Ha a kormány nem cselekszik a következő hat hónapban, a startupok legalább fele meg fog halni.

- nyilatkozta az egyik brit startup alapítója a Financial Timesnak. 

Egy nemrégiben készült brit szakmai felmérés szerint a szoftveripar kisebb szereplői jelentős nyomás alatt lesznek 2009-ben. Mindez azért érdekes, mert idehaza jóformán semmit nem hallunk arról, hogy mire számíthatnak a kisebb IT-cégek a következő hónapokban. 

Az pedig mégcsak fel sem merült idehaza, hogy az államnak esetleg valamilyen formában segítenie kellene a kisebb magyar informatikai vállalatokat. Amúgy én a magam részéről nem is tartanám jó ötletnek, ha az állam valamiféle mentőcsomaggal próbálná meg a felszín fölött tartani azokat a cégeket, melyek eddig sem voltak képesek működő üzleti modellel előállni. 

Az mindenesetre bizonyos, hogy véget ért az aranykor, mikor pár milliós befektetést követően elég volt a fogyasztók/felhasználók/látogatók számának növelésére koncentrálni. Legalább ilyen fontos lesz a következő időszakban az, hogy a startupok optimális működése képes-e kitermelni a fenntartáshoz és növekedéshez szükséges pénzt. 

A nagyobb informatikai vállalatoknál nyilván a bérbefagyasztásokkal, elbocsátásokkal, átcsoportosításokkal könnyebb reagálni a válságra. A kicsik viszont rendszerint kénytelenek becsukni a boltot, ha nem sikerül egy-egy drasztikusabb arculatváltással, modellváltással jobb üzleti eredményre szert tenniük. 

Az állami segítő keze helyett tehát valószínűleg mind a brit, mind pedig a magyar startupok jobban járnak, ha magukba néznek, és idealisztikus elképzeléseiket picit félre téve realistább forgatókönyveken kezdik el törni a fejüket. 

A probléma másik oldala, hogy miként idehaza, úgy Nyugat-Európában is jellemző, hogy az állam az egyik legnagyobb vásárlója a technológiai termékeknek. Egyszerűbben szólva: egyre több cég egyre nagyobb volumenekben bizniszel az állammal. 

Egyik angol ismerősöm, aki startupot vezet, nemrégiben mesélte, hogy ők az elmúlt időszakban szinte teljes mértékben ráálltak az állami megrendelésekre. Elsősorban azért, mert így könnyebben tudják tervezni a büdzséjüket. Az állami megrendelések biztos bevételt, jó referenciát és kiszámíthatóságot jelentenek.  

Az egy másik kérdés, hogy az a cég, mely az állami megrendelésekre épít, ellustul a piacon. Elszokik attól, hogy versenyezzen, próbáljon a legjobb, leghatékonyabb lenni a versenytársak közül. 

Arról nem is beszélve, hogy nem élhet mindenki az államból, állami megrendelésekből. A piacon kell hely tállni, a piacból kell megélni. 

[W]e believe that Web 2.0 will provide opportunities for companies to beat the competition by getting better at harnessing and integrating services provided by others.

O'Reilly Web 2.0-elmélete azért volt szép, mert azzal az ígérettel kecsegtetett, hogy lehet egyszerre jó, szép, népszerű és egyszersmind üzletileg is sikeres módszereket, technikákat, technológiákat alkalmazni a webes fejlesztések területén. 

Sajnos ma azt látjuk, hogy még a nagyon sikeres webes vállalkozások is vért izzadnak, amikor a bevételek növelése, a profittermelés kerül napirendre. Nem elég népszerű szolgáltatást, terméket készíteni, el is kell tudni adni - valószínűleg ennek az állításnak a gyakorlatba való átültetése fogja a legtöbb nehézséget okozni a startupok vezetőinek és a befektetőknek is.

Így volt ez persze már az elmúlt években is. Csak hiányzott az a külső kényszer, ami most a gazdasági válság és az annak nyomán jelentkező recesszió képében jelentkezik.

Címkék: üzlet magyar filozomatika válság startup