Lassan egy éve, hogy Steve Jobs bejelentette azt az eszközt, amire szerinte szüksége van minden embernek a laptopja és az okostelefonja mellett. Már egy éve is az volt a véleményem az iPad-modellről, hogy alapvetően egy luxustermékről beszélünk, amit gazdag emberek, vagy másra nem költő, a technikai újdonságokra (nagyon helyesen!) hiperfogékony geekek fognak vásárolni. Az iPad korunk per se státuszszimbóluma. Jólétet és bennfentességet áraszt magából.

Tekintsük át az elmúlt egy évet, és próbáljunk meg válaszolni a post címében megfogalmazott kérdésre. Mostmár nem a megérzések, hanem a tapasztalatok alapján.

Bár Jobs januárban jelentette be a gépet, maga az iPad csak áprilisban jelent meg a piacon. Sokkal meggyőzőbben nyitott, mint arra mondjuk én számítottam volna: az első 80 napban 3 millió fogyott belőle.

Az első médiás sikersztori is hamar megtörtént. A Wired első digitális számát 100 ezer példányban töltötték le az iPad-felhasználók. Ez minden médiacégnél nagyon fontos pillanat volt, hiszen ez az adat azt mutatta, hogy az új felület igenis lehet sikeres, csak jól kell csinálni. És ha egyszer egy print kiadvány sikeres tud lenni a digitális platformon, az egyben a nyomtatott médiatermékek túlélését is jelentheti. Csakhogy.

A Wired digitális kiadványát ősszel már csak 22-23 ezerszer töltötték le havi szinten. Hasonló tendenciát mutat a többi menő amerikai print magazin iPad-projektje is. A Vanity Fair debütáló iPad-kiadása még 10,5 ezer letöltés hozott. Pár hónappal később már csak 8700 digitális példányt sikerült értékesíteniük.

A Glamour első digitális kiadását 4300-an vették meg. Két hónappal később már csak ennek a fele ment el az App Store-ban.

Mindebből pedig arra következtethetünk, hogy a magazinok fizetős iPad-kiadványai pontosan olyan problémákkal küzdenek és fognak küzdeni a jövőben, mint a nyomtatott kiadások.

Persze az is igaz, hogy egy kísérleti piacról beszélünk. Egyáltalán nem biztos, hogy havi szinten kell jelentkezni digitális kadványokkal. És az sem biztos, hogy a fizetős modell a nyerő. Vagy legalábbis nem biztos, hogy abban a formában, ahogyan ma elképzeljük. Kevés egyelőre a kísérletezés a különféle freemium modellekkel, illetve a hibrid (ingyenes online és fizetős digitális) megoldásokkal, esetleg az időalapú számlázással.

Az is látszik, hogy az Apple mellett egy sor másik cég is hisz a táblagépben, mint platformban. Az androidos és egyéb táblagépek megjelenésével valódi piac kezd kialakulni, ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezek a kisebb formátumú táblagépek inkább a PSP világ (játékok) felé tolják el a táblagépek piacát, nem annyira a szépen tördelt, nagy és látványos képekkel operáló, magazinos hangulatot kölcsönző kiadványok jelentik a fő felhasználási területet.

Mindeközben a Google próbál az Apple nyomába eredni az online újságboltjával. Nincs itt semmi új: ugyanazt akarják csinálni az Androiddal, mint amit az Apple csinál az iPad + AppStore-ral. Ám a Google számára is intő jel lehet, hogy a print kiadványok digitális értékesítése jelenleg még tényleg kísérleti szakaszát éli, és mint a fenti eladási tendenciák is mutatják, nem egyértelmű a koncepció sikere.

Érdekes, hogy míg játékokért, egyéb, utility-alkalmazásokért az amerikaiak és európaiak zöme hajlandó fizetni 1-2 dollárt, addig print kiadványok digitális verzióiért már kevésbé. Sok válasz van arra, hogy miért viselkednek így a fogyasztók. Annyi bizonyos, hogy egyelőre sem az Apple-nek, sem a Google-nek nem sikerült megtalálni a print piac számára a digitális elixírt.

Merész és szabad szellemű kísérletezésekre lesz szükség e platformcégek és a médiacégek részéről is 2011-ben ahhoz, hogy ebből az egész történetből legalább közepesen érdekes sikertörténet kerekedhessen.

Valamekkora piaca már most is van a táblagépeknek idehaza. Pár ezer magyar aktívan használ ilyen eszközöket. Kérdés, hogy jövőre, amikor a kifutó modellek olcsóbban is hozzáférhetővé válnak, lesz-e boom... Bekerül-e mondjuk 50 ezer magyar otthonba egy-egy táblagép vagy sem. És ha bekerül, elsősorban hordozható játékgépként vagy digitális magazinként fognak-e rá gondolni a középosztálybeli fogyasztók. Ne feledjük, nekik már laptopjuk és okostelefonjuk is van.

A média továbbra is a tévékészülékben és a weben működik a legjobban. Érdemes ezt szem előtt tartani, amikor egy vikkend-tévékészülék méretű érintőkijelzős eszközre tervezünk, fejlesztünk és értékesítünk digitális médiatermékeket.

Az iPad nem fogja megmenteni (pontosabban: kimenteni) a nyomtatott sajtót a saját helyzetéből. Jó kiegészítő bevételi forrásként - az online média mellett - azonban még lehet esélye arra, hogy hatékonyan támogassa a print médiát. Ám erről ma még semmi megnyugatót vagy bizonyosat nem mernénk állítani. Ezért is van most itt az ideje a kísérletezésnek - hogy jövőre már biztosabban láthassunk ebben a kérdésben.

Címkék: média google apple print nyomtatott sajtó android magazinok ipad