A Google és a Yahoo esélye a Facebookkal és MySpace-szel szemben

Múltkor azt írtam az egyik postban, hogy
Sőt, én már most megelőlegezném, hogy itt nem látunk mást, mint a Gmail kontaktlistájának felkészítését arra, hogy kapcsolati hálóként funkcionálhasson.
Kicsit erre a megelőlegezésre rezonál a New York Times Bits blogjának tegnapi postja. Egészen pontosan Saul Hansell írása arról szól, hogy a nagy közösségépítő szájtokat nehezen tudná megfogni a Yahoo vagy a Google. Viszont e két cégnek van valamije, ami bizonyos értelemben már egy social network-kezdemény. És ez a levelezőrendszerük kontaktlistája.

Szóval a postban olvasható pletykák megerősítik korábbi megérzésünket, hogy például a Google-nak egyszerűbb lesz a Gmail kontaktlistájára építve egy közösségi szolgáltatást felépítenie, mintsem újrabrandelni, újragondolni az Orkutot.

A Gmail újabb verziójának egyik leglátványosabb változása épp a kontaktlistakezelést érintette. És, ahogy a Bits-postban is olvasható, a Yahoo is ezen a vonalon erősítene az Inbox 2.0 projekttel.
“If I get an e-mail from Saul Hansell, I should be able to click on his name and see his profile,” Mr. Garlinghouse said. “The profile page is where you can expose what you want people to know about you.
Miben különbözik egy levelező felülete mondjuk a Facebook profiloldalától? Elvileg semmiben. Az egész felfogás és UI kérdése. És ha a kontaktok már nem csak levelezhetnek, csetelhetnek és telefonálhatnak egymással, hanem egymás közösségi tevékenységét is követhetik, akkor hamar eljutunk odáig, hogy a levelezőrendszerek új generációjával fogunk összeismerkedni a következő években. A mailbox már nem csak levelesláda lesz, hanem online életünk egyik központi helye.
Címkék: google yahoo gmail
2007.11.14. 09:33. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ezzel egyetértek. kérdés, h a gmail/gtalk és a hotmail/msn közül ki kerül ki győztesen. egyik, másik, mindkettő, egyik sem.

és szerintem nem az dönti el a kérdést, h kinek van ma több felhasználója, hanem az, h kinek van erős sql támogatottsága. mert ma sql alapokon a legegyszerűbb alkalmazást fejleszteni, és ami még ennél is fontosabb, sql alapokon lehet az alkalmazásokat a lehető legváltozatosabb módon összekapcsolni gyártótól és platformtól függetlenül.

a social network kulcsa az sql.
Ez nekem kicsit olybá tűnik, mint a mobiltelefon, nemde? Végy egy már létező szolgáltatást (gsm vs. e-mail) és kezdj el belepakolni egy csomó mindent, mondván, majd az emberek úgyis nekiállnak használni. És lőn.
Haha, ez az sql-es komment ott van a szeren, szerintem siman nevezhetnel vele "Az Ev Lebornirtabb Informatikai Baromsaga" versenyre, meg van eselyed megnyerni.

De legalabbis lehetnel golyohuzo a Bullshit Bingon.
Ez olyan parasztvakitos/tanacsados szoveg, szepen es hihetoen hangzik, ertelme/tartalma zero. :)

"...kérdés, h a gmail/gtalk és a hotmail/msn közül ki kerül ki győztesen..."
a kerdes, hogy miert kellene barmelyiknek is gyoznie?
"...kinek van erős sql támogatottsága..."
manapsag MINDEN adatbazis alapu rendszernek EROS SQL tamogatottsaga van
"...sql alapokon lehet az alkalmazásokat a lehető legváltozatosabb módon összekapcsolni gyártótól és platformtól függetlenül..."
- miert kellene "legváltozatosabb" modon osszekapcsolni barmilyen alkalmazast is?
- mi az hogy "alkalmazás"?
- mi az hogy "gyártó"?
- mi az hogy "platform"?

"a social network kulcsa az sql."
ja, a csajozas sikerenek kulcsa pedig az alkohol :)
miert kellene "legváltozatosabb" modon osszekapcsolni barmilyen alkalmazast is?

mert a számítógépek hálózatban működnek. hülye.
Es meg tudja fokozni.
Jaja, sql a jövő. Meg a tcp/ip. Meg az ethernetkábel.
Állítólag az újfajta ethernetkábelek már platformfüggetlenek lesznek.
Na azér' óvatosan. Közösséget IM-re, e-mailre lehet, de még senkinek nem sikerült, pedig többen is próbálkoztak vele. IM-re volt valami velvet puffin, e-mailre pl. freemail.hu.

Egyébként a social networkökkel a nagy különbség, hogy nem biztos, hogy nyilvánosságra hozhatod akár a másodrendű kontaktlistát is (kik vannak fenn a kontaktjaim kontaktlistáin?), mert ha egy automatikus mozdulattal ezt megteszed, a szeretők, férjek és feleségek fellázadnak, és joggal perelnek....:/
Ahol egy jól kereshető jól struktúrált saját tartalom épül az lesz a győztes.
Ez ellen kevés egy e-mail címlista, mert a Google saját tartalommal továbbra sem fog rendelkezni.
A social networkökön meg ott lesz az opció, hogy keress lokálisan igazán releváns találatok között, amit a felhasználók építettek.
Mert nem mindenre a legjobb válasz a google. Lokális keresésben sosem lesz igazán erős.
angol ismeret kell hozza:
Web Economy Bullshit Generator
dack.com/web/bullshit.html
"Ahol egy jól kereshető jól struktúrált saját tartalom épül az lesz a győztes."

pontosan. csakhogy ilyeneket még mindig sql alapokon a legegyszerűbb felépíteni.
Itt felmerül az online identitás kérdése is: az e-mailcím létező usert takar-e, vagy csak egy nick a sok közül. A Facebook ugye ilyen alapon purgál, és már az iWiW is dolgozik a megoldáson.

Persze könnyedén megoldható a dolog, ha az SN szolgáltatást ki/be tudja kapcsolni az ember egy-egy mailboxnál. Így lehet külön networkje a szeretőknek. :D
És hogy jön ide az sql kérdése kutacs_?
ha mondjuk egy iwiwest érdekel, h ki járt az adott gimnáziumba, és azok most hogy néznek ki, hány gyerekük van, mit dolgoznak, akkor ne csak az iwiw-ben nézhesse meg, hanem a facebookban is, meg még akár egy bélyeggyűjtők között is. mert lehet, h ott fogja megtalálni marit és józsit. mert ők oda regisztrálnak. három gyerekük van és azóta is gyűjtik a bélyeget. de a bélyeggyűjtős mari és józsi is szeretne belenézni a facebookba, az iwiwbe, vagy az orkutba, mert őket is érdekelnék a régi osztálytársak.

mi fogja ezt az igényt kiszolgálni. az open socail api. amíg két konkurens gyártó lesz a földön, addig nem lesz közös api.

vagy a regisztrációt követő permanens xml küldözgetés? ez a személyes adatok inkonzisztens tárolását eredményezné. teljesen kaotikussá válna a web.

a desktop megoldások esetén egyszerűen meg kell nyitni az adatbázisokat közönséges nézetek segítségével. az sql lekérdezéseknél az adatbázis fizikai szerkezete lényegtelen, az mssql akár xls fájlokból is tud kérdezni, az oraclesql csv, vagy xml fájlokból is tud, de van egy széles körben elfogadott, általános és közös nyelv, ami tökéletesen alkalmas a desktop környezetben működő social netwörkök megoldások összekapcsolására.

nyilván óvatosan kell bánni egy ilyen nyitással, mondjuk privát postafiókot, vagy telefonszámot nem nagyon kellene megosztani, nyilván szabályozni is kell hozzá, nyilván beszólnak majd az adatcsőszök. a megosztásra tömeges az igény. ne kelljen már mindenhová beregelnem, egy helyen ott vagyok, megmutatom mi az ami belőlem publikus, aztán kérdezze le aki akarja, legfeljebb kérhessek egy logot, h mégis mifélék azok, akik az adataim felől érdeklődnek. a privát dolgaimat a networkön belül lehessen látni, lehessen létrehozni csoportokoat, nekik oszthassak jogokat, kik mit láthat, esetleg ki mit módosíthat. az asszonynak megengedem, h átírja a nevem, vagy azt az asszony megengedi nekem. mi lesz az ami ezt az igényt kiszolgálja?

az open social, az open id, vagy egy újabb nyílt és bombasztikus csodafegyver. óránként szoktak ilyeneket bejelenteni.

a relációs adatbázisok újrafeltalálása zajlik a social netwörkök (web2) és szemantikus web (web3) címszó alatt.
Értem én, hogy jó hogyha minden alkalmazás számára elérhetó struktúrált tartalom van mindenhonnan, de ez nem fogja megváltani a világot.
Én nem találom egyáltalán bombasztikus csodafegyvernek az Open API cuccokat.
Jól kitalált alkalmazások kellenek amelyek jól kiszolgálják a saját céljukat, attól lesz jobb struktúráltabb kereshetőbb és minőségibb a webes tartalom (kimeneti oldala amit az alkalmazások adnak), kis lokális jól működő keresőkkel és nem attól, hogy minden megy a nagy olvasztótégelybe, de és van rá 5 billió szarul működő koncepciótlan globális univerzális alkalmazás.
geritwo,
ez sima jogosultságkezelés, tudja bármelyik sql alapokon nyugvó alkalmazás. csoportokat lehet létrehozni, a csoportokhoz mezőket lehet hozzárendelni, a hozzárendeléshez írási és olvasási jogokat lehet adni.

azaz bármikor beállíthatod, h ki mit lásson belőled a hálózaton belül, illetve h mi látszódjon a hálózaton kívül. külső séma, belső séma. kitalálták ezt már 1968-ban. létezik még az az ún. fogalmi séma meg leírja az adatbázis logikai szerkezetét, és maga az adatbáziskezelő rendszer, ami az adatok elérését fizikailag megvalósítja.

ezt az eszközrendszert ne találjuk már újra fel, amikor lassan egy negyedszázada rendelkezésre áll.
lhc,
persze bánjunk csínján a forradalmi jelzővel, éppen arról beszélek, h nem kell ide semmi forradalom, az sql nem forradalom, hanem eszköz.

és pontosan arra való, amiről írsz. "Jól kitalált alkalmazások kellenek amelyek jól kiszolgálják a saját céljukat, attól lesz jobb struktúráltabb kereshetőbb és minőségibb a webes tartalom (kimeneti oldala amit az alkalmazások adnak), kis lokális jól működő keresőkkel és nem attól, hogy minden megy a nagy olvasztótégelybe, de és van rá 5 billió szarul működő koncepciótlan globális univerzális alkalmazás."

és ehhez nem valami nagy és közös api kell, amiből hetenként megjelenik egy új, azzal az igénnyel, h holnaptól mindenki ezt kellene alkalmazza, hanem egy lekérdező nyelv, aminek a különféle alkalmazások beszélgethetnek egymással. és anno erre lett kitalálva az sql, amit mindenki elfogadott, és többé kevésbé meg is valósítottak. ez persze a desktop világ. a mobil környezet más kérdés. és a kettő összekapcsolása egy újabb történet.
Latom ragyurtal a temara, de azt is hogy relacios adatbazisokkal max. elmeleti szinten foglalkoztal, legalabbis az elmult 5-10 evben.
Senki sem nyitja meg az adatbazisat meg egy masik, sajat maga altal "gyartott" "alkalmazas" reszere sem.
Ennek technikai/gazdasagi/strategiai/biztonsagi stb. okai vannak.
SQL helyett megfelelo feluletet (API) biztositanak, mely konkret kereseket szolgal ki, pl. Open ID eseten nem azt a kerest kuldod a szerver fele hogy 'SELECT akarmi FROM felhasznalok WHERE nev="xxx" AND jelszo="yyy"', hanem valami hasonlot: "belep, xxx, yyy".
Masik pelda, google: nem azt irod be a keresobe hogy SELECT weboldalak WHERE tartalom LIKE "%webisztan%" hanem hogy "webisztan".
"...relációs adatbázisok újrafeltalálása..."
a fentebb bepostolt linken sok hasonlo Bullshit-et generalhatsz magadnak
Update:
"...kitalálták ezt már 1968-ban..."
de azota mar eltelt kozel 40 ev
Az oszlopszintu jogosultsagkezeles pedig nem megoldas minden problemara.
kutacs, szép dolog ez az "egyesítsük a világot" hozzáállás, belőlem is előtör néha ez a vágy, aztán visszahuppanok a földre :-)

Senki nem fogja közvetlenül megnyitni az adatbázisát, egy rakás technikai, biztonsági és jogi probléma miatt. És senki nem tilthatja meg senkinek, hogy ő akkor mégis csináljon egy újabb, másik, (szerinte) jobb user adatbázist, network-öt, vagy hívd ahogy akarod. A világot nem lehet így szabályozni.
Ezen kivul az adatbazis szerkezete gyakran tul bonyolult, es egyebkent is csak egy implementacios kerdes. A szolgaltatast ennel magasabb szinten szoktak definialni, arra meg remekek a kulonbozo egyszeru API-k.

Nem gyanus, hogy sehol nem hasznalnak SQL-t rendszerek osszedrotozasara? Ezzel szemben rengeteg munkat fektettek abba, hogy valami egyuttmukodesi szabvanyt talaljanak tetszolegesen implementalt rendszerek kozott? (Kezdve a mara mar elfeledett CORBA-tol, az aktualis sztarig a web serice-ekig. Es kozben ott vannak olyan egyszerubb megoldasok, mint XML-RPC, REST, stb.)
oké, egyezzünk meg abban, h nem értünk egyet.
tüske,
nem kell ám teljesen megnyitni, anno a codasyl sémafelfogása arról szólt, h

-- van egy public view, egy külső séma. ezt kell a rendszerek összekapcsolására használni
-- van egy fogalmi séma, ami leírja, hogyan vannak az adatok fogalmilag tárolva. hogyan találtad ki a kis rendszeredet. lehet egy saját koncepciód. ami felépítheted az alkalmazást. ennek az előnye, h nem mondja se a google, se senki, h ezt hogyan kell megtenned. ez a fejlesztő szabadsága.
-- és van egy belső séma, ami leírja, h a hálón belül milyen csoportok vannak, illetve ezeknek mik jogosultságai. ebben rejlik a felhasználó szabadsága. nyilván ez ahhoz kell, h a felhasználók biztonságosan tudjanak a kapcsolódni. (vö. a külső séma ahhoz kell, h a fejlesztők tudjanak kapcsolódni.)
-- kell egy adatbázis kezelő ami ezt az egészet megvalósítja ráadásul úgy, h az adatbázis műveletek követhetőek legyenek, és következetesen álljanak rendelkezésre. ezért még bevezették a tranzakciókezelést. és született egy nyelv, amit nagyjából mindenki elfogadott.
atleta,
"Nem gyanus, hogy sehol nem hasznalnak SQL-t rendszerek osszedrotozasara."

azért mert az sql-t vállalati környezetben használják. de ott használják rendesen. anno jópár dblinket használtam én is. és a üzleti környezetben működő kollegák rendszeresen használják.

"Ezzel szemben rengeteg munkat fektettek abba, hogy valami egyuttmukodesi szabvanyt talaljanak tetszolegesen implementalt rendszerek kozott?"

ezek a kollégák nevetnek is azokon akik ezekkel kínlódnak. csak sajnos egyre gyakrabban találkoznak egy tökéletesen elbonyolított környezettel, amit mindenfelé bevezetnek, mert az hűde nyílt, meg hűde szabvány, aztán fél év után át kell írni, meg le kell cserélni. mert kiderül, h nem tud együttműködni a másik hasonló hűde nyílt, hűde szabvánnyal, vagy csak nagyon körülményesen tud.

aztán ezek a rendszerek semmivel sem tud többet mint azok, amit 40 éve kitaláltak, és 20 éve implementáltak.
nem vitatkozom tovább.
egyezzünk meg abban, h nem értünk egyet.
sziasztok.
kutacs_!

előszó: Ha csak egy kalapácsod van, minden körülötted szögnek tűnik

"[...] hanem egy lekérdező nyelv, aminek a különféle alkalmazások beszélgethetnek egymással. és anno erre lett kitalálva az sql, amit mindenki elfogadott, és többé kevésbé meg is valósítottak."
Az sql egy lekérdező nyelv, ami relációs adatbázis tartalmát lehet lekérdezni és módosítani. Mivel egy matematikai modellhez nyújt "hozzáférést", maga a nyelv nem is változott és nem is fog változni, fejlődni.
Jelenleg ezek a "különböző" alkalmazások jelenleg egy páros gráfot építenek fel: a adatbázis szerverek az élek egyik oldalán és a kliensprogramok a másikon.
A fent említett alkalmazások nem kizárólag egy-egy relációs adatbázist valósítanak meg: műveleteket is definiálnak rajtuk, és szolgáltatják azokat. Ezeket a műveleteket sql-lel leírni lehetetlen. Ezek megvalósítására ott van a kismillió programozási nyelv mint eszköz.

Szerintem a "szemantikus web" az amire te gondolsz (illetve gondolnod kéne :).
Laci,
igen, rengeteg lehetőséget nyílna meg, ha az adatbázisok nyilvános részébe be lehetne így tekinteni.

csak annyit mondok, h szerintem az social network fog megerősödni, amelyik ezt a részleges nyitást elvégzi. mert akkor körülötte speciális igényeket kielégítő alkalmazásokat az elszigetelődés veszélye nélkül szabadon lehet fejleszteni. nem kell követni semmiféle api-t, amit aztán egy év múlva átírnak, vagy kiderül h senki sem használja, mert éppen kitaláltak egy újabb xml csodát. az sql meg lényegében változatlan.

Czimi,
a szemantikus web fogalmilag nem sokban különbözik a relációs adatbázisoktól. a megvalósítás valamivel bonyoltabb.

na de tényleg megyek most már. cső mindenkinek.