Márciusban vásároltuk meg az első Macbook Air-ünket, majd áprilisban vettünk egy másikat is. Miért vettünk ilyen gyorsan kettőt, miért nem vártuk meg az új szériás Air-eket, és mik a tapasztalataink?

Tavaly év végén egy konferenciáról lopták el kedvenc táskámmal együtt azt a fehér Macbookot, ami azóta sem került elő. Kata így kölcsöngéppel dolgozott itthonról. Ez pedig nem volt tartható állapot.

Első körben Handrástól kaptunk kölcsön egy 11-es és egy 13-as Airt. Tapasztalataimat akkor leírtam egy hosszabb postban.

A tavaszi ázsiai utunk során - egészen pontosan Hongkongban - világossá vált számunkra, hogy vásárolni fogunk egy új Macbookot, ráadásul egy 11 colos Airt. Katának nagyon bevált az első hetekben. És én is intenzíven használtam, hogy kiderüljön, valóban ez a gép kell-e nekem. Hamar kiderült: igen. 

Talán még sosem volt olyan laptopom, mely egyszerre volt ultrahordozható, pici, de megfelelően jó felbontású és erősségű ahhoz, hogy a mindennapi használatra tényleg alkalmas legyen. 

Az is világossá vált számomra, hogy Airből a kisebbiket szabad venni, és abból is a legerősebbet. Sajátnak be is választottam az akkor elérhető legerősebb konfigurációt, abban bízva, hogy az 1,6-os core 2-es proci, a 4 giga ram, és a 128 gigás ssd elegendő lesz. 

A legszűkebb keresztmetszet ezekből természetesen a 128 giga ssd. De hamar rászoktam arra, hogy rendszeresen backupolok a felhőbe, külső vinyóra, és a gépemen tényleg csak az aktuálisan legszükségesebb fájlokat tárolom. 

Az Air nagyon barátságos társ: könnyű, és majdnem olyan pici, mint egy iPad, ugyanakkor erős, és minden alapvető munkát nagyon kényelmesen el tudok végezni rajta. Persze az Air nem fejlesztőgép, de én nem is erre használom. Úgyhogy nekem tényleg kompromisszummentes lett tőle az életem.

Az új széria megjelenésével szerintem olyan erős tényező lett az Air a laptop piacon, mint talán még soha, egyik gép sem. Aki egy kicsit ügyeskedik, és külföldről be tudja hozatni, annak mégcsak nem is lesz olyan fájdalmas az ára. Viszont cserébe megkapja pontosan azt a laptopot, amiről mindig is álmodott. 

Egyáltalán nem szeretnék patetikus lenni, főleg nem szeretném elhazudni az Apple hibáit és bénázásait, de azt kell, hogy mondjam, hogy ha végignézek a konkurens gyártók hasonló kategóriás gépein, csak rosszabbnál rosszabb kompromisszumokat látok.

És az elmúlt években egyszerűen belefáradtam a kísérletezgetésbe. Elég volt az ígéretekből. Nekem megoldás kell. Működő, valódi megoldás.

A 11-es Airrel szerintem a netbook és laptop éra elért egy valódi határhoz: megteremtődött az a gép, ami pillekönnyű, nagyon jó hardverrel és szoftverrel rendelkezik, masszív a váza, és mindenre képes, amire csak egy normál felhasználónak szüksége van. 

Nagy szerencsénk van, hogy az Apple le mert menni a 11 colos laptopok mezőnyébe. Gondolom, hónapokig tartó ádáz vita ment erről Cupertinóban: le szabad-e ereszkedni a netbookok közé egy drágább, de erősebb géppel? Szerencsére a jót döntötték. 

Én újabban nem csak otthon, de a munkahelyemen is az Airről dolgozom. Naponta nyűvöm jó 10-14 órát. Őszintén csodálkozom rajta, de tényleg bírja ezt a szintű terhelést. A napi hurcolászást, koszolódást, gépelést. És azt is be kellett, hogy lássam, hogy az OS X, főleg a Lionnal, sokkal hatékonyabban támogatja a munkavégzést és a szórakozást is, mint bármilyen kifaszázott Windows 7. 

A munkám miatt rendszeresen vissza kell ülnöm Win7-es és XP-s gépekhez. Sokkal gondolkodósabb, molyolósabb használni a Windowst, és sokkal intuitívabb, kézreállóbb használni a Leopardot, vagy újabban: a Liont. 

Egyszer, korábban már volt egy Macbookom. Az akkori oprendszer-verziót és magát a fehér Macbookot sem tudtam annyira szeretni. Nehéz volt, iszonyatosan melegedett. Az OS 10.4, vagyis a Tiger még messze nem hozta azt az élményt, mint utódai. 

Az új Airek közül azt gondolom, hogy bármelyik konfiguráció nagyszerű társa lehet bárkinek. Mint írtam, én alapvetően a kisebb, vagyis a 11 colos verzióban hiszek. Hiszen ez a méret adja meg az igazi mobilitását az eszköznek. A 13-as Air csak egy újabb könnyű laptop, amit nyűg ide oda tenni, cipelni. Ahhoz rendes méretű táska kell. És hely. És elszánás, hogy most magaddal akarod-e vinni vagy nem éri meg a nyűgöt.

A 11-es Air viszont egy önálló műfaj. Egy új életminőség. 

Aki napi több órát tölt a net előtt, ne adj isten dolgozni is szokott rajta, viszont nincs szüksége egy erőmű teljesítményére a munkájához (tehát "csak" böngészni, szövegszerkeszteni, zenét hallgatni, képeket szerkeszteni és videókat vágni szokott), annak az ideális választás a 11-es Air. Érdemes rá gyűjteni. 

Plusz meg lehet spórolni egy táblagépet is. Merthogy a 11-es Air mellett a táblagép értelme is erősen redukálódik. 

Címkék: apple os x macbook air macbook air 11 melyik macbook air a jo macbook air teszt