Mért nem csinálják a következőt: jön egy cég, aki hirdetni akar Twitteren. Csinálnak neki egy felhasználót, amivel korlátozott számban írhat tetszőleges szövegű hirdetésbejegyzéseket.

Aztán a már létező Twitterezőknek megmondják, hogy fel kell venniük barátnak mondjuk 5 hirdető cég userét, de te választhatod ki, hogy a sok közül ki lesz az az 5, akit követni akarsz.

Így a hirdetők biztosan eljutnak a userekhez, és ráadásul targetáltan, mert valszeg téged érdeklő céget fogsz választani.

Amelyik céget meg nem választja senki az megy a süllyesztőbe.

> Persze a befektetők érkeztek szépen, de saját
> bevételi forrásokat is illenék,

Ez egy allando teveszme a magyar webstartolok kozott. A befekteto nem bevetelt hoz, hanem toket. Pedig elismeteltek parszor a StartUP-on is. A befekteto tokeje nem, hogy nem valtja ki a bevetelt, de epp azert erkezik, mert a befekteto azt gondolja, hogy a befektetese (ebben az esetben tehat a Twitterbe fektetett penz) valamilyen formaban majd erteket fog teremteni. Ez meg a twitter (meg a legtobb webes szolgaltatas) jellegebol kovetkezoen nyilvan valami arbevetel formajaban jelenik meg. (Es nem mondjuk indirekt reklamkent.)

Na igen, lehet,hogy az elso dotkom lufi elteti ezt az 'onnan lesz penzunk, hogy a kockazati tokes hoz' elkepzelest, de ne felejtsuk el, hogy ott a befektetok nagy resze bukott, amikor pukkant a buborek. Pont azert, mert a vegen nem derult ki,hogy honnan is lesz bevetel. De az akkor volt, es talan meg racionalis is volt beugralni a befektetoknek - az volt a kockazat, hogy nem lesz meg menet kozben a nyero uzleti modell, es az volt a varhato nyereseg, hogy nagyot fognak kaszalni, akik az elejen fektettek be az 'uj gazdasag' uj cegeibe, hiszen akkor azoknak a cegecskeknek egy resze igen nagyra nohetett volna. (Mar ha kiderul menetkozben az uleti modell. Pl. az, hogy 2 even belul bedoglik a TV, es minden TVs hirdetes ataramlik a netre.)

De ma mar latszik, hogy hogy lehet penzt csinalni, eltelt azota 8-10 ev, ma mar nem lehet ezzel felultetni a kockazati tokest. Illetve o nem fogja felultetni magat.

a hirdetések a működés fenntartásához a null szaldóhoz elegendőek. a profitot a reálgazdaságot termeli, a hirdetések csak árbevételt növelik.

ha az index csoport nem adna el a könyvet, az utazást, a számítógépet, nem lenne profitja.

ha a google a hirdetési bevételei nem forognának, a hirdetési pénzek mögött nem lennének a részvények, a papírokat mögött nem lennének ott az ázsiai és a latin amerikai üzemek és ültetvények, nem lenne profit. ezt úgy hívják: exploitation.

és ha ez nem minimális közteherviselés mellett működne, akkor nem lenne extraprofit. az államok jelentős része ezt a tevékenységet elfelejtik megadóztatni ugyanis. az államok egy része el vannak adósodva. másik része pedig maga is kizsákmányoló. például a derék kína. ezért tud hitelezni. ő is része annak a sztorinak, amit úgy hívnak kapitalizmus. amit kommunista mázzal muszáj leönteni. ez pedig az ingyen piac, vagy ahogy itt sikerült lefordítani a szabad piac. free market.

a twitter is vélhetően azt fogja csinálni, amit a google. hirdetési bevételek beteszi egy pénzalapba, ami ott forogn, profitot termel, amit befektetők alacsony közterhek mellett kivesznek, majd a hirdetési bevételből fedezik a kiadásokat. az átmenteti pénzhiányt pedig hitelekkel hidalják át. evan williamst pedig megveszik kilóra. ez így működik.

volt valami konferencia. ezt nem magyarázta el nektek jaksity?

most persze az igaz, h itt nem fogjuk a rendszert megdönteni, legfeljebb megértjük, h amerikai és ázsai barátaink hogyan működnek, ami legfeljebb arra jó, h fanyalogjunk. nyilván alkalmazkodni kell ehhez.

és ezt többféle képpen meg lehet tenni. egyrészt lehet követni az index modelljét. próbálj eladni valamit, ami kapcsolódik a businessedhez. ha fordítót írsz, próbálj eladni nyelvkönyveket. vagy állíts mögéd nyelviskolát. a szellemi, kapcsolati tőkédet használd. legyél tanácsadó még, mint gyuszi bácsi, személyzeti tanácsadó cégét segíti a fizetesem.com-mal.

a másik irány az origo modellje. h a szektoron belül próbálj maradni. ehhez egyedi szolgáltatások, fejlesztések, vagy projektek kellenek. a prémiummegoldások. és azt probáld meg eladni a régióban.

a harmadik modell a google modellje. a hirdetési pénzt forgasd meg a világban. ha nem értesz hozzá keresd meg jaksityot, vagy olyan brókert, aki érti, h működnek az ázsai piacok. persze jobb, ha a pénzügyi elemzők egy szavát sem hiszed el, előre csak a nyilvánvalót tudják megósolni, utólag tudnak mindent megmagyarázni.

a negyedik modell amikor exitre játszol. majd csak megveszi a cégedet valaki. felfedezik a vállalkozásodban szunnyadó erőt. ez a legkockázatosabb játék.

ezek a lehetséges stratégiák, lehet persze kombinálni őket. és persze lehet azt is csinálni, h elmész alkalmazottnak és ott napi x órában nyomod az ipart.

5. lehetőség: stoppolva végig járod Európát. :D

Sztem azé' a relámokra mindenhol lehet elobb utóbb számítani.

Két okból is:
- Fentartái koltségek.
- Ha már jól megy egy oldal, akkor a hirdetésekért is tobbet kérhetnek, és klattyingatónkén még tobbet is kapnak (lázsd: myVIP hirdetési árait )

Imre,
a reklám arra való, h a folyó kiadásokat fedezd. gondolkozzunk kicsiben. a bérlelsz egy mini tárhelyet mondjuk évi 5000-ért, akkor célozd meg azt, h szerzel hirdetőt 5000-ért. tegyük fel, h eltart a család, az állam, mert tanulsz, és jól viselkedsz, vagy csak azért mert szeretnek. és akkor mondjuk elvagy.

és ha történetesen 500,000 lesz a reklámbevétel, akkor azt a pénzt még mindig el fogod költeni, főleg akkor ha legális keretek között akarod működtetni a válalkozásod. vásárolni fogsz ezt-azt. ami a működéshez szükséges. és majdnem mindegy, h mekkora reklámbevétel. ez soha nem fog neked profitot termelni. legjobb esetben is a pénzednél leszel.

sajnos nem fogsz hitelért menni, és az üzleti tervbe beírni, h részvényeket vásárolsz, mert nem vagy elég náci ahhoz, h kihasználd a többieket, az kis ültetvényeken és az nagyüzemekben dolgozó népeket akiket egyszerűen kizsákmányolnak, nem errefelé, hanem latin amerikában, meg délkelet ázsiában, és nem magyarázták el neked, h ez h működik, mert a professzoraid annyit tudnak a világból, amit az egyetem falai között láttak.

és nem fogsz könyvesboltot nyitni a körúton, aminek csinálsz egy kirakatot, mert vélhetően ehhez nincs elég tőkéd, mert a család, vagy az állam nem dobott meg egy zsák pénzzel.

és akkor vagy hinni fogsz a bölcsészkar tanításának, ne kérj pénzt a tömegektől. elhiszed ezt a kisztitkáros dumát.

vagy próbálsz gondolkodni, és akkor hamar rájösz, ha egy ágazat nem kér péznt a tömegektől akkor úgy omlik össze, mint a zollstock.

az index csoport abból él, h tömegek utaznak, vásárolnak ezt azt, és ezeket a cégeket az index folyamatosan reklámozza. de ez egy olyan érdekcsoport kezében van, amelyik az index.hu-t is birtokolja. tehát ők nem fizetik ki a milliókat reklámokra, hanem van egy reklámfelületük, amit megvásároltak. és az alkalmi hirdetők meg fenntartják az index szerkszetőségét. kell a hirdetés, de nem a profithoz. ahhoz még valami más is kell. capiche?

és a magyar startup a hirdetéseken túl egyelőre semmiért nem kér pénzt. pedig ő ugye a webszolgáltatásokban testet öltő megoldásait tudja eladni. akkor azt be kell árazni. nincs mese. szükség van ingyen piacra, de az ingyen piacból egy vállalkozás nem tud megélni.

ezért nem működik a dolog. persze lehet azt mondani, h az ingyen piaccal kell versenyezni, na és, az olcsó piac lehet ezzel versenyképes. olcsó piac amit igénybe vesznek a tömegek. szerintem ilyen megoldásokat kell gyártani, észre kellene venni végre, h az ingyen piac a mérnököknek a kapitalizmus szopóágát kínálja.

Kutacs, ahogy máskor is, ezúttal is nagy ívű, ám de teljesen légből kapott, téves elméletekkel traktálod ezt a blogot. A hirdetési modell messze nem csak nullszaldóra elegendő. Még az olyan kis piacokon, mint a hazai, bőven megél számos tartalomszolgáltató a reklámbevételekből, sőt költséges további szárnypróbálgatásokat is finanszírozhat a nyereségéből.

persze lehet, h téves elmélet, de akkor cáfolj rá. mutass olyan 1 olyan kimutatást a neten, ami bemutatja, h a hirdetési bevétel x, a kiadások meg y, és x >> y.

vagy jelentkezzen már az a vállalkozó, amelyik hirdetésekből tartósan profitot tudott termelni. nem egyszer régen, meg akkor még, hanem huzamosabb ideig.

kutacs: Az általad kért kimutatások természetesen nem publikusak. De amikor a vezető magyar portálokon a frekventált és sokszor a kevésbé frekventált hirdetési helyek is hónapokkal előre kelnek el (és messze nem csak cégcsoporton belüli megrendelők felé), akkor biztosak lehetünk benne, hogy a nyereség és a pénzforgalmi egyenleg is stabil pozitív.

Kutacs!
Ajánlom figyelmedbe a Google Inc. 2006. évre vonatkozó éves jelentését a Nasdaq-on.

Ebben az áll, hogy 2006-ban az éves bevételük 10,604,914 ezer dollár. Ez az összeg 60%-ban a weboldalakból, 39%-ban a Google Network-ből jön össze, 1% pedig licenszdíjak és egyéb jövedelmek. Itt sehol sem kap helyet az általad említett "exploitation".
Igaz ugyan, hogy van 7,699,243 ezer dollárnyi értékpapír eszköze, de annak több, mint fele USA államkötvény vagy kormányzati értékpapír (US Government Agencies). Úgyhogy ebből valahogy nem jön össze a nagy kizsákmányolás és a harmadik világbeli papírok garmadája, ami megtermelné az 1 milliárdot meghaladó nyereséget. (főleg úgy, hogy az értékpapírokból származó nyereségük 40-50 millió dollár volt csupán).

A profit szétosztogatásáról pedig annyit, hogy a Google eddig egyetlen cent osztalékot sem fizetett ki, és nem is tervezik.
("We do not intend to pay dividends on our common stock.
We have never declared or paid any cash dividend on our capital stock. We currently intend to retain any
future earnings and do not expect to pay any dividends in the foreseeable future.")

Ardin,
számolj utána. az árbevételből vond le az usában szokásos adót, illetéket, és akkor megkapod az értékpapír állományt. ennek egyik fele biztos ameriakai, a másik fele meg bizonytalan ázsiai pakett. ha a hirdetési piac önmagában jövedelmező volna, akkor magyarázd már meg miért kellnek ezek a papírok.

nekem erős a gyanúm, h a profitszerzés céljából. ez a jelentés éppen azt mutatja, h a google profitját nagyjából egészében ezek a pénzalapok termelik. ezek mögött harmadik világbeli üzemek és az ültetvények vannak, az olajkutak, az fúrótornyok, az amerikai állampapírok hozama is jelentős mértékben ezekből származik. a google részese klasszikus kizsákmányolásnak, mint minden világméretű vállalat. nyilvánvaló dolgon vitatkozunk szerintem.

a hirdetésszervezéssel magas árbevételhez jutnak, amihez ugyan magas költségek párosulnak, de ezt a pénzmennyiséget a világban meg lehet forgatni. és az hirdetésből származó pénz termeli profitot. és a google fiúknak ezt a tervét volt aki anno megfinanszírozta. a google fiúk pedig voltak olyan okosak, h megírták a keresőt. mi meg vagyunk olyan hülyék, h ezen vitatkozunk.

de a profit nem úgy termelődik, h a bevételből levonják a költségeket, kifizetik az közterheket, és akkor megmarad a profit, mert akkor az nem lenne, vagy nagyon alacsony lenne, ezért kellenek a hitelek, h a pénzt lehessen forgatni. ilyenkor indul el az expolitation. a pénzügyi rendszer úgy van felépítve, h ezt meg lehessen tenni. hatalmas méretekben lehet hitelezni.

persze ez nem valami nagy leleplezés akar lenni, nem vagyok marxista-leninista, hülyéknek tartom azokat, akik a kapitalizmus mögött zsidó összeesküvést sejtenek, még azt is gondolom, h a társadalmi problémák jelentős része nem pusztán abból származik, h a vállalatok hitelhez jutnak, és a tömegeket kizsákmányolják, hanem éppen abból, h nem jutnak hitelhez, és nem zsákmányolják ki. a google is része ennek a klasszikus kapitalizmus kizsákmányolás sztorinak.

$8000M értékpapírokból származó összes nyereség $40M lenne annak meg számolj utána. az 0,5% hozamot jelentene.

számolj utána és akkor rájössz, h az állításom még mindig áll. a google profitja jelentős részben a harmadik világból jön. és klasszikus kizsákmányolás eredménye.

annyi kiegészítéssel, h nyilván extraprofit származik abból, h úgy versenyeznek, h sok országban úgy szolgáltatnak, h nem vesznek részt a közteherviselésben és jelentős versenyelőnyhöz jutnak a helyiekkel szemben, így dúrják le a helyi piacot. egy olyan tesco, aki nem fizet itt adót. ezt meg ugye úgy hívják gyarmatosítás. de elég hosszú már ez a komment.

Kutacs!
"számolj utána. az árbevételből vond le az usában szokásos adót, illetéket, és akkor megkapod az értékpapír állományt."

A kettőnek mi köze egymáshoz? Az árbevételből le kell vonni a költségeket, abból lesz a nettő nyereség, és abból kell levonni az adót. Az értékpapírokból származó nyereségnek a bevételek között kell szerepelnie, ami szerepel is, és kb 1%-ot tesz ki.

Az értékpapír állomány az eszközállomány részét képezi, és nem az éves forgalomban jelennek meg, kivéve, ha értékesítik őket. Az eszköz-forrás elszámolás, és abban nem jelenik meg az árbevétel, csak a visszaforgatott eredmény, amivel nő a vállalat értéke.

Az egyik kimutatás azt mutatja, hogy adott évben mennyi bevétele van a vállalatnak, és mennyi kiadása, ebből mennyi eredménye van. A másik (az eszköz-forrás kimutatás) pedig azt, hogy honnan van a vállalatnak pénze, illetve hol van ez a pénz most, milyen gyárakban-gépekben-épületekben stb. A két elszámolásnak van köze egymáshoz, de nem lehet keresztbe kivonogatni az egyik értékeit a másikból.

Ha ennyire nem lenne képes a Google önerőből profitot termelni, akkor egyáltalán miért kell ez az egész bohóckodás? a nagy befektető-guruk miért nem vásárolnak maguknak értékpapírokat, és élnek meg belőle? Raádásul jobban is értenek hozzá, mint a google informatikus vezetői! Miért kell a Google-nak odaadni a pénzt, hogy ő rakja bele értékpapírokba, ráadásul nem is fizet érte osztalékot. A befektetők azért szerintem nem ennyire hülyék.

A fél százalék pedig kijöhet. A jelentés szerint árfolyamveszteségeket is elszenvedtek, illetve volt el nem könyvelt árfolyamveszteségük. Az amerikai jegybanki alapkamat 2,25%, és ha ebből lejönnek a veszteségek, az simán lehet 0,5%. Viszont ez azt jelenti, hogy a profit miatt tartják a kötvényeket, hanem azért, mert kötelező valahol lekötniük a szabad pénzeszközeiket.

Ráadásul szerintem az USA állampapírokból nem ázsiai részvényeket vesznek, hanem az egy alavető fontosságú költségvetési tétel, amit arra használnak föl, hogy abból fizesék az állam kiadásainak egy részét (országon belül).


Akárhogy számolok, akárhogy nézem, nem látom azt, hogy hogy jönne a google profitja a harmadik világból. Azt látom, hogy van 10MRD dollár bevétele a reklámokból, 9MRD dollár költsége mindenfélére, és ebből marad 1MRD dollár nyeresége, amiből adózik. Hol van itt a harmdadik világ?

Monorau Bukurea,
az index hirdetőinek jelentős része maga az index. ők az állandó hirdetők. egy vállalatcsoport, nevezzük őket index közeli cégeknek. nincs semmi rossz nincs ebben, teljesen természetes, h ezek a cégcsoportok létrejönnek. és most nézd meg mennyi az alkalmi hirdető.

majdnem a nyilvánvalót állítom. azt, h az alklami hirdetésekből nagyjából annyi bevétel származik, amelyik képes fedezni a folyó kiadásokat. fenn kell tartani az irodát, a szerkesztőséget, azt az újságíró, fejlesztő, tanácsadó csapatot, ki kell fizetni a közterheket. valószínűleg már itt is trükközni kell, mert bérelni kell még szervereket, meg esetleg alapszoftvereket fejleszteni. ehhez már ki kell írni, h fejlesztik az új magyarországot, különben nem lenne önfenntartó a kommuna.

de az index csoport haszna nem innen származik, hanem abból, h eladják a könyvet, az utazást, a laptopot. az állandó hirdetők az index csoport érdekeltségében vannak. és ez termeli a profitot. a hirdetések kvázi ingyen vannak. a média felület az alkalmi hirdetőkből eltartja magát. te azt mondod, h ez termeli a hatalmas profitot.

persze az igaz, h meg kellett venni ezt a média felületet, és akkor bizony mélyen a zsebbe kellett nyúlni. szóval az egy lehetséges stratégia, h egy ilyen felületet gyártasz, és hatalmas forgalmat próbálsz generálni, de akkor is tudnod kell, h ebből így lesz profit, ha kifizetsz mindent, magadat is beleértve, akkor legfeljebb annyi pénz lesz, h éppen megélsz. persze lehet, h megvesz valaki százcsillióért. de ez egy kockázatos sztori.

szerintem nagyon sokan meg tudnának erősíteni, h pusztán hirdetésekből nem lehet megélni. és csak azt mondom, h srácok ezen nem kell csodálkozni, a google, meg az index sem ebből él. az origo se. hazudnak, amikor azt mondják, h az iwiw mennyi profitot termel. mennyit. miért nem közlik. oké titkos. elfogadom. akkor miért nem fejlesztik. miért nem vezetik be a telekom területén mindenhol. oké. a virgo nem adta el a jogokat. oké. és akkor a telekom miért nem akarja megvenni. ha ez önmagában ilyen bomba üzlet, akkor miért nem hajt rá a telekom.

a hirdetési oldal egy jó alap, de ahhoz kell még kitalálni valamit, amit a régióban eladsz. ez lehet valami cucc, mert valakinek a családból van üzletlánca, és kell neki a reklámfelület, vagy lehet a saját munkaerőd. egyedi megoldásokat vállalsz. van egy bemutató, vagy bemutatkozó oldalad, ingyenes alapszolgáltatások, de kellenek a fizetős prémiummegoldások. vagy ugye a tőzsdejátékosnak kell lenni. vagy exitre játszani. lelépek én is.

Ardin,
a google könyvelői nem ebben a szemléletben gondolkodnak, h vannak a bevételek, és vannak a kiadások, és ebből lesz az eredmény, ami nyereség, vagy veszteség. és a nyereség egy részét lekötjük zéró körüli kockázattal, aminek az eredménye zéró körüli hozam. ezt tanítják itt a könyvelőknek, meg ezt írják elő a standardok, de az amerikai közgondolkodás nem ez. olvassál valami nyugati lapot, vagy csak hallgass bele a nyugati elemzésekbe.

azt mondják, h hülyeség az egész, minél nagyobb árbevételt kell produkálni, az a lényeg. de a pénzt nem állítják szembe a kiadásokkal, mert azt a pénzt először forgatni kell. a bevételből nem levonják a kiadást, és a különbözetet beszorozzák, ez biztonsági játékos, hanem a bevételt kell előbb beszorozni, és csak aztán vonják le a kiadásokat. ehhez persze el kell adósodni.

sokan csodálkoznak, miért kell ezeknek a vállalatoknak hitel, ha egyszer a bevétel több, mint a kiadás. azért mert a bevétel nem több, hanem nagyjából ugyanannyi, mint a kiadás. eleve így terveznek. persze tudják, h ebből így nem lesz profit, ezért a pénzt folyamatosan forgatni kell. és akkor már csak meg kell nézni, h hol magas a növekedés, és a bevételeket oda kell bepakolni. és ott kell kiszedni a profitot. minek zsákmányolják ki saját magukat, ha egyszer másokat is képesek kizsákmányolni.

ma az van, h az amerikai gazdaság en bloc adósodik elfele, mert eluralkodott ez a befektetünk és eladósodunk szemlélet. persze nem rég kaptak egy pofont, de a népek nem értették meg, h hogy a hogyan kell tervezni. nem érették meg, h a bevételi és a kiadási oldalnak egyensúlyba kell lenni, az se jó, ha túlzottan kiköltekeznek, de az se, ha megtakarítanak. és akkor mondja nekik mindig a fed, h na akkor most fogyasztani kell, most meg beruházni. persze ott is van biztonsági játékos, meg kockáztató, a lényeg, a bevétel és a kiadás egyensúlyban legyen, és akkor indulhat az befektetésekkel egybekötött eladosodás. és a népek tudják, h mi amerika érdeke, még akkor is ha nem pontosan értik mi történik.

az amerikai kisbefektetőnek ugyanaz kell, mint a googlenek. három dolog. alacsony kamat, magas hozam és a gyors megtérülés. és ázsia produkálja nekik. ott legyártják, és rögtön el is adják a szemetet. beteszel 1-et, és egy hónap alatt kiveszel 1,01-et, éves szinten 1,1-et. ami nem nagy kunszt, de pont elég ahhoz, h $10Mrd árbevétel úgy csináljon $1Mrd eredményt, h közben $10Mrd van a kiadási oldalon. hoppá. és nem is kell hozzá sok hitel. persze a növekedéssel együtt muszáj eladósodni.

az amerikai vállalkozás újabban úgy tervez, h a bevételt és a kiadásokat próbálja egyensúlyban tartani, az európai ember ilyenkor vakarja a tökét, ha van 1 forint bevételem, és 1 forint kiadásom, akkor miből fogok megélni, meg mit rakunk félre. ezért nem vagyunk versenyképesek.

amerikában most az megy, h boldog boldogtalan eladósodik és befektet. az amerikai gazdaság en bloc adósodik is elfele. szerintem ember nincs aki megmondja, h ennek mi lesz a kifutása. hová futnak ki a kamatok és a hozamok. ugye most az volt, h kicsit megemelkednek a kamatok, és kicsit csökkennek a hozamok és máris kaki volt.

de nagyon úgy tűnik, h ha a bevételi és a kiadási oldalt egyensúlyban tartják, akkor ez a összeadom (beszedem), beszorzom (kizsákmányolom), levonom (kifizetem) stratégia működik feltéve, h van növekedés. ha meg borul a bili, akkor megbombáznak, vagy megtámogatnak valakit. a népek ezt sem értik, h a háború h billenti helyre az egyensúlyt, azt hiszik, h biztos kiszívják a sok olajat a földből, persze annyit kiszednek, amennyibe a háború került, de egyszerűen a kiadási oldalra pakolnak valamennyit. nem érdekük minden olajkutat elfoglalni, túl sok kiadással járna, és nem biztos, h el tudnák adni az olajat. az oroszok alig várják, h bedöntsék az amerikai gazdagságot. a népek nem érik, h az öreg bush, egyszer csak fogta, és visszafordult.

apropó szerinted miért van az, h nem fizetnek osztalékot. elárulom. mert nincs különbözet, amiből ki lehet fizetni. osztalékot nem lehet kifizetni, mert a profitot nem a google termeli, hanem a nemzetközi pénzalapok. a részvényes örüljön, h emelkedik az árfolyam. és az miért van, h nem mondják meg előre, h mennyit fizetnek a google hirdetésekért. elárulom. nem tudják megmondani, h mennyi lesz a profit. a hirdető pénzét felrakják neked rulettre. felelőtlenség lenne bármit is mondani. ha kirakod a google hirdetést akkor örülj, h kapsz valamit. a vállalatot nem hülyék rakták össze, hanem stanfordi diákok.

nem akarom ezt tovább elemezgetni, gondolom továbbra sem hiszed egy szavamat se.

Kutacs!

A google szemlélői mindegy, hogy milyen szemléletben gondolkodnak. A számviteli elveket és standardokat éppen azért fektették le, hogy bizonyos dolgokat egyformán kelljen elszámolni. Ezért jöttek létre az audit cégek is, hogy ezt betartassák. Tehát a Google-nek, mint minden más cégnek, fel kell tüntetnie, hogy honnan vannak a bevételei. Legyen az most reklámbevétel, termelés, vagy részvényhozam, de fel kell tüntetni, kategória szerint. És nem mondhatják azt, hogy a részvényhozamot elkönyvelik reklámbevételnek. Tehát ha a harmadik világ kizsákmányolásából lenne pénzük, annak meg kellene jelenni a könyvelésben.

A jelentésben viszont az szerepel, hogy a jövedelmük 99%-a reklámbevétel, és 1% egyéb. Tehát NEM szereznek pénzt a részvényekből, kötvényekből és mások kizsákmányolásából.

A másik eset, hogy neked van igazad, és olyan jól hamisítják a könyvelésüket, hogy arra sem a Nasdaq összes elemzője és szakembere, sem az auditor cégek, sem semmilyen gazdasági elemző az USÁ-ban nem jött még rá, rajtad kívül.

Ezen kívül a kérdésem továbbra is fennáll: ha a reklámozás vagy egyéb tevékenység nem termel nyereséget, akkor miért csinálják???? A befektetők miért nem vesznek ázsiai részvényeket a saját dollármillióikból, és zsebelik be saját maguk a hasznot, ami jóval több lenne, mint amit a google részvényekkel keresnek?? Miért adják a pénzt a google-nek, ha többet érhetnek el maguktól??? Miért nem hagyják a reklámokat - ha egyszer nem termel hasznot - és csinálják a pénz-megforgatást csak úgy, magába, mindenféle egyéb szórakozás, épület-fenntartás, feljesztgetés és netes bohóckodás nélkül?

Kutacs: azért azt te sem gondolod/gondolhatod, hogy ugyanaz az érdekkör tartja kézben az origo-t és az összes hirdetőjét? Vagy az indexet és az összes hirdetőjét? Akkor, ha a két hirdetői kör között átfedés van, index = origo? Ha viszont a hirdetők nem az adott oldal tulajdonosai, akkor repedezik az elméleted.
Arról már nem is beszélve, hogy jogi/számviteli/pénzügyi/közgazdasági szemponból mennyire szürreális, amiket írsz. Grrr.

Ardin: Nem erted! A google egy szuper titkos bef alap szuper jo managementtel, ezert sokkal jobb hozamot ernek el, mint az egyszeri befekteto magatol tudna. Annyira jok, hogy meg az is megeri nekik, hogy latszatbol eltartsanak nehanyezer fejlesztot es kiszolgaljanak nehany szazmilla usert :)