi történik. az állat úgy elalél, h csak na.
vagy rakj bele egy békát a koszos vízbe, és utána szórj a lavórba valami trendi mosóport. úgy ugrik ki belőle a béka, amikor az a bőrével találkozik, mint a sicc.
és akkor gondolkodj el ezen. lehet, h a egér, meg a béka okosabb, vagy ha nem is okosabb, hanem érzékenyebb, mint te. és oké, ki kell mosni a ruhát, és be kell csomagolni az élelmiszert.
de lehet, h nagyanyáink is tudtak valamit, amikor a ruháikat nem kizárólag vegyi, hanem mechanikus hatásoknak is kitették. és úgy mostak. és egyébként olyan ruhaneműt gyártottak, amelyek a mechanikus hatásokat bírták, vagy kibírták. kivonták a vizet, és fellógatták az élelmiszert a spájzban, nem ettek annyi műanyagba csomagolt műanyagot.
nekem azzal sincs bajom, ha felvonul a bölcsészkar, és azt mondja, legyél környezettudatos, csak nekem erős a gyanúm, h ha a természettudományos gondolkodás kimarad a kampányokból, akkor azok hatástalanok, vagy eredménytelenek maradnak. ugyanannyira hatástalanok, mintha száraz képleteket írnánk fel fekete vagy fehértáblára.
kutacs_ (törölt) 2008.03.21. 22:05:19
a kérdés az, h számoljátok ki ezt az indexet. mert az objektív mutatók egy része mindenféle természettudományos alapot vagy ismeretet nélkülöz. összeadják a kilogramot, a newtonmétert, az elégedettséget, és abból átlagot vonnak. és ebből kijön az, h kilenc. de mi kilenc. azt már nem lehet bemutatni. ráadásul ezek a mutatók könnyű manipulálni. nehéz eldönteni, h mit milyen súllyal vegyünk számításba.
amikor egyszerűen kiírták, h a hűtőszekrények milyen energiaosztályba tartoznak, akkor a többség megértette, h anyus, ettől függ a villanyszámla, és azóta energiatakarákos háztartási gépeket vesznek.
ugyanígy ki kellene írni h mondjuk h a csomagoló mennyi elégetésével vagy lebontásával mennyi co2 kerül kibocsátásra, és akkor a népek megértik, h apus, ettől függ a szemétszámla, és még lehet, h az éghajlatváltozás is, bár ezen vitatkoznak a tudósok.
és akkor a gyerek is rájön, h apa, anya, tanultam az iskolában, h mi a Watt, a Joule, a CO2, és akkor ne szennyezzük a környezetet. és akkor a szülők is megértik ezt, mert ők is tanulták, meg persze tudják, h ez mit jelent euróra, forintra, dollárra átváltva.
termékcsoportonként ki kellene választani azt az egy vagy néhány mutatót, ahol nagy a szórás, és azt a tényezőt kellene mutatni, vagy bemutatni. össszeadni, meg átlagolni csak ott szabad, ahol ezt a mérőszámok megengedik.
értem én, az van, h nagyon sok tényezőt nem fogad be az vásárlók többsége. ez a nagy büdös helyzet. és ugye ott van az ár, és akkor már csak azt tudjuk mondani, h A, B, C, D, E, besorolás, legfeljebb azt, h A+, B-. de az A, B, C és a plusz, és amínusz, lehetne az a mutató ahol az adott termékcsoporton belül nagy eltérések mutatkoznak, amivel leginkább tudunk hatni a vásárlóra, és a vásárlón keresztül a környezetünkre, és persze a pénztárcánkra.
most az van, h a bölcsészkar mindenből levágja természettudományos részt, és azt mondja ne szennyezzük a környezetet. és ennyi. népek meg azt mondják nekik nyolc. ti meg hozzáteszitek kilenc. de mi kilenc. szerintem ez probléma.
és az is, h olyanok láncolják magukat a fához, akik életükben nem fogtak még a kezükben egy halat, vagy egy madarat.
Greener One Zoli 2008.03.21. 23:45:31
Az energiafogyasztas (pl hutoszekrenyeknel) az egy dimenzio alapjan hasonlit ossze termekeket. Egy atfogo kornyezetvedelmi besorolasnal alapvetoen tobb dimenzios matrixrol van szo es meghozza ezen dimenziok nem kompatibilisek egymassal. Ez azt jelenti, hogy amikor osszehasonlitasz termekeket valamilyen mertekben sulyoznod kell a dimenziokat. Hogy pontosan hogyan sulyozod annak egyreszt tudomanyos, de persze masreszt velemeny alapja van.
Tehat ha teoretikus szempontbol nezed csak a dolgokat akkor kimondhato, hogy egy hasonlo multidemenzios osszehasonlitas nem 100%-osan tokeletes tudomanyos alapokon all.
A kerdes, hogy kell-e tokeletes megoldas, vagy elegendo-e a jo megoldas. Az egy teny, hogy jelen pillanatban az atlag vasarlonak szinte nincs semmi informacioja nincs a termekek kornyezetvedelmi hatasarol. A mi velemenyunk az az, hogy ha a piacon lenne ilyen konyen elerheto es ertheto informacio (lasd A, B, C, D stb besorolas) akkor az emberek ezt felhasznalnak es ennek a kornyezetunkre pozitiv hatast gyakorolni, tehat a kornyezetszennyzes csokkenne.
Ez motival minket, meg akkor is, ha tudjuk, hogy semmilyen rendszer nem lehet 100%-osan tokeletes. A piac ami alapjan dontunk, hogy mit veszunk, az sem tokeletes (messze van attol), es mi ennek a piacnak a reszesei vagyunk. Ha jobba tudjuk a helyzetet tenni mint ami most van, tehat a piacon jelenlevo informacio vakumot valamilyen szinten csokkenteni tudjuk, akkor mar sikeresek vagyunk.
Koszi az erdeklodest.
Zoli kukac greenerone.com
kutacs_ (törölt) 2008.03.22. 01:50:07
a gyártók az ágaztban igyekeznek úgy reagálni, h elérjék a B, vagy az A besorolást. és ez nem lehetetlen küldetés a mérnököknek, hiszen egyetlen célértéken kell változtatni, vagy javítani.
ilyenkor az adott dimenzióban várhatóan javul az átlag, és csökken a szórás, és ami fontos nő a környezettudatosság. a fogyasztók keresik a betűt. és akkor ez azt eredményezi, h egy újabb tényező, vagy dimenzió válik fontossá. és vehetjük a következő jellemzőt. a terméken a nagy A betűből lesz egy kisebb, mert és az új szempontból kap mondjuk egy nagy B osztályzatot. és akkor azon a gyártó megint igyekszik javítani. szisztematikusan haladni előre.
ennek az egyszerű metodikának számos előnye van.
-- objektív, mérhető
-- a fogyasztó számára világos, az ár mellett figyelni kell a betűt
-- a gyártót nem állítja lehetlen feltételek elé, egyetlen célértéken kell változtatnia
-- a környezetügyi kampányokat egy irányba fókuszálja, hiszen nagyjából mindenki ugyanazon a bázison dolgozik, ugyanaz lesz a fontos.
nyilván ennek van hátránya is. mivel mindig egy tényezőre koncentrálunk, ezért valakinek figyelni kell, h javítunk egy tényezőn, h közben ne romoljon le a többi. de ezért kellenek a szabályok, vagy szabványok, ha valamit kijavítottunk, akkor azt ne hagyjuk leromlani.
szerintem nagyjából ez lehet a metodika,
persze nem vagyok ennek szakértője, ez itt a kávéházi konrádok terepe.
Lord Ice 2008.03.22. 04:50:48
Biztos lemaradtam valamirol, de mi is az a 599es kod, ahol ismet kilyukadtal?
rgabo 2008.03.22. 11:08:55
Erre a kanonikus belda az, hogy kornyezettudatos ember nem rendel uj-zelandi baranyt (se) etteremben, mert a szallitas olyan CO2 kibocsatassal bir, mintha valaki korbeutazta volna a Foldet (a barany ugye korbeutazza a foldet hogy te megehesd :). Ezek sem elhanyagolhato szempontok. Mindennek amire penzt koltunk, van a kornyezetre visszavezetheto hatasa es nem feltetlenul a trivialis (gyartas, hasznalat, lebomlas) dolgokra gondolok, hanem pl. az elobb emlitett szallitas.
Gabor @ Greener One
szarvasp · http://www.e5.hu 2008.03.22. 20:17:04
Az emberek tennének valamit ha tudnák mit vehetnek meg és mit nem, de ehhez kell egy nemzetközi kezdeményezés és egy összefogó szervezet aki kontrolálja a termékek green index-ét. És nem biztos, hogy tökéletes megoldásra van szükség, mert nem minden adat mérhető számokban. Nem szabad abba a hibába esni mint a mostani minőség biztosítások, amik csak termék minőségét és esetleg a gyár környezetvédelmi határértékeit vizsgálja. Sok olyan tényező is van, aminek semmi köze a békák boncolásához.
Pl. Jó pár éve a Green Peace-nek sikerült megakadályozni, hogy a Shell berobbantson egy komplett fúrótornyot a északi tengerbe. Ez úgy érte el, hogy kampányt hirdetett és rábeszélte az embereket, hogy ne tankoljanak Shell kutaknál. És amikor a szemét olajvállalt kezdte forintisítottan és érezni a kimutatásiban a kárt, akkor pusztán ÜZLETI ALAPON úgy döntöttek, mégsem robbantják bele. Én azóta sem tankolok Shell kútnál ha tehetem. Van belőle elég nem nagy lemondás, egy kis odafigyelés. Ha egyedül csinálom ezt, akkor nem sokra megyek vele, de ha elterjedne és bevonulna a közéletbe a tudatok vásárlás, akkor olyan folyamat indítható el ami élhetőbbé teszi ezt a földet. Egy ilyen összefogás segíthet figyelembe venni ezeket a tényezőket is. Ha pl. kiderül, hogy az Exxon mobil lefizette és eltusolta a környezetvédelmi hatástanulmányt ami az EU számára készítettek, akkor az összes a cég által gyártott termék indexét csökkenteni kellene x hónapra büntetésből.
Én sajnos még mindig azt látom, hogy az embereknek halvány fogalmuk sincs mi folyik ezek a földön, mit fog okozni a mértéktelen túlszaporodás és a nem megújuló energiaforrások pocsékolás, a fogyasztói társadalom. Azt hiszik, ez a globális felmelegedés dolog valami vallás, amiben vagy hisz valaki vagy nem. Pedig ezek tények, nem hit kérdése. Ha beszélgetek ezekről a dolgokról, akkor 10 emberből 8 nak fogalma sincs milyen következményekkel ját ha csak 2 fokkal emelkedik az átlag hőmérséklet. Sajnos még a kampány időszakában vagyunk…
Ajánlom mindenkinek a következő két filmet:
Utolsó óra:
wwws.hu.warnerbros.com/11thhour/
Kellemetlen igazság:
www.xpress.hu/dvd/film.asp?FILMAZ=6008
ui: Egyébként a site jól átlátható, és szépre sikerült. Gratulálok!
Péter
morpet 2008.03.23. 00:45:31