Az Internethajó nevű rendezvény egy dolog miatt emlékezetes minden évben. Hogy kiadják az úgynevezett Kék Noteszt (.pdf), mely egyfajta számvetés, a kis magyar digitália felett.

Legelsősorban azt emelném ki, hogy a 2008-as Kék Noteszben külön fejezetet kapott az internetadó ötlete. A készítők szerint

az internetadó bevezetésének ötlete olyan állatorvosi ló, amely felszínre hozta az információs politika ellentmondásait (a nagypolitika nem ért a digitális korszakhoz, hiányos a kormányzaton belüli egyeztetés, a szakmapolitikát mellőzik).

Csak egyetérteni tudunk ezzel a megállapítással. Reméljük, jövőre már csak súlytalan viccként fogunk emlékezni erre a politikai izére.

Ami még nekem szemet szúrt ebben a jelentésben, az a következő bekezdés:

A Web 2.0 oly látványos térhódítása nem csak a világon, hanem hazánkban is lelassult, mondhatni kicsit „betokosodott”. Egyelőre nem tudni, hogy a forradalom hétköznapivá válásáról vagy a finom fejlesztések időszakáról beszélhetünk-e inkább. A hazai piacon is egyre több a fejlesztő, a piaci szereplő, a konszolidáció jelei érzékelhetőek, aminek az intézményesülés is a velejárója. Figyelemreméltó programsorozat zajlik például havonként fejlesztők bevonása mellett (The Budapest New Technology Meetup Group). Lassan hagyománnyá válik Web 2 Symposium megrendezése, amely ezúttal 2008 márciusának elején gyakorlatilag a nagyobb üzleti szereplőknek szóló találkozó volt. A differenciálódás és a több szintű megjelenés mindenképpen a webkettes kultúra erősödését mutatja. Talán a lassulás miatt is, de a 2007-es év és a 2008-as év eleje nem hozott különösebb izgalmakat a digitális kultúra terén – történtek ugyan fontos változások, azonban a kultúra beépülő jellege miatt ezúttal nem felszíni, látványos változásokat élhettünk át, jelenleg mélyrétegi, hosszan tartó változások zajlanak, amikről nehezebb érzékletes képekben beszámolni.

Erről mindjárt több dolog is eszembe jut. Elsőként az, hogy valóban érezhető volt az elmúlt évben egyfajta konszolidáció a magyar közösségi szájtok piacán. Bár a "magyar közösségi szájtok piacát" gyakran az iWiW szinonimájaként használjuk. És a konszolidáció - vagyhát a statisztikákra való ráülés és a bannerek sajtolása - elsősorban az iWiW-re és a MyVIP-re jellemző.

A többi magyar közösségi szájt még mindig a kritikus felhasználói tömeg elérésével küszködik. Zajlanak figyelemreméltó intergrációs kísérletek. És - hogy egy kicsit haza is beszljek - az Inda például épp 2008 elejére kezd belendülni. Nem hiszem hogy volt olyan magyar cég az elmúlt évben, mely több szolgáltatást indított/revampolt, mint az Inda.

Kifejezetten örömteli, hogy a Kék Notesz megemlíti a Meetupot. A Webisztán ugye a kezdetektől fogva lelkes híve ennek a rendezvénynek. Amíg a nagyok konszolidálódnak, addig lent a bányában, a fejlesztők próbálkoznak, ötletelnek, igyekeznek valamit hozzátenni a magyar digitális össztudáshoz.

Szerintem jelenleg az történik, hogy bár egyre többen férnek hozzá a szélessávú nethez, egyre több ember számára magától értetődő, hogy a net előtt töltik idejük egy részét, a magyar online piac egyelőre meglehetősen kevés jó szolgáltatást nyújt ezeknek az embereknek.

Hogy mit szeretnek a magyar internetezők, azt pedig csak kísérletezgetéssel, próbálgatással, merész ötletek megvalósításával lehet kitalálni. Látunk egy-két nemzetközi trendet, mely kis módosítással ugyanúgy értelmezhető a magyar piacra is.

De sajnos az a fejlesztői és marketingkultúra, ami az amerikai közsségi szolgáltatásokat sikeressé képes tenni, egyelőre csak nyomaiban fedezhető fel idehaza. Egyszóval a magyar piac meghatározó szerepői 2007-ben elbátortalanodtak. Biztonsági játékot próbálnak játszani.

A magyar netező viszont csinálni szeretne egy csomó mindent a weben. Nem csak levelezni, csetelni meg iwiwezni. Jó lenne már észrevenni.

Címkék: magyar kommuniti filozomatika