Net neutrality: mégis vannak egyenlőbbek?

A szabványügyi vita, de még a Steve Jobs által személyesen átbaszott early adopter amerikai macianok sirámai is semmik ahhoz képest, ami a net semlegességéről szóló vita jelent a jövő szempontjából. Nem kevesebb forog kockán, minthogy a weben minden elküldött és fogadott adat ugyanolyan elbánásban kell, hogy részesüljön-e. Vagy a sávszéligényes szolgáltatásokat meg lehet-e külön is sarcolni azért, hogy ugyanolyan eséllyel érjék el a netezőket, mint a kisebb adatforgalmat bonyolító szolgáltatók. (Illetve, akik tejelnek, azoknak lehet-e prioritása a hálózaton.)

Bár az amerikai szövetségi kereskedelmi bizottság korábban pozitív hangvételű állásfoglalásokat tett, vagyis a net semlegessége mellett érvelt, addig az amerikai igazságügyi minisztérium néhány órája kiadott állásfoglalása éppen ellenkező irányú: a net semlegességének tarthatatlansága mellett érvel.

Azt állítják, hogy az internet-szolgáltatóknak pontosan olyan joguk van a nagy adatforgalmat bonyolító szolgáltatásokat jobban megsarcolni, miként a posta is kérhet magasabb árat a kiemelt küldeményekért.

Oké, álljunk meg egy pillanatra. Merthogy - a szabványügyi vitához hasonlóan - ez is inkább lobbiháború, mintsem a józan ész és a szakmaiság diadala.

Az egyik oldalon állnak az internetszolgáltatók (isp-k), a másik oldalon pedig azok a cégek, melyek olyan szolgáltatásokat üzemeltetnek a weben, melyek sávszéligényesek (Google, Yahoo, Microsoft, és egy rakat másik.) A vita olyan annyira alapvető és komoly, hogy a Google vezetője, Eric Schmidt külön kiáltványban kérte a netsemlegesség pártolóinak segítségét. Ugyanezt tette Tim Berners-Lee is.

Utóbbiak természetesen azon az állásponton vannak, hogy az internet mint architektúra és mint filozófia, arra épül, hogy minden netező ugyanolyan könnyedén férhet hozzá a weben található összes információhoz. Legyen az egy statikus htmloldal, vagy egy streamelt videó, vagy egy virulens adatforgalmat bonyolító mailszolgáltatás. A szolgáltatók pedig egyenlő eséllyel juttathatják el tartalmaikat a netezőkhöz, függetlenül attól, hogy az adott tartalom mennyire sávszéligényes.

Előbbiek, vagyis az isp-k pedig kikérik maguknak, hogy nekik itt holmi YouTube-ok miatt fejleszteni kelljen hálózatukat, csak azért, hogy egy másik cég szolgáltatása flottul működjön.

A valódi probléma persze az, hogy anno, amikor az isp-k belekezdtek a bizniszbe, egyáltalán nem számoltak azzal, hogy ilyen mértékben nő meg az internetes adatforgalom. Tehát ültek a babérjaikon, nyelték be a profitot, és nem nagyon fejlesztették saját hálózataikat. Legalábbis olyan ütemben nem, ahogy kellett volna.

Csakhogy az utóbbi években a szélessávú internetelérés robbanásszerűen nőtt, és ehhez mérten megjelentek azok a szolgáltatások, melyek képesek voltak a szélessávot kihasználó, nagyonis sikeres webes szolgáltatásokat felnevelni.

Most ott tartunk, hogy a két tábor a különféle amerikai szerveknél próbálja bevetni minden lobbierejét. Úgy tűnik, az amerikai internetszolgáltatóknak hathatósabb érvei voltak az amerikai igazságügyi minisztérium illetékeseinél, mint mondjuk a Google-nak. Pedig a Google sem vette félvállról a lobbizást.

Oké, de mit vesztenek a netezők azzal, ha az igazsgügyi minisztérium értelmezése marad a mérvadó? Például azt, hogy a nagy adatforgalmat bonyolító webes szolgáltatásokat vagy el fogják lepni a hirdetések, vagy fizetőssé válnak. Ne adj isten, becsődölnek.

Realistábban: meggátolja az innovációt, a szélessáv minél erőteljesebb kihaszálását maga után vonó fejlesztések életképtelenek lesznek. A web konzerválódik mai állapotában. Az isp-k erőt gyűjtenek. És ha feltételezzük, hogy nem csak a profitmaximalizálásban érdekeltek (dehogynem!), akkor talán fejleszteni is fognak hálózataikon. És akkor majd, néhány év múlva megint engedhetnek egy kicsit a nadrágszíjon, megint lehet zabálni a sávszélt.

Ne legyünk naívak. Ha egyszer gyakorlattá válik, hogy az isp-k sarcolhatják/korlátozhatják azokat a cégeket, melyek relatíve (!) nagy adatátvitelt bonyolítanak, akkor ezzel az is gyakorlattá válik, hogy az isp-k fogják diktálni a piacot.

Éppen ez az, ami miatt még az amerikai igazságügyi minisztérium is csak óvatoskodva mer fogalmazni, és hangsúlyozza, hogy bár van egy elvi álláspontja, továbbra is közelről figyeli a piac reakcióit, és ha kell, közbe fog avatkozni.

A meccs nincs teljesen lejátszva. De majdnem biztosak lehetünk benne, hogy ennél csak durvább fejezetek következnek a net jövőjéről szóló krimiben. (Lehet, hogy maga az innováció lesz az áldozat és az isp-ka a nevető gyilkosok?)

Kérdés persze, hogy ha a net nem lehet a végtelen lehetőségek terepe, akkor mi?
Címkék: net neutrality
2007.09.07. 02:03. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

azért az elég érdekes, hogy miután én előfizetek korlátlan hozzáférésre a szolgáltatónál, az szépen elteszi az én pénzemet, meg ugyanazért lenyúlja a tartalomszolgáltatókat is. az előfizetési díjból nem kellene esetleg hálózatfejlesztésre is fordítani? persze sokminden nem fog változni, amíg az eu tétlenül nézi óriásmonopóliumok kialakulását pl t-kom/net/stb, upc.
Na, én most emlékeimben kutatok, utánanézni nincs kedvem, és úgy emlékszem hogy:

nem egyszerűen arról van szó, hogy a nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások többet fizessenek, hiszen ilyen most is van (v.ö. forgalomkorlátos csomagok). Hanem hogy bizonyos szolgáltatások (nyilván megfelelő pénzért) prioritást élvezzenek a hálózaton, azaz bizonyos esetekben a plusz díjat nem fizető szolgáltató egyszerűen nem jut sávszélességhez. Ez az, ami igazán ellentmond az internet eredeti filozófiájának.
Egyrészt szívhatnak a kicsik, akik nem fizetnek, mert hátrébbsorolódnak. Másrészt szívnak a nagyok is, mert nyilván arányosan fizetnének a nagy sávszél után. És ezt nem biztos h mindenki bírná. Ergo elkezdenék a netezőkre terhelni a bevételkiesést. Na, hadd ne ragozzam.
Vagy eppen az isp-k plusz beveteleik kovetkezteben gyorsabban tudjak fejleszteni a szavszel kapacitasukat. Ne legyunk mar ennyire egyoldaluak, hogy csak rosszul sulhet el.
Azért logikus volt hogy ez valamikor bekövetkezik. Elvégre az ISP-k anno egy szakajtó pénzért kiépítették a szélessávhoz az infrastruktúrát, fenttartják, stb. Gondolták hogy lesz majd egy két renitens aki 24/7 letölt, de a nagy többség majd szépen elbóklászik a weboldalak között, neadjisten ha beüt a brigitális tv korszak akkor össze lehet állni a tvszolgáltatókkal és jópénzért lehet tolni a meglévő rendszeren keresztül a fizetős néznivalót.
Aztán jött a youtube, meg a torrent, és most ott ülnek az izmosan leterhelt hálózat tetején és nem tudnak miért pénzt kérni. Torrentet sarcolni nem egy egyszerű móka, szóval marad a másik oldal.
A nagyok meg vagy benyelik a békát, vagy begorombulnak és jön pl a googlenet...
én ezt az egészet nem értem. az isp garantál az előfietőnek egy fix sávszélességet, annak van fix díja, amiből az isp-nek meg kell oldania a hálózat üzemeltetését és fejlesztését, meg persze a profitot

ja, hogy az isp a saját n sávszélességéből 200 x n sávszélességű csomagot oszt szét az előfizetőknek, mivel arra számít, hogy úgysem használják ki, ami eddig igaz is volt, de ezekkel a sávszélfalánk alkalmazásokkal kezd megdőlni, és most már az előfizető a sávszélnek nem 1%-át, hanem 22%-át használja ki, és most már csak 100 x n sávszélességet tud eladni ugyanakkorából, kezdem érteni a problémát

esetleg tessék átgondolni az előfizetői csomagokat, árakat, vagy valami

mondjuk, lobbizni egyszerűbb
ern0: gondolkozz!

Lakossági csomagban az ISP nem garantálja neked a sávszélességet, csak a maximálisat (és egy töredék minimálisat). A 5Mb-es vonalon azt garantálja, hogy neked nem lesz több, mint 5, nem azt, hogy 5 lesz.

Arra nem gondoltál, ha mindenkinek garantálná a (az esetek többségében kihasználatlan) 5Mb-et, akkor nem 5kHUF-t fizetnél havonta a netért, hanem 30kHUF-t?
ez jó kérdés, h az isp rangsorolhatja-e a videocsatornákat. nézzük meg mi van a kábeltévé piacon.

-- jogi oldalról: a szolgáltató a csatornát olyan csomagba teszi, amilyenbe akarja, kivételt az közszolgálati (sic!) csatornák képeznek. azokat minden előfizető számára biztosítani kell, ezért ezek kötelező jelleggel a legalsó csomagba kerülnek.
-- pénzügyi oldalról: ezt úgy teheti meg, h a szolgáltató fizet a csatornáknak.
-- műszaki oldalról: az ingyenes csatornák száma korlátozva van. a szolgáltatók a fennmaradó sávot az ingyenes csatornákkal töltik fel kvázi demokratikusan. ezek a német töltelékcsatornák, olasz, francia, spanyol adó. ezeket azonban folyamatosan szorítják a fizetős kábelcsatornák és a vezetéknélküli hálózatra kényszerülnek.
-- politikai oldalról: ezzzel a felfogással nagyjából minden szereplő egyetért, konszenzus van.

szerintem készen vagyunk. amennyiben fizetős szolgáltatásról van szó úgy lehetővé kell tenni, a dedikált sávszélt, az ingyenes csatornák között azonban nem lehet rangsorolni, a közösségnek számolni kell azzal, h a fizetős csatornák elterjedésével az ingyenes tartalom kiszorul a kábelről.
Ezt a harcot jócskán a fejünk felett vívják.

Presze Európa járhat külön utakon, de...


És ne gondoljuk, hogy a Gúgli értünk harcol...
Bucii: "nem egyszerűen arról van szó, hogy a nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások többet fizessenek, hiszen ilyen most is van (v.ö. forgalomkorlátos csomagok)"

az adatforgalom és a sávszélesség nem ugyanaz, jelenleg nincs olyan, hogy mondjuk "ez túl nagy, 1 Mb/s-es sebességen megy, fizess érte pluszban".
Kobaljov: "jelenleg nincs olyan, hogy mondjuk "ez túl nagy, 1 Mb/s-es sebességen megy, fizess érte pluszban".

nem ertem, pl upc miert korlatoz/vag ki a 250 gigas limit felett es mernem ker erte tobb penzt. vsz tenyleg nem akarnak soha tobbe penzt nyomni halozatbovitesre. csakhat ez nem kapitalizmus, hanem vmi annal is rosszabb.

illetve azt sem ertem, a GVH mernem kurta meg szanaszet a maxakarhanymegas/garantalt100k-s csomagokat, hiszen ez netto megtevesztes. mintha a malev azt mondana, vegyel jegyet nyujorkba, aztan vagy meg europaban lezuhanunk, v az ocean felett, de "a nagy tavolsag miatt nem tudjuk garantalni".
Ahogy szép lassan törnek elő a nem szórakozási célú nagyobb sávszélességű alkalmazások (pl. (HD) videotelefonálás) úgy a felhasználóknak sem lesz mindegy, hogy ezek működnek-e rendesen vagy sem, a torrent fontosabb-e vagy ez (különösen ha üzleti célú). Ha változatlan viszonyok közt bővítik a szolgáltatók a hálózatukat (pl. nem alkalmaznának p2p lassítást) akkor mi akadályozná meg, hogy ezt a növekményt ugyanúgy "elhasználják" a filecserélők a többi alkalmazás elől, mint a korábbiakat (a sajtóban megjelent legutóbbi Netes forgalomelemzés: www.ipoque.com/en/pressrelease_ipoque_300807.html).

Egyébként a net neutrailty másik vetülete a vezeték nélküli hálózatok területén a VoIP vs a mobilszolgáltatók csatája a percdíjakért (Skype, Google ebből is kiveszi a részét)
Hannibal,
nincs olyan h értünk. a google alapvetően a user generated contentre épít és a hirdetésekből akar megélni. nevezzük ezt liberális vonalnak. ezen a vonalon mozog az index.

van egy másik mondjuk felfogás, amelyik meg azt mondja, h ők fizetős tartalmat akarnak csinálni, vennének hozzá kamerát a boltból, meg színészt a színházból, sávszélt az isp-től, kész megoldásokat kínálnak, ezt szépen beárazzák, aztán ezt vagy megfizeted, vagy nem. ha a tartalmat ellopod, azaz jogvédett tartalmat engedély nélkül szolgáltatsz, akkor üldöznek. nevezzük ezt konzervatív vonalnak. itt mozog a microsoft, és itt mozog az origo is.

a kivülálló azt látja h van két brancs, amelyik zsigerből utálja egymást ezért szükség van valamiféle szabályozásra.

mert ugye az nem megy, h amikor a torrentesek ellen fellépnek, akkor azonnal megy a duma, h kérem szépen ez itt egy szabad ország és azt csinálok a gépemmel amit akarok, amikor meg azt az isp-k mondanák azt, h az csinálnak a gépeikkel amit akarnak, akkor meg az van, h nehogy már. tehát az nyilván nem tartható, h mindenki azt csinál amit akar.

de az sincs rendben, h a kiadók a letöltések miatt boldog boldogtalant fenyegetnek, és h az üres hordozók után fizetett jogdíjakat a közönség feje fölött, antidemokratikusan osztják el. vagy amikor a dokumentumformátumok nincsenek pontosan definiálva, ezért csak nagy nehézségek útján, vagy egyáltalán nem lehet őket átkovertálni.

persze az vicces, amikor az index eljátsza h ő az origo, és befenyeget, ami persze öngól, de ugyanilyen öngól, amikor az origo próbálkozik a user generated contenttel, ilyen például az iwiw, ami öngól a t-comnak. ugye az ő céljuk, a telefonba tárold a kapcsolataid, ne üzenőfalat használj, hanem körsms-t írjál, az mms segítségével osszál meg képeket, stb.

most az első dolog szerintem az h belássuk, h mindkét irányzatnak van létjogosultsága, még akkor is ha adódnak ezek a furcsa dolgok, és h a megoldást kellene keresni. azaz arról is kellene írkálni, h mi legyen, és nem csak arról, h mi ne legyen. na de sokszor regéltem itt már erről.
jackyll: nem tudom, kérdezd meg őket, lehet próbálták máshol korábban és nem igazán működött, vagy egyszerűbb így nekik kezelni. (Nem hiszem, hogy olyan sok átlag/közepes felhasználót érintene a 250 gigás korlát)

A hálózatbővítést szintén tőlük kéne megkérdezni, én nem hiszem ne akarnák, a mai fejlődés mellett ezzel pár alatt versenyhátrányba kerülnének.

A max./garantált sávszélesség közti különbség ugye a technológiából is adódik, a dolgot feltüntetik a szerződési feltételekben, talán nem a GVH kell hibáztatni, hogy az emberek hülyék és nem olvasnak, tájékozódnak. (Na jó, annyiban lehet szigorítani, hogy látványosabban tüntessék fel a reklámokon is a grantált értékeket)

Az egész témához: a korábbi upc-s p2p lassítás és más hasonló témák erről már elég sok fórumozás volt, a műszaki részleteket magyarázó hasznos bejegyzésekkel is, akit jobban érdekel a téma az keressen ezekre vissza, ne írjunk ugyanazokból 300 kommentet félévente, ahányszor előkerül a téma (pl.: logout.hu/c.php?mod=80&id=1977)
Kutacs_ !
Van egy óriási bibi az alábbi kijelentéseddel:
"
mert ugye az nem megy, h amikor a torrentesek ellen fellépnek, akkor azonnal megy a duma, h kérem szépen ez itt egy szabad ország és azt csinálok a gépemmel amit akarok, amikor meg azt az isp-k mondanák azt, h az csinálnak a gépeikkel amit akarnak, akkor meg az van, h nehogy már. tehát az nyilván nem tartható, h mindenki azt csinál amit akar.
"
A BIBI a következő:
A "torrentesek" és az ISP-k sem nem azonos súlyú, azaz egyenlő jogalanyok, sem nem azonos esélyű piaci szereplők.
Nálunk a köv. a helyzet: a mi kis aranyos Államunk (Parlamentünk) átruházta az Internet szabályozásának jogát az ISP-k gyülevész gyülekezetére, az ISZT-re, az Internet Szolgáltatók Tanácsára.
Tehát az ISZT nem csak a piaci helyzetéből, és nagyságából adódóan erősebb, hanem ebben a helyzetében még törvény által biztosított hatósági jogosítványai is vannak. Az ISZT az egyedüli "mérvadó" (civil) szervezet a kormányzat partnereként és egyuttal hatóság is, aki tagjai és azok ügyfelei közti vitákban dönt.
Ezért olyan minden, mint amilyen, ahol a "szabadság" az ISP szabadságát jelenti.
Így az egész országban egyetlen nyílvános (másodlagos) időszerver van, lassan nem marad nyílvános névkiszolgáló, stb. ISZT-nél a fiúk a bányában dolgoznak..., leginkább azon, hogy egyetlen ISP-nek se kelljen semmit sem csinálnia.
Az elkulonitett savszelesseggel semmi baj nincs, amig az nem csokkenti a szabad forgalomra biztositott keretet. Ha viszont egy szolgaltato lassitja a p2p kapcsolatokat akkor ezzel nem csak a letolteseket teszi hasznalhatatlanna, hanem rontja a tobbi p2p halozat mukodeset is. (pl. skype) Ez szerzodesszegesnek minosul, de ha megsem, az elofizetok akkor is ott fogjak hagyni azt a szolgaltatot akinek a halozatan nem tudnak kommunikalni.

A p2p szureserol meg csak annyit, hogy nehany p2p szoftver http-t hasznal a tuzfalakon torteno atjutas erdekeben. Ezeket a kapcsolatokat nem lehet megkulonboztetni a normal webes forgalomtol, tehat csak a web lassitasaval lehet oket korlatozni, ami gyakorlatilag szavszelesseg csokkentest jelent.

Ha egy szolgaltato penzt ker egy tartalomszolgaltatotol a tartalom atviteleert, akkor ket dolog tortenhet: az elofizeto keres egy olyan halozati szolgaltatot aki nem korlatozza vagy maga a tartalomszolgaltato kezd el halozatot is adni a tartalom melle. Az elso jo a versenynek, de ha nincs ilyen szolgaltato akkor marad a masodik megoldas, ami hosszu tavon a halozati szolgaltatok meszuneset jelentheti es monopolhelyzetbe hozhatja a tartalomszolgaltatot. (ezt akartak elerni a mobilcegek a mobil internet korlatozasaval, de tartalom hijan nem jott ossze nekik) A harmadik es idealis megoldas hogy a tartalom atmegy a p2p halozatokra es onnantol mar csak a max savszelesseg korlatozasaval lehet csokkenteni a halozat terheleset, amit viszont a szerzodesben is rogziteni kell.

Egyebkent a korlatozasok miatt van az, hogy en mindig a minimalis garantalt sebesseget nezem, feltetelezve hogy annal tobbet amugy sem akar joszantabol adni a szolgaltato.
Kobaljov!
Ezt írtad:
"
A max./garantált sávszélesség közti különbség ugye a technológiából is adódik,
"
Ez egyszerúen, így tömény hazugság.
A max. sávszélességet, amit soha egyetlen pillanatra sem érhetsz el a T-Com-nál, Dravanetnél, MegkukultamNetnél, stb., - ezért a Te sávszélességednek semmi köze nincs, nem volt és nem is lesz hozzá -, miért másért teszik bele a szerződésedbe, mint a Te félrevezetésed céljából!

Ezt is írod:
"
a dolgot feltüntetik a szerződési feltételekben, talán nem a GVH kell hibáztatni, hogy az emberek hülyék és nem olvasnak, tájékozódnak.(Na jó, annyiban lehet szigorítani, hogy látványosabban tüntessék fel a reklámokon is a grantált értékeket)
"
Ez itt még nagyobb, és most már biztosan tudom, hogy célzatos félrevezetés(ed).
Mert kedves barátom, Kovaljov, végy elő egy stopper órát és indítsd el. Megvan?
Akkor most nézd meg hány percre, tízpercre, félórára van szükséged ahhoz, hogy a www.dravanet.hu honlapon megtaláld az éppen érvényes ASZF-et, elolvasd, és megmondjad belőle helyesen, hogy a Dravanet-nél ma, 2007.09.07-én megkötött 4Mb/s letöltési sebességű csomagnak mi a neve, és mennyi a garantált letöltési sebessége?
Ha készen vagy, akkor válaszolj, még mindíg allítod-e, hogy
"
talán nem a GVH-t kell hibáztatni
" ?
Tim Berners-Lee definiálja a legelegánsabban:

Net neutrality is this:
If I pay to connect to the Net with a certain quality of service, and you pay to connect with that or greater quality of service, then we can communicate at that level.

Vagyis nem arról van szó, hogy ne lehetne a jobb szolgáltatásért több pénzt kérni, hanem hogy a szolgáltatás ára ne függjön a másik végponttól; egyfajta belépési díjat szedhessen csak a szolgáltató, és ahhoz már ne legyen köze, hogy belépés után milyen útvonalat teszek meg.
az szerintem sem megy, hogy
1. ugyanazt a csomagot fizetjük elő,
2. ugyanazon az infrastruktúrán osztozunk
3. teljesen eltérő terhelést adunk rá (mert itt százszoros vagy még nagyobb különbségekről beszélünk)

VAGY: kérek külön előfizetői csomagot (aki nagy sávszéles protokolt használ, az még fizet per use vagy havi díj). attól tartok, hogy ez üzletileg nem megy, ezért alternatívaként a nagy terhelést okozó content-providerek fizessenek be usereik után a royaltyt.
VAGY: kérek külön infrastruktúrát (switchek, routerek gondoskodjanak arról, hogy engem ne érintsen a dugó, ami a sávszélzabálók miatt kialakul)

a WC sem azért van, hogy egyesek napi 4 órát üljenek rajta, illetve csak ezért én miért fizessek még egy WC kiépítéséért?

vagy képzeld el, hogy az M7-esen megjelenik néhány 300 méter hosszú jármű, hogy hát az autópálya egy és neutrális, neki is van matricája, és ő ott fog közlekedni, naponta 20 órában? azt mondanád, hogy hajrá, dobjunk össze MINDANNYIAN pénzt az autópálya bővítésére, vagy azt mondanád, hogy az ilyenek maguk fizessék ki az autópálya-bővítési költséget?

na ezt a kommentet 4-szer írtam át, de legalább tisztában vagyok a saját véleményemmel. így átgondolva a net neutrality bizony a legnagyobb átvágás lenne sok ideje. nem támogatom. a használatarányos díjat támogatom, mint a gáz-villany-víz-autópálya-vasút és minden más esetében. jól is néznénk ki, ha a 220V is neutrality lenne, hiszen az is csak egy infrastruktúra, és a sok áramot fogyasztó HiFi is szeretne olcsón üzmeltethető lenni.
Tgr: ez az, a quality of service. régen kb. egyforma súlyú felhasználók voltak, arra lehetett a méretezést csinálni. ma viszont hihetetlen szórása van a terhelésnek. Te hogyan csinálnál így megbízható quality of service-t, ha ugyanazon a hálózaton kellene minden, random sávszélet kívánó, usert kiszolgálni (tudom statisztika, meg tömegkiszolgálás, de annak is megvannak a korlátai).
továbbra is tartom, aki jobb HiFi-t akar üzemeltetni, magasabb villanyszámlát fizessen. vagy a HiFi gyártója, vagy a fogyasztója fizesse meg, és az én Sokol rádiómat ne akadályozza.
ja, a GVH-t feltétlenül támogatom, egyetértek nabla-val. ez a sokmegabit/100Kb tényleg vérlázító, erőfölénnyel való visszaélésnek hívják az ilyet. a meghirdetett sávszél legalább 1/3-át mindig, 3/4-ét pedig >95% hozni kellene. vagy olyan sávszélet kell meghirdetni, ami igaz is.
Tgr,
olyan ez mint az autópálya. az egyik felfogás, h kifizetem a súlyadót, és akkor mehessek ahová akarok. a másik felfogás, h ha épül autópálya, akkor arra meg kevés lesz a súlyadó.

lehet azt mondani, h az autópályadíj a piac mohóságából fakad, de azért mondjuk már ki, h van egy álszent magatartás, átalánydíjas szolgáltatást csak azok követelnek, akik az átlagnál többet használják hálózatot. most érted nem lehet azt mondani, h legyen minden étterem átalánydíjas, és akkor annyit ehess, amennyit akarsz.

szerintem hasonló megoldás kell, mint a televíziózásban. ott a kábelszolgáltató fizet a tartalomszolgáltatónak, illetve vannak szabadon fogható ingyenes csatornák. előbbiek jönnek kábelen, utóbbiak vezeték nélkül is foghatók.

a sávszélesség bővülésével a kábelen lesznek fizetős videocsatornák, és itt nem user generated content lesz, hanem hagyományos mozi, és ezek elvesznek majd egy rakás sávszélt az ingyenes csatornáktól. szerintem ezt nem lehet megakadályozni.

azt viszont ki törvényben lehetne mondani, h maradjon valami átalánydíjas sávszél, és h az ingyenes csatornák között az isp már ne szelektálhasson, azaz az t-online ne kérhessen azért külön pénzt, h mondjuk az indexet elérhetővé tette. itt jön be az, amit mondasz, h van egy átalánydíj, amit kifizetsz, és akkor szabadon böngészhess.

de ha a t-online csinál fizetős iptv-t, és azt mondja h neki sokkal fontosabb ez mint h az indexet böngésszed, meg még a torrentezésnél is fontosabb, akkor ezt nem lehet neki felróni. vagy mondjuk itt van a upc. nem érdekelt a torrentezésben. és nem csak azért mert fogod a sávszélt, hanem azért is, mert ő azt akarja, h torrentezés helyett nézzed a hbo-t.

más kérdés, h a szerződést és a törvényeket be kell tartani. és most csak az érdekviszonyokról beszélek, és nem arról, h az össsze-vissza jogértelmezésben kinek van igaza.

persze lehet olyan szolgáltató is, amelyik meg azt mondja, h őt nem érdekli a fizetős tartalom, éljen a szabadság, éljen a haza. ilyen lehet a digi.

azt tippelem, h a kábelszolgáltatók mind rá fognak mozdulni a fizetős tartalomra, és a vezeték nélküli hálózaton lehet majd átalánydíjasan netezni. most persze minden fordítva van, a kábelen van átalánydíj, és a mobil hálózaton van forgalmi díj, szerintem pár éven belül ez meg fog fordulni.
Nabla:
"A max./garantált sávszélesség közti különbség ugye a technológiából is adódik,

Ez egyszerúen, így tömény hazugság."

> Vezesd le nekem légyszíves technikailag (ADSL/Kábelnet esetében) hogyan garantálsz fix sebességet a hagyományos kiéptésnél mielőtt hazugsággal vádolsz légy szíves. Engedelmeddel addig a többi el sem olvasom mit írtál.
nabla: "A max./garantált sávszélesség közti különbség ugye a technológiából is adódik,

Ez egyszerúen, így tömény hazugság"

> vezesd le légy szíves, hogy a szokásos ADSL/Kábelnet kiépítésnél, hogy csinálsz fix sebességet, aztán ha megvan, akkor majd elolvasom a többit is..
Első blikkre postot kartam írni a blogomban, de erre felesleges, annyira töményen abszurd baromság.
A neten megforduló tartalom mennyisége elsősorban nem a tartalomszolgáltatóktól függ. A tartalom, vagy adat mennyiségét a felhasználói igény szabja meg, amire van kereslet, az forgalmat generál, amire nincs, az meg nem. Különösen abszurd az ISP-k igénye a felhasználók által generált tartalom ,mennyiségének megsarcolására, a szolgáltatói oldalról. Teljesen nyilvánvaló, hogy pl a youtube felület, önmagában még tartalmat sem generál, csupán teret ad neki.

Ha az ISP-knek gondot okoz a megnövekedett adatforgalom, az miattunk felhasználók miatt történt meg, videókat nézünk, rádiókat hallgatunk, telefonálunk a neten, mert lehetséges, és mert megéri. Ez lenne a szélessáv értelme. Az ISP-k ezt adott áron lehetővé teszik nekünk. Ha a internetszolgáltatók technikailag nem képesek kezelni a megnövekedett adatforgalmat, akkor fejleszteni kell, aminek az árát az ISP-k közötti piaci verseny pontosan meg fogja jeleníteni a fogyasztók számára. Ha a verseny engedi drágább lesz a hozzáférés, ha nem, akkor akár olcsóbb is.

A szolgáltatók csak és kizárólag a felhasználók igényeit árazhaják be, amit egyébként mint tudjuk meg is tesznek.

Maga az elképzelés, egyébként akkora hülyeség, hogy élek a gyanúperrel, az ISP-k megirígyelvén a mobilszolgáltatók pozícióit a tartalomszolgáltatásban, ezzel a megoldással próbálják valahogy befolyásuk alá hajtani a tartalomipart, némi extraprofitot kinyerni az egyre kisebb profitmarzsal, egyre erősebb versenyben működő profiljuk mellé.

Megdöbbentő lenne, ha a józan ész, és a piac szabályainak felrúgásával sikerülne nekik.
Is-nek, a "tudom statisztika, meg tömegkiszolgálás, de annak is megvannak a korlátai" tárgykörben:
Szóval szimuláció kell,
1.) egy kiszolgálási rendszerek szimulációjára alkalmas speciális szimulációs progr. nyelv;
(a legősibb ezek közül emlékeim szerint a GPSS)
2.) elemkészlet viselkedésének specifikációja a DSLAM-okra, terminálszerverekre, routerekre, stb.
3.) blokk-modell papírra;
4.) ismeretek/hipotézisek a valós random-bemenet lehetséges statisztikai eloszlásairól;
5.) a modell programozása, ellenőrzése;
6.) modell-kisérletek, eredmény-elemzés, Ha jó, végeztünk;
7.) modell-módosítás; GOTO 3;

Nos, biztosan számos igen lényeges lépést kihagytam. De gyanítom hogy ez jelenleg úgy történik a T-Com-nál és a UPC-nél is, hogy vegyünk hasraütésre valamely német Ecserin néhány(száz, ezer) ott már eladhatatlan ttl-cuccot, aztán itt majd csak jó lesz valamire, ha mégsem, hát teszünk róla, hogy az legyen (a magyar törvényhozó, főtisztviselő egyébként is sokkal olcsóbban meglobbizható, mint amibe csúcstechnológia telepítése kerülne, ami ide, Közép-Ázsiába, a birkák és lovak közé teljesen felesleges).
Kobaljov írta nekem:
"
vezesd le légy szíves, hogy a szokásos ADSL/Kábelnet kiépítésnél, hogy csinálsz fix sebességet, aztán ha megvan, akkor majd elolvasom a többit is..
"
Válaszom: én a "fix sebesség" kifejezést nem használtam, még közvetetten sem utaltam rá.

Arra viszont utaltam, hogy egy általam és a T-Com által egyaránt soha sem tapasztalható/mérhető, sőt mérésekből nem is számítható, fizikainak álcázott mennyiséget, a "max. sebességet" a nekem eladott szolgáltatás minőségének jellemzésére használni egyszerűen átlátszó megtévesztés.
T.i. ezt a T-Com akár definiálhatná 10Gbit/s-ként is, ezt éppen úgy soha nem tudná méréssel alátámasztani, mint ahogy a pillanatnyi max. 8Mbit/s-ot sem tudja; az én vonalam ugyanis legfeljebb 6.5Mbit/sec sebességgel rendelkezik jelenleg. Két hónapja ment még tudta a 7.1 Mbit/s-ot is, de azóta a T-Com bekapcsolt még párszáz előfizetőt, akik közül néhánnyal én a DSLAM kapacitásán akarva-akaratlanul osztozom.

Ugyanígy nyílvánvaló megtévesztés különféle vonali sebességekről, célértékekről, protokoll-overhead-ekről, stb. beszélni; hozzászámitva az én ténylegesen mérhető ADSL sebességemhez a T-Com elnök-vezérigazgató cipőtalpának hosszát és az elszállt csernobili blokk éves átlaghőmérsékletét is, mert ezek egyikét sem tudja senki megmérni, ezért ezek a mennyiségek természettudományosnak elfogadható módszerrel ellenőrizhetetlenek, sem meg nem erősíthetők, sem meg nem cáfolhatók, és ilyeténképpen semmi keresnivalójuk egy polgárijogi szerződésben a nyújtott szolgáltatás minőségének jellemzéseként.
Ebből is látszik hogy a T-Com még valahol az 1900-as évek előtti időkben érzi magát, hisz ő még nem ismeri az "igazság" Lugwig Wittgenstein féle falszifikálhatósági kritériumát.
Persze más a helyzet, ha ezeket a paramétereket éppen arra találták ki, hogy ellenőrizhetetlenek legyenek, csak ekkor a T-Com ADSL szerződései nem a polgári jog, hanem a teológia, v. parafenomenológia szigorúan csak spirituális területére esnek, és nekünk is elegendő vatikáni valutában lerónunk a havi előfizetési díjat és erősen hinni abban, hogy a T-Com, Dravanet, MegkukultamNet teljesíti ezen ellenőrizhetetlen paraméterekre (max.sebesség, vonali sebesség, átlagos üdvözülési fok, isteni-szeretet/sec, stb.) tett vállalásait.
Érdekes dolog ez a sarc nekem, egy laikusnak.

Ha a felhasználó szélessávú tartalmakat tölt le úgy, hogy a tartalomszolgáltató is a felhasználó internetszolgáltatójának hálózatán van, ekkor az internetszolgáltató jól jár, mert nem kell fizetnie a forgalom után egy másik internetszolgáltatónak. Ugyanakkor az internetszolgáltató szívja a fogát, mert a felhasználó sávszélességet foglal.

Ha a felhasználó úgy tölt le, hogy a tartalomszolgáltató a egy másik internetszolgáltatónál található az ultra szívás, mert a felhasználó internetszolgáltatójának fizetnie kell a forgalom után és a szemét felhasználó ráadásul a saját hálózatát is terheli.

Ha internetszolgáltató lennék két dolgot csinálnék:
1. Begyűjteném a nagy tartalomszolgáltatókat, hogy szolgáltassanak a saját hálózatomból, így nem kell fizetnem egy másik internetszolgáltatónak forgalmi díjat, másrészt, ha egy másik internetszolgáltató felhasználója tölt le az én hálózatomból, akkor dől a lé.
2. Kialakítanék párszáz lakásonként egy szervert jó nagy vinyóval, ahová a nem hálózaton belülről származó (vagyis fizetős) tartalmak legnépszerűbb darabjait bemásolnám (és állandóan frissíteném), így a felhasználók a forgalom nagy részét a helyi szerverrel bonyolítanák és nem terhelnék a teljes hálozatomat.
nabla:
az a helyzet az általad írt modellel, hogy kijön a következő:
0:00-6:30: töredék, n forgalom
6:30-8:30: növő forgalom
8:30-10:00: 100xn forgalom
10:00:17:00: 30xn forgalom
17:30-19:00: 5xn forgalom
19:00-22:00: 12xn forgalom
22:00-24:00: csökkenő forgalom
hétvégen az egészet oszd el 3-mal, és 6:30-17:00 között is csak a hétközbeni 19:00-22:00-es terhelés van.
először is, mekkora forgalomra méretezel?

ez a modell azonban csak 85%-ban igaz, mert négyévente választások vasárnap estéjén 56xn forgalom; ha nagy kaki van (baleset, forradalom, 9/11), akkor 230xn forgalom nem-tudod-mikor fél óráig. na és akkor most mekkorára méretezel?

kommentedben a továbbiakkal egyetértek (már írtam is, hogy jó sok GVH-t az ISP-knek), de B válasz, mert nincs köze a kommented első feléhez.

továbbra is tartom, hogy az internet olyan mint a 220V, és nem szabadna használatarányosság nélkül adni. mivel azonban a jelenlegi B2C üzleti modell ettől olyan távol áll, hogy nem lehet erre átállni (technikailag tudtommal semmi akadálya internetmérő 'felszerelésének', sőt mindenkinek mérik is), ezért _kompromisszumként_ elfogadható, hogy akinek a cucca növeli a felhasználói fogyasztást, az fizesse meg. kvázi környezetvédelmi termékdíj és hasonlók.
a végső megoldás az lenne, ha sávos fogyasztási csomagok lennének, azaz (erősen ütögetem a hasam):
havi 1GB-ig 2000Ft/hó
1GB-5GB 4000Ft/hó
5GB-30GB 6000Ft/hó
30GB-200GB 8000Ft/hó
stb.
és ezt indexálni, és ebben versenyezni az ISP-knek. ekkor már nem szabad a tartalomszolgáltatókkal fizettetni semmit.
nabla látom nem igazán tudtad megmagyarázni, hogy miért is hazudok töményen azzal az állítással, hogy "a max./garantált sávszélesség közti különbség ugye a technológiából is adódik" (kiemelném az "is" szócskát), de dobálózz nyugodtan ilyenekkel máskor is, a szólás szabad, a vélemény meg minősít. A többi keverés meg nem érdekel.

Egyébként csak a kedvedért megnéztem a Drávaneten a keresett értéket, kemény 2 percbe került megtalálni (Nyomtatványok/ÁSZF/keresés a Kbps-re a pdf-ben, kb. 6. találat). Leállíthatod a stoppert a "célzatos félrevezetést" meg hagyd meg a konspirációs elmélet gyártóknak, semmi közöm a szolgáltatókhoz. A problémáiddal meg javaslom fordulj az NHH-hoz, mint illetékes szervhez.
lemaradt: nálam rendszeresen produkálja a kapcsolatom a szerződéses maximum közeli sebességet (nem írom le a szolgáltatót, mert megint megkapom, hogy célzatosan félrevezetek)