Twitteren már megírtam, de legyen itt is nyoma. A következőket gondolom a web és a nyelv viszonyáról:
A web a magyar nyelv legnagyobb nyelvújítási drive-ja, Kazinczy óta.
Ennyi.
Ha a Do@ nem is a végső és legjobb megoldást nyújtja a fenti demóban, de legalább megpróbáltak valamit lépni abban a világban, ahol egyre több információ van mobilalkalmazásokba zárva. Persze a Google-tól várnánk ebben az ügyben a tuti megoldásokat. De az sem nagy tragádia, ha más lesz képes a mobilon keresés dolgot valóban használhatóvá és hasznossá tenni. Majdnem biztos vagyok benne, hogy nem a Voice Search itt a jó megoldás...
Nos, a tegnapi WWDC legfontosabb tanulsága számomra, hogy az Apple az elmúlt években vette a lapot, és a jó úton járt, amikor úgy döntött, hogy nem csak architekturálisan, de a felhasználói felületek szintjén is közelíti egymáshoz az OS X-t és az iOS-t.
Jól érzik, hogy az árukapcsolásban van itt a nagy piaci megfejtés. És a Lion bejelentésével egyértelművé is vált, hogy egyre érdemesebb az Apple más termékeit használnia annak, aki egyszer már vett magának egy Apple-terméket.
A Lion nagyszerűen fog együttműködni az iPhone-nal és az iPaddel - miért venne a Macbook-felhasználó más készüléket? Az egyre szövevényesebb és többrétű integráció segíti az Apple-t abban, hogy több piacon is megerősödjön. Illetve több területen is kamatoztassa az egyik területen már elért sikereit.
Azzal, hogy az Apple az asztali számítógépeibe és laptopjaiba is ugyanazt az élményvilágot hozza be, amit az iPhone-nál vagy iPadnél már megszokhattunk, nem tesz mást, mint kimondja: a multitouchra, marketplace-en keresztüli appvásárlásra és kezelésre épülő világ a számítógépes világ új filozófiája.
Aki mást használ, az lemarad.
Persze a Microsoftnak is valami hasonló a törekvése a Windows 8-cal. Csakhát a Microsoft sokkal nehezebb helyzetben van, hiszen operációs rendszerével az elmúlt 10 évben nem sikerült igazán új szemléletet hoznia. Nem sikerült szemléletet váltania.
A WinPhone 7 felhasználói felülete pedig bármennyire is megkapó elsőre, az átlag desktop windowsos felhasználó alap felhasználási élményétől nagyon távol áll. A Microsoftnak nincs ideje végigmenni azon az evolúción, amin az OS X-nek vagy az iOS-nek volt ideje. Az Apple annak biztos tudatában indul el a Lion által kikövezett úton, hogy operációs rendszerei már bizonyítottak.
A Microsoft viszont 19-re fog lapot húzni, ha valami forradalmian újjal akarja megismertetni régi jó XP-s és win7-es felhasználóit.
Mindezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az Apple nagy előnye a Microsofttal szemben, hogy lendületben van. Valamint, hogy az elmúlt 10 évet láthatóan nagyon komoly és minőségi munkával töltötték. Ugyanez a Microsoftról kevésbé mondható el. Mégha részben rájuk is igaz. Főként a WinPhone7 megjelenése óta.
Na nem mintha az Apple-nek nem lennének meg a maga manírjai. Tegnap például sikerült feltalálniuk a teljes képernyős ablakokat és alkalmazásokat, ami ellen korábban olyan hevesen lázadtak, mint ahogy az iPhone esetében a multitask vagy a wireless hotspot ellen.
Szintén sikerült feltalálni az Androidban már elég rég óta létező notification bart. Még ha kicsit bénán is kommunikálja ezeket az Apple, azért látszik, hogy ők is belátják ezen korábbi arcoskodó tévedéseiket.
Arról nem beszélve, hogy azért az Apple is tud méreteseket tévedni. Itt van például ez a felemásra sikeredett iCloud dolog, ami legalább annyira végiggondolatlannak tűnik, mint a Pint. De persze mindent nem lehet jól csinálni.
A lényeg persze, hogy az Apple nem csak megálmodott, hanem következetesen sikerre is vitt egy olyan új világlátást, melyhez csak igazodni fog tudni a Microsoft, a laptopgyártókról nem beszélve. Különben hamar ki fog derülni, hogy a Lion az igazi, felhasználóknak való platform. A Windows pedig egy ilyen kényelmetlen vállalati szoftver lesz, amit mindenki csak kényszerűségből használ...
Hozzáteszem, nincs is azzal semmi baj, ha a Microsoft a vállalati felhasználásra áll rá. Plusz esetleg az olcsó laptopok operációs rendszerévé akarja tenni a Windowst. Sajnos azonban utóbbi pályán a Google is elkezdett focizni. És a Windows 8 demójából is az derül ki, hogy a Microsoft még mindig hisz abban, hogy tud jobb, okosabb, hozzáértőbb lenni szoftverileg az Apple-nél.
Egyre kevesebben hisznek ebben.
A mérsékelten ötletes bűvésztrükkök láttán persze érdemes elgondolkodni azon, hogy merre fejlődnek ezek az operációs rendszerek a következő években. Mi lesz a jövője annak az interfésznek, amit most használunk? Vannak ismerőseim, akik szerint a jövő biztosan a holografikus felületeké. Mások szerint pont a a videón is keltett valósélet-illúziók költöznek majd be az operációs rendszerekbe. Megint mások szerint az is elegendő lenne, ha a következő években folytatódna az eszközök normál evolúciója: könnyebb gépek, jobb akksival, erősebb hardverrel, nagyobb felbontással...
Újra egy háztáji témával jelentkezem. Hátha érdekes a projekt kapcsán felgyűlt néhány tapasztalat másoknak is.
Nos, ma élesedett a tablet.hvg.hu, vagyis a hvg.hu táblagépekre optimalizált oldala. Egyelőre ott tartunk, hogy iPad 2-n nagyon jól, iPad 1-en pedig egész jól működik a dolog. (Simán a hvg.hu-ra kell fellépni a Safariban, és átirányítunk a tablet.hvg.hu-ra.)
Hamarosan a 7 colos androidos eszközre is meglépjük azt a pár alapmódosítást, ami szükséges ahhoz, hogy mondjuk egy Galaxy Tab-on is működjön a tablet.hvg.hu. És utána jön a többi androidos készülék.
Persze dönthettünk volna úgy is, hogy iPad-alkalmazást készítünk a hvg.hu-nak. De ezt több okból sem láttunk indokoltnak.
Olvasom tovább »Microsoft, Android? Hogy is jön ez össze?
2007. Kezdjük az elején. Nézzük, hogyan reagált a Microsoft vezére a Google bejelentésére, miszerint hamarosan okostelefon platformmal állnak elő...
2009. Éppen egy éve durrant el Steve Ballmer Microsoft-vezér agya az Androidtól, és kezdett el perrel fenyegetőzni a cég szinte minden fronton. Kényelmetlen helyzetbe került a HTC, mely korábban a windowsos okostelefonok egyik fő gyártója volt, ám hamar kiderült, hogy az Androidban sokkal több potenciál van számukra is, mint a Microsoft mobil operációs rendszerében.
2010. A Microsoft viszont továbbra is rövid pórázon akarta tartani régi beszállítóját, úgyhogy végül kikényszerített a HTC-ből egy olyan szerződést, melynek értelmében minden eladott androidos HTC telefon után royaltyt köteles fizetni a tajvani cég a Microsoftnak.
WSJ: Are you trying to protect Windows or do you see Windows Phone 7 as a big revenue opportunity in and of itself?
Mr. Ballmer: No, I see it as a big opportunity. There's the sale of the device, there's potential for search revenue on top of that and commerce revenue. There's potential for subscription revenue from various entertainment or productivity experiences. Job One here will be selling a lot of phones, and if we sell a lot of phones, good things are going to happen.WSJ: You're still charging a license fee for the software.
Mr. Ballmer: Sure.WSJ: Is that difficult in an environment where Android is free?
Mr. Ballmer: Android has a patent fee. It's not like Android's free. You do have to license patents. HTC's signed a license with us and you're going to see license fees clearly for Android as well as for Windows.
2011. Egy év alatt sok minden történt. Például a HTC lett az egyik legsikeresebb telefongyártó cég az Android platformon. Ennek megfelelően pedig a Microsoft okostelefonos bevételei is szépen gyarapodtak - a HTC androidos készülékeinek köszönhetően.
A Citi elemzője szerint a Microsoft egészen pontosan 5 dollárt kap minden értékesített androidos HTC telefon után. Ami azt jelenti hogy körülbelül 150 millió dollárt keresett eddig a Microsoft a HTC androidos készülékeiből. Miközben a Windows mobilverziójából mindösszesen 30 millió dollár bevétele lehetett - a legdurvább becslések szerint is.
Ha esetleg a fenti kalkulációk nem is teljesen pontosak, azért abban biztosak lehetünk, hogy a Microsoft nagyon szép summát akasztott le a HTC androidos telefonjainak sikere miatt.
Az is jó kérdés, hogy a legújabb Microsoft-Nokia összeborulás miatt vajon nem áll-e elő az a teljesen megalázó helyzet, hogy a HTC androidos értékesítéseiből nyomják majd meg a nokiás okostelefon bizniszt.
Ilyen az, amikor az innováció helyett az üzleti élet ökölszabályai diktálnak. Mango... Na persze.
Egyre intuitívabb a Prezi kezelőfelülete. Lassan túl is léphetnének a prezentációkészítés dolgon, és elmehetnének egy kicsit jobban a mindmapping és egyéb, tervezős megoldások felé.
Igaz, én szívesen használnám a Prezit egyszerűen fotók vagy screenshotok slideshow-szerű megjelenítésére is. Ha lennének előre választható template-ek, és csak bele kellene tölteni egy gombnyomással a képeimet, s máris készen lenne a slide-show, az például jól tudna jönni egy sor helyzetben.
Valami zene, valami finom, jól dizájnolt animálódások, és ennyi.
Ugyancsak hasznos tudna lenni, ha sales-prezentációkhoz vagy projektdemózásokhoz lehetne használni nagyon egyszerűen a Prezit. Nem akarom és nincs is kedvem kitalálni a részleteket. Csak sablonokat szeretnék, amiben ötleteket, projekteket, termékeket lehet egyszerűen prezentálni.
Szóval egy kicsit jobban támogathatná - sablonokkal, wizardokkal - a Prezi a tematikus prezentációkat.
Miért ne használhatnám különböző dolgokra is ugyanolyan jól ugyanazt a szoftvert?
Új funkció jelent meg a Gmail felületén. Ha emailt írunk vagy olvasunk, a jobb hasábban megjelenik az emailezésben részt vevő kontaktunk widgetje, amiből megtudhatjuk, hogy utoljára milyen témákban leveleztünk az illetővel, online van-e.
Így, leírva talán nem tűnik olyan hasznos fícsörnek, de ha elkezdünk odafigyelni rá, akkor jó segítség lehet. Segít észben tartani, hogy kivel miről leveleztünk a közelmúltban.
Külön tetszik, hogy az is megjelenik ezen a felületen, ha az adott személlyel, akivel épp levelezünk, közös eseményünk lesz, amit a Calendarban korábban rögzítettünk. Ugyancsak érdekes, hogy megmutatja a widget ismerősünk korábbi Buzz-os vagy GReader-es megosztásait is.
Kicsit arra az újításra rímel a people widget, ami szintén nem rég óta van a Gmailben: ha egy kontaktnak készülünk levelet írni, akkor a compose oldalon ajánl nekünk a levelezőrendszer olyan egyéb kontaktokat, akikkel általában csoportosan szoktunk emailezni. Vagyis kontaktokat ajánl nekünk a Gmail, segít támogatni a gördülékenyebb köremailezést.
Szerintem a Google célja elég világos a fenti újításokkal. Azon túl, hogy hasznos fícsörök, a júzereket a képernyő jobb széle felé orientálják. És hogy, hogy nem, ezen a felületen találhatóak a Gmailben a szöveges hirdetések is.
Érkezik a Google-féle NCF-alapú mobilfizetés, a Google Wallet. Bankokkal és kereskedőkkel áll össze a cég, hogy a nyáron elstartolhasson saját virtuális pénztárcás rendszerük.
A Google célja, hogy egyklikkes (pontosabban egyérintéses) legyen a vásárlás a mobiltelefonunkkal. A törekvés érthető és ígéretes. Ugyanakkor a virtuális pénztárca funkcióval mobiltelefonunk értéke is tovább fog nőni. Abban a világban, ahol már bankkártyát és készpénzt sem hordunk magunknál, mert a mobilunkkal úgyis tudunk fizetni, ez az eszköz lesz a legféltettebb kincsünk.
A mobil fizetési megoldás mellett a Google a kuponszájtoknak is meg kívánja keseríteni az életét. A Google Offers névre keresztelt szolgáltatás ugyanis a legjobb, helyzethez kötött vásárlási ajánlatokat kínálja majd a mobilos fogyasztóknak.
A két megoldás egyelőre csak néhány amerikai nagyvárosban lesz elérhető. Minden bizonnyal a New York-iak és a San Franciscó-iak jó tesztalanyoknak is fognak bizonyulni. Ha ebben a két városban jól fog működni az NFC-alapú mobilos fizetés, akkor jöhet a világszínpad.
Az Android ezzel a lépéssel komoly helyzeti előnyre tehet szert középtávon a konkurens platformokhoz képest. Még akkor is, ha kétségünk nincs afelől, hogy az Apple és a Microsoft is uralni akarja ezt a piacot.
Remélhetőleg a Wallet és az Offers nem lesz annyira nyakatekert, nehezen érthető és kevéssé hasznos szolgáltatás, mint amilyen például a Google Places. Ha sikerül valami tényleg egyszerű, tényleg jól működő dolgot összehozniuk, akkor viszont alapvetően változhat meg az ecommerce-ről alkotott képünk a következő években.
Hogyan működik majd a Wallet?
Letöltjük az androidos készülékünkre a Google Wallet appot, majd az accountunkhoz hozzákötjük hitelkártyánkat. Ha New Yorkban olyan helyen járunk, ahol lehet fizetni MasterCard PayPass-szel (például a Blue Spoon-ban), akkor nincs más dolgunk, mint az alkalmazáson keresztül kifizetni az adott szolgáltatást vagy terméket. Olyan ez, mint a hitelkártyás vásárlás, igen.
Ha jól értem, akkor minden ilyen vásárlás után jóváírásokat kapnak majd a felhasználók. A pontjaikat pedig felhasználhatják következő vásárlásaiknál.
Az imént kaptam egy ismerőstől:
Kb. 15 perce nekem is és minden ismerősömnek is lefagy a Skype-ja. Egy külföldi céggel lett volna 2-től skype konferencia, de nekik is lefagy.
Én ma még nem skype-oztam, de több ismerős is heveny kínszenvedésről számolt be. A Microsoftra mondtak nagyon csúnyákat. Miközben nem tudtak skype-olni ügyfelekkel, munkatársakkal. Nesze nektek WinPhone 7 "lenyomjukazandroidot" Mango hype...
A Skype Heartbeat most normál szívműködést mutat. Lehet visszaülni dolgozni, kedves barátim.
Tegnap épp azon siránkoztam, hogy mennyire lassan ér el Magyarországra a planking névre hallgató össznépi webes unatkozás. Tippen az lett volna hogy az indexes Plankó Gergő lesz az egyik első hazai plankolóbajnok. De valószínűleg ez túlságosan nyilvánvaló fejlemény lett volna. Amellett, hogy kínosan rossz szóvicc is.
Végül az Origo szerkesztősége jelentkezett (ma este) az első magyar arccal-a-földnek galériával. Weyer Balázsra kattintva nézhető a többi hason fekvő origós:
Vasárnap estére néhány hiperlink:
Az evangelikus.hu-n jelent meg egy írás arról, hogy vajon a hívőknek és a lelkészeknek hogyan kell alkalmazniuk a közösségi médiát. Én még emlékszem László atya 2005-ben indult freeblogos blogjára, mely a hazai blogkultúra pitymallatán üde színfoltja volt a magyar http univerzumnak. A Facebook korában sem lehet egyszerű lelkésznek lenni. Részben érdekesnek találom a felvetést, miszerint egy lelkésznek a Facebookon vajon bepillantást kell-e engednie magánéletébe vagy sem.
Ha már a nem tipikusan weben szocializálódott generációkról esik szó, íme egy másik hiperhivatkozás. A megosztásokban ismét felbukkant Szenes Iván évekkel ezelőtti, akkor még inkább az iWiW-világra és az online társkereső szájtokra reagáló rögtönzött himnusza:
Ugyanez kicsit fiatalosabb, ám mondanivalójában nem feltétlenül gazdagabb változatban:
Mai harmadik témánk a planking. Arról az új idióta mémről beszélünk, amikoris a végfelhasználói kontentelőállítás kimerül abban, hogy képet készíttetünk magunkról, amint a legviccesebb helyzetekben fekszünk hason a nagyvilágban. Elképzelésem nincs, hogy idehaza még hogy nem készülnek milliószámra az arccal-a-föld-felé képet, videók. De biztosak lehetünk benne, hogy valamelyik bulvárhíradó hamarosan lecsap a témára, és akkor lesz hazai online termés is ebből az Amerikában épp a zenitjén járó webes népőrületből. A plankingről összefoglaló a Gizmodón.
A végére pedig csak annyit szeretnék jelezni, hogy kínkeserves volt az elmúlt két napban mobilon követni az Időkép élő radarfelvételeit. Pedig ezekben a nyári záporos időkben mekkora királyság lenne, ha az Időkép-alkalmazás értesítésekben jelezné, hogy mikor várható istentelen égszakadás a környéken.
Persze az igazi tragédia geek szempontból a hét végén a Foxconn kínai gyárának felrobbanása volt. Óvatos becslések szerint is minimum fennakadások lesznek az iPad 2-k és Dell gépek leszállításában. Emberiességi szempontból persze ennél sokkal fontosabb, hogy kiderüljön, mi okozta a 3 halálos áldozatot követelő balesetet. A Foxconnról már így is hallottunk egy sor rémisztő sztorit. PR-ban nem állnak túl jól.
Szóval ezzel kapcsolatban még várjuk a fejleményeket.
Zápormentes vasárnapi webelődést mindenkinek.
Kellemes nyári hétvégét mindenkinek.
Az imént kaptam meg a Képes Kiadó aktuális hítlevelét, melyben örömmel tájékoztatnak, hogy megjelent a 14 karátos autó iPad-kiadása. Az alkalmazás nagyjából 800 forintba kerül, és pont azt tartalmazza, amit a nyomtatott képregényváltozat. Lehet lapozgatni a 14 karátos autót. Ennyi.
Akár el is lehetnénk keseredve, hiszen PÉNZT fizettünk egy alkalmazásért, ami semmi mást nem tud, mint képekként megmutatja a print kiadást. Csakhogy van itt egy másik szempont: a kontent ebben az esetben annyira jó, hogy részemről egy pillanatig nem sajnálok rá 3 eurót. Jó tartalomnak nem kell a csilivili.
Hosszú története van a Google találati listáiban megjelenő oda nem illő tartalmaknak. Elsősorban a pornóoldalak, -képek szoktak átcsusszanni a Google szűrőin. Volt, amikor az "educating" kulcsszóra egy anális szexet ábrázoló képet dobott a Google Images. A legutóbbi botrány pedig épp a Google magyarországi képkeresőjét érintette.
Jó egy hete a "szemcsepp" kulcsszóra egy pornókép az első képtalálat a Google képkeresőjében. Nem ecsetelném különösebben, hogy mit ábrázol a kép. Aki látta, látta. Aki viszont nem kíváncsi rá, nincs erős gyomra, annak meg ne miattam legyen álmatlan éjszakája.
A lényeg, hogy időről időre becsúszik egy-egy gusztustalan, pornográf, megbotránkoztató kép vagy weboldaltalálat a Google listáiba. Ezt önmagában még nem is vethetnénk a Google szemére (sic!). Azt már sokkal inkább, hogy miért nem távolítják el azonnal ezeket az oda nem illő tartalmakat.
Az egyetlen módja, hogy a Google felé jelezzük, ha egy találat nem megfelelő, ha a találati lista alján rákattintunk a Report Offensive Images / Sértő képek bejelentése linkre, majd kiválasztjuk a találati listából a feljelentendő képet.
A felhasználók jelezték is, hogy az adott kép "sértő", ám egy hete nem történt semmi a témában. Vagy a Google ügyosztályain nem elég hatékony a munka, vagy az egész bejelentés dolog nincs kitalálva elég jól a Google-nél. Nem tudom, mi az igazság, mindenesetre egy olyan cég, mely legelsősorban a keresője miatt ismert és ebből is keresi a pénzét, az ilyen dolgokra figyelhetne sokkal jobban is.
Amúgy a Google által ajánlott "mérsékelt" biztonsági keresés, vagyis a moderate Safe Search beállítás amúgy például a szemcseppes esetben nem segít. Ez számomra azt is mutatja, hogy a Google maga sem tudja egészen jól kezelni ezt a tartalomszűrés dolgot.
Az egy érthető és védhető álláspont, hogy nem akarnak minden hülye bejelentés miatt belenyúlni a találatokba. Hiszen a Google keresője addig sikeres, amíg elhisszük róla, hogy találatait nem önkényesen szerkesztgetik. Persze a keresőalgoritmusok ilyen egyértelmű tévedéseinél azért átmenetileg nyugodtan visszavehetné az uralmat a gépek felett egy homo sapiens.
A másik oldalról pedig azt állapíthatjuk meg, hogy a Google találati listái igenis hekkelhetőek. Sőt, arra is jó esélyünk van, hogy akár egy hétig is kint lehetünk oda nem illő tartalmunkkal valami jól pörgő kulcsszóra.
Közben a Google válaszolt a szemcsepp-ügyet firtató kérdéseimre:
Számos Google felhasználó nem szeretne felnőtteknek szóló oldalakat és találatokat kapni keresési eredményei között, ezért számukra biztosítjuk a Safe Search opciót a keresési beállítások között. A Google SafeSearch kiszűri azokat az oldalakat, amelyeken ilyen tartalmak is vannak, és eltávolítja őket a keresési eredmények közül. Bár semmilyen szűrő nem működik 100%-os hatásfokkal, a Google filtere fejlett technológiát használ, amely ellenőrzi a kulcsszavakat, kifejezéseket és URL-eket. Ha a SafeSearch be van kapcsolva, a legtöbb olyan oldal, melyen pornográfia illetve explicit szexuális tartalmak is előfordulnak, eltávolítódik a keresési találatok közül.
