A szájtbezárás filozófiája

Az elmúlt években nem csak elképesztő mennyiségű startup indult útjára a weben, de egyre többet be is zárnak fenntartóik.

Nem csak a kicsi, "tőkegyenge", komolyabb hátszél nélküli startupokat fenyegeti a kihalás veszélye.

A Gawker szemrebbenés nélkül búcsúzott el eddig is olyan blogjaitól, melyek amúgy nagyon jó tartalmat állítottak elő, ám üzletileg egyszerűen nem voltak sikeresek.

A legutóbbi, talán legismertebb példák pedig a Google-féle Lively, vagy a Kevin Rose-féle Pownce bezárása. 

A Lively indulásakor azt írtam, hogy:

(...) Lefejlesztették a Livelyt, ami lehet hogy sikeresen szólítja majd meg a Second Life-ban nevelkedett tizenéveseket, de kötve hiszem, hogy az elkövetkezendő évek sikertörténetét láthatjuk. Még akkor sem, ha a Google-ról stratégiai megfontoltságot is feltételezünk, a kísérletezőkedv mellett.

Nos, kiderült, hogy még a Google-nál sincs mindig stratégiai megfontolás egy-egy projekt elindítása mögött. És ez így is van jól. 
 
A Pownce-ról jó egy éve azt írtam, hogy: 

(...) Kevin Rose népszerűsége kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megismételje a Digg sikerét. Legalábbis ma nagyon úgy néz ki a mezőny, hogy a Twitter marad a leghájpoltabb, leginkább közösségként funkcionáló mikroblogging szolgáltatás, a Google meg majd nyilván ügyeskedik valamit a Jaikuval. És a Pownce meg ott fog meghalni a bronzérmes helyen. 

Talán a Pownce túlságosan későn is zárt be. Kevin Rose valószínűleg buktának élte meg a szolgáltatást már abban a pillanatban, amikor a Twitter árnyékában elindította a Pownce-t. De ahelyett, hogy három hónappal később lekapcsolták volna a szervereket, gyűrték-erőltették a dolgot. Nem lett belőle semmi. 
 
A szájtbezárás soha nem egyszerű. Nem egyszerű kimondani valamiről, amibe annyi munkát és pénzt áldoznak lelkes emberek, hogy nem működik és nem is fog. 
 
Azt láthatjuk, hogy nincsenek későn érő startupok. Ha egy induló webes szolgáltatás nem tud pár hónapon belül bizalmat keltő eredményeket elérni (első körben látogatottság szempontjából), az később is szenvedni fog. 
 
Vagy szeretnek valamit a netezők, vagy nem. Ha valami döcögve indul, akkor nem szabad félni minél hamarabb, minél drasztikusabban hozzányulni a projekthez. Ha a defibrillálás sem segít, akkor pedig el kell búcsúzni tőle. Sokkal jobb egy másik reményteli projektbe ölni a pénzt és a munkaidőt, mint szenvedni, akár évekig egy életképtelennek bizonyuló ötlettel. 
 
Ne feledjük, a Twitter előtt Evan Williamsék az Odeóval próbálkoztak. Amikor viszont kiderült számukra, hogy ez a szolgáltatás nem fog átütő sikereket elérni, otthagyták az egészet, és elkezdtek gondolkodni valami egészen máson. Ez lett a Twitter. 
 
Persze minden szájtbezárásból lehet tanulni. Elsősorban azt, hogy bátrabbnak, gyorsabbnak és rugalmasabbnak kell lenni - nem csak szájttervezésben, de fejlesztésben és marketingben/kommunikációban is. Ha a sikertelenség jelei mutatkoznak, akkor pedig ne féljünk akár drasztikus lépésekre is elszánni magunkat. 
 
A web a kísérletezés terepe, és nem az erőlködésé.
Címkék: filozomatika
2008.12.02. 13:22. írta: hírbehozó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csak én olvastam szájtervezésnek/szájbezárásnak elsőre? Több kávé = kevesebb vicces cikk?
mondjuk a wiw mennyi ideig volt egy ismeretlen, csak pár ezer ember által használt valami?
Aztán beleraktak pár hasznos dolgot, és tudjuk mi lett a vége, hol tartanak most.

Szóval annyira szerintem nem egyértelmű, hogy ami pár hónap alatt nem indul be, az nem is fog.
Amibe az ember egy csomó munkát beletett, arra nem könnyen mondja rá, hogy jól van, akkor ennyi volt.
hú, akkor állástalan az úgy-vettem-macbook-prót-hogy-eladtam-a-hirdetési-helyeket-a-fedlapján celebgeek jócsaj, aki a vezető fejlesztő volt?
Ebben az egeszben szerintem az a legtanulsagosabb, hogy igy kell ezt elegansan csinalni: a site lelovese elott meg beleraktak egy kis fejlesztest, hogy a felhasznalok elvihessek az adataikat.
@hh
eigen, köszi, megtaláltam. az a vicces, h hétvégén jártam a blogján, és akkor még nem volt kint a meghalt a pownce post.

de megnyugtat, h van munkája ;)
Érdekes, hogy a Gawker leépít, ugyanakkor a szintén blogokból építkező Huffington Post most kapott újabb 15 millió dollárt és szépen fejleszt
mediablog.hvg.hu/20081124.aspx
@pollner: azok után, amit az Obama kampányban csinált, persze hogy benyújthatja a számlát...
A Stikkit is bezár, pedig jónak indult, kár, hogy nem fejlesztették.
Pont a wiw-et akartam mondani. Agyalok rajta, hogy miért kivétel, vagy egyáltalán az-e vagy miaf.
Szerintem az iwiwet el akarták pusztítani a Pindúr Pandúrok.. csak éppen Mohó Jojóval harcoltak, így a világ most sajnos nem menekült meg.
számtalan eset van, hogy egy oldal csak évek alatt fut be

plentyoffish.com - 5 év
stubhub.com - 6 év
vatera - vagy 8 év
Nagyon érdekes ez az egész. Gyakorlatilag kiszámíthatatlan sokszor, hogy egy adott szolgáltatásra ráharapnak-e az emberek, vagy sem, és ha igen, mikor. Nagy általánosságban viszont szerintem sem kell erőltetni, ami nem megy.