Ezekben a napokban az olvasók írják a postokat a Webisztánra. Ha ti is szeretnétek írni,
küldjétek a postokat. Íme a Reader Takeover Week hetedik írása...

Szerző: Kovács Balázs
Blog: logout.hu/kobaljov

Az utóbbi években a világ legnagyobb nemzetközi vállalatainak és tehetős üzletembereinek kívánságlistáján új játékszer jelent meg a céges magánrepülők helyén: a távjelenléti (telepresence) rendszerek. No nem rögtön igazgatói teleportokra, csillagkapus üzleti tárgyalásokra vagy a Jedi tanács holo-mítingjeire kell gondolni, „csak” az eddigi professzionális videokonferencia rendszerek továbbfejlesztésére.

A recept a hagyományos összetevőkkel kezdődik: vegyük a legkorszerűbb technikai megoldásokat: nagyképernyős, szélesvásznú HD+ (átlátszó) kijelzők és kamerák, folyamatos mozgásmegjelenítéssel és magas színhűséggel, stúdiószintű térhang és fénytechnika, gyors jelátvitel és feldolgozás jó minőségű, nagy sávszélességű (dedikált) IP hálózatokon. Ezután pszichológiai szempontból némileg rendezzük át ezeket, és adjunk hozzá néhány idevágó újdonságot: a folyamatos egészalakos életnagyságú rögzített szögű képét a résztvevőknek, a valódi szemkontaktust, a több kamera és kijelző esetében is mindig a megfelelő irányba figyelést a mutatott képünkön.

Ha eddig kész, akkor a használatot egyszerűsítsük, a működtető technikai eszközöket, pedig rejtsük el, amennyire lehet, hogy teljes egészében a tartalomra fókuszálhassanak a vendégek. Végül díszítsük az egészet néhány jól ismert cégnévvel mint a HP, a Cisco, a Polycom vagy a Tandberg, de ezt kiválthatjuk új ötletekkel érkező kevésbé ismertekkel is (pl.: Teliris, DVE, Telanetix).

Mindezt a résztvevők és helyszínek tervezett számának megfelelő adagolásban, a kisebb asztali rendszerektől a nagyobb tárgyaló- és oktatótermekig. Utóbbiaknál magának a teremnek a berendezését is hozzáalakíthatjuk a kijelzők képével integrált összképhez, létrehozva egy virtuális kerekasztalt.

A pontos összetevőktől függően a végeredmény változhat (ráadásul alapesetben nem kompatibilisek a különböző gyártók rendszerei), de valami hasonlóra számíthatunk:

Amennyiben nem magunk készítjük, úgy a kapott számla jelenleg kiépítéstől függően néhány tízezertől három-négyszázezer dollárig terjedhet (szobánként!), amihez még a speciális dedikált hálózat (akár 45 Mb/s-ra is szükség lehet) és a komplett karbantartási szolgáltatás használata esetén havonta még hozzájöhet egy-két tízezernyi mellékes.

A tekintélyes összegért cserébe az ígéretek szerint csökkenthető a vezetők gyakori hosszú, kényelmetlen és biztonságilag kockázatos utazásainak száma, ami nemcsak számukra örvendetes, hanem egyúttal idővel némi megtakarítást is jelenthet (az utazási és járulékos költségek, munkából kieső idő, stb.), valamint a károsanyag kibocsátást is csökkenti.

A távoli munkatársak, egységek közti kommunikáció gyakoribbá és hatásosabbá válása, jobb együttműködést, nagyobb produktivitást eredményezhet. A szűken vett vállalati eseteken túl olyan felhasználási területeken is alkalmazták már a módszert, mint a külpolitika, interjúkészítés, szereplőválogatás, oktatás (MBA), egészségügy, munkaidőn kívüli családi beszélgetések, és néhány sorozatban is feltűntek már egy-egy vendégszerep erejéig.

A nyilvános IP hálózatok további fejlődésével, és egy egységes kompatibilitási szabvány kidolgozásával a jövőben megnyílhat a távjelenléti rendszerek több helyről történő, szélesebb körű használatának lehetősége, nemcsak cégen belül, hanem külső partnerekkel, beszállítókkal, ügyfelekkel is. De addig még tartják magukat a magánrepülők.

A RTW korábbi írásai:

• Bobály Mihály: Elfogynak a kilométerek a neten
• Longhand: Közösségi portálok fejlődési lehetőségei
• Dobó Mátyás: A Facebook lenne a következő Microsoft?
• Bártházi András: Böngésző a böngészőben
• Gyarmati László: Videospotok, mobilról
• Németh Ádám: Miért pont Jabber?

Címkék: reader takeower week