Előjáték: úgy másfél éve döntöttem el, hogy én bizony soha többet nem fogok magammal cipelni laptopnak álcázott betontéglákat. Azóta keresem a jó és a még jobb választást a netbookok között...

Egy MSI Wind és egy új Macbook Air

Mint korábban is írtam, számomra örömteli hír volt, hogy az Apple végre úgy gondolta, neki is van helye abban a szegmensben, amit korábban olyan mély megvetéssel kezelt. A netbookokról beszélek persze. És még mielőtt belevágnánk az új Macbookok kivesézésébe, szeretném nyomatékosítani, hogy számomra az új Air gépek (főként a kisebbik) a netbook kategóriában versenyeznek. 

A múltkori postom után az Index Apple-ügyi újságírója írt nekem egy emailt, melyben azt targlalta, hogy rosszul gondolom amikor az Airt lenetbookozom, miközben szerinte az egyértelműen a subnotebook kategória. Majd később Handrás hozta fel ezt a témát. Szerinte pedig az új Macbook Air nem netbook, hanem simán notebook. 

Az én értelmezésemben kétféle notebook létezik: az egyik az erős gép, ami mellesleg hordozható is. De alapvetően nem szoktuk magunkkal hurcolászni. Ezt hívom notebooknak. Mégpedig azért, mert nagy és nehéz. A másik fajta laptop, aminek kialakításakor arra törekedtek, hogy ultrahordozható legyen, valamint az a filozófia érvényesül, hogy a laptopot alapvetően élő netkapcsolattal használjuk, és aktivitásunk nagyobbik része a cloudban történik, örződik, terem... Ezeket hívom én netbookoknak. Részemről nincs több kategória. És a jövőben is ilyen értelemben fogom használni a notebook/netbook megkülönböztetést. 

Na de a lényegtelen szócséplés után vére térjünk rá a lényegre...

Szerettem volna minél hamarabb kipróbálni az Apple két új Air-ét, úgyhogy ahhoz fordultam, akiről tudni lehetett, hogy máris birtokol ilyen gépeket. Angelday javallatára felkerestem Handrást a Duna Plázában található XMS almaszentélyben (itt egyébként bárki megfogdoshatja az új Air-eket), aki készséggel rendelkezésre is bocsátotta a két gépet egy hosszú hétvégére.

Amíg az Oroszlán Barlangjában ácsorogva tapogattam windowsos-androidos ujjaimmal az új gépeket, András azon merengett, hogy szerinte az Apple nagyon közel hozta egymáshoz a Macbook Pro-t és az Air-t, így aki ma Macbookot akar vásárolni, annak hosszasan kell gondolkodnia azon, hogy számára melyik készülék az optimálisabb. És ez jó dolog. Nem mintha általában rengeteg dologban értenénk együtt, de ez az érvelés számomra is racionálisnak hangzott, főként amikor az árcédulákra pillantottam. Na de erről majd később. A lényeg, hogy a hónom alá csaptam a két gépet, hogy egy hétvége alatt kiderüljön számomra: kell-e nekem Air.

11" vs. 13"

A két gép alapvetően méretében, a kijelző felbontásában és a processzor teljesítményében különbözik. A 11 colos verzió 1,4-es vagy 1,6-os core 2-es processzorral rendelkezik, a kijelzője pedig 1366x768 pixelt képes megjeleníteni. A nagyobb, 13 hüvelykes verzió 1,86-os vagy 2,13-as procival választható. A kijelző pedig 1440x900 pixelt bír el. Illetve ebbe 256 giga ssd-t is pakolnak, míg a kisebbe max 128-at. 

Nekem már látványra is a kisebbik, vagyis a 11-es Air jött be inkább. És minél többet használtam a két gépet, annál világosabb lett számomra, hogy a kisebb a jobb választás. Egyszerűen csodálatos, ahogy az Apple egy ilyen vékony és könnyű gép házát is ennyire masszívra tudja építeni. Az a benyomásom, hogy ez a gép akkor sem fogja megadni magát egy éven belül, ha éjjel-nappal nyüstölöm. Az Apple-féle unibody ereje tehát szerintem éppen a 11"-os Air esetében jön át leginkább. A törékeny kisgép kapott egy kemény páncélt.

A masszív borítás mellett a másik verseny, amiben a 11"-os Air csúnyán körbeveri az ultrakönnyű és ultrahordozható notebookok többségét, az a kijelző. Az elmúlt években piacra dobott netbookok többsége olyan minőségű kijelzőt tartalmazott, melyre mindent lehetett mondani, csak azt nem, hogy varázslatos. Az Air ebben is hozza a nagyobb Macbookok színvonalát.

A harmadik dolog, amiben alapvetően jobb élményt ad az Air, mint egy tetszőleges netbook, az az SSD. Gyors, néma és nincs súlya. És itt az sem érdekel, hogy az Air-ben nincs egy terabyte-os tárhely. Mint mondtam, én egy netbookot nem is filmek, zenék raktározására használnék elsősorban, hanem arra, hogy a mindennapi tevés-vevés során mindig nálam legyen, tudjak dolgozni rajta, tudjak böngészgetni rajta. Az egyik ablakban fusson például az Analytics, a másikban a Gmail, közben tudjak gyorsan képeket vágni, szerkeszteni. Este ezen tudjam nézni a kedvenc sorozataimat, streamelhessem a hd videókat, cseteljek az ismerőseimmel, írjak pár blogpostot a kávézóban, stb...

Nem fejlesztői gépre van szükségem. Nem is erőműre. Viszont én már az életben nem fogok 1 kilónál nehezebb laptopot cipelni magammal. Főleg nem napi rendszerességgel. 

Amúgy a 11-es Air billentyűzete nagyon kényelmes, jól használható. Akik korábban nem dolgoztak netbookon, azok eleinte kicsinek, kényelmetlennek fogják érezni. De aki netbookról vált, annak semmiféle kompromisszumot nem kell kötnie. 

Még egy fontos dolog: az előző Airnél meglévő fejnehézséget, kijelzőlifegést is sikerült orvosolni. Az új Airek nem akarnak felborulni, ha kinyitva letesszük őket. Strammabb, stabilabb érzés használni, mint az elődjét.

Végül ismét egy világbajnok tulajdonság: az Air akksiideje egyszerűen fenomenális. A kisebb 5 órát bír madzag nélkül, a 13"-os nagyjából hetet (!). Csodálatos. A hordozhatóság tökéletes élménye.

Az Air hiányosságai közül is említenék párat. Az egyik például, hogy csak 2 usb port van rajta. Ami a mai világban, mikor ennyi usb-s eszköz vesz minket körül, ez bizony nem valami sok. Az Air oldalára mondjuk fizikailag sem férne el több. Úgyhogy egy usb-elosztó mindenképpen indokolt azoknak, akik időről időre mobilnet sticket, telefont, fényképezőgépet és egyebeket is rá szoktak dugni a gépükre.  

A másik hiányosság az én esetemben, hogy a HTC-s telefonnal nem működik mindenben együtt az OSX. Nem mondom, hogy ez elsősorban az Apple hibája, de attól még ez a helyzet. Az usb tetheringet például nem lehet összecsiholni. Még szerencse, hogy az Android 2.2-vel immár 3g hotspot is van a telefonon, úgyhogy azért mégiscsak tudok osztani a telefonról netet az Airnek, ha akarok. Lássuk be, ez elég fontos dolog egy ultrahordozható laptop esetében.

A legnagyobb para számomra azonban mindössze három betűvel foglalható össze: O, S, X. Egyszerűen nehezen barátkozom továbbra is ezzel az operációs rendszerrel. Az Apple-fanboyok által istenített interfész, "logikusság", "elronthatatlanság" engem inkább zavarba ejt, és hajlamos vagyok vitatkozni azzal, ahogyan az Apple erőlteti a drag'n'drop műveleteket vagy animált bizbaszokat, stb. Szóval ez inkább egy bizonytalansági tényező a részemről.

A másik, még ennél is keményebb dió, az az Air-ek ára. Amerikában 1000 dollár + helyi adó, amit le kell perkálnunk a leggyengébb 11"-os verzióért. Idehaza pedig 300 ezernél kezdődik az új Air. Az Apple tehát a tengerentúlon jól lőtte be a mágikus 1000 dolláros kezdőárat. Idehaza azonban nagyon soknak tűnik a 3 ezer darab százforintos, amit be kéne dobni érte az automatába...

Nagyjából ezek voltak az első benyomások. A 11"-os Air amúgy még egy nagyon fontos kérdésben segített döntést hozni: mostmár tudom, hogy nekem tényleg nincs szükségem táblagépre. Az Air mellett egy iPad maga az értelmetlen butaság. Az egyetlen előny, amit az iPaddel kapunk, hogy vannak rajta ezek a nagyszerű appok. Ugyanakkor mindne más paraméterben számomra az Air bizonyul kényelmesebb és hasznosabb eszköznek. 

A képen elrejtettünk egy 11"-os Airt

A nagyobbik Air-ről nem nagyon írtam. Pedig hasonló jókat lehet arról is mondani. Azt leszámítva, hogy egy fizikailag nagyobb gépről van szó, ami nem biztos, hogy mindig nagyon kézhezálló. Cserébe erősebb. Vagyis a komplexebb feladatvégzést jobban támogatja, mint a 11"-os változat. 

Mindezekkel együtt én azt gondolom, hogy a 11"-os Macbook Air egy új minőséget nyitott az ultrahordozható notebookok piacán. (Pontosabban a Lenovo nyitotta meg anno, csak egy olyan árszabással, amitől halandónak érinthetetlenné vált az X széria.) És - ma legalábbis - azt gondolom, hogy nem elképzelhetetlen, hogy összegyűjtöm azt a 3 ezer valahányszáz darab százforintost.

Engem meggyőzött arról, hogy mindenre képes, amire szükségem van. Jól illeszkedik az életvitelemhez: nagyon könnyű, strapabíró, jól használható billentyűzettel, és minőségi kijelzővel. Persze kicsit luxus ennyiért vásárolni gépet. Akárcsak a Lenovo X-sorozat esetében. Viszont legalább ilyen luxusnak tűnik rossz kompromisszumokat kötni, ha mindennapi útitársunkról és munkatársunkról van szó.

Könnyű beleszeretni. Aktív netbook-felhasználóknak szívből ajánlom az ismerkedést...

Címkék: apple teszt notebook macbook macbook air netbook új macbook air