A Digg-fiaskó tanulságai [update1]

A történet ugye még április 30-án kezdődött, mikor a Digg egyik felhasználója bepostolta a hd dvd másolásvédelmi rendszerének (drm) titkosító kulcsát, melynek segítségével állítólag törhető a rendszer. Még ugyanezen a napon a Digg kimoderálta a linkajánlatot. A történetnek itt kellett volna ugye elhalnia, de nem így történt.

A Digg életében nem először történt meg az, hogy a felhasználók masszív magja bosszúból elkezdte bombázni a szájtot az inkriminált (most épp a kérdéses kódot tartalmazó) tartalommal. A Digg meg nyilván következetes akart maradni, és próbálták lekapkodni a postokat, legalább olyan ütemben, ahogy azok kikerülnek az oldalra.

Valószínűleg ez a próbálkozás kudarcba fulladt, mert még ezen a napon Jay Adelson a Digg hivatalos blogján fakadt ki. Valószínűleg nem sejtette, hogy csak olaj lesz a tűzre, ha arról ír, hogy leszóltak nekik, hogy vegyék le a hd dvd-s linkajánlókat, és ők ezt teljesítették is. Nyilván érthető, hogy a Digg felhasználási feltételeire hivatkozik (amit senki nem olvas rajtuk kívül), meg érthető a félelem is egy hatalmas pertől, de a Digg vezetői fókuszt vesztettek ezzel a lépéssel.

Nem lehetett nem észre venni, hogy a másolásvédelemmel szemben az elmúlt hónapokban minden korábbinál erőteljesebb ellenérzés alakult ki a közösségi web hangosabb szegleteiben. Arról nem is beszélve, hogy a Digg közösségének magját alkotó felhasználók minden bizonnyal éppen annyira gyűlölik az ilyen nevetséges másolásvédelmi erőlködéseket, mint amennyire nem tartják bűnnek a fájlok szabad másolását és terjesztését.

Ha nem is akarunk visszamenni az időben a Creative Commons vagy a GNU Licenc által közvetített életfelfogás kialakulásáig, azt azért látni kell, hogy amikor Steve Jobs megírta, hogy ő bizony többé nem fog kiállni a drm mellett, majd nem sokkal később az EMI-jal közös sajtótájékoztatón be is jelentette, hogy az iTunesban másolásvédelem nélkül is elérhetővé teszik az EMI dalait, nyilván nagyon de nagyon sokan érezték úgy, hogy a drm immár hivatalosan is nevetségessé vált. Megérett a pusztulásra.

És hát a netezők, miként valószínűleg a Digg core felhasználói sem tesznek olyan finom distinkciókat, mint például Jobs, aki ugye egyelőre csak a zenei fájloknál tartja üdvösnek a drm-free életérzést, a filmeknél semmiképpen. Nyilván érződik Jobs kétlelkűsége mögött a filmipar hatalmas és vészjóslóan erős érdekvédelme. De a földi halandók, vagyis a felhasználók többé már nem fognak megbékélni a drm-mel. Morcos filmgyártók és -forgalmazók ide vagy oda.

Ezt látniuk kellett volna a Digg vezetőinek, Kevin Roséknak is. Pontosabban nyilván látják, érzik, meg tudják ők, de - szintén joggal - azért féltik saját szolgáltatásukat, a Digget a hatalmas vállalatok perharagjától.

Csakhát a közösségi szájtokat mégiscsak a közösségek építik, és a szájt üzemeltetőjének tudomásul kell vennie, hogy a régi webhez képest nem csak az változott meg, hogy a felhasználók immár nagy számban hajlandóak nagy mennyiségű tartalmat előállítani a weben, hanem az is változott, hogy mára ezek a felhasználók - valódi közösségként viselkedve - sokkal öntudatosabban lépnek fel egyes, nekik fontos ügyek érdekében.

Miért épp ez a másolásvédelmi kód ütötte ki a biztosítékot?

Nemrégiben épp itt a Webisztánon foglalkoztunk a New York Times egyik cikkével, mely a káoszelmélet és a sztárok sikerességének kapcsolatáról (is) szól. A kód terjedése és "sztárrá válása" teljesen jól beleillik ebbe az elméletbe. A Digg-botrány eszkalálódásakor jelentek meg a weben a titkosító kulcs karaktersorával ellátott pólók, sőt, olyan is volt, aki a mellkasára tetováltatta a kódot. Egyre többen lelkesedtek a kód publikálásáért, nyilván egyre kevesebb racionalitással, és egyre több érzelemmel.

Lassan már ott tartottunk, mint a Lost szereplői, akik maguk sem tudják, miért ütögetik a gépbe a számsort, de egyre nagyobb vehemenciával és elszántsággal teszik meg újra és újra.

Arról meg persze kevés szó esik, hogy az encryption key valóban alkalmas-e - és ha igen, mennyire könnyen - a hd dvd másolásvédelmének törésére, de a történetünk már nem is erről szól. Hanem arról, hogy a brazíliai pillangó szárnyverése igenis képes Texasban hurrikánt okozni.

Kevés tehát az ésszerű magyarázat, hogy miért éppen most és miért éppen ennek a kódnak a kapcsán jött létre az okok és okozatok forró láncolata. De így történt.

Nincs egyértelmű győztese ennek a bő egy hétig tartó fiaskónak. Kevin Rose a lehető legkorrektebben, és a lehető legtöbbet bevállalva (including Digg bebukása) próbálta megnyugtatni a Digg felhasználóit. Sőt, kifejezetten sorsközösséget vállalt velük.

Mindebből persze nem következhetik az, hogy ezentúl a Digg felhasználói bármit rákényszeríthetnek a szájt fenntartóira. Tudomásul kell vennie a felhasználóknak is, hogy amíg ők az anonimitás kényelmes magányában bujtogatnak kódtörésre, addig a reflektorfényben álló szájtfenntartóknak ennél sokkal nehezebb a dolguk.

 A konkrét esetben nyilván szerencsésebb lett volna, ha a Digg - miként például a Wired - felsorakozni a drm-ellenes tábor mögé, és missziót folytat - ha csak azzal is, hogy passzívan hagyja, hogy a felhasználók kipostolják a szájtra a kódot.

De nem ítélhető el a Digg azért, mert nem kíván belefulladni egy értelmetlen persorozatba, csak azért, mert a felhasználóinak egy része egyszerűen nem hajlandó tudomásul venni, hogy a mégoly bátor, igaznak hitt elvek, valamint a gyakorlati lehetőségek nem mindig esnek egybe.

Nem valószínű, hogy a Digg felhasználói szeretnék, ha kedvenc szájtjuk egyszercsak bezárna egy nem kívánt persorozat eredményeként. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a Digg-fiaskóval elérkeztünk arra a pontra, amikor az online közösségek igenis képesek saját érdekeket is érvényesíteni.

Éppen azért, mert övék (is) a hatalom. És mostmár nem csak passzívan (torrentezés, másolásvédelem törése, álneves blogkommentek), hanem hangosan is vállalják ezt. Nem utoljára.

[update1] A helyzetet így a hét végére az teszi még élesebbé, hogy a kódolásért felelős AACS mindenkit, de mindenkit perrel fenyegetett meg, aki leközölte a kódot:
The Times Online is reporting that the Advanced Access Content System (AACS) is planning to pursue legal action against those who have published the controversial HD DVD processing key hex code to web services and blogs, including those involved in the recent Digg rebellion. Google currently shows 1,430,000 results for the key. (Laughing Squid)
Címkék: digg kommuniti copyright
2007.05.06. 10:31. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Akkor valaki elmondaná végre, hogy konkrétan mire is jó ez a kód?
Biztos látta már mindenki, azért ide írom: a pirate bay-en is kinn volt a szám, a nyitólapon. Meg ez érdekelne engem is, hogy attól hogy beírom a dos promptba a kódot, attól még egy dvd-t se török fel, akkor mire ez a nagy hiszti? Erre szoftvert kell írni, lásd dvd decrypter, azt viszont nem én fogom...
Igazából ez állítólag, ha jól tudom egy olyan titkosító kulcs, amelyet megfelelő programban felhasználva lehetővé teszi az ÖSSZES idáig megjelent HD-DVD másolásvédelmének elválasztását a mozitól. De én csak olvastam róla, nyílván nics lejátszóm se HD-DVD-hez. Azonban egy doom9 forumon beszélgetnek ilyesmiről állítólag. Sőt, megírták hozzá a decryptert is. (Google segít). Azonban magának a programnak a birtoklása is jogsértő, mert a technikai intézkedés megkerülésére irányul.

De amit eredetileg mondani akartam: a kódot a diggre Kevin Rose blogpostja tette fel, eredetileg a doom9 forumra mutató linket tartalmazó hírek jelentek meg. És a poszt a legelső lett (persze,) az elmúlt 365 napban - egyébként sanszosan a digg történetében is. Szerintem Rose kockáztat, hiszen ez a sztori még tovább növeli a Digg népszerűségét (azaz nyerhet is rajta), de akkor is jól tette.
No, nekem az nem tiszta, hogy magát a kódot postolták-e be, vagy pedig - ami valószínűbb - egy linket postoltak be, hogy "itt és itt megtalálod a titkosító kulcsot".

Utóbbi esetben nem értem, milyen jogon ugrálnak - a link az link. Bár emléxem, anno a DVD másolásvédelmének feltörésekor is igyekeztek még a linkeket is eltűntetni mindenhonnan - szomorú, hogy ezt az USAban meg lehet tenni.

Ugyanakkor totálisan baromság is, hiszen ezzel a balhéval egyetlen egy valamit sikerült elérni: a kód gyorsabban terjed.
Nem arról volt szó, hogy azért sem írsz a digg sztoriról?:-)
Ja, az aznap volt. Mert el voltam havazva, a Kultplaynél meg úgysem dolgoznak. :-)
BBC meg pont akkor csinált a piratebay-ről videót, amikor kinnt volt rajta a kód... :D
Posztolták a kódot is:
farm1.static.flickr.com/195/481138958_eeedc2993b_o.png

Én Ryan Shaw-val értek egyet:
"If the Slashdotters and Diggers of the world spent their time engaged in real activism, instead of getting their kicks being part of a mob, maybe we’d have seen some progress on DRM issues by now. But that would involve doing more than just clicking on posts while you’re in your parents’ basement waiting for torrents to download."
Köze nincs ennek a forradalomhoz, egy csomó idióta elkezdett hangoskodni (öntudatos felhasználók, na persze. Tízből kilenc azt se különbség a copyright és az anti-circumvention provision között.), a Diggesek meg nyilván az első ijedtség után felmérték, hogy nem túl nagy kockázat nekik a per, és kihasználták az esetet egy kis ingyenreklámra.
...Tízből kilenc azt se tudta, mi a különbség...
tgr: tőleg egyáltalán nem meglepő ez a vélemény. mondjuk azt a helyedben átgondolnám mégegyszer, hogy a drm jogászok fenyegetése komolytalan. de ha gondolod, sétálj be a letorrentezett fájljaiddal a bsa-hoz, vagy a zenéiddel az asvához, és videóra vesszük, ígérem. persze leidiótázni a diggereket megint könnyebb, mint elgondolkodni azon, h milyen hatása van annak, h gyakorlatilag az AACS lehetetlen helyzetbe kerül ha most nem lép valamit. a calacaniscastot egyébként érdemes meghallgatni. bár ryan shaw asszem pont nem szólal meg benne.
@hírbehozó
Szerintem meg ez a következő 1 hónap (elkövetkező pár hónap) tanulsága lesz, hogy ez járható út-e. A BSA és az ASVA sem ért el túl nagy átütőerőt a maga területén, sőt, azzal a pár kirakat-üggyel csak nevetségessé vált - civil vonalon, a céges rész már más tészta.
Most érkezett egy ASVA sajtóközlemény:

"Változatlanul Kína és Oroszország az a két ország, ahol a szellemi tulajdon védelme aggasztó állapotban van – nyilatkozta az IIPA munkatársa, Eric H. Smith. „Bár mindkét országban tapasztalható némi javulás, a végrehajtás – különösen büntetőjogi értelemben - még mindig nem elég hatékony, további jogi reformok bevezetése, valamint a legális termékek arányának növelése lenne kívánatos a helyi piacokon.”

Harminc ország – köztük Magyarország – található a „Megfigyeltek Listáján” idén.

Magyarország sajnos nem azon országok közé tartozik, amelyek lekerülnének a listáról: a szakértők megítélése szerint a nemzetközi kötelezettségekből indukált jogszabályalkotáson túl nem látszik sem állami, sem társadalmi akarat a szellemi tulajdon védelmére, a jogszabálysértések megtorlására, megelőzésére, az oktatásba való bevonására stb.

A 301-es riport csak egy osztályzat Magyarország képzelt bizonyítványában, de sokan – pl. a fenti iparba befektetők – ezt a jegyet vizsgálják.

A Zene- Film- és Szoftver-ipar Kalózellenes Koalíciója januárban készített és az illetékes kormányzati szervekhez eljuttatott tanulmánya részletezi az iparágakat érő károkat és egy sor intézkedésre is javaslatot tesz. Az anyagot a kormányzat képviselői „nagyra értékelték” és bizottságosdit is ígértek – azóta nem történt semmi.

A kalózkodás által okozott károk elsősorban az iparág elmaradó bevételeiben jelentkeznek, azonban közvetve az elsődleges szerzői jogi tevékenységtől (előállítás és forgalmazás) függő, azokra ráépülő iparágak is jelentős károkat kénytelenek elkönyvelni, továbbá maga az állam is számottevő adóbevételtől esik el azáltal, hogy a kalóztermékek forgalmazása a feketegazdaságban történik.


Hazánkban az iparág becsült összesített vesztesége 2005-ben meghaladta a 65 milliárd forintot, az ebből eredő összesített nemzetgazdasági kár pedig közel 225 milliárd forint volt. Az ebből adódó 2005-ös állami adóbevétel kiesés több mint 45 milliárd forintra tehető."
Azert ha egy kicsit turkalunk a memoriankban, akkor nem annyira meglepo, hogy ennyi ember ugrott, amikor ugy latta, hogy lehetoseg van kinyirni a HD-DVD DRM-jet. DVD Jon neve (en.wikipedia.org/wiki/Jon_Johansen) remlik meg valakinek?

Amikor nyilvanossagra kerult a DeCSS algoritmusuk, tok ugyanilyen (nem web2-es ;) ) reakciot valtott ki az emberekbol. A kiadok fenyegetoztek, erre megjelentek a polok, mindenele kepek (mintha lett volna 3d-s reaytrace is), amiknek az alkotoi arra hivatkoztak, hogy az egy muveszi alkotas, ezert nem vonatkozik ra a DMCA, stb.
Tök jó az ASVA közleménye, de az IIPA a jelentést, amiben ezeket leírják valamikor márciusban kirakta az oldalára. Ja, bizonyos részei elég viccesek, mint pl. amikor megdicsérik a magyar rendőrséget az együttműködésért, de ugyanakkor nehezményezik, hogy az ügyészség és a bíróságok nem hajlandóak megvádolni és elítélni kellően nagy számban az állampolgárokat (az USA gazdasági érdekeinek védelmében).
A falra maszok ettol a hazugsagtol, hogy a kiadok elmaradt haszna egyenlo lenne a kalozmasolatok szamanak es az egyes kiadanyokon elerheto nyereseg szorzataval. Ez azt jelentene, hogy 500Ft-os aron ugyanannyi DVD-t meg CD-t ennenek az emberek, mint 5-10e-ert, vagyis azt, hogy 0 (nulla, zero) a kerdeses termek ar-rugalmassaga. Akkor iszont van egy baromi egyszeru megoldas: tessek sokszorosra emelni az arakat. Az eladot darabszam nem fog csokkenni, a bevetel pedig no. Orult mindenki, aki nem ezt teszi.

Ja, es akkor arrol meg nem is beszeltunk, hogy ha a veszteseget igy szamoljak, akkor az egyben azt is jelenti, hogy a kerdeses termek eloallitasanak dija is 0. Mert ugye az elmaradt hasznot szokas emlegetni, es nem az elmaradt beetelt (mert ahhoz, hogy bevetel legyen, le kell gyartani azt a CD-t, el kell vinni a botba, stb.)