Nem kell nagyon régre visszatekintenünk, hogy lássuk, a Microsoft továbbra sem képes egy erős vízió mentén megújítani önmagát. Inkább azt a taktikát választják, hogy bebetonozzák magukat a piac egyik-másik szegletébe. Vagyis tartós kibekkelésre játszanak.

Emlékezzünk csak, hogy a Google-t milyen ügyesen ütötték ki a nyeregből, amikor részt vásároltak maguknak a Facebookban, hosszú időre megbénítva a Google-t a közösségi média piacán. Utóbb pedig a Nokiával bútoroztak össze, hogy az Apple és az Android mellett létrehozzanak valami közepesen sikeres konkurenciát. Elsősorban persze a Nokiának köszönhetően.

A Microsoft-Nokia együttműködéstől sem várunk többet, mint a Google-riválisnak szánt Bingtől. Csupán annyi fog történni, hogy a Microsoft, mint brand jelen lesz a smartphone és a keresőpiacon. Lehet velük tárgyalni ezekben a témákban. Tisztára úgy festhetnek tehát, mintha tényezők lennének ezeken a piacokon.

A Skype felvásárlása is ezt erősíti tovább: ha semmit nem csinál a Microsoft a Skype-pal, akkor is tovább erősítette azt az önmagáról alkotott képet, hogy ők igenis tényezők a weben, akiket el kell hívni a webes konferenciákra, akikre oda kell figyelni mindenkinek, aki a weben akar nagy sikereket elérni.

Van itt még egy dolog. A Skype luxemburgi bejegyzésű cég. Mint tudott, Luxemburg adóparadicsomnak számít, és egyes elemzői vélemények szerint a Microsoft nem fizetett volna ennyit a Skype-ért, ha az amerikai bejegyzésű cég lenne. Az MS tehát az USÁ-n kívül tartja ezt a pénzt - az amerikai adót beszedő amerikai állam legnagyobb bánatára.

Ennél sokkal érdekesebb kérdés, hogy mi fog kisülni a Skype-Microsoft házasságból. Sokan arra figyelmeztetnek, hogy másfél évvel ezelőtt csupán 2,75 milliárd dollárra értékelték a Skype-ot. És nem tűnik úgy, hogy az elmúlt 18 hónapban olyan forradalmi változások vagy olyan hatalmas érdeklődés lett volna a Skype iránt, ami reálissá tenné a végül kifizetésre kerülő 8,5 milliárd dollárt.

A Microsoft tehát messze értékén felül fizetett a Skype-ért, miközben az rendre veszteségesen működik, annak ellenére is, hogy több száz milliós a felhasználói bázisa.

És ismétcsak: ha a Microsoft annyira fontosnak tartotta volna a VoIP témakört, már réges régen próbálkozna a hangalapú internettelefonálás sikeressé tételével - a meglévő termékeiben.

A Windows Live Messenger az egyik legnagyobb sikersztorija a Microsoftnak a weben. Nemrégiben a Facebook chatet is integrálták, belekerült az Xbox Live-ba... Mennyi kellett volna VoIP oldalon továbbfejleszteni ezt a terméket? 

Nagyrészt tehát tanácstalanok vagyunk a Skype jövőjét illetően. Az, hogy támogatott szolgáltatássá fog válni a Microsoft-termékekben, még nem elég indok a 8,5 milliárd dollár kifizetésére. És abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy a Google a voice chat-tel, vagy az Apple a FaceTime vonalon nem kezdi el felenni a Skype piaci előnyét.

Az biztos, hogy a legfontosabb ingyenes webes szolgáltatások egyike a Skype, mely nem csak a nemzetközi kommunikációra volt hatással az elmúlt években, de a mobilszolgáltatásokra és az üzleti kommunikációra is.

A Skype korbbi tulajdonosai végre kivették a pénzüket a vállalkozásból, és egész életükben gondtalanul élhetnek. A Microsoft egy picivel trendibb cégnek érezheti magát - azzal együtt, hogy sikerült megfújniuk egy picit megint az internetlufit.

Nagyon sajnálatos, hogy Steve Ballmer minden elismerésre érdemes erőfesztése ellenére sem képes a Microsoft saját erőből meghatározó szereplővé válni a weben.

Ha 2003-ban egy nagyszerű és űj paradigmát képviselő, a kor technológiai lehetőségeiből a maximumot kihozó, a webre erőteljesen és hozzáértően koncentráló Windows-projektet visznek véghez, nem lett volna szükség a mostani Skype-felvásárlásra sem.

Sőt, az egész web teljesen máshogy nézne ki.

Ma nagyobb pénzösszegben fogadnék arra, hogy a Microsoft nem fog tudni mit kezdeni a házon belülre került Skype-pal. Mert, őszintén, mi az a know-how ami hiányzik a Skype-ból, de megvan a Microsoftban? 

Címkék: microsoft skype