Remélem, annak a nőnek a javára (aki 222 ezer dollárt lesz kénytelen perkálni) megindul valamilyen gyűjtés.
A tévében láttam vele egy ripotot, nem úgy néz ki, mintha mellényzsebből kifizethetné.

A zeneipar tényleg észrevehetné magát, és azt is, hogy az igényeket a felhasználók fogalmazzák meg, amire oda kellene figyelni, ahelyett, hogy ezeket az igényeket megpróbálnák elnyomni a saját céljaiknak, jelenlegi stratégiájuknak megfelelően. Tetszett az emberi természetről szóló leírás, ami a megosztást illeti, a másik pedig tényleg a technikai megközelítés, az online zeneboltokban az a jó, hogy nem kötik a tartalmat a fizikai adathordozóhoz, mint egy lemezboltban.

"a szponzorok, fellépések és egyéb, az előadóhoz kapcsolható üzleti tevékenységek nyilván elegendő tartalékot jelentenek.."

Ez szerintem csak a legnagyobb sztároknál van így, a kisebb-közepeseknél nem.

Kíváncsi lennék, hogy a jelenlegi legolcsóbb magyar online zenebolt a dalok.hu milyen forgalommal üzemel.

Valamilyen tiltakozást kellene összeszervezni. Ha nem is a RIAA ellen, de úgy hogy az az ASVA tudomására jusson.
pl. tiltakozásul mindenki aki tiltakozni szeretne, osszon meg tetszőlegesen 24 db zeneszámot kazaan, e-donkeyen, dc++ -on, vagy valamely torrent oldalon. úgy, hogy a megosztásból nyilvánvalóan látszon, hogy annak a24 számnak a megosztása tiltakozásból történt.

- azt a 222 ezer dollárt össze is lehetne dobni. ha valahol esetleg már elkezdődött valami pénzgyűjtés, akkor azt itthon is népszerűsíteni.

A büntetés valóban aránytalan az okozott kárral, szerintem ez ad egyedül hírértéket az ügynek. Én eddig is próbáltam a zenekiadók oldaláról is megérteni az ügyet, hogy itt másról van szó, mint pénzéhségről. Namost egy ilyen per és kártérítési igény után ez egyre nehezebb lesz. Persze továbbra sem hiszem, hogy bármely nagy kiadó megroggyant költségvetését fogja megtámogatni ez a megnyert párszázezer dollár.

Szerintem sem fognak az emberek a kiadók számára érzékelhető nagyságrendben visszatérni a legális beszerzéshez, maximum hirtelen nagy tömegek kezdenek majd el azzal foglalkozni, hogyan rejtsék el személyazonosságukat a letöltés során.

Sőt, talán még hajlandóak is lesznek fizetni azért, hogy egy náluk erősebb, a kiadókkal a harcot felvenni tudó érdekképviselet biztonságát érezzék (zenei seed serverek).

Menjenek az anyjukba. ASVA, Artisjus, BSA és társaik is.

A fenti anyázás kicsit bővebben kifejtve:

1./ Én pl. letölthetnék filmeket, a lehetőségem megvan rá, de nagyon ritkán teszem, mert macera. Könyvesboltokban, hipermarketekben, műszaki boltokban szoktam DVD-ket venni, max. 999 Ft-ért. Elvből. De általában csak 599-ért. Nem a legújabb filmek ezek, de sz.rom le, moziba nem járok, így ezek nekem újak. Néha egészen jó filmeket is ki lehet így fogni, nem csak C kategóriás kommerszeket. Ritka kivételtől eltekintve jó minőségű kép és hang, felírat, szinkron. Ennyit megér. Többet nem.

2./ Zenei CD-t csak akkor veszek, ha kimondottan támogatni kívánok ezzel valamilyen csapatot vagy produkciót. Egy-két nótáért elvből nem fogok megvenni egy egész CD-t. Ha nem annyiba kerülnének a CD-k amennyibe, lehet, hogy másként állnék hozzá.

3./ El kellene azon is gondolkodni, hogy a magyar piacon miért annyiért adják a CD-ket, mint az amerikain, angolon vagy németen. Miből gondolják azt, hogy egy magyar fiatal megengedheti magának azt, amit egy nyugati? (persze vannak ilyenek is, de elég kis számban)

4./ Jogdíjat fizetünk az üres CD-re, DVD-re, nyomtatóra, videómagnóra, meg még mitt'om én mire. Mi a szarnak?

5./ Csapjanak le a kínai hamisítókra, meg azokra, akik ezzel bizniszelnek. A lakosságot meg talán ne csesztessék. Találjanak inkább ki új, 21. szd-i üzleti modellt.

Ilyen hozzáállással hogy várhatják el, hogy akár egy petákot is áldozzak ezekre? Megnéztem a "méregdrága cédék" előadóinak listáját... hát, siralmas! Ezeknek?! Erős vs. Spigiboy, No Thanx, Szatmári vs. Mosquito ááááááááá! Rohanok CD-t venni!

Esetleg a zenészek visszatérhetnének ahhoz, ami a dolguk lenne - élő zene. Nem pedig egyszer létrehozott produkció ( cd ) után járó folyamatos pénz beszedéshez - jó sarkítok, de úgy tűnik véget ért az az időszak, amikor egy produkció után milliókat lehetne kaszálni.

Ha az egész sztori igaz, SZVSZ ritka sz..gyenge volt a nő ügyvédje. Márcsak e miatt is gyanús a dolog. Lehet csak színjáték.

a Radiohead új albuma elektronikus formában okt10én jelenik meg. persze fizetni kell érte, de annyit amennyit te akarsz. te töltöd ki az árat. na ez milyen üzleti modell?

Köszöntjük a nap első összeesküvés-elméletét. Az isohunt is nyilván saját magát pereltette be. Nyilván mert nem tudtak mit csinálni jódolgukban.

Jelenleg a kiadókra nincs szükség. Egy közepes minőségű home PC-n közepes minőségű hangszerekkel jobb minőségű zenét lehet készíteni, mint 20 évvel ezelőtt a világ legdrágább stúdióiban. Árulni meg ott van az internet, rengeteg oldal szakosodott kezdő zenekarok számainak bemutatására, árusítására. Ezek után mit jelent kiadni számokat? Ja, hogy valaki SOK pénzt akar keresni zenéléssel? Ki mondta, hogy ebből kell megélni?

Beethoven hány CD-t adott el életében?

Igen, ezt én is szeretném kiemelni. Tessék zenei podcastokat hallgatni, és itt vannak ugye az ingyen zenék:
elbo.ws/
www.mixotic.net/
hypem.com/
www.epitonic.com/
dj-mixes.com/
djmixes.us/

meg a több ezer kiváló zeneblog és jófej zenekar/dj/előadó. a radiohead üzleti modellje több mint előremutató. hozzáteszem, a radiohead új albumát meg lehet venni sok pénzért díszdobozban is. a rajnogók meg is fogják. aki csak bele akar hallgatni a számokban, hamarosan megteheti minimal pénzért.

_mininova

Tavaly november közepén úgy gondoltam, hogy szeretnék megvenni egy újonan megjelent cd-t, amit természetesen itthon nem lehet kapni. (francia együttes akkori legfrissebb albuma.. bele se merek gondolni, hogy a régebbiekkel mi a helyzet...)
Megkerestem a sony music kiadót (akik Franciaországban is kiadták a lemezt) hogy hozzanak be egy példányt számomra. Úgy gondoltam úgyis nagy multinacionális cég, globalizált meg mittudoén, hogy karácsonyra nálam is lehet. Hát nem igazán lett így, végül idén február közepén hozhattam el.

Annyit hozzá szeretnék tenni, hogy még ez se sikerült volna egy igazán segítőkész sonymusicos dolgozó nélkül, aki végülis ezt összehozta. Innen is köszönöm neki

Mindezt csak azért írtam le, mert kb 1 óránál többe nem került vola, hogy leszedjem a netről a full albumot (csak azért 1 óra, mert viszonylag ritka). Innentől sokmindenről nincs beszélni..

amzso: rendeld meg a brit amazontol.

gondoltam az amazonra, de annyi rosszat olvastam a postáról (pl homáron)...
nameg őszintén nem gondoltam volna, hogy 3 hónapig tart behozni egy cd-t a "szomszédból"... hamár eu..

kieg.:

6./ A ker.rádióknak is vissza kellene fogniuk magukat. Eszméletlen pénzeket zsebelne be azért, hogy promózzák a sok szart, ami persze beépül a cd-k árába is.

Az a legfőbb baj, hogy túl sokan akarnak ebből a bizniszből megélni. Igaza van az előttem szólóknak. A kiadóra, mint olyanra nincs már túl sok szükség. Túl kell ezen egyszer esni. A technika betett pl. a nyomdai szedőknek és tördelőknek, a nagy rádiós és tv-híradós stáboknak, de a pilótafülkében ülő navigátoroknak, rádiósoknak, fedélzeti mérnököknek is, mégis valahogy túlélték. Fejlődik a világ, hozzá kéne végre szokni.

Mért összeesküvés elmélet? Ki mondja, hogy a RIAA-nek nem jó az ilyen hírverés?
Az sem igazán legális dolog, ha megbíznak cégeket, hogy árasszák el a netet hamis torrentekkel. Miért ne lehetne megbízni egy álfeltöltőt és egy (ál)balfi (nem ásványvíz) ügyvédet ?
Persze ez csak úgy eszembe jutott (mint Jimminek a golyója), amikoris inkább az ellenkezőjét lehet hallani az ilyen ítéleteknél.
Mert elég nehéz (és nemcsak) szerintem bizonyítani a tényleges kárt, mert az inkább a mi lett volna ha kategóriába tartozik.

Bush admin: RIAA win shows copyright law is 'effective'
www.news.com/8301-13578_3-9792252-38.html

Még egy fontos adalék a témához, ha már a tisztelt kiadók ennyire ragaszkodnak a törvényekhez és jogokhoz:

Minden adathordozó árába már eleve beleépítik a szerzői jogdíjat (ezt az Artisjus teszi zsebre tudtommal). Ennek az az oka, hogy – ellentmondva a saját alkotmányos logikánknak – eleve feltételezik mindenkiről, aki adathordozót vásárol, hogy szerzői jog által védett tartalmat fog rá másolni illegálisan. Tehát az „ártatlanság vélelmét” ezzel semmibe veszik, ami pedig a jogrendünk egyik alappillére. Vagyis amíg valakiről nem bizonyosodik be, hogy bűnt követett el, addig ártatlannak kell tekinteni.

Természetesen a lobbi erős, így az Artisjus szembe megy ezzel, olyannyira, hogy nem csak bűnösnek tekint mindenkit aki CD-t, memória kártyát stb. vásárol, hanem egyenesen be is fizetteti vele a büntetést! Előre! Nem később, nem akkor, ha bűnösnek találtatott.

De ha még ez sem lenne elég, akkor itt a lényeg: Ha én bizonyítani tudom, hogy nem szerzői jogvédelem alatt álló tartalmat másoltam mondjuk a CD lemezemre (mert mondjuk a saját verseimet mentett rá), akkor NINCS JOGOM VISSZAKÉRNI a JOGTALANUL BESZEDETT díjat! Ez szintén teljesen szemben áll a törvényes, alkotmányos logikával, hiszen ebben az esetben megtagadják tőlem az ellenbizonyítás lehetőségét. Hiába vagy ártatlan (és ezt bizonyítani is tudod), akkor is bűnösnek tekintenek, és a büntetést fizettetnek veled.

Kérdem én: hol van itt a törvényesség? Miféle törvény az, ami egy szűk érdekcsoport profitját garantálja? Ha lehet ilyet, akkor én is kérem, hogy a cégem számára hozzanak törvényt, amivel garantálják, hogy mindenkitől beszedhetek X forintot, aki Y terméket megvásárol, noha Y termékhez semmi közöm… És egyáltalán, ki hozta ezt a törvényt? Ki szavazta ezt meg? Ezekre kellene szerintem választ találni.

Pitiánernek tűnik az a pár forint CD/DVD lemezenként (most a többi adathordozót nem is említem), viszont ha az eladott CD/DVD lemezek számát nézem csak, akkor döbbenetes mennyiségű pénzt szednek be ezek teljesen igazságtalanul… ez lenne a demokrácia?

Az van, hogy egyes kiadók még mindig nem képesek felfogni, hogy véget ért az aranykor, vagyis a cédék kora. Sajnos ma már nem lehet arra hivatkozni, hogy sokba kerül az előállítás. Felnőtt egy generáció, mely már csak mp3-lejátszót használ. Kérdem én, ők honnan szerzik be a zenéjüket?

összeesküvés elmélet max az lehet, hogy direkt volt szar a nő ügyvédje, hogy legyen egy precedens ítélet és innetől kezdve a következő perekben ugye hivatkozni lehet rá..

Az ügyvéd tényleg szar volt, a védelem arra épült, hogy nem ült a nő a gép előtt, lehet, hogy a gépe zombi volt stb.
Az esküdtek nem tudták, hogy mi az a username.
Az ominózus 24 számból szerintem egy jó van, a többi szar.
Már a radiohead előtt is voltak zenekarok, akik felrakták a cuccaikat a netre ingyen, csak hát azok ugye noname zenekarok voltak, úgyhogy ne mondja már senki, hogy a kis zenekarok miatt van szükség a kiadókra.
Az hogy magyarországon az artisjus beépíti a jogdíjat az adathordozók árába miért kéne hogy számítson egy amerikai perben?
Magyarországon más a jogi szabályozás, itt egy ilyen ügyben nem ítélhetnek el egy felhasználót:
index.hu/tech/jog/diablo5483/

@hh: véget ért az aranykor, vagyis a cédék kora

bizony, jaj,jaj, szegény sony. anno miért a cédét terjesztette el? mert szegény sony úgy gondolta, hogy abból több bevétele lesz, több darabot ad el(így is lett), mint a minidiscből. költségesebb másolás, stb. node ezt most benézték...

Érdekes írás a Radiohead-jelenségről:
news.zdnet.com/2100-9588_22-6212107.html

Ebben a pénzbe bele vannak számítva a perköltségek is?

A EFF (Electronic Frontier Foundation) javaslata lenne ezeknek a taho
zeneiparosoknak a megoldas.
www.eff.org/share/collective_lic_wp.php

Bar amilyen kapzsik, az sem lenne eleg.
Remelem mind ehenhal. Eljenek a muveszek!

Két napja néztem bele a CD tároló fiókomba és azt gondoltam mehetnének ezek is a szekrény mélyére a kazetták mellé.
Lemezt cserélgetni másik számhoz vagy akár csak együtteshez? Lejárt lemez.

Ez a gusztustalan ebben az egészben, a példa statuálás. De nem baj, a Radiohead az új lemezével jól odab.sz majd nekik.
Most hogy be lehetnek ijedve, lerágott körmökkel várják az Október 10.-ét. Hogy vajon bejön e a Radiohead húzása. Mert ha igen, biztosan lesznek követői!

Ez szerintem is egy kirakat-per volt.
Kiválasztottak egy átlagos, hiteles nőt (aki az átlagnál kevesebb zenét osztott meg), hogy biztosan felfigyeljen rá a média. A nővel előre megegyeztek, hogy ha ők választhatják neki az ügyvédet és ha nem fellebbez, akkor a bírságot nem kell majd megfizetnie. Persze mindezt olyan titoktartási kötelezettséggel, ha mégis beszél, akkor fizethet.
Ezzel precedens értékű ítélet születhetett, ráadásul jó magas (számonként 10ezer dollár) bűntetési értékkel.
A magas bűntetési értékre azért volt szükségük, mert így az ügyvédeknek (anyagilag) megéri majd a kiadók oldalára állni. Ügyvédekre pedig szükségük lesz, hiszen egy másik precedens értékű ítélet kimondja, hogy nem lehet tömegesen perelni a felhasználókat, hanem csak egyenként.
Szerintem hamarosan perek tömkelege várható, amelyek után be is hatják a bíróság által meghatározott összegegeket.

Remélem, hogy hamarosan bealkonyul a kiadóknak. Ha jobban elterjed az internetes értékesítés, akkor a zenészek közvetlenül is megállapodhatnak a terjesztőkkel. Készítenek egy demo dalt, ha azt sokan megveszik az online zeneboltban, akkor már lesz pénzük stúdiót bérelni és elkészíteni egy albumot. Ha az album is jól sikerül (ha veszik az emberek), akkor még több pénzük lesz az előadóknak. Ehhez persze jó zenéket kell csinálni (nem úgy, mint most: csinálnak egy jó számot, ami miatt az emberek megveszik az albumot, a maradék 71 percet (illetve 30 percet), meg kitöltik valamivel).
A jövő másik lehetősége, hogy az előadók ingyen elérhetővé teszik a zenéiket a nagy portálokon, ahol a reklámokból is részesülnek. Az ingyenes terjesztés - szerintem - nagyobb népszerűséget is hozhat, így az előadó többet túrnézhat, persze jó pénzért. Mondjuk a turnézáshoz zenélni is tundi kell...

De ki fizeti ki a jogdíjat a DVD-k árában. Nem kötelező ! Vegyetek 100 forintos jogdij nélküli, verbatin lemezt. Ha lúd legyen kövér :)

Kalman51 ott van a buko a sztoridban, hogy ez a sztori szerintem sok embernek meger egymillat is. Jo, tudom, hogy amerikai tevek (orszagos terjesztesuek) tulajdonosi kore ugyanaz, mint a zeneipare, de azert szerintem lenne vevo.
Az ilyen perek amugy ideig-oraig jelentenek megoldast. A DMCA (Digital Millenium Copyright Act) annyit tudott elerni, hogy behoztak egy absztraktabb deginiciot a masolasra illetve a DRM-et kiiktato eszkozokre. Azonban annyira nem tudnak absztraktak lenni, hogy lepest tartsanak a technologiaval. A technologiara van igeny, mert az emberek (ahogy tobben irtak mar) meguntak a CD-t. A harminc dollaros ketgigas flash memoriak koraban az tizenot pen drive meretu 740 megabajtos cd elavult. A szamitastechnikaban kiszoritotta a dvd, amely tarolokapacitasban meg kb versenykepes. A zeneipar meg meg mindig 300-400 megabajtnyi zenet akar egyszerre eladni, kb egy ketgigas ures hordozo araert. Raadasul az a hordoz sokezer alkalommal ujrairhato.
Ezek a perek csak tuneti kezelesek.

Gondolatok: azt tudjuk, hogyha veszel írható CDt vagy DVDt (és sokminden mást), abban van jogdíj, merthogy te úgyis warezolsz vele. Arra nincs mód, hogy fogod a tengerparti nyaralás képeit tartalmazó CDt, odaviszed az artisjusnak, hogy nézzék, kéred vissza a pénzt, mert legálisan használtad fel, azok a te szellemi termékeid. Abba pedig bele se gondoljunk, hogy a memkártya is jogdíjas ugye. Arra viszont van lehetőség, hogy a képeket - beszéljünk inkább zeneszámokról, az a szakmám - egyenként bejegyeztesd az artisjusnál, természetesen nem ingyen, hogy aztán amikor osztás van, kapj a befizetett díjakból, persze közel sem annyit, mint fityMatyi és a hegedűs, mégha ezerszer jobb is, amit te csinálsz.
Stúdióban dolgozok. Egy cédényi Mozart anyag (csak nyersanyag) biztonsági mentése olyan 8-16 DVD, felbontástól függően. Egy dolog, hogy a Mester után nem kell fizetni, legalábbis Bartókhoz képest alig, mert elég rég halt meg. A DVD-ket viszont meg kell venni dupla áron, hogy legyen matrica, különben jön a VPOP és úgy járok, mint Zsanett a körúton...
Kollegina írt kb Kaláka szintű zenésítést néhány vershez a szerzők engedélyével, regisztrálta az AJnál a műveket, ez az összeg felemésztette a CD bevételek jó részét, aztán jóformán az orra előtt kérték el egymástól a vevők, hogy hadd másolják le.
Szal egy négylábú patás állat jellegzetes szervét az artisjusnak...

Hírbehozó:
egyáltalán nem szeretnék a nagy kiadók pártján állni, de képzelj el egy olyan szituációt, hogy egy-két éven belül átalakul majd a web olyan formában, "websokszorosító" cégek az index.hu -t reklámok nélkül kínálják majd fogyasztásra, esetleg az egész tartalmat saját reklámfelületekkel kiegészítve.
Hogyan üdvözölnéd a dolgot?
Persze tudom ez nem jó analógia aszondod.

Egy: nem bűntetőügy volt, és így nincsen büntetés sem. Sőt az ártatlanság vélelme meg a teljeskörű, hézagmentes bizonyítás se szükséges. (Az egy másik kérdés, hogy az amerikai jogrend ismeri a büntető kártérítás fogalmát, azaz nemcsak a valós kárt lehet követelni, továbbá szerzői jogsértésenként akár 150.000 $-t is).

Kettő: a hölgy minden bizonnyal megosztotta a fenti számokat, mi több azonos felhasználónév használatát elismerte másik oldallal kapcsolatban. Emiatt aztán elég sovány a "nem is az én IP-címem", és a "botnet része a gépem".

Három: a bíró, amikor az esküdteknek utasítást adott, a következőt mondta: ha úgy látják, hogy megosztotta (vagyis elérhetővé tette interneten) a számokat, akkor ítéljék vesztesnek, ha nem, akkor döntsenek a javára. Ezek után ki lett volna, aki azt mondja: nem tett semmit? Nem erkölcsi oldalról, meg a racionalitás felől kellett dönteniük, vagy afelől, hogy a megosztás elég, vagy legalább egy letöltés is szükséges a jogsérelemhez. Ez egyébként vitatott Amerikában pillanatnyilag, és a védelem startégiájának alappillére volt. Erről lesz még egypár kör.

Amikor konkrétan ott a tárgyalóterem közelében a egyes tények valószínűségéről kellett dönteni, nem hoztak, nem hozhattak a valósággal ellentétes döntést. Nagyon helyesen. Továbbá nem döntheti el ki-ki maga, hogy hát akkor rá melyik szabály igen, melyik szabály nem érvényes. Az egy másik kérdés, hogy meg kellene változtatni a copyright-szerzői jog szabályait.

Ja és lenne két költői kérdésem: őszintén, ki venné meg a drágább matricás CD-t, ha lehet kapni olcsóbb matricamenteset is ,mondván, hogy a saját feltételeid után ne kelljen üreshordozó-jogdíjat fizetned, továbbá ki fizetne a zenéért, ha még mindíg elérhető ingyenesen is?

Mindezek után valószínűleg meg fognak egyezni kb 1-2 ezer dollárban. A hölgynek megmarad a háza, az RIAA meg kap egy jogerős ítéletet a megosztás jogsértő voltáról. És mindkét fél nyer, rajtuk kívül mindenki más veszít.

Bolond a világ.
Kezdeném azzal, én is azok közé tartoznék akiket elméletileg sújt a torrentek, FTP és egyéb ingyen beszerzős technika. Ennek ellenére nem érzem őket ellenségnek. Sőt ha lehet őszinte, örülök nekik. Mindig volt aki nem tudta, akarta megfizetni. Sokan ültek a kertmozi mellet a domboldalon. Régen az volt a warez.
Néha eljátszom a gondolattal, hogy évszázadokon keresztül, mindenki aki színész, énekes, akármi volt, a közönség előtt bemutatta tehetségét.
Amit Ők fizettek abból élt, jól rosszul, függően érdemeitől, de leginkább rosszul. Mégis számtalan remekmű és maradandó alkotás született zene fronton mert akarták csinálni. Aztán a technika, tv, mozi, cd, dvd, a csillagos égig emelte őket, mondhatni csontot dobott a sors. Aztán a mai kor technikája (az áldott) már kevesebbet hoz.
Ezt Ők úgy érzik elvettek tőlük valamit. Nem lehet hogy az utóbbi kivételes időszak volt…hmm -- természetellenes? – és mégsem jár El Dorado minden aranya egy Funky nagylemez után?
Nem lehet hogy az igazi tehetségek jól, nagyon jól megélnek, bár ez csak 5 millát jelent dollárból és nem 20-at?
Végül pár mondat, amit talán ritkán hallotok. Szeretném ha az én alkotásaimat nem óvná jogvédő szervezet, szeretném úgy árulni, mint pék a kiflit. Szeretném ha védelem címén nem vennének el tőlem pénzt. Ilyet csak vendéglátós maffiatörténetekben és a szórakoztató iparban alkalmaznak. Ha párezer ember megveszi a munkám, boldog leszek. Nem érdekel hányan hogyan jutottak hozzá. Ha nem veszik meg –van önkritikám- szar vagyok és nem a világ van ellenem.

A korrekt zenei letöltési megoldás már rég megszületett: allofmp3.com. Itt a letöltött Mb mennyisége alapján lehetett fizetni, egy album ára 1-5 dollár, egy szám ára 5-25 cent volt, szigorúan az adat méretétől függően.

Sajnos a projekt túl szinvonalas volt (pl: vagy tiz fajta formátumban lehetett zenét letölteni, mp3-tól aac+ ig; 90 másodpercet bele lehetett hallgatni bármely számba), és hát nem Amerikában találták ki, ezért először az USA kormánya megtiltotta a VISA és a MasterCard társaságoknak, hogy teljesitsenek kifizetést (maradt a JCB, azaz Japan Credit Bureau kártyája), majd amikor ez sem tűnt elég hatásosnak, Bush személyesen vette rá Putyint a leállittatásra.

Vicces (?) mellékzönge: az allofmp3.com a mindvégig beszedett jogdijakat átadta a helyi ASVA számára, akiktől a nyugati cégek nem hajlandóak azt átvenni ! --> SZÁNALMASAK

Pár megjegyzés.

Emlékszik még valaki arra, amikor nem is oly rég egy bizonyos index.hu nevü oldal fenyegetett perrel olyan személyeket, akik reklám nélkül olvasták az index.hu oldalt? Szoval indexet olvasni ingyen azt csunyarossz dolog (de jofejségböl visszavonjuk a fenyegetést és viccelödunk) de ha valakik, akik usa viszonylatban dollár százezreket/milliókat fektetnek egy-egy produkcioba, azok nyomorult rohadékok, ha ezt a pénz haszonnal vissza szeretnék kapni? Kapitalizmus? Ismeri valaki ezt a szót? Ingyenkenyér kéne?
Aki azt hiszi, hogy otthoni pc-vel bárki tud minöségi zenét ingyen csinálni, annak javaslom, hogy probálja ki. De ne hangmintákbol összetologatott "zenét" hanem igazit. Szedjen mondjuk össze egy zenekart (pár év kemény tanulás/fö) vásároljon nekik hangszereket amik olyan minöségben szolalnak meg, hogy ne amatör magyar szart hanem minöségi hangzást lehessen összehozni ( zenészenként párszázezertöl millióig kell minimum költeni hangszertöl függöen) aztán ha összáll egy jo zenei anyag ( pár honapon át tarto kemény szellemi és fizikai munka a megirás és studioszintü megtanulás) akkor probálja meg összerakni otthoni pc-n. Amikor nem megy (mert nem fog menni, egy jo studio énekmikrofon nem véletlen millányi pénz) csak egy ilyenolyan amatördemo minöség, akkor lehet keresni egy igazi studiót, oránkét 15-30e Ftért. Mondjuk 100 óra alatt már magyar szinten igényesen össze lehet rakni egy albumot. Persze egy nyugati elöado ennyit mondjuk a dob belövésére használ el, de most ne legyünk elszállva. Szoval ott tartunk, hogy a lelkes zenészek a pár év gyakorlás mellett elköltöttek fejenként pár millát, kész a lemez, mehet boltba. Ja, hogy elkel belöle 1000db, mert a 2. vásárlo feltette torrentre? Na jo, akkor örüljünk, hallgatják sokezren. Tehát menjünk koncertezni, hátha az behozza a kölségeket. Jön a kérdés, hányan mennének el erre a koncertre, ha annyit kérnének érte, amennyi magának a koncertnek a költsége+szép lassan jöjjön vissza a lemez költsége majd annyi bevétel, hogy a következö lemezt meg lehessen csinálni? Hányan jártok magyar nemsztár zenekar koncertjére, ha mondjuk 5000ft a jegy? Fogadjunk, hogy senki.

Olyan fura, hogy az kezd a természetessé válni, hogy aki szellemi munkával hoz létre valamit (jo nagy anyagi befektetés mellett) a rohadék, ha ebböl valamit vissza is szeretne kapni, ne adj isten keresni is szeretne rajta és mindezt azért mert a technika adott ahhoz, hogy ezt a szellemi terméket 0 pluszköltséggel is beszerezzük. Azért kiváncsi vagyok, hogy az itt kommentelöl hány százaléka örülne neki, ha az ö munkáját vennék semmibe, hányan mennek be a pékségbe, és hozzák el a kenyeret fizetés nélkül, hátraszólva, hogy "de tetü vagy te pék, otthon simán tudnék én is kenyeret sütni, te meg itt rinyálsz mert elviszem amit te csináltál? Örülhetnél inkább, hogy izlik a kenyered, köszönd meg, hogy töled viszem nem a teszkobol lopom"

köszönet illeti hírbehozót ;-)

djmixes.us

Régebben sok CD-t vettem, halgattam őket discmanen, autóban, otthon. Aztán bejöttek az mp3 lejátszók, mp3 képes autós fejegységek, otthoni lejátszók, elkezdtem a meglévő lemezeimet mp3 formába konvertálni, és így hallgatni a megvásárolt zenéket, albumokat. Aztán elkezdtem szelektálni, egyik lemezről csak egy, a másikról tíz, a harmadikról az összes számot raktam be a saját válogatásomba.

Most ott tartok, hogy a sorrend megfordulni látszik, először szelektálok, megpróbálok meghallgatni mindent, ami felkelti az érdeklődésemet, és ha megéri, csak akkor szerzem be a teljes lemezt. 1-2 számért nem fogom megvenni a CD-t, így marad a letöltés.
Szíves örömest fizetnék mondjuk 20-50 Ft-ot számonként, és 500 Ft-ot albumonként, további szabad felhasználás mellett.

Lopni valóban nem helyes, lopni bűn. De kérdem én, a pofátlan, harácsoló, tisztességtelenül magas haszonszerzés és annak megtartása, valamint az ehhez az állapothoz foggal-körömmel (hazugsággal, félrevezetéssel) való ragaszkodás olyan etikus, szabályos?

Örömmel fizetnék az engem igazán érdeklő, megérintő zenei (és filmes is) művekért az azt létrehozónak (a művésznek) egy tisztességes, elfogadható árat, mint hogy én (mi) tartsak el (tartsunk el) egy olyan bandát, aki semmit nem csinál, csak élősködik, teszem hozzá mindkét félen (az előadón/művészen, és a vásárlón is)

Pl mostanában sokat járok koncertekre, előadásokra, tudom, az ottani bevétel sem mind az előadóé, de ez a kapcsolat mégis csak közvetlenebb, mint egy kitudja milyen díjakkal megsarcolt CD vásárlása.

Végül 2 dolog:

Nem szeretem a kiadókat és a "jogvédő" szervezeteket, de pl a matricás rendszert én elfogadhatónak tartom, ha ez az ára annak, hogy minket, egyszerű embereket, kisfelhasználókat ne cseszegtessenek lépten-nyomon.

A másik: azt azért tényleg megmagyarázhatná valaki, mi kerül egy CD-ben annyiba, amennyi. Pl nem rég vásárolgattam egy nagyáruházban, (piros színvilágú, és okosnak hirdeti magát) és egy külföldi előadó (nem tudom ki, nem az én érdeklődési köröm) stúdió CD-je volt kb 5000 Ft, két sorral arrébb ugyanennek az előadónak majdnem azonos tartalmú (több szám) koncert DVD-je meg 2500 Ft. Akkor hogy is van ez?

kapitalizmusban annyit fizetnek egy termekert, amennyit er az adott fogyasztonak. De ezt a biznisz modellt meg nem talaltak ki a net es a zeneipar keresztezesere. Nyilvan ki kell majd rugni sok embert a nagy zenecegeknel. mindenki fogja a szeket, csakugy mint mindenhol, ahol foldcsuszamlaszeru valtozas erik. hogy volt a regi szlogen: az uralkodo osztaly nem kepes a regi modon kormanyozni, a nep meg nem akar a regi modon elni. na, ez most pont ilyen.

hagyjátok már békén az asvát, ők filmekkel foglalkoznak, kb. az amcsi mpaa-nak felelnek meg. A magyar riaa az a mahasz

"Pitiánernek tűnik az a pár forint CD/DVD lemezenként"

Pár forint? Tudod mennyivel kerül többe az adathordozó attól, hogy rajta van a hologramos matrica?

"Olyan fura, hogy az kezd a természetessé válni, hogy aki szellemi munkával hoz létre valamit (jo nagy anyagi befektetés mellett) a rohadék, ha ebböl valamit vissza is szeretne kapni"

Azért kíváncsi lennék rá, hogy egy 4-5000Ft-os CD árából mennyi jut az előadónak. Ha 1000-2000Ft között lenne egy CD ára, azt elfogadhatónak tartanám.

A számítógépes játékoknál még gázabb a helyzet. Szerencsére van egy olyan trend, hogy a 2-3 éves programokat fél-harmad áron meg lehet venni. Ezek után nem fogom elhinni, hogy az új nídforszpíd megér 12.990-t. Inkább várok vele 2 évet, és kikitorászom a ócsókosárból párezerért.

Ráadásul itthon a 11-13.000 pénzért normális csomagolást és igényes manualt sem kapsz -> piacos DVDtok, és gyakran asztali nyomtató minőségű borító jár a magyar vásárlónak.

Nincs az a lemez (játék/film/zene) ami ennyi pénz ér. 990-ért vagy 1990-ért viszont már nem kínlódok a letöltéssel, hanem megveszem az árut. Ennyiért van úgy hogy már letöltött stuffot is megveszek, hogy legálisan is meglegyen.

Hajlandó vagyok fizetni ésszerű összeget, (fizetek is!) de annyi pénzem nincs, hogy 4-8000 extra forintot profitot lapátoljak a multik pénzeszsákjába minden kurva lemez után!

A 24 említett dalt tartalmazó CD-ket meg kell nézni, az adott tracklistában szereplő dalok számával el kell osztani a kiadvány árát, no és akkor ANNYIT ér az az adott zeneszám. No de 150 ezer dollárt dalonként, még ha büntetés is... agyrém.

nem tudom tudjátok e, hogy egy sony kategóriájú óriásnak (aki zenét IS ad ki, de elsősorban nem abból él), mennyire bőven megéri inkább mp3 lejátszókat eladni és hagyni, hogy letöltsék a zenét, mert azon több a haszon. Miért? Mert eleve abból nem kell a sok Shakirának meg Brintey-nek fizetni. A tartalom manapság már csak promóció az eszköz megvásárlására. (Ld. letöltéssel reklámozó netszólgáltatók). Vagy az apple akkor is megélne már, ha csak mp3 cuccot árulna, meg iphone-t.

ja, nemcsak a cd a hordozó, hanem az mp3 lejátszó is. és utóbbit nem lehet házilag lemásolni. aki többféle hordozót gyárt, annak nem gond, ha az egyik forgalma csökken, amit elveszít a réven, azt majd megnyeri a vámon.

ettől függetlenül a kalózkodást büntetni kellene. kalózkodáson azt értem, amikor valaki pénzért árul jogvédett tartalmat. a mezei usert nyilván nem kéne bántani.

"kalózkodáson azt értem, amikor valaki pénzért árul jogvédett tartalmat"

-vki letölt egy divx filmet, szgépen megnézi, kiderül hogy szar, megnézés után letörli

-vki letölt egy divx filmet, kiírja dvdre, utána meg a piacon árulja parasztoknak hogy menüs/fullos dévédé

Előbbieket nem kéne basztatni, utóbbiaknak 10év börtön.

SQS,
a problémára szerintem az lenne a megoldás, ha az üres hordozók után fizetett különadóról rendelkezni lehetne.

a bejegyzett fotós, vagy zenész nyilván magának igénylné vissza a pénzt. tehát ezt a réteget nem érné kár. a mezei hallgató meg odaadhatná ezt annak, akit szeret, vagy akit tehetségesnek gondol. akár zenész, akár újságíró, akár még a bloggernek is.

ennek persze az lenne a következménye, h boldog boldogtalan profi fotósnak, zenésznek, bloggernek mondaná magát mindenféle háttér nélkül, és akkor szükség lenne minimális szabályozásra, illetve önszabályozásra, h a piacból ne legyen anarchia.

magyarán gazdálkodni, demokratizálni, szabályozni kellene, csak ugye nem így szocializálódtunk. az idősebbek nem gondolnak semmit, mert abból nem lehet baj. a fiatalok (például én is) össze-vissza pofáznak, mert ezt a mintát tanultuk el középgenerációtól, amelyik uralja a döntéshozatalt. a szokásos patthelyzet. most ezt úgy lehet feloldani, ha panaszkodás helyett, vagy legalább mellette nekiállunk gondolkodni, h akkor mit is kellene csinálni.

izéke,
te tényleg azt hiszed hogy mondjuk egy rhcp úgy lesz világhírű, hogy a nagy ismeretlenből egyszer csak összeáll 4 ember bemennek a boltba, elköltenek néhánymillát felszerelésre aztán gyakorolnak keményen pár évig, végül bevonulnak gy stúdióba? :))))
ez művédszet, csak bizonyos cégek csináltak belőle itt-ott előregyártott konzerv receptek alapján sz@rt.. de annak semmi köze nincs a Zenéhez..

A kapitalizmus a szűkösségről szól, ami a digitális korszakban nem igazán jellemző, mert információról van szó. Ha kölcsönadsz egy könyvet, akkor az neked nem lesz meg. Ha megosztod akkor neked is megmarad és másoknak is meglesz. Ha az információ válik a legfontosabb erőforrássá, akkor az a kapitalizmus végét jelenti, pusztán azért, mert senki nem fog azért fizetni, ami ingyen van. Van ingyenebéd, úgy hívják, hogy fájlcsere (vö. imagine all the people sharing all the world :))

fts nagyon jó amit irsz. csak a gazdaság nem megosztható és korlátlanul rendelkezésre álló javakra épül. A fogyasztás szó is ezt tükrözi: elfogy. Ami nem fogy el, arra nem lehet gazdaságot s innen társadalmat építeni. Pl. A sok idióta pampog, hogy miért nincs vízzel vagy hidrogénnel vagy mifene működő autó, meg ingyenengergia, amikor lehetne... aha, csak abban a pillanatban összeomlana minden amit felépítettünk eddig. a pénzed nem érne semmit onnantól kezdve.

Hadd szoljak a temahoz hozza egy piciket, ambar nem asztalom es nem is kenyerem a zenei kiadovallalatok vedelme, de. Itt mar n-edik alkalommal olvasom ugyanazt a rinyalast a kedves bloggertol, hogy vege a vilagnak, hamarost megszunik a “szarra torrenteztem magam, man nem tom hova tenni a zeneimet, andrea bocellitol rammsteinig, vege a vilagnak vazze”. Ahogy elottem szolok mar elmondtak, a zenei tartalom eloallitasa penzbe kerul, ingyel letolteni tilos. Punktum. Megosztani meg plane punktum.

Nade, ha kisse melyebbre asunk a torrentezok lelkivilagaba es elfogadjuk a “bazze me kerul otezerbe a lemez, annyitnemadok letottom ingye inkabb vazze”, hozzallast igaz szivbol szolonak, merthogy 1000-2000-ert mar nem warezolna a kedves kuncsaft (nem a faszt nem, meg kell lenni minden eloado minden albumanak including best of Edith Piaf) szoval ha ezt elhisszuk, akkor irany amazonmp3.com es 8 dollarert hozza lehet jutni. Erre ne merje senki mondani, hogy sok. Tessek, tessek, lehet, lehet…
Ha meg melyebbre asunk akkor viszont mar tenyleg csak szarragast talalunk kedves hirbehozo, gorcsos okol razasat, frocsogest, merthogy a nagy csunya erdekvedok igy meg ugy, meg megahalal, meg a kiadok es a tobbi hiena. Unalmas ez mar, ideje lenne lejonni a Balkanrol es fizetni azert amit elfogyasztunk. Jah, hogy az a mi penztarcanknak sok? Nekunk lehet, de ott a nagy vizen tul nem az. Aki ott nem veszi hanem kazazza az lop, csal, hazudik. Ot meg innen mar mi ne vedjuk, arra vannak az ugyvedjei.

és persze a mai korban az információ is elfogy, mert a tegnapi már senkit sem érdekel. az újat mindig ki kell termelni, és ezt fogják megvásárolni az emberek. akár úgy, hogy előfizetnek az internetre.

aki szerint 5k huf is reális ár lenne egy szaros cdért az ezen gondolkozzon el.
1: nincs garancia, ha szar így jártál. nem cseréli ki. (lásd 2. pont)
2: zsákbamacska. nem tudod mit vásárolsz mivel nem lehet végighallgatni.
3: sejelt. egy cd-n van 12 szám, kb 70 perc. ebből max 2-3 ér vmit, ergo a többi selejtes szar.
4: 1 db CD a gyártótól az ilyen Sony méretű cégek, 10-12 centért veszik. az 20 forint.

szal 20 forint a CD, és erre jön rá még 4980 forintnyi jogdíj, marketing, a zenész leki világa, meg a faszom tudja még mi.
tényleg reális ár?

Izeke:


1972-ben a Pink Floyd 24 sávos keverőn vette fel a Dark Side of The Moon-t, szalagra rögzítve, nulla digitális visszhanggal és zengetővel. Ami akkor a csúcs volt, az most egy PC-nek nemhogy meg se kottyan, de a legszarabb plugin zengetők felülmúlják az akkor használtak minőségét, vagy éppen megvannak ugyanazok virtuális változatai.

Persze ehhez nem elég zenélni tudni, hanem elő is kell tudni állítani a zenét, tudni kell használni az effekteket, tudni kell keverni és masterelni, de ez a tudás megszerezhető. És nem kell 600 ezres Gibson gitár, nem kell 800 ezres Neumann mikrofon, 1 milliós keverőpult ahhoz, hogy valaki jó minőségű zenét állítson elő.

Világos, hogy a mai stúdiótechnika szintjét nem lehet előállítani otthon, de a 20 évvel ezelőtti szintet igenis lehet hozni. A Dark Side példának okáért 35 éves, és egy egyszerű Home PC egy közepes hangkártyával sok tekintetben felülmúlja azt.

Muhaha !
Ha például a kedves, "szegény" kiadóvállalatok nem a fogyasztók szopatására és ügyvédekre költenének, hanem arra, hogy az interneten olyan helyeket hozzanak létre ahol a tömegek a nekik tetsző tartalmat könnyen és megfizethető áron (szándékosan nem olcsót írtam) le tudnák tölteni ez itt most nem lenne téma.

Túl nagy pénzek forognak ebben az üzletben, és az már egyeseknek az agyára ment. Nem egészen normális világ az. Whitney, Jackson, Spears...

Az sem normális, hogy a gyerekeink meg ezekre szeretnének hasonlítani. Pedig az egész semmi másról nem szól csak a pénzről. Befektetnek 1 milliót, ebből szeretnének viszontlátni kettőt vagy még többet.
Még mindíg ugyanaz a feudális rendszer van, mint néhány száz évvel ezelőtt. Mire a kincstárból az udvari zenészig (hacsak nem az ebédért muzsikált) eljutott a fizetség mindenki lecsípte belőle a maga részét.

Szerintem változást csak az hozhat, ha az előadók felismerik a saját érdeküket és a technika által adott lehetőségeket, és közvetlenül juttatják el a munkájukat a fogyasztóhoz. Valamint rájönnek, hogy a sűrű fillér...

Cooper: Azért ne felejtsd hogy az igények is megváltoztak. Ami jó volt 20 éve az ma már buher kategória.
Ki lenne elégedett egy 20 éves technikával forgatott mozifilmmel manapság? Igaz ott azért jóval látványosabb a különbség.

NoMojito: Pl. Beatles, mono. Esetleg Breaking Glass.
A sok technika között elveszik az érték. Nem csoda, hogy 100-ból 99 kaki.

De ami a lényeg a kakiért is sokan fizetnek (még egyenlőre).

Értem Én!
Csak hát egyszerre kell hogy jelen legyen a mindent vivő tehetség és a profi technika.
Ebben a sorrendben.

dave: az információt soha nem fogják megvásárolni, maximum az eszközt, amivel hozzájutsz. Egyszerűen azért, mert ingyen van, mert nem lesz kevesebb ha megosztod. Ez persze furcsa, mert hozzászoktunk, hogy mindennek ára van. Az meg nem zavarna, ha nem érne semmit a pénzem, ha egyszer minden ingyen van. De egyenlőre még csak az információ van ingyen és az alapvetően különbözik mondjuk a kenyértől.

T Testver: Van rá lehetőség, hogy ingyen zenét szerezzünk, milliók csinálják, nem lehet megállítani, akkor talán ki kéne találni inkább azt, hogy ha tényleg ebből akarnak egyesek megélni, meg nincs ingyen az előállítás, akkor milyen alternatív módon tudnak a zenészek pénzt szerezni (koncertek, merchandising, Radiohead féle "becsületkassza"), nem pedig azon izmozni, hogy embereket feleslegesen kriminalizáljunk.

FPS!
Az eddigi hozzászólásaim ellenére, és azokkal együtt ez egy nagyon buta hozzáállás.
„Egyszerűen azért, mert ingyen van, mert nem lesz kevesebb ha megosztod”
Nincs ingyen. Idő, pénz, tehetség, munka van minden információ mögött.
Az a tény hogy házzá tudsz jutni ingyen, nem jelenti azt hogy az valóban rendben van.
Te is szereted, ha kifizetik a munkád, Jól, rosszul, az egy dolog. Igen lehet vitatkozni, hogy a mostani rendszer, álszent csaló, és önmagát emészti fel. Valamit akkor is fizetni kell hogy egy mű elkészüljön.
Érdemi vita abból lehet hogy az mennyi és ki hogy részesüljön belőle. Kire van szükség a piacon.

Köhm...szóval! Ha van egy terméked, amit el akarsz adni, akkor mennyiért adod el? Hogy szabod meg az árat? Kiszámolod, hogy mennyibe került neked (munkaóra, felhasznált anyagok, meg ez, meg az), rászámítasz egy tisztességes hasznot, és annyiért? A fenéket!! Annyiért adod el, amennyiért még meg fogják venni (a többség)! Ezért van az, hogy pl. ha a kezedben fogsz egy 20ft-os előállítási árú üres cd vagy dvd lemezt, akkor mégis egy 200-600 ft-os árcédula van rajta! Hangsúlyozom, hogy üres adathordozóról beszélek! Hogy hogy lesz ebből több ezer forintos műsoros lemez...nem tud érdekelni!
Ha meg kell szerezned valamit, akkor mennyit vagy hajlandó fizetni érte? Amennyit még megér neked? Hozzájuthatsz olcsón, vagy akár ingyen is, de te mégis kifizetnél érte több ezer forintot? Tegye fel a kezét, aki így tenne! Jól van, ülj le, eggyes!!
A Radiohead kezdeményezéséről meg annyit, hogy ha azok közé tartoznék, akik szeretik a zenéjüket (nem utálom egyébként, csak nem az én világom), akkor úgy lennék vele, hogy "Vazze! Ez egy jófej banda! Tetszik, ahogy csinálják! Simán fizetek érte!". És nem azért a zenei élményért fizetek (elsősorban), amit a cd-jük hallgatása okoz, hanem ha egyszer már lesüllyedtünk addig, hogy az elismerés mértéke leginkább a pénzzel egyenesen arányos, akkor ezzel díjazom a hozzáállásukat!
A RIAA, meg a többi hasonló, három vagy négy betűs majomparádé meg elmehet a búsba! Annak idején okosan felfigyeltek arra, hogy a szerzői jog védelméből (is) bizniszt lehet csinálni, ezt sikeresen megetették a kiadókkal, és most meg tekernek, hogy bebizonyítsák a hetékonyságukat, illetve a létjogosultságukat!
Az ilyenek tehetnek arról, hogy a zenei élet ennyire felhígult, és ennyire hígfos tenger lett belőle: lehetővé tették, hogy kommersz együttesek, egy-nyári előadók és szintén egy-nyári sztár-dj-k éveken keresztül éljenek a kommersz tingli-tangli hulladékjaikból. A zene-iparnak, az előadóknak kell tennie ez ellen, nem pedig az állítólagos jogvédőknek!

# A fenéket!! Annyiért adod el, amennyiért még meg fogják venni (a többség)!

Jól látod! Pontosan itt van a probléma. Ezért sírnak a kiadók, mert nem fogynak a lemezek. Mivel olyan áron akarják adni, amilyenen nem veszik meg az emberek. Mert nem ér annyit. A vásárlót nem érdekli a stúdióköltség, sem a millió forintos hangszerek, nagy ívben tesz rá, hogy mennyibe került előállítani azt a CD-t. Ez nem a vásároló problémája. Egyetlen egy dolgot néz csak: neki megér e ennyit?

Tudomásul kell venni, hogy „elértéktelenedett” a zene – legalábbis ebben az értelemben – mivel ez is csak egy termékké silányult, mint minden más. Régen ha zenéről volt szó, akkor művészetről beszéltünk, ma „zeneiparként” emlegetjük, nem véletlenül. Ma már futószalagon, előre kész sablonok alapján GYÁRJÁK a zenét (tisztelet a kivételnek) és mint minden más eldobható tucatárú, ez is értéktelenné vált.

# Hozzájuthatsz olcsón, vagy akár ingyen is, de te mégis kifizetnél érte több ezer forintot? Tegye fel a kezét,
#aki így tenne! Jól van, ülj le, eggyes!!

Azért ez is erős túlzás, hiszen az eredeti CD-t már nagyon rég óta nem azért veszik meg az emberek, hogy hozzájuthassanak a kedvenc számaikhoz. A tévében, rádióban, koncerteken, interneten stb. bármit meg lehet szinte hallgatni / szerezni, ilyen értelemben már teljesen értéktelen a CD vásárlás.

Amiért mégis megveszi valaki, az a hozzáadott érték. Az eredtiség érzése, a szép borító, a dalszövegkönyv stb stb. Én is vettem már meg több ízben eredeti CD-t, noha rég megvolt már mp3-ban minden szám róla. A nagy rajongótáborral rendelkező, igazán jó előadóknak (tehát akik még valóban értéket hoznak létre, nem pedig tömegárút termelnek) nincsenek is lemezeladási problémáik.

Itt inkább arról van szó, hogy túl sokan szeretnének élősködni (hasznot húzni hozzáadott munka nélkül) a viszonylag kevés „zenészből”.

Nem értem miért tekeregtek az üres cd ára körül.
Egyébként hogy tudjátok, egy cd sokszorosítva úgy ahogy a kezetekbe veszitek min 200 Ft Függően hogy mennyit rendelsz belőle. Senki nem szórakozik üres cd vásárlásával. Maga a cd meg nem több mint más árúk esetében a csomagolás. Nem azon múlik az értéke.

Kedves Izéke és T Testvér!

Egyetlen, fontos dologban tévedtek:
A felvételek (noha sokba kerül az előállításuk) funkciója nem az, hogy sok pénzt keressenek velük, hanem, hogy az elődaót reklámozzák.

Az elnevezésük is ez "ELŐADÓMŰVÉSZ".

Képzeljétek el, hogy a tévéreklámot vennétek meg a kocsi helyett...

Vagy drága pénzért megvennéd a tévéreklámot, hogy ha eszedbe jut megnézegesd a kocsidat...

Az, hogy mennyibe kerül a reklám, hol helyezik el, stb az határozza meg, hogy mennyiért lehet eladni a terméket.

Mondjuk Klapka bácsi "Ne a nőt nézze!" reklámja a home-pc-demó szint, a 20db autót összetörő Renault reklám meg az álltalatok leírt 1500 órás profi stúdió szint.

Ha egy előadó koncertjén 150.-Ft-ért is csak félház van, nem kell 20M-ért lemezt készíteni, de pl. Andreas Vollenweider minapi koncertjén 8500.-ért is teltház volt (még a csilláron is lógtak, ahogy mondani szokták.

Ahogy többen is írták, véget ért a kánaán. Pontosan ez a "kapitalizmus". Az árat a kereslet-kínálat határozza meg. Nem az előállítási ár. Ha valamit nem lehet annyiért előállítani amennyiért el lehet adni, akkor nem kell előállítani. Ha valakinek nem éri meg szellemi terméket előállítani, mert nem fogják érte megfizetni, akkor nem kell előállítani, hanem el kell menni szenet lapátolni, vagy olyasmit csinálni, amiből meg lehet élni. Ha nem lesz mit letölteni és csak élőben lehet meghallgatni, pénzért, majd fizet érte akinek megér annyit. Ha le lehet tölteni és tetszik, akkor lesz aki elmegy a koncertre és ha elég embernek tetszett és elég sokat fizettek, akkor lehet majd csak zenélni is, ha meg nem, akkor marad hobbinak.

Nem az a természetes állapot, hogy ha néhány kölök a gettóban belekáromkodik a mikrofonba akkor Milliókat keres...

Ez az egész egy abszurdum. A zene a kúltúránk része. Az egész emberiségé. Azért kezdtünk zenélni, mert szórakozást nyújtott és felemelő érzést adott a közösségben. Képzeljétek el, ha Mari néni beszedte volna a jogdíjakat a fonóban mert ő tanította meg a többieknek azt a nótát...

Arra már gondoltatok, hogy az egész letöltésből, blog.hu olvasásból, index.hu látogatásból igazából az internet szolgáltató profitál, de nem az aki a tartalmat szolgáltatja?
Miért kell nekem "szélessáv"? Azért mert sok helyen van, és így tudok gyorsan letölteni.
Én összeesküvés elméletet inkább ara gyártanék, hogy az internet szolgáltatók gerjesztik a nagy adatforgalmat.
De a megoldás: forgalmi díjból kellene fizetni a letöltésekért :)

Kenyelmes hozzaallasotok van, csak nem eppen helyes.
Ha draga a CD, akkor nem az a megoldas, hogy letoltod, hanem hogy nem hallgatsz zenet.
Ha nem ertesz egyet, akkor maris indulhatsz a legkozelebbi BMW autokereskedeshez, es koss el egy autot. Hiszen annyira draga, hogy annyit nem adnal erte.

Ez megint nem életszerű...

Ha nem bírod megvenni a BMW-t 20M-ért akkor megveszed 2M-ért 5 évesen.

A reklámját akkor sem fogod megvenni 10e-ért...

egyébként nem is akkora baromság a jogdíj beépítése az szélessávú net árába. (pl. a torrentezni akarók egy ezressel többet fizetnek havonta) csak kicsit késő bánat szaros pelenkásnak, ezt már nem lehet lenyomni a társadalom torkán.

az meg téves okfejtés, hogy a cd mára ugynolyan termékké vált mint a többi. pont hogy nem. zene és a film a többi iparban megtermelt javakkal ellentétben korlátlanul sokszorosítható akár fizikálisan cd-re, akár a tartalma másolható, ezért a n+1-edik termék előállítása konvergál a nullához. Sajnos épp ott basszák el, hogy a nem hagyományos ipari terméket még a mai napig is ugyanazzal a disztirbúciós hálózattal szeretnék értékesíteni, mint akár az autókat, tévéket, (ahol relatíve még a sokadig termék is drágán készül el) stb. nem lehet. a zene és a film mára az elektronikus hírszolgáltatás terjesztésére kellene hasonlítson, vagyis vevő számára is az n+1-ik tétel megvásárlása majdnem nulla legyen. (ld. előfizetek a netre és annyit használom amennyit akarom, minél többet, annál kevesebbe kerül átlagosan egy egységni termék, de ilyen a tv előfizetés is, csak a netes példa jobb)

Nehéz példát mondani hasonló esetekre, de volt már ilyenre példa a világtörténelemben:

Az Ázsián keresztűl, karavánokkal Európába jutó borsot arany árban adták a velenceiek.

A Portugálok fogták, és Afrika megkerülésével hajón hozták be ugyan azt, majd a tizedéért árulták. Velence tönkre ment.

A velenceiek perelhettek volna, hiszen monopóliumuk volt Európában a borsra. Lett volna értelme?

Ha zeneszámokat meg lehet szerezni a kiadók megkerülésével, akkor a kiadók tönkre fognak menni.

Felesleges és álszent az emberek erkölcsi érzékére apellálni.

Felesleges és álszent olyan törvényeket hozni amelyek betartatatlanok...

úgy látom akaratomon kívül is válaszoltam egoist béna bmw-s hasonlatára.

tulképp azt nem értem, mi szükség van a kiadókra?
csinálok egy bandát - bérelek egy stúdiót, a számokat fölnyomom a netre, valami minimál promót kitalálok hozzá, aztán ha tetszik, töltögetik kérek 15 számonként 1 eu-t. kicsit nehezebb feltörni, ugyanakkor a kiadók sem törhetnek derékba.
manapság amúgy sem azok a zenék futnak amik jók, hanem amikről a kiadók mondják, hogy jók. ha nagy világkörüli turnét akarok - na akkor keresek menedzsert. biztos ez így nagyon egyszerűen hangzik, de nem ez a jövő?

azon gondolkodtatok már, hogy mikor régen bakeliten megvettetek egy lemezt - vagyis egy szellemi terméket - akkor újra meg kellett venni (drágán), pusztán azért mert egy új, filléres tárolóra került? tehát ugyanazért az áruért kétszer fizettél (mert nem a bakelitet, majd a műanyag korongot vetted meg, hanem x együttes z albumát)...

NoMojito: A közgazdaságtan abból indul ki, hogy szűkösség van. Az információnál ez nem áll fenn, ezért van "ingyen". Mivel gyakorlatilag korlátlanul sokszorosítható, ezért értéke a 0-hoz tart. Nem az határozza meg valaminek az értékét, hogy mennyi munka kell az előállításához, hanem az, hogy mennyit hajlandóak érte fizetni. Mivel az információ korlátlanul és ingyen rendelkezésre áll, ezért nyilván nem egy jó üzleti modell pénzt kérni érte. Az, hogy letölteni morális szempontból helyes-e nem igazán releváns kérdés akkor, amikor milliók csinálják és gyakorlatilag nincs lehetőség a szankcionálására. De egyébként mintha József Attilát vagy Van Gogh-ot sem akadályozta szellemi termékek létrehozásában az, hogy nem voltak megfizetve, tovább megyek, lehet, hogyha megfizetik őket sztárszinten, akkor jóval szegényebb lenne az életművük. Az pedig szerintem üdvözlendő, hogy a fájlcsere és az ingyenes hozzáférés miatt azok is hozzáférhetnek mainstreamen kívüli zenékhez, akiknek erre egyébként nem volna módjuk. Ugyancsak a fájlcsere az oka annak, hogy lehetőség nyílik a meglévő zenék reciklálására, mint például a bootleg meg az audiokollázs. Nem a fájlcserét kell betiltani, hanem a lemezeladásnak, mint bevételi forrásnak kell alternatívát találni, hiszen a fájlcserét semmi sem fogja megszüntetni.

egoist:

Ha ellopom a BMW-det (tegyük fel nincs biztosítva), akkor mekkora kár ér téged? És ha lemásolom az egyik CD-det?

Fts!

Olvasd el az első hozzászólásom.
Kb egyről beszélünk, de közgazdaságtan elmélete, erre a témára nem levezethető.
Amiben igazad van, maga az üzleti modell halt meg. Ami életre keltette, most az fojtja meg.
Számításaim szerint ma egy zenei cd (bár ez szörnyen rossz megnevezés hisz a vita nem a cd-ről hanem a tartalomról szól) reális piaci értéke nem lenne szabadna hogy 400 Ft fölé kerüljön. Ezért az árért egy komplett album, szabadon bármilyen lejátszóra konvertálható jogtiszta formában, jó minőségbe álljon a vásárló rendelkezésére a világpremier pillanatától mindenhol. Persze ez sem szabna gátat az ingyenes letöltésnek.
Annyit azonban a vásárlók is tudnak (persze néha nem) hogy ha nem fizetnek semmit elmarad a produktum.

SRB 2007.10.07. 11:53:17

Hol irtam, hogy az RHCP igy lett világhirü? Azt irtam, hogy aki szerint 0 ft-bol otthon a nappaliban lehet minöségi zenét csinálni az probálja meg, ezt az utat kell végigjárnia és ennyit kell ráköltenie (itthon) és emellé nem árt ha némi tehettség is szorult bele mert különben a reklámra is minimum duplaennyit el kell költenie. Az RHCP ugyanugy vagyonokat költött hangszerekre, studióra egyebekre meg emellet még értenek is hozzá ami a sok év befektetett munka és tehetsség eredménye.


Azért az nagyon látszik, hányan nem láttak még közelröl zenekart, lemezkiadást, és nem szerveztek koncertet csak van egy elképzelésük az egész müködéséröl és ezt kvázi valoságnak fogadják el.

Agent Cooper 2007.10.07. 13:05:35

Ha ma egy zenekar kiadna egy olyan lemezt ami az emlitett PF szintjén van, akkor kb 0 pillanat alatt köpködné körbe minden kritikus és zenehalgato mert ami istenkirály volt pár évtizede, az max demonak menne el ma. Másrészt már akkor olyan mikrofonok voltak a 24 csatis magnóra dugva, amiröl te csak álmodoznál otthon. Hulladék bemeneti hangminöségböl semmilyen modern technikával nem lehet jo hangzást csinálni, max fényezni lehet a sz@rt.
"tudni kell használni az effekteket, tudni kell keverni és masterelni, de ez a tudás megszerezhető"

És ugy gondolod, hogy ezt a tudást ottjon a pc-n kattintva meg tudod szerezni. És az a sok elmeroggyant zenész meg vagyonokat fizet direkt bénaságbol az ehhez értö profiknak. Remélem nem terjed el, hogy akár agysebészetet is meg lehet otthn tanulni aztán menni a Sotére operálni...

"És nem kell 600 ezres Gibson gitár, nem kell 800 ezres Neumann mikrofon, 1 milliós keverőpult ahhoz, hogy valaki jó minőségű zenét állítson elő."

De, kell. Mármint a megiráshoz nem kell de a rögzitéshez igen.

fts 2007.10.07. 13:30:37

"van rá lehetőség, hogy ingyen zenét szerezzünk, milliók csinálják, nem lehet megállítani"

20 éve is csináltak a garázsban lelkes gyerekek zenét galaxis gitárral vermona erösitövel amati dobbal mk29-el felvéve, és ezt is lehetett terjeszteni kétkazis muzikcenterrel másolva de ettöl ez még nem lesz profi minöség, nem tudja az igényes hallgatokat kielégitani. Az a baj, hogy az igényes hallgatok nem hajlandok megfizetni a minöségi munka költségét, mert ingyen is le tudják ugyanazt szedni. Akinek megfelel a kiadmantesen gyártot házibarkács zene amit csak neten terjesztenek ingyen, azt az egész nem érinti, mert senki nem fogja öt beperelni azért mert egy nem jogvédett free tartalmat letölt/megoszt. Azon kellene elmélkedni egy picit, hogyha nem kovácsgiziésházizenekara free demo-t hanem madonnát szeretném meghallgatni, akkor nem illene-e esetleg beadni némi kp-t madonna (és kiadója) kasszájába, mert azért csak ök készitették el azt a lemezt amit szivesebben hallgatok
a kovácsgizinél.


shakes 2007.10.07. 15:27:05

"A felvételek (noha sokba kerül az előállításuk) funkciója nem az, hogy sok pénzt keressenek velük, hanem, hogy az elődaót reklámozzák."

tehát te csak tv-ben rádióban hallgatsz zenét, nem töltöd le saját szórakoztatásodra? Akkor téged az egész problémakör nem érint. De ismétlem a korábbi kérdésemet. Ha egy zenekar 5eFtot kérne egy klubkoncertért, mert a lemezt csak reklámnak tekinti és a koncertböl szeretné behozni a költségeit, te elmennél erre koncertre? Egy vidéki klubban ha egy ezres a jegy már arra sokan huzzák a szájukat mert ott a dilemma, 3 sör vagy egy koncert mert mindegyikre nincs keret.

"Képzeljétek el, hogy a tévéreklámot vennétek meg a kocsi helyett..."

Képzeld el, hogy a kocsit le lehetne torrentöl lölteni...


"Ha egy előadó koncertjén 150.-Ft-ért is csak félház van, nem kell 20M-ért lemezt készíteni"

De egy lemez költsége adott, sokkal keveseböl nem tudod megcsinálni, és pár agyonsztárolt elöadon kivül senki nem kérhet annyit egy koncertért, hogy abbol meg tudjon élni. Márpedig az "elöadomuvészség" ugyanugy szakma mint a pékség.

"Ahogy többen is írták, véget ért a kánaán. Pontosan ez a "kapitalizmus". Az árat a kereslet-kínálat határozza meg"

Ott a probléma, hogy a kaptitalizmusban az az alapfeltétel, hogy az emberek nem lopnak. Hogy a megtermelt értékért kifizetik azt amit az elöálitoja kér érte, vagy nem veszik meg. Az nem kapitalizmus, hogy amit kérnek érte azt nem fizetem ki, hanem ellopom. Ha ezt teszed egy kilo kenyérrel vagy egy mercivel akkor sittre vágnak. Ha zenével teszed és elkapnak akkor meg kitérsz a hitedböl, hogy a rohadékok nem engedik, hogy el vedd ami jár neked. Mart azt hiszed, hogy a zene az JÁR neked INGYEN mert el tudod venni.

"Nem az a természetes állapot, hogy ha néhány kölök a gettóban belekáromkodik a mikrofonba akkor Milliókat keres..."

De az lenne a kapitalista természetes állapot, hogyha néhány gettolako belekáromkodik amikrofonba és ez millióknak tetszik, akkor ök sokat keresnek. Vagy az se természetes állapot, hogy meghuzol pár csavarat egy kocsin meg kicserélsz levegöszüröt, akkor a kocsi tulaja fizet neked ezért?

shakes 2007.10.07. 15:46:37
"Ez megint nem életszerű...Ha nem bírod megvenni a BMW-t 20M-ért akkor megveszed 2M-ért 5 évesen"

Miért? Ha nem tudod megvenni madonnát megjelenéskor 5e-ért akkor megveszed 10 év mulva 1500ért az antikváriumban.

A BMW-k után miért nem kell szerzői jogi díjat fizetni? Vagy ugorjunk nagyobbat: mondjuk egy Veyron, vagy egy Aston Martin után, miért nem kell jogdíjat fizetni? Pedig felépítenek egy hatalmas gyárat (=stúdiót), van egy csomó tehetséges mérnökük (=zenészek, énekesek), akik megtervezik (=megírják) a sportkocsit (=szerzeményt), van egy csomó tehetséges, profi mérnökük (=előadók, technikai emberek) akik összeszerelik (=rögzítik) a terméket (=albumot), van egy hatalmas marketing gépezet (=kiadók), akik pedig eladják a terméket! Vagy mondjuk a Túró Rudi után, miért nem kell jogdíjat fizetni? Pedig ezekben is rengeteg hozzáadott érték van!!
Például: beülsz egy AM-ba, magadhoz veszel egy pár piros pöttyöst, és elindulsz a kihalt utakon autókázni!

Jó, ez persze inkább abszurd és vicces megközelítés részemről, mint reális!
Szóval nem kell komolyan venni, csak szólok;)

Rebdkívül szórakoztató, ahogy a fizikai és a szellemi termékek összehasonlítása folyamatosan bebukik - pro és kontra.

Egyébként ténylegesen az az egyik gond, hogy a zenepéldány esetén nincsen kínálati korlát, ezért nincsen szűkösség sem. Mondhatni egyedül a jog óvta-óvja meg attól, hogy közjószágként viselkedjen, mert kizár a fogyasztásból, ha nem fizetsz. És ha ez a korlát kiesik... És mondjuk ez eléggé nehézkessé teszi a "piaci" viszonyok mérlegelését.

Másfelől meg van abban valami, hogy problémás az előállítása ebben az esetben. Kevesen szoktak például hobbiból közutakat vagy közvilágítást építeni (amelyek szintén közjavak). Irány olvasni: en.wikipedia.org/wiki/Public_good

Izéke:

Kérdésedet nem idézném mert hosszú, de a válasz:

Hogyan lehetséges, hogy a "nem sztár" előadók is meg tudnak élni, meg tudnak tanulni a hangszereiken játszani és valahogy elkészítik a lemezeiket?

Nagyon kiváló, nagy tudású zenészek élnek a koncertjeikből és nem tartanak el kiadó-vízfejeket.

Sok kitűnő zenész zenél hobbyból és dolgozik más szakmában főállásban...

Nekem ne papolj, '91. óta látom belülről ezt az ipart. Dolgozom benne, körülötte, kiszolgálom.

A producerek álltal eszkábált "zenekarokon" kívül senki sem kezdi 20M-ás stúdióban, 5e Ft-os koncert-belépővel és 10e Ft-os CD-vel.

Madonna is leszopott vagy 50 producert melött sztárt csináltak volna belőle, írtak volna neki egy rakás dalt, addíg mesterkedtek volna rajtuk amíg jól nem szóltak és le nem fizettek volna egy csomó rádiót, hogy nyomják a cuccát.

Ez egy nagy gennyes ipar, aminek semmi köze a MŰVÉSZET-hez, így nagybetűvel.

Ne haragudj, mindjárt elsírom magam a pékes hasonlattól... Hol keres a pák 800-szoros hasznot a kenyéren? De akár csak 2-szerest?

Akkor a többi:

"Képzeld el, hogy a kocsit le lehetne torrentöl lölteni... "

Miért az élő koncertet (nem a felvételt) le lehet?

"De egy lemez költsége adott, sokkal kevesebböl nem tudod megcsinálni"

Valahogy mégis sikerül egy csomó előadónak...

"a kapitalizmusban az az alapfeltétel, hogy az emberek nem lopnak"

Na ne má'! Ezt te sem gondolod komolyan... Alkalom szüli a tolvajt. Te kint hagynád az utcán lezáratlanul a biciklidet a világ bármely nagyvárosában?
Ha lebukás veszélye nélkül "el lehet lopni" a zeneszámokat, mert a technika fejlődése ezt hozta, akkor alkalmazkodni kellene az új helyzethez. A biciklire is teszel lakatot és ha elég jót tettél rá és elég éber vagy akkor a bringád meglesz amikor fel akarsz rá ülni.
Hány biciklitolvajt kapnak el? És hányat nem?

Ezért hülyeség az a "Nem lopnál..." reklám. Dehogy nem! Mindenki. Aki azt állítja magáról, hogy ő nem, az hazudik. Mindenki lop. Meglopjuk a trsadalmat, mert tudjuk, hogy lopják a közpénzeket. Tehát adót csalunk. Nem kérünk számlát, nem fizetünk TB-t a Béla után ha lenyírja a füvünket, stb. Ez természetesen nem magyar dolog. Még Svájcban vagy Norvégiában is csalnak adót, pedíg ott ezerszer jobb az adómorál.
A kapitalizmus pont arról szól, hogy az fog pénzt keresni aki a legjobban alkalmazkodik az adott körülményekhez.

"De az lenne a kapitalista természetes állapot, hogyha néhány gettolako belekáromkodik amikrofonba és ez millióknak tetszik, akkor ök sokat keresnek"

Ha milliók járnak el a koncertjeikre, akkor keressenek milliókat...

"Miért? Ha nem tudod megvenni madonnát megjelenéskor 5e-ért akkor megveszed 10 év mulva 1500ért az antikváriumban. "

Ja, ha nem dughatom meg 20 évesen akkor majd 70 évesen ő fog fizetni érte... :(O)
De hogy jön ez ide?

Még egy adalék ehhez a "szellemi termék" kérdéshez:

Az emberek 99%-a nem tudja felfogni a szellemi termék fogalmát. Túl absztrakt.

Az emberek 99%-a azt sem érti, hogy miért kellene valakinek, akinek egy "szellemi termék" előállításához van tehetsége sokezerszer többet keresnie mint annak, akinek a kenyésütéshez van.

Sok-sok kézműves termék előállításához kell nagy tehetség, rengeteg odaadás, lemondás és sok-sok évnyi tanulás. Mégsem fizetnek értük akkora összeget, amiből milliomossá válna az illető...

A szellemi termékek egy részének értékesítési problémáira a jövő meg fogja hozni a gyógyírt. Az internet fejlődése, a sávszélesség növekedése megteremti a technikai hátteret az on-demand használatra. Ha szoftvereket nem kell majd installálni csak használni és a használatkor fizetni, akkor a globális piac majd elrendezi dolgot és csak az értékarányos termékek előállítói lesznek képesek fennmaradni. Talán 20 év múlva, ha meg akarok halgatni egy számot akkor a lejátszómmal kiválasztom az összes leérhatő zeneszámot tartalmazó listáról és 1 forintért meghalgatom. Nem töltöm le, nem tárolom, hiszen a világ bármely pontján, ugyan annyiért férek hozzá. Sőt, lehet, hogy egy hírdető fizeti helyettem azt az összeget is...

Mister47: Az altalanydij fizetesenek semmi koze a bunozeshez, igy az artatlansag velelmet is ertelmetlen lobogtatni a kerdesben. Erdekes modon, amikor szobakerul a tema, valaki mindig eloszedi okosan. Pedig a nem tul szimpatikus ArtisJus-os ugyved elmagyarazta mar az indexen is: ez az ara annak, hogy msolhass magancelra. Es ebbe a letoltes is beleertendo. Mert az is legalis. A megosztasra neha azt mondjak, hogy nem az, neha meg azt, hogy amig nincs belole anyagi hasznod, addig az. De a letoltest senki sem vitatja, legfeljebb nehany felhulye mediag.ci meg kommentelo. Itt is volt ilyen. Szoval az legalis, DE az ara az, hogy minden adathordozoban fizetsz egy altalanydijat.

Ez meg azert van igy, mert jobb modszert egyelore nem talaltak ki. Ezt is meg a kazettas idokben. Onnantol kezdve viszont, hogy altalanydijat fizetunk, amivel a jogtulajdonosokat kompenzaljuk a _jogos_ felhasznalasert, nem csak az artatlansagrol ertelmetlen beszelni, hanem arrol is, hogy te akkor most pl. csak excel file-okat irsz ki a DVD-dre, pendrive-odra vagy a vinyodra.

Szerintem ez a dij vastagon megeri azert cserebe, hogy a kepebe rohoghess az olyan idiotaknak, akik azt magyarazzak, hogy te lopod a zenet. Meg azert valami alamizsnat tenyleg lehet szorni a zeneszeknek. Persze nem jo a rendszer, lehet ezt jobban is, mint pl. ahogy a robbie73 altal linkelt EFF cikkben van. De hat az is altalanydijas megoldas, es nyilvan aki nem akar albumonkent fizetni, az csak altalanydijat fizethet. Igaz, az a megoldas igazsagosabb, mert ott kifejezetten a filecserelgetesre veszel licenszet. Talan majd lesz olyan is. De ez ellen az adathordozokra kivetett altalanydij ellen hadakozni es kozben a letolteshez valo jogt vedeni, a megosztashoz valo jogot kovetelni total ertelmetlen. Sot karos, mert akkor erre nyilvan az a reakcio, hogy jo, akkor innentol kezvde csak masolasvedett CDket arulunk, es karoba huzzuk a cserelgetoket.

Volt egyebkent egy olyan kozgazdasagi tanulmany is par - olyan 3-4 - eve, ami azt allitotta, hogy az egesz (C) mizeria tok folosleges, anelkul is megkaphatjak az alkotok a jogdijaikat. Legyartja az eloado az anyagot, aztan az elso (par) peldanyt eladja 1-2 cegnek dragan. Azok tovabb adjak olcsobban mondjuk a 'kiskereskedoknek', akiktol a vegen potom aron (mondjuk 100Ft/album) letoltheted. Egy ido utan persze elkezdodik az ingyen cserebere is, de aki idoben es konnyen akar hozzajutni, az fizet majd erte 100Ft-ot. De lehet, hogy egy par rajongonak meger 5 rugot is.

atleta.hu:

Ott bukik amit írsz, hogy itt nem egy adóról beszélünk és nem közjót támogatunk belőle, hanem magáncégek profitját garantáljuk törvénnyel.

#ez az ara annak, hogy msolhass magancelra.

Egy diktatúrában biztosan, de egy demokráciában, egy piacgazdaságban ez nem igaz. Mondok egy másik példát, hogy jobban érthető legyen:

Veszek egy íjat magnak, mert íjászkodom, mondjuk ezt a sportot űzöm. De a „veszprémi vadásztársaság” (fiktív név) feltételezi, hogy egy íjjal bizony lehet az ő erdeikbe illegálisan is vadászni, így kilobbiza, hogy hozzanak törvényt rá, hogy minden magyarországon eladott íj árába építsenek be 5000Ft „vadászati díjat” amit ők megkapnak, mert sok káruk van az illegális vadászok miatt. Én pedig 5000Ft-al gazdagítom őket, holott soha semmi közöm nem volt és nem is lesz hozzájuk, és soha nem vadászom… ezen az alapon aztán minden más vadásztársaság (vagy bárki, ha megfelelő indokot tud kitalálni) is beleépítheti a „jogdíjait” az íj árába… teljes agyrém!

Pontosan ugyanerről szól az adathordozó árába épített jogdíj. Nincs semmi jogalapja, ez csak és kizárólag egy szűk csoport lobbimunkájának köszönhető. És arról se feledkezz meg, hogy például egy CD esetében BIZONYÍTANI tudom, hogy nem jogvédett anyag került rá, ilyenkor hol van az ellentételezés lehetősége? Hiszen ha én a saját anyagaimat írtam ki a CD-re akkor BIZONYÍTHATÓAN jogtalanul szedték be tőlem a jogdíjat. Még egyszer kiemelném: ez nem adó!

#Ez meg azert van igy, mert jobb modszert egyelore nem talaltak ki.

Ne haragudj, de mégis kit érdekel, hogy nekik nehézségeik vannak a bizonyításban? Ez az ő problémájuk, nem a vevőké. Így működik a piac. Nehéz bizonyítani, hogy az emberek jogvédett anyagokat másolgatnak? Jaa, az mindjárt más, nehogy már még nekik kelljen dolgozni a bizonyítással és a védekezéssel, inkább hívjuk fel a politikus haverokat és hozassunk törvényt rá, hogy kényelmesen kaszálhassunk, nehogy már még nekünk kelljen megvédenünk a saját munkáinkat…

Én ezt a hozzáállást nem tudom elfogadni. Amit megveszek, amit birtokolok annak igenis hajlandó vagyok tisztességgel megfizetni az árát, vita nincs ebben. De az, hogy olyan szolgáltatásért fizettessenek velem, amit soha nem veszek igénybe, ráadásul BIZONYÍTANI tudom, hogy nem vettem igénybe, na ez elfogadhatatlan.

atleta.hu:

Ott bukik amit írsz, hogy itt nem egy adóról beszélünk és nem közjót támogatunk belőle, hanem magáncégek profitját garantáljuk törvénnyel.

#ez az ara annak, hogy msolhass magancelra.

Egy diktatúrában biztosan, de egy demokráciában, egy piacgazdaságban ez nem igaz. Mondok egy másik példát, hogy jobban érthető legyen:

Veszek egy íjat magnak, mert íjászkodom, mondjuk ezt a sportot űzöm. De a „veszprémi vadásztársaság” (fiktív név) feltételezi, hogy egy íjjal bizony lehet az ő erdeikbe illegálisan is vadászni, így kilobbiza, hogy hozzanak törvényt rá, hogy minden magyarországon eladott íj árába építsenek be 5000Ft „vadászati díjat” amit ők megkapnak, mert sok káruk van az illegális vadászok miatt. Én pedig 5000Ft-al gazdagítom őket, holott soha semmi közöm nem volt és nem is lesz hozzájuk, és soha nem vadászom… ezen az alapon aztán minden más vadásztársaság (vagy bárki, ha megfelelő indokot tud kitalálni) is beleépítheti a „jogdíjait” az íj árába… teljes agyrém!

Pontosan ugyanerről szól az adathordozó árába épített jogdíj. Nincs semmi jogalapja, ez csak és kizárólag egy szűk csoport lobbimunkájának köszönhető. És arról se feledkezz meg, hogy például egy CD esetében BIZONYÍTANI tudom, hogy nem jogvédett anyag került rá, ilyenkor hol van az ellentételezés lehetősége? Hiszen ha én a saját anyagaimat írtam ki a CD-re akkor BIZONYÍTHATÓAN jogtalanul szedték be tőlem a jogdíjat. Még egyszer kiemelném: ez nem adó!

#Ez meg azert van igy, mert jobb modszert egyelore nem talaltak ki.

Ne haragudj, de mégis kit érdekel, hogy nekik nehézségeik vannak a bizonyításban? Ez az ő problémájuk, nem a vevőké. Így működik a piac. Nehéz bizonyítani, hogy az emberek jogvédett anyagokat másolgatnak? Jaa, az mindjárt más, nehogy már még nekik kelljen dolgozni a bizonyítással és a védekezéssel, inkább hívjuk fel a politikus haverokat és hozassunk törvényt rá, hogy kényelmesen kaszálhassunk, nehogy már még nekünk kelljen megvédenünk a saját munkáinkat…

Én ezt a hozzáállást nem tudom elfogadni. Amit megveszek, amit birtokolok annak igenis hajlandó vagyok tisztességgel megfizetni az árát, vita nincs ebben. De az, hogy olyan szolgáltatásért fizettessenek velem, amit soha nem veszek igénybe, ráadásul BIZONYÍTANI tudom, hogy nem vettem igénybe, na ez elfogadhatatlan.

"Ott a probléma, hogy a kaptitalizmusban az az alapfeltétel, hogy az emberek nem lopnak. Hogy a megtermelt értékért kifizetik azt amit az elöálitoja kér érte, vagy nem veszik meg."

Tegnap vettem egy hektár erdőt, kérem, hogy mindenki aki levegőt _vett_ fizesse ki az általam termelt oxigén értéket!
Nagyon drága erdő volt és sokat költök azóta is marketingre (bizonyára láttátok a "lélegezz!" palkátaim.)
A számalszámom:
55555555-55555555-12121212

Köszönöm

A CD-be épített jogdíj nem az illegális felhasználás, hanem a legális magáncélú másolás ellenértéke. Ha felháborodik az ember, érdemes tisztába lennie vele, hogy micsodán, hogy mégse csináljon komplett hülyét magából...

Ok! Ez egy szar ítélet volt.

De azért üzleti szempontból s megnézhetjük a dolgot. A zeneipari kiadók ideje és üzleti modellje eléggé elvault. Nemrég láttam a Dreamgirls filmet és értem, hogy valamikor fontos volt a kiadó, mert neki kellett a drága stúdiót fizetni, meg a rádiós dj-ket lekenyerezni dollárral. Ha jó sok pénzt belefeccolt a termékbe, akkor lett neki BMW meg villa és már dönthetett arról, hogy Prince vagy a Cure legyen befuttatva.
A mai világban már nem kell lefizetni a rádiós dj-ket, mert elég korrekt netes rádiók vannak (Pandora, Lastfm), ahol mi mondhatjuk meg mit is szeretünk és az meg teszi alánk az ízlésünket kibaszott jól.
A stúdiókról meg annyit, hogy ma már egy sima számítógép és webkamera segítségével is elég híres lehetsz (MATTRACH a youtube-on), ha van tehetséged.
Na most a kiadók még mindig ragaszkodnak a királycsináló szerepükhöz és a BMWjükhöz. Ez az ilyen pitiáner hakni országban, mint Magyarország még megy is. Kérlek számold meg a szigeten fellépő magyar élőzenészeket, vesd össze a csúcskategóriás magyar rádiók által játszotakkal és rájössz, hogy milyen király zenét termelünk ki - szánalmas, hogy a stílusos élőzene felsőfokát az elmúlt 10 évben a Tankcsapda meg a Kispál jelenti (korántsem rájuk nézve). Persze van egy csomó megasztárunk, de még egy kurva Szőkített nőt sem tudtak önállóan megírni
Na szóval a lényeg az, hogy változtani kellene. Erre egy mód van, de qrva nehéz beletörődni abba, hogy a mai együttesek már magukat adják el a neten kiadó nélkül.(Radiohead)
Ezért fogok én most 10 ezer Ft-ot fizetni az új Radiohead albumért, s leszarom, ha ők BMW-t vesznek belőle, de nem akarom többé eltartani a kiadó BMW-s embereit, s talán majd előbb-utóbb az összes kedvencemtől letölthetek legálisan kb 3-5 euróért albumokat.
Kivétel a Metallica mert ők szeretének qrva sok pénzt csinálni az egyre szarabb albumaikból és még mindig azt hiszik, hogy a letöltés miatt nem megy a fos albumuk.

Kings of Leon-t hallgatok Lastfm-en egyébként, és nagyon örülnék, ha bemenve egy zeneboltba kapnék tőlük valamit.
Tavasszal ajándékba vettem egy Killers:Sam's town albumot és vazzeg úgy kellett keresni az uccsó (valszeg első is volt, de nem akartam sértegetni a kiscsajt)példányt. AZ ASVA-nak szeretném üzenni, hogy ha olyan kurvára a törvényességről, meg a kiadók kurva jófejségéről szól itt minden, akkor mutasson valamit arról, hogy a most brit NME Awards 2007 díjazottjai közül mennyi és hol elérhető ma Magyarországon:
MUSE
KASABIAN
My Chemical Romance
Artic Monkeys

S például a kiadó nélküli Radiohead mennyit kap az írható cd-k és DVD-k után fizetett illetékből?

#Tgr 2007.10.08. 11:23:49
#A CD-be épített jogdíj nem az illegális felhasználás, hanem a legális
#magáncélú másolás ellenértéke.

Biztos nehéz a felfogásom, de továbbra sem értem, hogy ha én például a saját verseimet írom ki egy CD-re, akkor miért kell ezért pénzt fizetnem az artisjus-nak?

Sem a vers, sem a CD előállításába nem vettek részt, milyen jogon is tartják ebben az esetben a markukat?

Vagy esetleg azt kellene jogosnak éreznem, hogy mások illegális másolataiért kell nekem "előre büntit" fizetnem?

Nehéz. Amikor az (akkor még illegális) otthoni másolás elterjedtté vált (ez akkor, a 80-as évek elején még magnókazettákat jelentett), kötöttek egy alkut, hogy legalizálják a magáncélú másolást, cserébe viszont a jogtulajdonosok egyfajta kártérítést kapnak. Miután az, hogy a másolók ezt önként befizzessék, nem volna túl életképes elgondolás, a díjat magába az adathordozóba építették be. Vagyis ez egyfajta "váltságdíj", amiért cserébe a legális(!) zenéidről készíthetsz magadnak másolatokat, és ezt a díjat mindenki egyaránt fizeti, hasonlóan pl. az adóhoz, amiből egy csomó olyan dolgot finanszíroznak, amit aztán nem minden adózó vesz igénybe.

Lehet ezt az elgondolást nem szeretni, de az még nem ok arra, hogy hülyeségeket beszéljen róla az ember, főleg hogy értelmesen sem nehéz kritizálni (eleve elég ellenszenves ötlet a kultúrát ilyen formában pénzhez kötni, és a digitális másolással és a tartalomfüggetlen adathordozók megjelenésével az idő is eljárt felette, ráadásul az összeg megállapítása és a begyűlt pénz elosztása elég homályos szabályok mentén történik).

Amúgy állítólag visszakérheted a díjat, ha bemutatod a CD-t, de persze akkor már egyszerűbb eleve matrica nélkülit venni.

Mister47:

> Ott bukik amit írsz, hogy itt nem egy adóról beszélünk és nem
> közjót támogatunk belőle, hanem magáncégek profitját
> garantáljuk törvénnyel.

Nem hiszem, hogy barhol irtam volna adorol meg kozjorol. Arrol irtam, hogy a _tarsadalom_ szamara jo megoldast kell keresni a problemara. (Es ez hosszutavon lehet a (C) eltorlese.) Ugy mondjak az okosok, hogy a torvenyek meghozasanal mindig igyekeznek egyfajta egyesulyt talalni. Itt pl. a tarsadalom es a szerzok/eloadok jogai kozott. Es termeszetesen szo sincs arrol, hogy ezeket a jogdijakat a kiadok kapnak. Az a muvek alkotoihoz kerul. Nem veletlenul nyomjak a kiadok, hogy a masolas lopas. Ne a levegobe puffogtassunk.

> #ez az ara annak, hogy msolhass magancelra.
> Egy diktatúrában biztosan, de egy demokráciában, egy
> piacgazdaságban ez nem igaz. Mondok egy másik példát, hogy
> jobban érthető legyen:

Blabla. Tovabbra is az van, amit fent leirtam. Nem diktatura, altalanydij. Nem ez az egyetlen ilyen. Ott van pl. mindjart a tarsadalombiztositas. En pl. baromi ritkan vagyok beteg, es eleg jol (a nyugdijbiztinel sokkal jobban) be tudom fektetni a penzemet. Nem is dolgozom feketen, tehat nekem akkor igazabol nem kene TBt fizetnem a te altalad elkepzelt kapitalizmusban. (Volt egyebkent olyan is.)

> Veszek egy íjat magnak, mert íjászkodom, mondjuk ezt a sportot
> űzöm. De a „veszprémi vadásztársaság” (fiktív név) feltételezi,

Folosleges hasonlatokban beszleni, mert eleg jol megertheto a dolog onmagaban is. A hasonlatok csak felrevezetnek.

> hogy egy íjjal bizony lehet az ő erdeikbe illegálisan is
> vadászni, így kilobbiza, hogy hozzanak törvényt rá, hogy minden

_Nincs_ szo illegalitasrol. Nem erted? A torveny azt mondja, hogy igenis jogos elvaras, hogy az emberek masolatot keszithessenek a zeneikrol. Bejelntes es adminisztracio nelkul. Ugyanakkor a jogtulajdonosnak is jogos elvarasa a kompenzacio. Legalabbis a torvenyalkotok szerint. Ertelmes vitat arrol lehetne folytatni, hogy vajon a szerzoi jog jelen formajaban nem okoz-e aranytalan hatranyt a tarsadalom szamara. (Evszazadokig elmukodgettunk nelkule!)

> Pontosan ugyanerről szól az adathordozó árába épített jogdíj.
> Nincs semmi jogalapja, ez csak és kizárólag egy szűk csoport

Jogalapja van - leirtam. A szuk lobbicsoport - nyilvan a kiadokat erted alatta - nem lat belole egy kanyit sem. Az o erdekuk az lenne, hogy tuzzel vassal irtsak az otthoni masolast is. Ok azt gondoljak, hogy ha te a haverodnak lemasolsz egy CD-t, akkor ott ok buktak 6 ropit.

> lobbimunkájának köszönhető. És arról se feledkezz meg, hogy
> például egy CD esetében BIZONYÍTANI tudom, hogy nem jogvédett

Figyu - ha erted, hogy mi az, hogy altalanydij, akkor jo. Ha nem, akkor baj van.

> BIZONYÍTHATÓAN jogtalanul szedték be tőlem a jogdíjat. Még
> egyszer kiemelném: ez nem adó!

Jogosan - hiszen igy szol a torveny, legfeljebb neked nem tetszik. Mi lenne az alternativa? Rairnad az SZJA bevallasodra, hogy 50 db CD-t masoltal, 67G-nyi helyet toltottel fel zenevel a vinyodon?

> Én ezt a hozzáállást nem tudom elfogadni. Amit megveszek, amit
> birtokolok annak igenis hajlandó vagyok tisztességgel
> megfizetni az árát, vita nincs ebben. De az, hogy olyan

Ebben meg raadasul nem hiszek. Marmint lehet, hogy mi ketten vagyunk az utolso becsuletes emberek (es nem vagyok egyedul :) ), de a legtobben igenis zenei celokra is az olcso csempeszett, jogdijmentes CD-t veszik. Kispalya. De mondom, a torveny logikaja nem errol szol, ez csak egy megjegyzes volt.

Először is a kiadó nem más, mint egy speciális kockázati-befektető. Attól speciális, hogy már a terméke minimális befektetéssel korlátlanul sokszorozató. Maga a kiadó a kapcsolati hálóján kívül nem nagyon ad hozzáadott értéket, hiszen a minőségi zenéhez kellő hangszerek és stúdiótechnika egy önálló gazdasági szervezetbe integrálódik. Kiadó pénzt ad, nem egyenlő stúdióval, de még a marketinggel sem nagyon. Nem értem, hogy miért kéne külön jogi védelmet adni egy stúdiónak az őt ért anyagi hátrányok miatt. Mondok egy sánta példát, ami azért sánta, mert nem korlátlanul reprodukálható termékről van szó. Veszek egy földet, mint befektető. Bevettem kukoricával, jön egy aszály, annyi a kukoricámnak. Kit pereljek, az engem ért kárért? Senkit, vis maior, erről senki sem tehet. Veszek egy csomó papucsot Kínában, el akarom adni Magyarországon, ellopják, nem tudom ki volt, buktam egy csomó pénzt. Kit pereljek? Az országot a töketlen rendőrségért? Senkit, értelmetlen lenne bárkivel pereskedni.
Miért nem jók ezek a példák? Mert vagy nem emberi viselkedés miatt következett be a károm, vagy ismeretlen az elkövető. És miért jók mégis? A következő miatt: az emberi morál szubjektív. Legtöbbünknek elképzelhetetlen, hogy megöljük egy embert. Nem is csinálják sokan, és akik mégis, azok többnyire börtönben vannak. Tehát, hogy ne ölj embert, ez egy viszonylag stabil, általánosan elfogadott morális szabály. Jön a következő szint, ne menj gyorsan az autóval. Ez is egy szabály, viszont már sokkal engedékenyebbek vagyunk magunkkal szemben, tudjuk, hogy növekszik a baleset kockázata, amit el akarunk kerülni, mégis megszegjük ezt a szabályt. Jön a következő szint: letöltünk, tehát tulajdonképpen lopunk egy szellemi terméket, amiért valaki, valahol pénzt kért, és meghallgatjuk. Saját megítélésünk szerint nem vagy minimális kárt okoztunk, ezért megengedjük magunknak. És olyan sokan engedjük meg magunkat, ahány ember úgy gondolkozik, hogy megölni egy másik embert nem jó dolog. A végkövetkeztetés az, hogy nincs általános értelemben vett morális értékrend. Ami elfogadott, azt racionális törvények rögzítik, és erőszakszervezet tartatják be (sokkal több gyilkosság lenne, ha nem lenne rendőrség, sőt…). Védeni a szellemi termékek populáris változatait egy betartathatatlan szabály, mind technikai, mind jogi értelemben működésképtelen. Elítéltek egy embert fájlcseréért? Kétezer megijed, kétmillió nem. Elítélnek kétszázezer embert? Ez soha nem fog megtörténni, mert abból csúnya felzúdulás lenne, senki sem fogja ezt megkockáztatni. A másolás (és fejlettebb technikai formája, a fájlcsere) a kiadó „aszálya”, vagy „készleteinek ellopása”, ez ellen sok mindent nem lehet tenni. Se törvényekkel, sem technikai megoldásokkal nem lehet megakadályozni, így erkölcsi kérdést csinálni belőle maximum filozófiai kérdés.

Lehet hogy naívnak tünök, de ez olyan egyszerű is lehetne: nézzük meg hogy mennyi haszna van a szerzőnek egy albumon, (vagy mennyi hasznot szeretne belőle látni) csapjuk hozzá a neten való terjesztés költségéhez, és lehessen annyiért megvenni. Lossless. Nem ám bugyborékoló mp3, meg kásás AAC! Így nincs eltartva a vízfejű ARTISJUS, a kiadó meg a kereskedők. (kiszámolta már valaki?) Innentől lehet rinyálni, hogy: "vegyé' meg, mert különben éhen pusztul a zenész! Meg a családja is!"
Másrészt: akik előszeretettel töltik le pl. a jóbarátok 235. évadjának 66436. részét, holott soha nem fogják megnézni, azok még akkor sem adnának érte pénzt, ha 100Ft.-ba kerülne. Ez alapján lehetetlen kiszámolni hogy "mennyi pézünk lett volna, ha azok az ótvar torrentek..."
Harmadrészt: Ez egy borzasztóan álszent dolog. Egy cd-író 4ezer, egy korlátlan net 5ezer, egy nyers lemez meg 23Ft. 70 fillér. Voilá. Olyan ez, mintha az árokparton 20 méterenként lenne egy ötezres, de nem veheted fel, mert ejnye-bejnye, csúnya dolog.
Megint az van hogy eltartatnának velünk egy több milliárdos üzletágat arra az érzésre alapozva, hogy spec. én hálás vagyok pl. a Lovasinak, mert tök jó dolgokat csinál.

#atleta.hu
#Nem hiszem, hogy barhol irtam volna adorol meg kozjorol. Arrol irtam, hogy a
#_tarsadalom_ szamara jo megoldast kell keresni a problemara.

Mégis úgy beszélsz róla, mintha ez valamiféle adó lenne vagy közszolgáltatás, nem pedig szabadpiac. És nem a társadalom számára kell jó megoldást keresni, hanem elfogadni a piaci alapú működést. Arról nem is szólva, hogy a társadalom számára nem egy jó megoldás valakit 40 millió forintra büntetni, mert megosztott 24 zeneszámot…

#Blabla. Tovabbra is az van, amit fent leirtam. Nem diktatura, altalanydij.
#Nem ez az egyetlen ilyen. Ott van pl. mindjart a tarsadalombiztositas.

Pont itt erősíted meg amit írtam, a TB egy állami kötelezettségvállalás, a zene pedig 100%-ban magánpiac. A kettőnek semmilyen köze nincs egymáshoz, még csak logikailag sem.

#A torveny azt mondja, hogy igenis jogos elvaras, hogy az emberek
#masolatot keszithessenek a zeneikrol. Bejelntes es adminisztracio
#nelkul. Ugyanakkor a jogtulajdonosnak is jogos elvarasa a kompenzacio.

Nem zenéről beszélek. Idézem magam: „Biztos nehéz a felfogásom, de továbbra sem értem, hogy ha én például a saját verseimet írom ki egy CD-re, akkor miért kell ezért pénzt fizetnem az artisjus-nak?”

A kérdés továbbra is fennáll, miért fizetek egy magáncégnek én jogdíjat például a saját verseim után? Ennyi erővel a ceruza árába is beépíthetjük a jogdíjat, mert lerajzolhatok vele jogvédett műalkotást… de akár a szalvéta árába is, mert abból meg jogvédett szobrot hajtogatok… arról már nem is beszélve, hogy mi van ha megtanulok egy jogvédett szöveget és azt otthon elmesélem szóról szóra a barátaimnak, ebben az esetben a saját szám után is jogdíjat fizetek? Na ne vicceljünk már!

Ugyan már, felejtsük el végre!
A zene, a könyv, a film - mind közkincs. És azzá is kéne tenni. Halál a jogdíjra meg az egyéb baromságokra. Ez művészet. Legyen végre szabad!
Felejtsük el a szerzői jogokat, aki igazán művész és igazán tehetséges az ingyen vagy minimális pénzért is hajlandó alkotni!
Ettől a szar kihullana a zenéből, könyvből, filmből.
A jók még így is meg tudnának élni, nem kevesen vennének CD-t/DVDt/könyvet ha ingyen letölthető lenne, akkor is, és a mozi, a koncert élményét meg úgysem éled át ingyen letölthető izékkel.

Arról nem is beszélve, hogy ilyen erővel betilthatnánk az indexet is meg a többit, hisz ingyenes konkurenciája a napilapoknak. Fujj fujj... Jéééé, mégis megél valahogy...

Mister47:

> #Nem hiszem, hogy barhol irtam volna adorol meg kozjorol. Arrol irtam, hogy a
> #_tarsadalom_ szamara jo megoldast kell keresni a problemara.

> Mégis úgy beszélsz róla, mintha ez valamiféle adó lenne vagy

Hogy? Mikor beszelek ugy, mint ha ado lenne? Amikor azt mondom, hogy nem ado, hanem altalanydij? Ne farassz mar. Probalj meg azzal vitazni, amit irok, es nem azzal, amit hallani szeretnel tolem. Ez igy ertelmetlen. Azt is leirtam, hogy miert van altalanydijas rendszer. Miert nem azzal vitazol? Pl. leirhatnad, hogy mi a jobb otleted. (Mert nem allitom,hogy ez a legjobb a vilagon.)

> közszolgáltatás, nem pedig szabadpiac. És nem a társadalom
> számára kell jó megoldást keresni, hanem elfogadni a piaci
> alapú működést.

Na ne mondd. A torvenyek pedig errol szolnak, jo esetben mindegyik. Meg kell talalni minden egyes szabalyozando helyzetben azt a pontot, ami az egesz tarsadalom szamara optimalis. Ez persze egy kompromisszum lesz, ami adott esetben minden egyes resztvevo szamara rosszabb, mint ha csak az o erdekeit vennenk figyelembe. De hat ez ugye nem hangzik nagyon meglepoen.

> Arról nem is szólva, hogy a társadalom számára nem egy jó
> megoldás valakit 40 millió forintra büntetni, mert megosztott
> 24 zeneszámot…

Annak meg nagyjabol semmi koze ehhez a kerdeshez. Az adathordizokba beszamitott jogdij kerdese fuggetlen attol, hogy a megosztas legalis vagy sem. Ezt gondolom te is belatod.

> #Nem ez az egyetlen ilyen. Ott van pl. mindjart a tarsadalombiztositas.

> Pont itt erősíted meg amit írtam, a TB egy állami

En vagyok fasz, elismerem. eloszor leirom, hogy tok folosleges, es karos hasonlatokban beszlegetni, mert mindenki azt az aspektust ragadja ki belole, ami az o erveleset alatamasztja, aztan meg megis bel;esetalok a csapdaba. Nyilvan nem azert irtam a TB-t, mert ugy gondolom, hogy abban hasonlit az altalany jogdijra, hogy ado. Talan abbol is latszik ez, hogy szerintem az nem ado.

> kötelezettségvállalás, a zene pedig 100%-ban magánpiac. A

Mondjuk lehetne ez is az.

> kettőnek semmilyen köze nincs egymáshoz, még csak logikailag sem.

Aha, na mindegy. Akkor ha semmi koze egymashoz, akkor nem erosithet meg semmit.

>#A torveny azt mondja, hogy igenis jogos elvaras, hogy az emberek
>#masolatot keszithessenek a zeneikrol. Bejelntes es adminisztracio
>#nelkul. Ugyanakkor a jogtulajdonosnak is jogos elvarasa a kompenzacio.

>Nem zenéről beszélek. Idézem magam: „Biztos nehéz a felfogásom,
> de továbbra sem értem, hogy ha én például a saját verseimet
> írom ki egy CD-re, akkor miért kell ezért pénzt fizetnem az

Nem TE beszelsz zenerol, hanem en. Csak valamiert nem olvasod el. Pedig itt van az idezetemben a valasz a tobbedszer megismetelt kerdesedre. Most tenyleg le kell irnom megegyszer: a kompenzacio azert van minden adathordozo araban, mert az ellenorzes lehetetlen _es_ a torvenyalkoto szerint ez a kisebbik rossz. Ott lenne meg opciokent hogy masolod a zenet (masholhatjak a felhasznalok), de nem kompenzalod a jogdij tulajdonost (aki a _szerzo_ es az _eloado_, nem a kiado). ez nyilvan rossz. Vagy nem masolhatsz, mert azert is uldoznek. Nyilvan ez sem jobb. Esetleg onbevallassal megy a dolog. Szerinted hogy kene?

> artisjus-nak?”
> A kérdés továbbra is fennáll, miért fizetek egy magáncégnek én

Nem magancegnek fiztesz, hanem az artisjuson keresztul torvenyileg szabalyzott modon az eloadoknak es a szerzoknek. Ha az zavar,hogy a jogkezelest egy maganceg vegzi, akkor meg ird azt. (BTW nem vagyok biztos benne, hogy egy allami hivatal olcsobban csinalna.)

> jogdíjat például a saját verseim után? Ennyi erővel a ceruza
> árába is beépíthetjük a jogdíjat, mert lerajzolhatok vele
> jogvédett műalkotást… de akár a szalvéta árába is, mert abból

Suletlensegeket beszelsz. Az nem szamit masolasnak.

A probléma ott kezdődik, hogy a kiadók monopol helyzetben vannak. Az előadókkal kizárólagos szerződést kötnek és így kizárólagosan határozhatják meg, hogy az adott zene hogyan kerülhet piacra. Természetesen, ragaszkodnak ahhoz az üzleti modellhez, amelyik a lehető legmagasabb profitot biztosítja nekik: a CD kiadáshoz.
Meg kellene tiltani, a zenészek és a kiadók közötti kizárólagos szerződést, mert ez a szabad verseny brutális megsértése. A zenész annyi kiadóval szerződjön, amennyivel akar. Ha így beindulna a kiadók közötti(!!!) verseny, akkor kiderülne, hogy mennyit is érnek a zenék.
Ez egyes médiabirodalmak összeomlását okozná? Ennél jobb nem is történhetne velünk...

atleta banyek, ha ennyire ertesz az atalanydijhoz, meg a demokraciahoz, mennyel tuntetni az artisjus ele, v irj beadvanyt az alkotmanybirosagnak, ne itt farasszad az embereket.