Bármennyire is jól hangzik a "Six Degrees of Seperation"-elmélet, mely szerint a Föld minden lakója legalább hatodszintű ismerőse egymásnak, nehéz hinni benne. Az intuíciónk nem egyértelmű az elmélettel kapcsolatban. Mert bár könnyedén el tudjuk fogadni, hogy minél távolabbi ismerősi kört vizsgálunk, annál nagyobb embercsoportról beszélünk, a hat lépés távolság mégis valahogy túl kevésnek hangzik a Föld 6,6 milliárdos népességét figyelembe véve.

A hat lépés távolság mémjét mi magyarok viszonylag régóta ismerjük. Karinthy 1929-ben publikált Láncszemek című novellájában említi az elsők között ezt az elképzelést. (Ne feledjük, Karinthy korában a Föld lakossága kábé 1,5-2 milliárd volt.) Aztán az igazi világhírt végül Stanley Milgram hatvanas évekbeli "kis világ" kísérlete hozta meg.

A mém annyira kitartó és velünk élő, hogy azóta egy sor irodalmi mű, film, sőt, ugye immár sorozat is foglalkozik vele. És - hogy közelítsünk is egy kicsit mai postunk fő témájához - az egyik legnépszerűbb elmélet, mellyel a közösségépítő szájtok sikerét szokás magyarázni.

Nos, a Nature vette elő megint a témát. Pontosabban egy microsoftos kutatásról emlékeznek meg, melynek során azt vizsgálták, hogy a világ MSN-felhasználói milyen kapcsolati hálót adnak ki.

2006 júniusi adatokat vizsgáltak. Akkor 240 millió ember használta az instant üzenetküldő programot, s köztük 255 milliárd elküldött üzenetből 30 milliárd párbeszéd jött létre.

A csetbeszélgetések anonim elemezgetése során a Microsoft kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy két tetszőleges MSN-felhasználó átlagosan 6,6 lépés távolságra van egymástól. Vagyis a "hat lépés távolság" elmélete 240 millió netezőre majdnem pontosan igaz. Karinthy és Milgram örül.

Más kérdés persze, hogy ha a Föld további 6,2 milliárd lakóját is bevonnánk a kutatásba, mennyiben módosulna ez az eredmény. A kutatók megérzése szerint a legszélesebb mintavétel sem torzítaná jelentősen az eredményt. Max 7 lépés távolságról beszélnénk, ha az offline világot is figyelembe vennénk.

A másik, ami eszembe jut a kutatás kapcsán, hogy ugye adódik a kérdés, mi történne, ha az MSN meg is mutatná, hogy adott kontaktjaimtól hány lépésen keresztül juthatok el egy tetszőlegesen kiválasztott személyig, és milyen kapcsolati láncolaton keresztül ismerem őt. Érdekes lenne szembesülni azzal, hogy képtelenség ismeretlen emberrel csetelni.

Bár persze lehet, hogy ez nem is lenne annyira érdekes. Szociológusok, és úgy általában mindenki, akit érdekel ez a hat távolság dolog, gyakran hangoztatják, hogy Milgram kísérletét nem nagyon lehet komolyan venni, hiszen nagyon kis mintán (60 ember), és nagyon kis hatékonysággal (5 százalékos) zárta a kísérletet.

2003-ban Duncan J. Watts ismételte meg a kísérletet, igaz ő már nem hagyományos levélküldözgetéssel próbált elérni tetszőleges célszemélyeket (miként Milgram tette), hanem emaileken keresztül.

A kutatásba közel 60 ezer embert vont be, de kevesebb mint 400 esetben sikerült eltalálnia az emailnek a véletlenszerűen kiválasztott célemberhez. Watts következtetése az volt, hogy az embereket valószínűleg nem nagyon érdekli egy bizonyos ismeretségi távolságon túl a másik ember, így sokan egyszerűen nem tartották fontosnak, hogy továbbküldjék az ismerősüktől kapott emailt.

Szóval ha max. hatodszintű ismerősöm is a világ összes MSN-ezője, nagyrészük akkor sem érdekel. Az ismeretség foka és a kooperációra való hajlandóság tehát szorosan összefügg. És ez legalább annyira fontos tanulság, mint hogy nem léteznek egymásnak túlságosan ismeretlen csetelők a Földön.

Címkék: social network instant messenger filozomatika